Kelet-Magyarország, 1962. május (22. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-06 / 104. szám
ÍOS kiló ! kÖ2gviilé§ határoz’ a ketésbé jót, mu* a jót? Válaszúton a híres burgonyatermtlili Tavaly Rakamazon versenyt futottak a kevesebbért! Nem értették meg a vezetők az anyagi érdekeltség elvét — Több volt a munkaegység, mint a krumpli — Idén helyrehozzák a megtépázott becsületet ? A paksi halászok 105 kilós. 215 cm. bosszú vizái íogtak a (tanában. A hatalmas élő halat május 3-án délelőtt felszállitott&k Budapestre, a Paksi Halászati Szövetkezet Margit körúti csárdájába, ahol este már ehettek a vendégek a ritka hal húsából. A képén: lefejtik a hal bőrét, amelyet preparálás céljából átadnak a múzeumnak. (Bojár Sándor felv.) — Ragondolni is rossz. mi volt itt tavaly — mondja Ger- zsenyi .Jánosné, s a többiek, akik a rakamazi tanács vb. elnöki szobájában' vannak, szömorú'an legyintenek. ft meznerélök ürömért Perger István, a Kinizsi termetű munkacsapatvezetö széttárja a kezét és nagy lélegzetet vesz, mielőtt hozzákezd beszél- ni: — Gyerünk, gyerünk. — emlékezik — így kiabáltak egymásnak az emberek, s rohantak a munkaegység után. Nem egyszer hallottak olyat az asszonyok, hogy menjenek már gyorsabban, nem az a fontos, hogy mindert szem krumplit felszedjenek, hanem, hogy minél hamarabb betakarítsák a kijelölt területet. Bodnár István mezőőr tudja talán a legjobban, hány bokor maradt kint felszedetlenül, hány tő alatt maradt még négy-öt szem burgonya, amiből egyetlen óra alatt két zsákkal is össze- i szedtek a mezgerélök. A rohanás össze is hozott bizonyos munkaegységet A raktárba ugyanakkor a krumplinak csak a fele került, a másik fele meg ottmaradt a határban, a földeken. így született meg a mon- I dás: dupla egységért íele burgonyát kaptak a rakamaziak. Pedig ennek a jó földű. szorgalmas és híres burgonyatermelő né- ; pér öl közismert községnek az erkölcsieken túl anyagi érdeke is lett volna, ha nemcsak a sok i munkaegység kerül a kis könyvecskékbe. hanem a burgonya a raktárba, a piacra és a kamrákba, hogy több lehessen a ruha a gyerekeknek a cipő. gyarapodjon a televíziós készülékek sza- j ma, és hamarabb engedjenek meg■ az e m berek vasárnapon kém egy-egy jröccsöt. Van kiét... Csakhogy az érdekeltség it1 I általában, s nem konkrétat, t i munkában jelentkezett, Ahog) j Szloboda Péter tanácselnök ta I lálóan megjegyezte, a megye: pórt es tanácsi javaslat az anyagi érdekeltségről szinte a rákamaziakhoz szól: ... . .ahol nem alkalmazták az anyagi érdekeltséget, nem volt szilárd a munkafegyelem és nem emelkedtek- a terméshozamok...” Sajnos. ez szomorú eredményt ‘hozott — rendkívül, alacsony ' átlagtermést takarítottak be a rakamazi földről! Idén is ez lesz? Nir.cs kiút ebből a zsákutcából? De igen. van. Elmondhatja ezt Perger István, Panzer Károly. Prill Ferenc. Cseh István. G erzsenyi Janasné — akik mar megismerkedtek a megyei javasa lattal, s sorát* magukénak vallják De rajtuk kívül is mindenki tudja. hogy haladni csak úgy lehet, ha az emberek, személyesen, anyagilag érdekeltek valamiben. hiszen az életben ez a fő mozgató erő. Mindenki többet és jobbat akar. elsősorban családjára, önmagára, saját boldogulására gondol — s cseppet sem baj. ha ez találkozik, márpedig találkozik — a közösség javával t*. Világos tehát: ha már az elmúlt évben megvalósították volna. ami most terv. hogy minden tizedik szem burgonya azé | aki felszedi, egyetlen .krumpl j sem maradt volna a földeken s kevesebb munkaegységgel sokkal több terménye, pénze let volna az egész tagságnak. Már i pedig az ember nem munkaegy ségért. hanem