Kelet-Magyarország, 1962. május (22. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-03 / 101. szám

De Gaulle Adenauernél keres segítséget A oléMBtrkaaeettár táéogalása „tüntető és provokatív jetíegp — írja a Combat Hgírbqiv és Óraikban katasztrofális a helyzet Dob! István elvtárs az első magyar Lenin-Békedíias Párizs (MTI) Adenauer eíaö hivatalos láto­gatnának híre — bármennyire jb lentous köweöaeznaémye a Pá­ti z&-Bönn tengelyre épülő De Ga- u4Jte-i-külpohtikái»ak — meglepetést váltott ki francia politikai körökben. A látogatás •• bejelentésére akkor került sor, amikor Washington­ban közzétették a Kemtedy-Mac- milian taAáitosaóról szóló közle­ményt, amely újból megerősíti, bogy a kelet-nyugati tárgyalások Nyugat-Berlin és az atoimrobban- tások esetleges .„megszüntetése kérdéséiben az angolszászok De Gaulle-tól eltérő álláspontot fog­lalnak el. Hervé Alphand was­hingtoni francia nagyikövet egy­idejű nyilatkozata, amelyben „ag­godalmait’’ fejezi ki a Németor­szágról folyó szovjet-amerikai tárgyalások imáit és hangoztatta, hogy „Franciaországnak nem er­dete az atomfcisérletek beszünte­tésére korlátozott megállapodás” még inkább aláhúzta a nagyba- j talmak között fennálló ellentéte- ! két. í Adenaaer hivatalos meghí­vása egyben válasz arra is, begy az Egyesült Államok nem hajlandók segítséget nyújtani a francia önálló atomeró kiépítéséhez. A látogatásnak ilyen körülmé­nyek között „tűntető és bizonyos •provokatív” jellege van, — írja a Combat és rámutat, a kancellár látványos franciaországi útja azt ■hivatott igazolni, hogy a francia— nyugatnémet kapcsolatok az euró- ,pai politikai unió tervének siker­telensége ellenére is kitűnőek. A kancellár franciaországi nyilvános fellépésének éppen az a célja, hogy a De Gaulle-i külpolitika belső ellenzékét is csökkentse. Ezt a segítséget Adenauer nem tagadhatta még De Gaulle-tól, Bonn érdekeinek leghűségesebb védelmezőjétől. Algírban az elmúlt napokban tovább súlyosbodott a helyzet. Az állapotok Algírban és Oránban katasztrofálisakká váltak — álla­pítja meg. az algériai kormány hivatalos közleménye, amely a francia hatóságokat teszi felelőssé az eviani egyezmény szabotálásá- ért. Szombattól keddig "ti halottat és száznál több sebesültet je­lentettek az algériai városok­ból. Tnfii^ások a május 1-i ünnepélyekről (Folytatás az 1. oldalfóL) Azt akarjak, hogy gyorsab­ban haladjunk, mindig köze­lebb jussunk nagy célunkhoz, a szocializmushoz, a kommu­nizmushoz, a fegyverek és haámu nélküli világ megva­lósulásához. — Még egyet: ma reggel itt ta­lálkoztunk Dobi elvtárssal, gratu- láWwnk neki nagy kitüntetéséhez, a Meroaetközi Lenin Békedíjhoz. Mindnyáján úgy érezzük, én kü­lönösképpen. erre a nagy díjra erdemes, jó' elvtársunk nyerte el a kitüntetést, de ezzel a gesztussal bizonyára a szocializmus útjára tért dol­gozó falusi nép és egész né­pünk erőfeszítését is elismer­ték. azok, akik t»l a békedijat odaítél­ték. túrműsorra került sor a sta­dionban. Az ünnepre való tekintettel fel­készült a vendéglátó vállalat is. Megnyitották az átfestett étter­met és a bárhelyiséget is, ahol a késő éjszakai órákig szórakoz­tak a kirándulók. Csúcsforgalmat bonyolított le a kisvasút is, melynek vona­lain 