Kelet-Magyarország, 1962. június (22. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-03 / 127. szám

?#*ettjéfí és pályaválasztás előtt IHi történik, Ha...? Nincs fel jegyűé« arról: egy­tgy serdülő ember hány órát, napot gyötrődik azon: milyen pályát válasszon. Melyiket a sok közül? És mi történik, ha vá­lasztott, de ..nem nyer egyete­mi felvételt”? Sok fiú és lány keresi a vá­laszt ezekben a napokban, az érettségi küszöbén. Az ideális persze az lenne, — gyerekek­nek, szülőnek. — ha valaki egyetemre, főiskolára jelentke­zett. vegyék is fel akadályta­lanul. Elvégre mindenkinek jo­ga van továbbtanulni. Igenám, de az első akadály nyomban feltűnik: milyen az érettségi bizonyítvány. Mert, mi is lenne.' ha közepes, vagy gyen­ge képességű orvosokat, mérnö­köket. tanárokat képeznének az egyetemek? Közepesen végezné­nek el egy operációt, építenének irt hatalmas házakat... Érthe­tő. elsősorban a kitűnő, jeles, jó rendű tanulókat illeti a to­vábbtanulás. — Csakhogy — vethetné köz­be bárki — abból is lehet jó előmeneteld egyetemi hallgató — orvos, tanár, mérnök — akinek a középiskolában egy-két nem kedvelt tantárgy miatt a kí­vántnál gyengébb a bizonyítvá­nya. Ebben van igazság, s a je­lentkezeskor, pontosabban a fel­vételi vizsgák elbírálásakor nem is hagyjak figyelmen kívül. Miért nem teljesülhet mégis a diplomas pályát választok ter­ve? .Legnagyobb, úgymond, fiatalo­kon, szülőkön kívülálló ok, az egyetemi. főiskolai férőhelyek száma. Igaz, évről évre növek­szik, még sem éri el az igé­nyeket. Ma mar természetes, hogy az érettségizettek zöme egyetemen, főiskolán, felsőfokú technikumokban akar tanulni. Ez rendjén is van. Minden szak­területen nőnek a kövei élmények. Azonban az már nem helyesel­hető, hogy egyes szülők minden­áron és csak diplomás pályát szánnak gyermeküknek. Fizikai munka? Hat ezért érettségizett? — halljuk az is­merős, kétsegbeesett kérdéseket. Különösen a sikertelen egyete- rm próbálkozás után. És újra összeül a családi tanács. S ezen nagyon sok. múlik, milyen meg- allapodas születik, felülkereke­dik-e a józan és tárgyilagos megítélés vagy sem. Semmiképpen nem elfecsérelt négy év a középiskolai — bár egyesek esküsznek rá. Nem csu­pán arról van szó, hogy ma már az érettségi, az általános mű­veltség éppúgy hozzátartozik az emberhez, mint az ízléses ruha. De az érettségi manapság nél- különzlietetlenné válik a nem diplomás pályák választásánál is! Tehát mi történjék azokkal, akik nem nyernek egyetemi fel­vételt? Ragaszkodjanak az óhaj­tott hivatáshoz, vagy keressenek új pályát maguknak? Nem le­het mindenkire érvényes recep­tet adni. Annyi azonban bizo­nyos. nem várhat ja tétlenül egyetlen érettségizett fiutal sem jövőjének alakulását. Más képe van az életnek, a mindennapok­nak, az iskolapadból nézve, és más egészen közelről, a munka- padok mellől. A pályaválasztás sorsa nem dől el még nemleges egyetemi válasz esetén sem. Sőt. Ezután kristályosodik ki, a munka végzése, az eltelt napok, hetek közben, tényleg jól vá­lasztott-e a korábban, vagy sem. Amolyan ön vizsgáló időszak kö­vetkezik, készülődés a további próbálkozásokra. Ha valóban erős elhatározása a serdülő em­bernek, hogy orvos, mérnök, ta­nár legyen, a következő évben jelentkezhet újra, s a fizikai munka, mint a leghitelesebb ajánlólevél, segíti a felvételinél. Sok lehetőséget rejt magában az ösztöndíjas tanulás. A megye községi tanácsai az idén 38 ne­velői ösztöndíjat létesítettek köz­ségfejlesztési alapból, de a tsz- ek, állami gazdaságok is szíve­sen fogadják az ilyen alapon to­vábbtanulni szándékozókat. Kell a megyébe is sok fiatal szakember, -orvos, tanító, tanár. Olyan végzett fiatal, aki megta­nulta szeretni a hivatását. Azok a szülők, akik a sikertelen egyetemi kísérlet után sem hagyják magara a serdülő em­bert — sokat segítenek. De sok közük van ehhez a leendő mun­kahelyek kollektíváinak is. Itt már nem tantárgyakat tanulnak a fiatalok az idősebbektől. .. Páll Géza Amit ennyi no bekapál... doki Uj Élet Tsz tagsága. 12 650 darab baromfit, — 9 mázsa 40 kiló súlyban — szállított el a ,,tyúkos-kocsi” a tsz baromfi te­lepéről. Ezzel 105 százalékra ele­get tettek baromfi-értékesítési tervüknek. Jutott baromfi a sza­bad piacra is, 35 ezer forint be­vételt könyvelhettek el a barom- fik átadása után. A baromfite­nyésztésre jellemző, hogy mind­össze négy' és fel százalékos volt az elhullás. Disznótor futószalagon ? Hízó növendékmarhákkal is növeli a bevételt a tsz. A na­pokban küldenek külföldi — nyugati — vágóhidakra 25 export növendékmarhát, melyért 180 ezer forintot kapnak. S mar meg­van az új „hízó-alapanyag” 18 növendék-marha, melyet jövő májasban váltanak ált yeiv-ro. Az év első részében 85 hízott ser­tést adtak át, júniusban 50 da­rabot, az év második léiében pe­dig még 100 városi disznótorhoz adnak szalonnás, húsos anyagot. Százezer liter tej, — ennyi a »50 OOO adag csirke a városi asztalokra Mindenki a maga mnnkaegvségének a kovácsa — mondják a mándokiak Félszazezernyí rántott csirke -tsz évi tejfurrasa. melyet a vá- és bokor távolság hoidankánt. adagot küldött élő állapotban a rosi asztalokra továbbítanak. 15—20 mázsával megemeli a tér- városi asztalokra áe idén a mán- Hasznosan lenyírják a juhok __ működésbe léptek a kállósemjéni növényvédő állomás; védőszereket szóró gépei is. Re­pülővel akartak ártalmatlanná tenni a kártékony burgonyaboga-: rakat, de á földeken áthúzódó' magasfeszültségű hálózat akadá-1 lyozza a vedőszeres repülőgép alacsony „húzását”. Ezért járják a táblákat a növényvédő állomás Rapidiox permetező porozó es különleges gépei, új, igen hatá­sos vegyszereket is felhasznál­nak, naponta 25—30 kilométert repülő gyorsai) terjedő bogarak ellen. Az új szer neve: dieldrin,' s mindössze 20 deka elegendő egy holdra. Zsebpénz : a bab Kapálják a százholdas jó nö­vekedésű kukoricatáblái is, a kukorica tövek mellett bab zöl- dell, a köztes bab a tsz-tagoké, jó kis zsebpénz kerekedik belő­le. Akad munka a mesteremberek­nek nyáron is, gyors ütemben Külföldi út elölt egy kis hazai nézelődés. Repülőt kérünk ! Nemsokára elmegy az öreg nyomdász. Nyugdíjba megy sok idő tanúja, Rácz Albert. Harminchárom évé a vásár­helyi újság matinéján felzúgott a taps, Mórát ünnepelte a kö­zönség, aki fejből mondta el nagysikerű Hexatetrakonraok- taéder című írását. Azután kér­te, mutassak, meg neki azt a rpmLótyiu eyíj elé : nyomdászt, aki hiba nélkül sze I di az ő novelláit. Élete első nagy élménye:- Mó I ra Ferenc megszorította a ke I zét és gratulált. Ahhoz, hogy < mások által olvashatatlan, rej télyés kézírás a fiatal vásárhe­lyi Rácz Albert számára nem volt nagy probléma. József Attila? Ugyanezen a nyáron Bányai szerkesztő ven­dégeként érkezett hozzájuk. A költő nyújtotta a kezét, halkan szólt, keveset... Többre nem emlékszik... Milyen kár! Akkor még nem tudta, hogy halhatat­lan jár közöttük. A gonddal- terhes évek tompí­tották a nagy élmények emlé­két. Szervezett nyomdász volt, a főnöke felmondott neki. „Susz­ter” munkásokat alkalmazott he­lyette, fillérekért. Három éven at — 1936-ig — Pesten tengette magát a heti 3 pengő munkanél­küli segélyből. Csak az ágy 20-ba került havonta. A család, a két gyerek hiába várta a kenyérre­valót Hódmezővásárhelyen... Ké­sőbb jobb lett. A budai Élet nyomdában állandó munkát ka­pott. 1944: háború, bombázás, bunkerélet. Kirabolták a laká­sát: így érle a felszabadulás. Nem csüggedt, újult erővel lá­tott munkához előbb az Anony- musban. majd a Szikrában, Ti­zenhárom éve került Nyíregy­házára s nem a véletlen műve, hogy ős-szabolcsinak vallja ma­gát. Megszerette a várost, a mun­katársakat, akiknek több, mint a felét ő nevelte szakemberré. Még az igazgató is az ő „tanít­ványa” volt. A munkakönyvé­ben ez áll: gépszedő. Valójában gépmester, műszerész, korrektor, kritikus, szervező. Valóságos kis­lexikon: nemcsak a helyesírási szótár van a „kisujjában”, sok­oldalúan képzett ember. Irodal­már, történész, geológus es po­litikus egy személy ben. Ötvenki­lenc éves, ebből 43-at töltött a szedőgép mögött. Négyszázmillió betűnyi — egész könyvtár lehet­ne belőle — gondolatot szedett eddig ólomba. Termékeny élet. irigylésre méltó, — ő mégis örökké elégedetlen, önmagával és másokkal szemben is. Min­dig jobbat, szebbet, tökéleteseb­bet szeretne. Tudom, ha ezt a néhány sort maga elé teszi, hogy ólomba öntse arcképét, megcsóválja a fejét: „Ejnye, ejnye, barótocs­kám, erre tanítottalak én té­ged? Csak dicsérni?” S én újra mentegetőzöm, ne haragudj, kedves Ali bácsi, sür­getett a lapzárta. A következő­jén majd bírálok is. (Dehát mit tegyek, ha nem ad ra okot?) Angyal Sándor építik a harmincféröhelyes pala­tetős, modern sertésfiaztatót, fe­lerészt állami, felerészt saját be­ruházásból. Ha így haladnak jú­nius végére ratehetik a tetőt. Havonkénti 99 kedvcsináló" Nem hiányzik a havonkénti „kedvcsináló” sem, Ebben az év­ben a ledolgozott mintegy 11 ezer munkaegységre 200 ezer forint ‘előleget kaptak a tsz-tagok. Ne­mileg meg is változtatták a köz­mondást a mándokiak: igy min­denki a maga munkaegysegének kovácsa... PG. Foto: Hammel J, Határidő: június 10 A Hajdú—Szabolcs me©<«i Melléktermék és Hulladékgyűj-' tő Vállalatnál a június 10-ig beérkező bizonylatok alapján kezdik meg az iskolák hulla­dékgyűjtési versenye második szakaszában elért eredmények értékelését. Tekintettel arra, hogy a versenyben elért ered­mények alapján a pedagógusok­nak és a tanulóknak járó pré-' miumokat, illetve jutalmakat már az iskolai évzáró ünnepsé­geken át akarják adni, csak a tizedikéig befutott bizonylatokat veszik figyelembe. Ugyancsak ezen a napon kezdik meg a vál­lalatnál a Sóstói Ifjúsági Sátor­park létesítésére indított hulla­dékgyűjtés eredményeinek érté­kelését is. 3 KEUET-MAGYARORSZAG gyapját, a 13 mázsa gyapjúért 60 ezer lorint kerül a közös kasz- szaba. A földeken folyik a munka, már megkapáKák a 343 hold ve­tőburgonyát, a mándokiak már­kás termelvényét, — a sűrű sor

Next

/
Oldalképek
Tartalom