Kelet-Magyarország, 1962. május (22. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-10 / 107. szám

Avilág dolgozói megőrzik emlékezetükben a szovjet emberek halhatatlan hőstetteit %% Ünnepi est Moszkvában a .győzelem évfordulójának előestéjén Malinovszkij honvédelmi miniszter napiparanesa A hadsereg és a flotta késs megsemmisíteni bármely agresssort — mondotta Ssavickij repülőmarsall Ulősztrcrjk az atom ellen 5: fi Moszkva, (TASZSZ): Május 8-án. a hitlerista fa­siszták felett aratott győzelem 17. évfordulójának előestéjén, Moszkvában a szovjet hadsereg Frunzeről elnevezett központi házában ünnepi estet tartottak. Az esten katonák, valamint a fő­városi üzemek és intézmények képviselői vettek részt. A ven­dégek közt négyszázan a Szov­jetunió Hőse kitüntetést visel­ték. Az estet Szavickij repülőmar­sall, a Szovjetunió kétszeres hőse nyitotta meg. Beszédében rámutatott, hogy a fronton ara­tott győzelmek és a hátország­ban elért sikerek a kommunista párt hatalmas szervező tevé­kenységének voltak köszönhetők. A hadsereg és a flotta harcosai ma a szovjet nép békés munká­ját őrzik, a párt és a lenini Köz­ponti Bizottsága köré tömörülve készek megsemmisíteni bármely agresszort, amely meg merné támadni a Szovjetuniót, vagy a testvéri szocialista országokat. Szerdán, a győzelem napján valamennyi szovjet lap megem­lékezéseket közöl a Nagy Hon­védő Háború befejezésének 17. évfordulójáról. A Pravdában Malinovszkij marsall, honvédel­mi miniszter, a Komszomolszka- ja Pravdában Birjuzov marsall, a Krasznaja Zvezdában Csujkov marsall, a Szovjetszkaja Rosszi- jában Gorskov flottatengemagy, a Tnudban Versinyin légimar- sall emlékezik meg az évfordu­lóról. A Pravda szerdai száma ve­zércikket szentel a hitleri Né­metország felett aratott győzelem 17. évfordulójának. A vezér­cikk a szovjet hatalom erejé­nek törhetetlenségében és az új társadalmi rendszer legyőzhetet­lenségében jelöli meg az 1941— 1945-ös események fő tanulsá­gait. Tizenhét esztendő teljesen elégséges volt ahhoz — állapi­ja meg a szovjet lap —, hogy a nyugati politikusok belássák a német kérdésben elfoglalt ál­láspontjuk hibás voltát és kilá- tástalanságát. A szovjet emberek véleménye szerint az lenne a legszebb emlék az antifasiszta háború elesett hőseinek és az lenne a tartós béke legjobb biz­tosítéka, ha megvalósulna az ál­talános és teljes leszerelés, ha felszámolnák a második világ­háború veszélyes maradványait, ha a nyugat-berlini „frontvá­rosból” a nyugalom városa len­ne. Malinovszkij marsall, szovjet honvédelmi miniszter a győze­lem napja alkalmából napípa- rancsot adott ki, amelyben hang­súlyozza, hogy a Nagy „Honvédő Háború a legnehezebb és leg­keményebb megpróbáltatás volt a' Szovjetunió számára. Minden vonalon próbára tette a szocia­lista társadalmi és államrend erejét és életképességét. A vi­lág dolgozói mindörökre megőr­zik emlékezetükben a szovjet emberek halhatatlan hőstetteit, amelyekkel megvédelmezték ha­zájuk szabadságát és független­ségét, megmentették az emberi­séget a fasiszta leigázás veszé­lyétől. A jelenlegi nemzetközi helyzetben a világ népei éberen figyelik az agresszorok fondor­latait és tevékenyen fellépnek a Nyugat-Németországban feltá­masztott fasizmus és militariz­mus ellen. Malinovszkij marsall üdvözli a szovjet fegyveres erőket és a Nagy Honvédő Háború minden részvevőjét a hitleri Németor­szág fölött aratott győzelem 17. évfordulója alkalmából, hangsú­lyozza: a szovjet katonák szent kötelessége, hogy állhatatosan teljesítsék a XXII. kongresszu­son a szovjet fegyveres erők elé tűzött nagy és megtisztelő fel­adatokat. Üíősztrájk Oslóban tiltakozásul az amerikai atomkisérletck újrafelvétele ellen. — A képen: az oslói egyetem diákjai ülősztrájkban az amerikai követség előtt. (MTI Külföldi Képszolgálat.) Katasztrofálissá vált a helyzet Algériában Éjszakai OAS támadás az arab