jövedelemért dől- , gozik. Estiifi és k&rts érdek Mindenki azt várná, hogy ; j rakamaziak tanultak a keserí tapasztalatokból, s erre az évri | a közgyűlésen a felismerten jobt í módszer mellett döntenek. Nem így történt. j A szövetkezet vezetősége ne» tanulmányozta a megyei javas ; latot, más utakat keresett. f i sagság jórésze ugyancsak nen I ismerte a javaslat pontjait, számos félreértés adódott abbé is, hogy az embereket egymás ( nak próbálták ugrasztani ..töbl i lesz a növénytermesztőknek. d< •sokkal-kevesebb jut a más mun katerületen dolgozóknak’ — jelszóval. Köder elvtárs, a párt- szervezet titkára is azt mondta hogy a javasolt premizálási rendszer elvtelen, s népgazdaságellenes. A szövetkezet többi vezetői csak azt ismertették a tagság előtt, hogy a tíz százalékos részesedés esetén jóval kevesebb munkaegységelőleget kaphatnak havonta. A módszer előnyeiről sző sem esett mindaddig. amíg a megyei pártaktí- va-értekezleten a legilletékesebb párt- és termelőszövetkezeti vezetők saját tapasztalataik alapján nem magyarázták meg: a tagság türelmével nem lehet játszani. A feladat most olyan légkört — kedvet, szorgalmat — teremteni, amelynél az egyéni jövedelem becsülése együtt jár a közös tulajdon féltésével. fi szárnyakat kané munka Jó. hogy, ha kicsit későn is a rakamazi Győzelem Tsz vezetői belátták, azoknak van igazaik. akik féltik a szövetkezetei a tavalyi hibáktól. Ennek alapján kidolgozták az új érdekeltségi számokat, s rájöttek, hogy 1 csupán három forinttal fizetnek ! kevesebb munkaegységelőleget, elmarad az amúgysem magasra ! tervezett . burgopyá járandóság, de helyette szárnyakat kaíp a ; munka, amelynek nyomán a tsz ; történetében páratlan gazdasági eredmény születhet. Ez pedig nem mindegy. És nem csupán a növénytermelők, hanem a gyü- ■ mölcstermelők és állattenyész- I tők egész évi. jövedelmében jelent igen kedvező változást, amiért már érdemes kora reggeltől késő estik dolgozni, sajátjukként becsülni a megtermelt javakat. Bizonyos, hogy ezektől az előnyöktől senki sem zárkózik el. A most folyó beszélgetések a •‘kommunisták ; és á tagság egésze között szilárd egységet teremthetnek. Ha magyarázzák, megértik azok is, akik eddig ellenezték az újat. hogy nem néhány növénytermelő, nem is a tagság kis részének, de minden ott dolgozónak érdeke bevezetni az ösztönzés e nagyon megfelelő módját. Még nem késő az elhatározási : összehívják újra a közgyűlést ; és megvitatják, érdemes-e feá— j cserélni a kevésbé, jót a jóval! Kopka János i---------------------------------------------------Jelentések a tavaszi vetés befejezéséről \ A nyíregyházi járásban a > timári Béke Termélőszövetkeael ; után a vetés befejezéséről érke- ; zett jelentés a nagyhalászi Petőfi és az újfehértói Vörös Haj : nal termelőszövetkezetekből. Üj- j fehértór,' megkezdték a növény- ! ápolást is. Csengerl járásban elsőként . a j szamostatárfalvi Ady Termelőszövetkezet fejezte be a tavasz vetést. Szép sikert jelentettek i burgonyát legnagyobb területér termelő községből. Vencsellőrő is. A közös területre 1300 hók burgonyavetést terveztek és en nek ültetését a hét végére be ii fejeztek. Sényöről arról adna) | hírt, hogy az utolsó talpalatis | fölszántották a bevetesre kerüli területet. . . .