Kelet-Magyarország, 1962. május (22. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-12 / 109. szám

Európától Amerikáig Nemzeti békekongresszusok, több tízezres béke-menetek, nagyszabású demonstrációk Világszerte iólhalad a moszkvai leszerelési és a Béke-Világkongresszus előkészülete A moszkvai leszerelési és bé- kevilágkongresszus előkészítésé­nek időszakában élő, gyümölcsö­ző kapcsolat, együttműködés ala­kult ki. a békemozgalmak között. A kontinenseket átfogó le­szerelési akció eseményeinek lebonyolításába egyébként nagyon sokhelyütt bekapcso­lódtak a Béke-Világtanácstól távol álló pacifista és egyéb háború, — valamint nukleáris fegyverellenes szervezetek, csoportosulások tagjai is. béke-világkongresszus céljainak ismertetésére. Hanau ban pedig, ahol újabb rakétatámaszpontot szándékoznak fölállítani, békeőr­ség vette körül az érintett terü­leteket. Argentínában a béketanács plenáris ülésén határozatot hoz­lak a moszkvai leszerelési és bé­ke-világkongresszus támogatására. Megegyezést követelő táviratot küldtek a Genfben tanácskozó le­szerelési konferencia küldötteihez, s szolidaritási nyilatkozatot fo­gadtak el a kubai nép mellett. Bolíviában Arnulfo, Chavez Or­tiz, . a köztársaság egykori alelnö- i ke, ma szenátor, s a kormány- | pártnak is egyik vezetője nyilat­kozatban foglalt állást: egyetért a leszerelési és béke-világkong- ■ resszus céljaival, s kész segítsé­get adni egy bolíviai békedele­gáció moszkvai útjának lebonyo­lításához. Brazíliában parlamenti képviselőkből, tudósokból, művé- székből nemzeti bizottság alakult a moszkvai kongresszus, s az azt megelőző' leszerelési akció támo­gatására. Ugrásszerűen nő az OAS-terror áldozatainak száma Az algériai menekültek első csoportja megérkezett Marokkóból Ausztriában nagygyűlésen em­lékeztek meg a második világhá­ború befejezésének évfordulójá­ról, a béke első napjáról. Az ez­reket megmozgató eseményen részt vettek az angol és a len­gyel békemozgalom képviselői is. Az osztrák békemozgalom le­szerelési akciójába olyan ne­ves közéleti személyiségek is bekapcsolódtak, akik eddig távol tartották magukat a nyílt kiállástól. Moszkva előtt nemzeti béke- fcongresszust tartanak Görögor­szágban is csakúgy, mint Olasz­országban, ahol a hírek szerint széleskörű összefogás bontakozott ki az általános és teljes leszere­lés mellett. Milánóban több mint 30 000 ember részvételével tartottak békenagygyűlést, Szardínia szigetén három tilta­kozó konferenciát rendeznek a külföldi katonai támaszpontok kornyékén. A Német Szövetségi Köztársa­ságban ' társadalmi bizottság ala­kult a moszkvai leszerelési és Csütörtökön 62 merénylet tör­tént Algériában. a halottak száma 55, a sebe­sülteké 28. az áldozatok kö­zött nők. asszonyok voltak többségben. Magában Oranban 12 volt az ál­dozatok száma. A csütörtöki nap véres terrorja azt mutatja, hogy a terroristák — versenyt futva az idővel — most már nem is a szervezett támadásokra össz­pontosítják tevékenységüket, ha­nem vaktában követik el egyik bestiális gyilkosságot a má­sik után, A gyilkosságok .sorozata ellen- támadásra ösztönözte az arab ne­gyedek férfilakosságát. Többszáz főnyi tömeg indult el az európai negyed ellen. Megpróbált beha­tolni az egyik tűzoltó laktanyá­ba, de a karhatalmi erők vissza­szorították őket. Párizsban a hivatalos lapban pénteken jelent meg a rende­let, amely 10-tóí 20-évig ter­jedő börtönbüntetést irányoz elő a fegyverrel, lőszerrel és robbanóanyagokkal elkövetett törvénysértésekre Algériában. A rendelet szerint enyhítő körül­mények esetén a büntetés csök­kenthető, de halasztási kérelem­nek nincs helye. A Marokkóból hazatelepülő al­gériai menekültek első csoportja megérkezett az algériai határ­ra. A 200 visszatelepülőt az oujdai hazatelepítési bizottság fo­gadta. A határellenőrzés után a (csoport tagjait útnak indították szülőfalujukba. A Tunéziából hazatelepülök, el­ső csoportjainak hazaérkezésére május 20-a körül kerül sor. Egyidejűleg folyik az európaiak kivándorlása algériából Francia- országba. Marseillebe legutóbb mintegy ezer főnyi csoport érke­zett hajón. Hruscsov elvtárs beszéde a szovjet vasutasok országos értekezletén