negyedek ellen —A francia karhatalom kíméli a fasisztákat —Jazid: Elfog jönni a pillanat, amikor biztosítani lógjuk önvédelmünket — A Francia kommunista Párt titkárának interpellációja az eviani egyezményről PÁRIZS, (MTI): Az algériai városokban a hely­zet katasztrofálissá vált — 'ál­lapítják meg á francia sajtó szerda reggeli jelentései. Ked­den ismét 43 halottja volt az OAS merényleteinek, Algír ut­cáin negyedóránként öltek meg egy-egy arab munkást vagy asz- szonyt. A fasiszta fajüldözők bestia- ií fására jellemző, hogy a „fatma”-akció, — amely az európai negyedekbe me­részkedő arab dolgozók, ta­karítónők és háztartási alkal­mazottak ellen irányul — nyolc arab asszony halálát okozta. Oranban a szerdára virradó éj­jel három óra hosszat szóltak az ágyúk és nehéz gépfegyverek. Az OAS ismét az arab negyedeket támadta. A harc áldozatainak számáról még nem adtak ki je­lentést. Laptudósítói jelentések Algír és Oran gazdasági éle­tének teljes megbénulásáról, az arab negyedekben fokozó­dó éhségről, a sebesültek sú­lyos helyzetéről számolnak be. A légkor robbanásig feszült — .rja a Paris-Jour tudósítója. Szükségesnek látszik. hogy az eviani tárgyaló, felek, Joxe ál­amminiszter és Krim. Belkaszem ■jra találkozzanak.” Az FLN kőiéiben nyíltan rá­mutatnak, hogy a francia kar- tatalom kíméli az OAS-t, ezért elkerülhetetlen a felelősség meg­osztása. Az FLN követeli tagjainak fokozottabb bevonását a fel­forgatok elleni fegyveres harcba. Az • algériai helyi karhatalom, amelynek az eviani egyezmények szerint 40—60 000 arab katoná­ból kellene állnia — közel két hónappal a fegyverszünet után — gyakorlatilag még nem léte­zik. Áz algériai ideiglenes vég­rehajtó szerv sem fejt ki ér­R obert B. Green amerikai állampol­gár 150 000 dollár kártérítést kö­vetel a nemzetközi biztosítótól, ez pedig az egyik amerikai repülőtársasága; perli. Az óceánjáró gép pilótája — a per koronatanúja, a következőket vallja: „A gép indulásra készen állott. A sze­mélyzet elfoglalta a helyét. Az ajtók be­csukódtak. A parancsnokság megadta a jelt, és megkezdtük a startot. Az előírásos magasságolt elérve, összeköttetésbe léptünk az irányító központtal. Megtettük az elő­írásos jelentést, és megnyugodva vettük tudomásul, hogy a lehető legkedvezőbb légköri viszonyok között folytathatjuk utunkat Írország felé. Az út felénél tartottunk körülbelül, amikor Jane, a stewardess lépett a vezet tőfülkébe. Sápadt volt és egész testében reszketett. — Mi történt, Jane? Rosszul le t va­laki? — kérdeztem. — Nem, ennél sokkal rosszabb. Ol­vassa — és nyomtatott betűkkel írt cédu­lát tartott elém. „Vigyázat! A kofferek egyikében po­kolgép van, éjjel 11 órára időzítve!” — Hol találta? — kérdeztem, és min­den erőmre szükség volt, hogy el n* ve­szítsem önuralmamat. — Az átjáróban, az első- és a turia'a- osetály között — felelte. —; Gonosz tréfa is lehet — mondtam eróftetetten könnyed hangon, hogy lega­lább Jane-t megnyugtassam. Mindennél fontosabb volt ez, mert ha ő elárulja ma­gát, . menthetetlenül pánik tör ki az uta­sok között. Rövid megbeszélést tartottam a sze­mélyzet tagjaival. Megállapítottuk, hogy mindössze 20 percünk van hátra. Ez az idő kevés- ama, hogy minden csomagot gondosan átkutassunk. Felmerült az a terv is, hogy a gép egész csomagállományát a tengerbe zúdítjuk. Ezzel azonban túlságo­san nagy kockázatot vállaltunk volna, hi­szen valóban lehetséges, hogy csupán go­nosz tréfát űztek velünk. P o k o 1 g ép a repülőgépen — Dehát mit tegyünk? — kérdezte teljesen fejét vesztve a navigátor. — Mindenesetre segélygépet kérünk; — mondtam, bár magam is .tudtam, hogy robbanás esetén nincs segítség. — Van egy ötletem — szólalt meg Jane — u.azik velünk egy orvos, bizonyá­ra van szívhallgatója. Kérjük el tőle, és próbáljuk így megkeresni a táskát, amely­ben a pokolgép ketyeg. Az ötlet jónak látszott; csakhogy az orvos