___________ ___ ■ 3 KELET-MAG Y AKOJUSSÁ G az illetékes pártszervezet javaslatát és munkaadói igazolást. Az Esti Egyetem hallgatóit — a Munkaügyi Miniszter, a Művelődésügyi Miniszter és a SZOT együttes állásfoglalása alapján (megjelent a Müv. Közlöny 1962. március 1. számában) ugyanazok a kedvezmények illetik meg, mint más egyetemek levelező hallgatói t. A felvételi kérelmet a marxiz- nius-leninizmus esti egyetem címere (MSZMP megyei bizottsága, Nyíregyháza. Benczúr tér 21.) kell megküldeni. MSZMP SZABOLCS-SZAT- MÁR MEGYEI BIZOTTSÁG ÁGIT. PROP. OSZTÁLY A Szaboics-Szatmar megyei pártbizottság felvételi pályázatot Hirdet * Marxizmus—Leninizmus Esti Egy etem 1962—63-as tanévre, Az egyetem célja, hogy a párt, állami, tömegszervezeti funkcionáriusok. értelmiségi dolgozók vezető propagandisták szervezeti *uarxi»ta-leninista oktatását egyetemi színvonalon biztosítsa. A tanulmányi idő három év Ax I. évfolyamon filozófiát, a II évfolyamon politikai gazdaságtant. a III. évfolyamon a nemzet kézi és magyar munkásmozga leim történetét tanulják. A tantárgyakból negyedévenként beszámolnak és minden félévben vizsgát tesznek. Az egyetem elvégzéséről bizonyítványt kapnak. Az egyetemen hetenként eg.v- Mtr — meghatározott napon kő- tört foglalkozás van (előadás, osz- lályfoglalkozás), amelyen a részvétéi kötelező. A tandíj egy évre 179 forint, mely két részben fi- Mtbető. A FELVÉTEL FELTÉTELEI: Felvételüket kérhetik. akik egyetemi, főiskolai végzettséggel, éretteegivel, vagy ennek megfelelő általános műveltséggel rendelkeznek, és a tanuláshoz szükséges marxista ismereteket már megszerezték. Az egyetemre pár- V«o kívüliek is kérhetik felvétellel Nem bérheti felvételét az, gfci más egyetemem, iskola hallgatója, illetve, aki az 50. életévét betöltötte. A felvételre jelentkezők felvétek vizsgát »-esznek. A felvéteti vizsgák ideje 1962, bttri* 1—19-ig. A felvételi keretemhez melle- keit neszt eV«, önéletrajzot, SlatisxliUai adatok a kiskereskedelmi forgalom alakulásáról Miből mennyit eszünk, iszunk ? ból csaknem húszezer tonnát, cukorból pedig 186 000 tonnái. A korábbi fogyasztáshoz viszonyítva alaposan megnőtt a tojás és a tej forgalma is: előbbiből mintegy 273 millió darab, ufobbibol pedig körülbelül 270 millió liter került tavaly asztalainkra. .,Csúcshullás'’ volt 1961-ben egy sor égyéb cikk forgalmánál is. Igaz. tavaly „mindössze” 88 millió liter bort ittunk — 1969-ban a fogyasztás meghaladta a 128 millió liiert — sörből viszont 388 millió litert adtak el a kiskereskede- delemben. 24 millió literrel, többet, mint egy évvel ezelőtt. 1955-ben meg körülbelül 12 mii hard .. ci&anetuat szí utak al a «ú> A Legújabb statisztikai adatot j tanúsága szerint tavaly egy so : fontos élelmiszerből, iparcikkből lakkberendezési tárgyból jóvá j többet vásároltunk, mint korát) : ban bármikor, j Az élelmiszerek között például finomlisztből 264 ezer tonna kelt el a boltokból — sokezer tonnával több az előző évieknél. tüj csúcs a 115 600 tonnás nyer; ! hús-fogyasztás, a 10 733 fonná j vaj-, s a 6116 tonnás sajtfogyasa tás. • Rekordforgalom volt az elmu ' esztendőben a különböző cukot és édességárukból. I ' ' - ; Csokoládéból, csokoládés áruból és nugátból például 13 029 tonnát adtak el egy 1 év alatt üzleteink, cukorka hiányosok, 1958rbah mar csakmeir 14 müliárdot, tavaly pedig máj több mint 16 milliárdut. ■ Jelentékenyen megrótt a ruha zaú cikkek többségének forgal ma is. Férfiingből például 6 es félmillió kelt el. tehát majdnem kétszer annyi, mint 1953-ben. Szintetikus fonalból készült harisnyából és zokniüol 9 millió 334 ezer .pár fogyott, börcipőből pedig harisnyánál is több: 14 millió 709 ezer pár. 1961-ben 101 181 csalad otthonába került televízió, rádiót pedig 160 0üp-en vásárolták. U j csúccsal büszkélkedhet a kereskedelem háztartási ; mosógépek, porszívók es lakásbútorok forgalmában is* ('Pálif.áz.atL iAláírni tu WSZMP S*abolcs-Szalmár megyei buotteájKH Marxizinits-JLe»«iiiiiF,m»i«* Esti Egyelemére