Moszkva, (TASZSZ): Hruscsov . szovjet kormányfő csütörtökön | beszédet mondott a vasúti dől- | gőzök országos értekezletén. Hruscsov kijelentette: — A gazdasági élet, a tudo- njány, a technika rohamos fej­lődése sohasem látott ütemben fokozza a közlekedés fejlődését. A közlekedés minden válfaja szorosan együtt fog működni és a szó szoros értelmében egysé­ges közlekedési hálózattá fog válni. A párt. amikor ilyen távla­tokat jelöl ki, mindenekelőtt ab­ból indul ki. hogy rendkívül fej­lett közlekedés nélkül nem lehet megteremteni a kommunizmus anyagi és technikai bázisát. Fel­Kép a tokiói szerencsétlenségről Mint megírtuk, május 3-án T okió egyik külvárosában sú­lyos, hármas vasúti szerencsétlenség történt. Száznegyven­hét személy vesztette életét, 385 megsebesült, ezek közül 190„súlyosan. — A képen: Mentési munkálatok.' (MTI Külföldi Képszolgálat.) hívta a figyelmet arra, hogy a szovjet vasutak teherforgalma nagyobb, mint az összes kapi­talista országok vasútaié együtt­véve és majdnem kétszer akko­ra, mint az Egyesült Államok vasútvonalainak teherforgalma. Felhívta a figyelmet a vasút villamosítása terén az utóbbi években végzett hatalmas ará­nyú munkára, rámutatott arra, hogy a Szovjetunió a világon az első helyen áll a villamosí­tott vasútvonalak hossza és a vasutak villamosításának üteme szempontjából. • Hruscsov emlékeztetett arra, ' hogy az SZKP XX. kongresszusa előtt a közlekedés ügyeit Kaga- novics és Molotov intézte, „ök makacsul ragaszkodtak a régi­hez, a gőzmozdonyhoz, minden- j féle akadályt gördítettek a tech­nikai haladás útjába”. A párt azonban1 merészen szembefordult a konzervativok- j kai, szélesre tárta a kaput a | műszaki haladás előtt, és már I mutatkoznak is a kedvező ered- í mények”. A szovjet hajógyártás fejlesz­tésének kérdésével kapcsolatban Hruscsov beszámolt leningrádi átogatásáról. j — Nagyon jók a hadihajók — mondotta. — Olyan hajókat lát­tam, amelyek teljes mértékben megfelelnek a haditengerészeti flotta,; a..hadtucLomáxty. . és. a haditechnika korszerű fejlődé­sének. „Valamilyen módon valami­kor kell lenniök érintkező pon­toknak Kelet és Nyugat között, nehogy mindnyáján a lángok martalékai legyünk” — Több angol lap ilyen és ehhez hasonló megjegyzéssel kíséri a Szovjet­unió és az Egyesült Államok között folyó tanácskozásokat a nyugat-berlini problémáról, a német kérdés megoldására. A legtekintélyesebb angol polgári lap. a Times leszögezi: „Itt a legfőbb ideje, hogy Nyugat-Né- metország végre megértse. mi forog kockán a világ és Német­ország számára is és olyan mó­don irányítsa kapcsélatait, amely lehetővé teszi a tisztességes meg­egyezést”. Még a nyugati sajtó is kiemeli, mennyire provokáció­nak minősítette a világ közvé­leménye Adenauer minapi nyu­gat-berlini látogatását és az ott elhangzott kijelentéseit. Aden­auer járt már Nyugat-Berlin- ben korábban is, minden láto­gatása provokáció volt, de kü­lönös kihívást jelentett mostani nyugat-berlini tartózkodása, egy- ( időben Németországnak a fasiz- I mus járma alóli felszabadulá- 1 sának évfordulójával és a szóv- ! jet—amerikai tanácskozásokkal. Adenauer nyugat-berlini kije­lentései a tárgyalások nyugati híveit is megbotránkoztatták, az agg kancellár újabb bizonysá­gát adta annak, hogy semmikép­pen sem akar számolni a reali­tásokkal. Ezzel kapcsolatban a világsajtó bőven foglalkozik az amerikai kormány és Adenauer ellentéteivel, bár Kennedy elnök szerdai sajtóértekezletén igyeke­zeti azokat elkendőzni. Az ed­digi egyéb megnyilatkozásokból nehéz megállapítani az ellenté­tek tényleges mértékét. Sok minden látszólagos és va­lóságos ellentétről esik szó. de a legdöntőbb mégis az, hogy a végső kockázatot nem akarja vállalni Washington Bonnért. Nem akar okvetlenül atomhá­borúba keveredni a nyugat-ber­lini probléma miatt. Hogy mennyi kockázatot hajlandó vál­lalni mégis, erről folynak a ta­nácskozások. Sok szó esik a Nyugat-Berlinből Nyugat-Német- országba vezető utak ellenőrzé­séről. Az amerikai terv — bár­ki akárhogy is értelmezi, — az NDK de facto elismerését je­lenti. Ha ez megtörténne, Aden­auer számára elviselhetetlen len­ne a tekintélyveszteség. Az aden- aurei