nem vök hajlandó kezünkbe adni a legmodernebb rendszerű, most vásárolt sztetiszkópot, tudni akarta, miért van rá szükségünk. Nem volt mit tenni, beavat­tuk öt, és magunkkal vittük a csomagíül- kébe. hogy betegek szíve helyett a bőrön­dök falát hallgassa. Koffertói kofferig lépett. Lélegzet­visszafojtva kísértük mindern mozdulatát. Végre egy kis táskánál hosszabban idő­zött, majd lelem fordult: — Megvan. Itt ketyeg, ebben a koffer­ben. Hajoljon csak közelebb, műszer nél­kül is hallhatja. Az órára néztem: már csak nyolc perc volt hátra 11-ig. Odabenn az utas­fülkében a rádió angol sanzonokat közve­tített. Csak annyit hallottam belőle: • „I love you, I love you.’. — És most mi lesz? — hallottam egy­szerre az orvos és Jane hangját. — Bedobjuk a tengerbe — mondtam, és magam fogtam meg óvatosan a kis koffert... Néhány pillanat múlva már megnyu­godva haladtunk tovább, összeköttetésbe léptem az irányító központtal: — A hibát kijavítottuk, helyes irány­ban tartunk a célunk felé. Segélyre nincs szükség! — jelentettem, s átvettem a kor­mányt a másodpilótától. Áz orvos visszatette táskájába a szív- hallgatót. Jane sápadt arcára kis rúzst keni, és erőltetett mosollyal kínálgatta szendvicseit. Percek múlva már úgy tűnt fel, mint­ha álmodtuk volna az egészet. Pedig nem volt álom. A kiszálláskor egy Robert B. Green nevű ember kétség- beesetten kereste kofferját. — Benne volt egész vagyonom. 150 000 dollár értékű ékszer... — Áz ketyegett? Hja persze, benne volt egy ébresztőóra is. Ennuk azonban nem volt különösebb értéke — felelte. E ddig tartott a pilóta tanúvallo­mása. A nyomozás még folyik. A legkiválóbb írásszakértők tanul­mányozzák a pokolgépre figyelmeztető cé­dulát. Robert B. Green 150 000 dollár he­lyett — jó néhány esztendőre teljes ellá­tást fog kapni valamelyik börtönben. iemleges működést, az ultra ke­ikben lévő közigazgatás nyil­án szabotálja rendelkezései;. Az algíri Casban lakóinak né­hány spontán' visszavágása az .■többi napok véres merányletei- e azt bizonyítják, hogy ‘ a mind ez ideig példás fe­gyelmet tanúsító arab lakos­ság türelmének is megvannak a maga határai. Jazid, az Algériai Köztársaság '.Ifiiglenes kormányának tájékoz- atásügyi minisztere az Európa rancia rádió számára interjút :dott arra a kérdésre, hogy koa- ■oánya véleménye szerir»: az arab lakosság Algériában tovább- a is fegyelmezett magatartást anúsít-e az OAS provokációira, Jazid kijelentette: „el fog ér­kezni a pillanat, s ez jogos lesz, amikor az algériaiak kénytelenek lesznek saját ma­guk biztosítani önvédelmü­ket. kormányom véleménye szerint az 2viani egyezményekben megvan­nak a‘ lehetőségek az OAS el- ojtására. Ha az elkövetkező na­pok — mondatta — azt mutat­nák, hogy ezek a lehetőségek nem elegendők és az egyezmény­ben fogiáit eszközök alkalmazá­sát francia részről megtagadják, egyéb eszközöket kell fontolóra venni. Jazid bővebben nem ha­tározta meg, hogy milyen egyéb eszközökre gondol. Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának tit­kára szóbeli interpellációt terjesztett a francia minisz­terelnök elé. Megkérdezte, milyen intézkedéseket szán­dékozik tenni az új kormány, hogy lojálisán végrehajtsa az eviani megállapodásokat, megsemmisítse az OAS-t, ártalmatlanná tegye cinkosait, megoldja a német és a nyugat­berlini problémát, rendezze kap­csolatait a többi európai ország­gal, megoldja a leszerelés kérdé­sét, csökkentse a katonai kiadá­sokat és lerövidítse a katonai szolgálati időt Jacques Duclos megkérdezte ezenkívül, hogy milyen intézke­déseket szándékozik foganatosí­tani a kormány olyan pénzügyi, gazdasági- és szociálpolitika meg­valósítása céljából, amely egye­bek között lehetővé tenné a bé­rek emelését, a munkaidő csök­kentését, a közoktatásügyi kiuta­lások növelését, a világi oktatás elvének helyreállítását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom