Kelet-Magyarország, 1962. május (22. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-10 / 107. szám

lágszerte előkészületek a Helsinki VIT-re A VIT-en előreláthatólag több I olyan ifjúsági szervezet küldött­sége is ott lesz, amely eddig távol j maradt. Várják sok latin-amerikai j és afrikai ország delegációját, j ezenkívül a francia országos diák- szövetség és a nyugatnémet libe­rális diákszövetség küldöttséget. Hazánkban is megkezdődtek a Világifjúsági Találkozó előkészü­letei. Májusban és júniusban or­szágszerte fesztivál-napokat tar­tanak, s ezeken gazdag kulturális és sportprogram várja az ifjakat. Jnbilál n szervezett emberi segítés tjabb két mentőállomást kap mellénk Dr. Fiesere Károly főorvos nyilatkosata Hetvenöt évvel ezelőtt, 1887. május 10-én kezdte meg mun­káját a Budapesti önkéntes Mentőegyesület, a mentésügy első hivatalos szerve hazánkban. Az első magyar mentőegyesület, amelynek nyomában hamarosan az ország nagyobb városaiban is alakultak mentő- és tűzoltó egye­sületek. Ezek majdnem kizárólag tár­sadalmi segítséggel dolgoztak. Az első államsegélyt — tízezer forintot — csak hosszú évek múltán kapta meg az egyesület és az egymást követő évtizedek- ben is folyton csökkent a köz­támogatás aránya. A felszabadulás után 1948-ban az egészségügy államosításának egyik lépéseként került állami kezelésbe a mentésügy és ala­kult meg a Budapest önkéntes Mentöegyesület. a vármegyék és városok országos mentöegyesü- lete, valamint a városi kisebb mentőegyesületek összevonásából az Országos Mentőszolgálat. Ettől kezdve a mentésügy rohamosan fejlődött. Az évforduló alkalmával fel­kerestük dr. Ficzere Károly fő­orvost, a megyei mentőállomás vezetőjét és a memíésügy fejlő­dése. a mentőszolgálat munká­ja felől érdeklődtünk. — A mentőszolgálat megyénk­ben is nagy fejlődésre tekint vissza, — mondotta dr. Ficzere Károly főorvos. A rendelkezésre álló feljegy­zések szerint 1927-ben Nyír­egyházán két kocsival. Kis­várdán és Mátészalkán pe­dig egy-egy kocsival kezdte meg működését a mentőszol­gálat. Erről jut eszembe — Már régen házam lehetne, ha nem lottóznék. (Szűr-Szabó József rajza.) íozzászólások „Hz alkohol ellenes küzdelem és az italboltok nyitvatartása“ c. cikktokhiz Csak sört árusítsanak... A ferjem a legjobb férjek közé irtózna, ha nem inna. A legel- .ugottabb italboltokat is feikere- i, és nap mint nap leissza ma­ßt. A kislányom sokszor sírva akad és azt meséli, hogy az is­kolában a gyerekek rákiabálják: észeges az édesapád. — Az édes- ipjának nem mer szólni, mert él, hogy bemegy az iskolába és x>trányt csap, vagy öt veri meg. 3ármilyen szépen kérem, hogy ie menjen be az italboltokba, ne .gyón, ne szégyenítsen bennün­ket, nem fogadja meg. Véleményem szerint sokkal he­lyesebb lenne, ha a tömény ita­lokat palackozva árulnák, és ki­mérve csak sort lehetne kapni. Már igy is csökkenne a részege­sek száma. Leghelyesebb termé­szetesen az lenne, ha bezárnák az italboltokat. Szerintem ez lenne az egyedüli megmeniíöje a sok fáj ószí vű édesanyának, lelki­beteg gyermekeknek, akiket tönk­re tesz egy olyan férj, apa. aki rabj- az ilkoholnak. Egy édesanya. Italboltok helyett —■ nem a Béke, Anna presszókban, Kossuth étteremben vagy Sóstón szórakozók döntik nyomorba a családjukat, hanem az italbol­tok törzsvendégei. Az illetéke­sek hasznosan, és a dolgozók nagy többségének örömére tud­nák felhasználni ezeket a he­lyiségeket Létszám és esetleges béralapátcsoportosítással talán még azt is elérhetnék. hogy ezeken a helyeken tejboltokat nyitnának. így nem maradnának kenyér nélkül a megszüntetett italboltok alkalmazottai, ugyan­akkor a környék tejellátása is megoldódna. Mester Zoltán Balesetek, családi botrányok Még mindig nagy százalékban vannak azok, akik az alkohol rabjai. És a következmények? Az ital miatt hány motoros lesz örök életére nyomorék, meny­nyi szerencsétlenség történik azért, mert az emberek nem tud­ják mikor elég. Olykor mások az életükkel fizetnek azért, hogy a vezető ittas fejjel ült a volán mellé. Társadalmi tulajdont tesznek tönkre, herdálják el, hogy a napi mennyiségüket megigyák. De itt van a családi élet kér­dése is. Én is ismerek sok olyan férjet, családapái, aki hazamegy borgőzös fejjel, és a feleségének, gyerekeknek menekülni kell. Ilyenkor a padláson vagy a szom­szédban töltik az éjszakát. Sokat elbeszélgetek ezekkel az emberekkel. Beismerik, hogy a túlzót', italozás miatt romlik az egészségük, a munkahelyükön nem tudják feladataikat kellő képpen ellátni. Amikor arra te­relődik a sző, hogy egyszer meg­szüntetik az alkohol árusítását, csak nevetnek. Bíznak abban, hogy erre sohasem kerül sor. Miért...? Nagy Béla Komoly gyomormosás tejboltok Mindig figyelemmel kisértem az alkoholizmus elleni vitát az újság hasábjain. Elgondolkozta­tó esetek látnak napvilágot. Hány és hány család megy tönk­re azért, hogy a vendéglátó vál­lalat teljesíti tervét. A vállalat vezetői helyében én inkább azon gondolkodnék, hogy milyen in­tézkedések bevezetésével lehetne a dolgozók szórakozási igé­nyét kulturáltan, a mai időknek megfelelő módon kúeleguem.. Véleményem szerint A szolgalatot a gépkocsivezető látta el, amelynek szolgálati ide­je újévtől-újévig tartott. A fel- szabadulás után különösen az egészségügy államosítása óta nagy a fejlődés. Jelenleg hét mentőállomása van a megyének és ez évben újabb két mentőállo­mást kap: éspedig Vásárosna- mény és Fehérgyarmat. — A szolgálatot most már gépkocsivezetők helyett szak­képzett mentőápolók és or­vosok látják el. Jelenleg 24 kocsi és 40 szakkép­zett ápoló áll a megye mentés ügyének szolgálatában. Távola^» bi cél, a megyeszékhelyen biz­tosítani az ambuláns rendelésű Ha kapitalista a megrendelő Adós-e az Alkaloida? — Statisztika és valóság Uf eljárások a tisztításra, víztelenítésre Meglepő adatot közölt a na­pokban egy frissen készített ki­mutatás: a jóhírű tiszavasvári Alkaloida az első negyedévben nem teljesítette az exporttervét. Jó az anyagellátás, kitűnő szak- embereik vannak, az elmúlt években nagyfokú műszaki fej­lesztést hajtottak végre. — ho- gyan történt hát ez a botlás? Kapcsolat 44 országgal — Nem ad hű képet a sta­tisztika — mondja Gombás Ist­ván, a termelés egyik irányító­ja. Annak ellenére, hogy tervün­ket aránytalanul magasan szab­ták meg, (a teljes termelés 97.8 százalékát kellene külföldre kül­deniük. ugyanakkor a belföldi igény 16 százalék). Bármilyen igényt ki tudtunk volna elégíte­ni az első negyedévben. Negy­vennégy országgal vagyunk kap­csolatban. ennek jóval több, mint a fele kapitalista állam s az ő tervszerűtlenségük, szeszé­lyük és üzleti gondolkodásuk kellemetlenül hat ki ránk, ex­porttervünk teljesítésére. Elkésett engedély Jóval többet termeltek 1962 első három hónapjában, mint egy évvel ezelőtt, — egész pon­tosan 32.1 százalékkal többet. Vagyis a megrendelt mennyisé­get legyártották, nem az ő hi­bájuk, hogy a szállítási engedély a negyedévet követő napon ér­kezett meg. Azt mondják, ők szeretnék leginkább, hogy a számok Is szebb képet mutassanak. A ko­rábbi műszaki fejlesztés és a mák nemesítésének szorgalmazá­sa most kezd gyümölcsözni, amely nemcsak a mennyiség emelkedéseben. de a minőség nagyfokú javulásában érezteti hatását. Morfin, fájdalomcsillapító — Idei nagy célunk az ex­portra menő morfin alkaloidák minőségének javítása. A mákne- mesítés nagyobb morfintartal- mat eredményezett. Az idén új módszerrel végezzük a köhö­gés- és fájdalomcsillapító, va­lamint az altató alapanyagának tisztítását, új eljárást dolgoztunk ki a víztartalom csökkentésére Ennek a nálunk készített gyógy­szeralapanyag tartósításánál van óriási jelentősége. A tiszavasváriak remélik: a kongresszus tiszteletére most be­érkező vállalások még jobban elősegítik nemzetközi hírnevük ápolását. Angyal Sándor Az órák közti hosszú szünet­ben különös elfoglaltsága akad a Nyíregyházi Közgazdasági Technikum Kereskedelmi Tago­zatán 19 tanulónak: megrende­lik a legújabb bélyegújdonságo­kat, felolvassák a hivatalos kör­leveleket, megbeszélik a bélyeg­gyűjtő kör sürgősebb ügyeit. Vezetőjük. Csorba József ta­nár hetedikes gimnazista kora óta rendszeres bélyeggyűjtő. 1957-ben ö alakította meg a Vas­vári Pál gimnáziumban is a szakkört. — Eddigi tapasztalataim sze­rint — mondja — sok olyan is­meretre tesznek szert a gyere­kek, amelyeket az órákon nem hallhatnak és láthatnak. A bé­lyegekről ismerkednek meg pél­dául sok hires emberrel, íróval, politikussal, művésszel és jelen­tős eseményekkel is. Közelebb­ről érdeklődnek a növény- és állatvilágról. Ha a bélyeg egy állatot ábrázol, alaposan utána­néznek, még lexikonban is. Általában magyar bélyegeket gyűjtenek. Állat, virág, motí­vum. munkásmozgalmi a leggya­koribb. Tizenketten minden ma­gyar újdonságot megrendelnek. Leveleznek külföldre is. Ez is hasznos, mert idegen nyelvek tanulására serkenti őket. Ha egy diák rendszeresen megrendeli minden évben a ma­gyar újdonságokat, — ami pe­dig megtakarított pénzéből kite­lik — mire elvégzi a középis­kolát, értékes gyűjteménye van. Sokkal lényegesebb azonban az anyagi haszonnál az, hogy ta­karékosságra neveli őket a bé­lyeggyűjtés. A bélyegek kezelé­se. elrendezése rendszeretetre szoktatja őket, önkéntelenül is többet adnak a külalakra ak­kor is, ha nem bélyegről vám szó. G. B. Köszönet az úttörőknek A Nyírlugos, szennyes-pusztai Szabadság Termelőszövetkezet az eddig hasznavehetetlen futóhomo­kos dombokat fával szándékszik beültetni. Ez tudomására jutott az úttörőknek, azonnal felajánlot­ták a segítségüket. Nemcsak a pusztai iskola úttörői, hanem a községbeliek is segítségére siet­tek a szövetkezetnek. A községi úttörőcsapat 54 000 csemetét és 1000 darab nyársuhángot, a szeny- nyes-pusztai úttörők pedig 22 000 csemetét és 200 darab nyársufrasv got ültettek el. A nagyszerű segítségért ezúton is köszönetét mond a szövetkezet tagsága. Girán Istvánt párfetítkár. 3 KELET-MAGYAROKSZ&G lagszerre megkezdődtek a2 -szülétek a Helsinki VIT-re. nn fővárosban a nemzetközi észtté bizottság már hóna- tal ezelőtt megkezdte munká- A bizottságban több mint 7E írnak száznál több ifjúsági, urális és sportszervezete kép- Iteti magát. Európában. Azsiá- Afri-kában és latin-amerikai ágokban a fiatalok százezrei .■ülnek a VIII. Világiíjúsági ilkozora. Bélyeggyűjtők

Next

/
Oldalképek
Tartalom