politika olyan nyilvánvaló kudarca lenne ez. amelybe a nyugatnémet imperialista kalan­dorpolitika és revansiszta törek­vések belepusztulnának. Ami Angliát illeti, távol akar­ja mag,át tartani a nyugatnémet —amerikai konfliktustól — a közös piac problematikája és más gazdasági okok miatt. A szovjet—amerikai tanácsko­zások és a nyugatnémet reagálás lényegében magában foglalja a hét legdöntőbb eseményeit, hi­szen a világérdeklődés ezekre a kérdésekre irányul. A föld­golyó bizonyos pontjain1 történ­nek azonban olyan más esemé­nyek is, amelyek jelentőségét komolyan lehet és kell venni. Ezek közé tartozik és nem utol­só sorban mindaz, ami nap­jainkban az Ibériai-félszigeten történik. Spanyolországban a sztrájkmozgalom olyan mérete­ket öltött, amelyek felett nem tudott napirendre térni Franco fasiszta diktatúrája. A ,hős. spa­nyol bányászok sztrájkharca szo­lidaritást váltott ki a nemzet­közi munkásmozgalomban, meg­becsülést szerzett a spanyol nép legjobbjainak a világ haladó közvéleményében. A hét végén híre terjedt annak is, hogy tün­tetésekre és sztrájkharcra került sor a másik ibériai országban. Portugáliában is. Sortűz dör­dült el Lisszabon belvárosában, Salazar-ellenes tüntetők fegyve­res harcot vívtak a rendőrök- kel. A portugál kormány igyek­szik a történtek jelentőségét csökkenteni, de álcázó kísérle­teik nem járnak eredménnyel. A portugál fasiszta diktatúra ha- sonló törekvése a portugál gyar­matok népei felszabadító moz­galmának lekicsinyítése, eltit­kolása annak idején ugyan­csak eredménytelennek bizo­nyult. Mindaddig megkísérelték eltitkolni az angolai felkelést, míg az szabadságharccá nem magasztosult és ameddig az an­golai fegyverropogás hangja nem töltötte be a világot, míg nem 'tudták már megakadályoz­ni azt sem. hogy az angolai kér­dés tárgyalása napirendi pont­ként az ENSZ elé kerüljön. Por­tugália a nagy ellentétek or­szága. A portugál lakosság élet- színvonala a legalacsonyabb egész Európában. Ugyanakkor a belföldi és külföldi monopoltő­kések mesés nyereségeket zse­belnek be. A fasiszta diktatúra a legkegyetlenebb eszközöket al­kalmazza a dolgozók elriyömar sara, de ezek mindinkább ősz- szeforrnak és támadást indíta­nak a rendszer ellen. A Por­tugál Kommunista Párt, amely a legnagyobb illegalitásban műkö­dik, még a polgári szemleírók beismerése szerint is a legössze- forrottabb és legszervezettebb portugál népi erő. amely már 1960 májusában felhívta Sala- zar-ellenzékét a tevékeny küzde­lemre a fasiszta diktatúrával szemben. Portugáliát gyakran visszafelé haladó országnak ne­vezik. Ez az elnevezés kezdi ide­jét múlni. A portugál gyarmato­kon kibontakozott nemzeti fel­szabadító harc és a kormány- ellenes megmozdulások nagy len­dülete az anyaországban az egész világ előtt feltárja a Sa- lazar-rendszer bomlásának képét. A spanyolországi és portugáliai tüntetések és sztrákharc azt bi­zonyítja, hogy az Ibériai-félszi­geten sem állt meg az idő. Ami az algériai eseményeket illeti, az OAS terrorcselekmé­nyei azokat igazolják, akik azt mondották, hogy a fegyverszü­net végét jelenti a háborúnak, de nem a harcoknak. Az OAS kegyetlenkedései minden jó ér­zésű emberben felvetik a kér­dést, meddig tarthat ez i'gv? A világ haladó sajtója leszöge­zi : az OAS megfékezése nélkül békéről nem lehet beszélni.. Hét megye pedagógus-újítóinak tanácskozása Debrecenben LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT: Csütörtökön és pénteken Deb­recenben — a Pedagógusok Szak- szervezete Hajdú-Bihar megyei bizottságának kezdeményezésére — Borsod, Heves, Szabolcs-Szat- már, Szolnok, Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar megye pedagó­gus-újítói értekezletet... tartó' tak. Megvitatták, hogyan segíthetik a pedagógusok . az oktatási reform minél eredményesebb megvalósí­tását. Elsősorban a szemléltető eszközök, új pedagógiai módsze­rek elterjesztésének lehetőségei­ről tanácskoztak. Hangoztatták : hogy nagyobb mértékben kellene 1 iámogatni a pedagógus-újítók munkájúit, akik már eddig is je­lentős eredményeket értek «1 a szemléltető eszközök és új mod­4 kancellár úr vihart kavar — as elnök úr kendős

Next

/
Oldalképek
Tartalom