8—10 ezer ember uta­zott a Sóstóra. l/iinepi felvonulás Kisvárdán, Nyírbátor és Mátészalka ünnepe Mó^us elsején ünnepi díszbe | tttögört Kjsvárda főutcája. A há- ! aafcat fellobogózták, a falakon jelmondatokat helyeztek el. Dél­előtt 10 órakor kezdődött az üze­mek. intézmények, iskolák dol­gozóinak ünnepi felvonulása, me- hken m<á7tegy6—7 -ezer ember vett részt. Etet,- követően gazdag kul­túrműsorra került sor. Délután Mbrnnhi übnepéíyés keretek kó- aöfct roegnpáteéfcák® vármúzeumot, ■dyjtw az ehső nap is több- ddfeoaE) tetetnie»., meg. Bsw«bá*o.rban csaknem J0 ezer fmáaer rését ' a »májas elsejei jdwegsremlén. A felvonulást, a já- s*äa pártbizottság és a Hazafias MépÉMmt. képviselői nyitották WC ,A. fetoontBiasoin valamennyi ahol az OAS továbbra is szaba­don garázdálkodik. Oran kikötőjében az OAS nyersolajjal öntött le egy 300 ton­nás daraszállítmányt, amelyet tü­relmetlenül várt az arab város­rész éhínséggel küzdő lakossága. Az arab „gettóban” sínylődő sebesültek és betegek nem jutnak gyógyszerhez, mert a fasiszták feltartóztatják a gyógyszereket szállító autókat. Oran arab negyedeiből több tí­fusz- és feketehimlő megbetege­dést jelentettek. Az arab lakosságot gyakorlati­lag megfosztották a munkalehe­tőségtől. Algírban szerdán reggel az arab dokkmunkások' közé do­bott gránátok 50 embert megöltek vagy megsebesítettek. Az OAS ugyanakkor felrobbantotta a pos­ta és társadalombiztosító pénztá­rait, hogy az arabok ne kapják meg Franciaországban dolgozó családtagjaik pénzküldeményeit és nyug'díjilletményeiket. Módszeresen folyik az algériai gazdasági és kulturális intézmé­nyek megsemmisítése. Az OAS az utóbbi napokban több táma­dást intézett a szaharai olajveze­ték ellen, számos iskolaépületet plasztikbombákkal döntött romba. A közigazgatás az ultratiszt­viselők szabotázsa következ­tében gyakorlatilag megbé­nult. Az OAS egységei kedden este megtámadták és aknatűz alá vet­ték az • orani francia főparancs­nokságot. A tüzelés nyegyven percig tartott, majd a támadók elmenekültek. A Nemzetközi Lenin Békedíja- cat odaítélő bizottság a béke legőrzéséért és megszilárdításá­ért folytatott harcban szerzett kimagasló érdeméért — többek között — Lenin-díjjal tűntette ki Dobi Istvánt, a Magyar Népköz- társaság állami érfiát. A bizottság döntését kommen­tálva Dimitrij Szkobelcin akadé­mikus elmondotta, Dobi István egész életét a népe boldogságáért vívott harcnak, az emberi hala­dás ügyének szentelte. Fiatal éveitől kezdve tevékenyen részt- vett a dolgozók felszabadító moz­galmában bátran harcolt a ki­zsákmányolás ellen, a szegények védelmében. A második világhá­ború időszakában az ellenállási mozgalom egyik vezetője, szilárd antifasiszta harcos volt. A M? gyár Népköztársaság megalaki lásától fontos állami és társada mi munkát végez, tevékenye résztvesz a békemozgalomban. Dobi István, a Nemzetközi Le nin Békedíj első magyar kitűnte tettje, a Magyar Távirati írod munkatársának adott nyilatkozó Iában többek között kijelentette — A nagy kitüntetés, amely i ben részesítettek, úgy éráén nemcsak engem kötelez arra hogy tovább haladjak a szocia lizmus. a haladás, a béke húsé ges szolgálatában, hanem, hitért szerint. népünkéi >s tovább helytállásra és az eddiginél mei eredményesebb építömunkára ősz­You Brentano Kennedyrel tárgyalt Vor. Brentano volt nyugatné­met külügyminiszter, a CDU parlamenti csoportjának elnöki minőségében hétfőn délután 50 percig tanácskozott a Fehér Ház­ban Kennedy elnökkel. Bren­tano. a megbeszélés után újság­íróknak azt mondotta, hogy a tanácskozás „igen őszinte” lég­körben zajlott le. Brentano a tárgyalás előtti sajtónyilatkozatában elárulta: igyekszik majd elfogadtatni az amerikai kormánnyal azt a bon­ni elgondolást, hogy nem sza­bad semmiféle kapcsolatot fel­venni az NDK-val, fenn kell tartani Nyugat-Berlinben a nyu­gati hatalmak helyőrségeit és atomfegyverrel kell ellátni a Német Szövetségi Köztársaságot. A tanácskozás „őszinte” voltá­ról adott óvatos fogalmazás azt jelentheti, hogy Bonn és Was­hington nézetei között ellenté­tek állnak fenn. Brentano en­nek jelentőségét úgy igyekezett csökkenteni, hogy a nézeteltéré­seket „taktikai jelentőségűek- nek” minősítette. Nehru a leszerelésről Delhi, (TASZSZ): Nehru indiai miniszterelnök szerdán beszédet tartott az indiai parlament alsó­házában. Kijelentette, hogy a genfi leszerelési ’tárgyalások je­lentik ma a legnagyobb eseményt a világon. A leszerelés — hang­súlyozta Nehru — az egyetlen olyan dolog, amely megszüntet­heti a háborútól való félelmet. A továbbiakban az indiai mi­niszterelnök megállapította, hogy a teljes leszerelés első szakaszá­ban okvetlenül be kell szüntetni a veszélyes nukleáris tegyverkí- sérleteket. Ez alkalomból Nehru ismét elítélte az amerikai nuk­leáris kísérletek felújítását. Saj­nálatának adott hangot, amiért a semlegeseknek a nukleáris fegy­verkísérletek betiltásáról szóló javalatáí Geníben nem fogadták el. Pétervártól a Pravda utcáig A világ leguagyobb példány számú napilapja — 1912: 60 000 1962: 6 000 000 példúnyszám — Brazíliában éppúgy kapható, mint Ausztráliában Nappal igen csendes a Lenin- grádi-sugárútról nyíló moszkvai Pravda utca. De mire leszáll az est. pezseg az élet benne, itt áll a Pravda székháza — szerkesz­tősége és nyomdája. Innen röp­pen szét a Szovjetunió minden részébe és külföldre is a lap, amelyet reggelenként millió és millió ember vesz a kezébe Leningrádtól Vladivosztokig, Kievtől Szverdiovszkig, Szara- tovtól Novoszibirszkig. A Pravda megszületése ötve­nedik évfordulójának előestéjén felkértük Borisz Feldmant, a kiadóhivatal helyettes igazgató­ját, mondja el, miként készül és miként. ..jut el az olvasóhoz a földkerekség legnagyobb pél­dányszámú napilapja. — A Pravda jelenleg hatmillió példányban jelenik meg, — kezdi tájékoztatóját Borisz Feld­man. — Ilyen' példányszámmal egyetlen más napilap sem dicse­kedhet. Indulásakor, 1912. május 5-én, 60 000 példányban jelent meg Pétervárott. 1917-ben 200 ezer, 1931-ben 1 000 000, 1942­ben 2 000 000, 1955-ben csaknem 5 000 000 volt a példányszáma. A Pravda a hét valamennyi napján megjelenik: háromszor 6 oldalon, négyszer pedig 4 olda­lon nagy formátumban. Egy-egy szám kinyomtatásához 170—250 tonr.a papíros szükséges. A TU — 104-es útja üzem. hivatal, vállalat, termelő- szövetkezet képviseltette magát. Már hétfőn este megkezdődött május elseje ünneplése Máté­szalkán. Este 7 órakor a diákok, a munkás- és KISZ fiatalok tar­tották meg hagyományos fáklyás felvonulásukat. A járási tanács elé vonultak, ahol az MSZMP, a KISZ és a község vezetői fogad­ták őket. Május elsején léi 10 órakor kéz-' időit a község' dolgozóinak, diákjainak felvonulása. Délután nagy esemény; jelentett a meleg- vizű strand megnyitása. Az ün­nepség' után helyi és járási kul- tűrcsoportok szórakoztatták a má­tészalkaiakat. A sportpályán egész napos vi­dám majálist tartottak a máté­szalkai üzemek. — Miként jut el a Pravda a Szovjetunió minden részébe? — Magasíokú szervezettség ré­vén. Moszkván kívül Ler.in- grádbán, Lvovban. Novoszi- birszkben. Szverdlovszkban, Tas- kentben, Habarovszkban — ösz- szesen 22 szovjet városban nyomjak a lapot. Ez az úgyne­vezett „matricák” — ólommal való kiöntésére kész oldallevo- natokkál történik. A matricákat menetrendszerű repülőgépek szállniák rendeltetési helyükre. A légitársaság — az Aeroflot — gépei a .lap, megjelenéséhez sza­bott menetrend szerint közle­kednek. Elsőízber. — még 1930- ban Leningrad kapott matricát. Akkor Mihail Vodopjánov. a neves szovjet repülő vállalta a légi továbbítás nagy feladatát. Örök harcban állott a kedvezőt­len időjárással és rendszerint ő győzött. Ma a légiforgalom már olyar. fejlett, hogy a matricák továbbítása mindig sikeres. Alig 9 óra alatt éri el a TU—104-es a Csendes-óceán partjait. Az­előtt 12—13 teljes nap kellett ahhoz, hogy a Pravda eljusson Vladivosztokba. Matrica az ejtőernyőn — És mi történik akkor, ha a repülőtér nem fogadja a gé­pet? — Mindössze annyi, hogy a matricák ejtőernyőn jutnak a földre. Ami a jövőt illeti: olyan technikai megoldáson dolgozunk, hogy tePtávírón küldjük az ol­dalakat rendeltetési helyükre. Érdemes megjegyezni, hogy kör­zetenként a Pravdát különféle eszközök szállítják az olvasókhoz. Helikopterek, gépkocsik, vonatok — és még rénszarvas szánok is. A közeljövőben bekapcsoljuk a matricás utánnyomásba a kisebb szovjet városok nyomdáit is. Például Celinográdot, Szimpero- polt, Cséljabinszkot. — Eljut-e a Pravda a Szovjet­unió határain túli országokba és miként? A Pravda világlap. Ez nemcsak azt jelzi, hogy rendsze­resen olvashatják Magyarorszá­gon, Romániában, Lengyelor­szágban, Csehszlovákiában. Bul­gáriában, az NDK-ban és ter­mészetesen Kínában' is. A Prav­da eljut minden kontinensre: Brazíliában éppúgy kapható, mint Ausztráliában. Ha képet akarnék adni a Pravda elterje­déséről, lényegében felsorolhat­nám a földkerekség valameny- nyi országát. Külföldi-e légiúton jut el a Pravda. Ott azután a helyi vállalatok továbbítják. Tény az, hogy külföldön is fo­lyamatosan növekszik a Pravda olvasóinak száma. A haladó emberiség szeretettel készül a Pravda jubileumának megünneplésére. A világ e leg­népszerűbb napilapja már ré­gen kivívta a maga rangját. Qleg More«««* Tííoter kiránduló a Sóstói Majus-eiasjén a hűvös idő e*- leaere is több ezer kiránduló ke­reste fel a nyíregyháziak kedvenc szórakozóhelyét, a Sóstót. Dél­előtt a MŰM 110 számú ipari- lanoió intézeteitek mintegy ezer- kétszaz diákja adott műsort. En­nek terekén belül ökölvívó-mér­kőzést, teznab<la bemutatót las­súság! kerékpárversenyt láthattak a nézők. Délután a városi KISZ bizott­ság rendezésében gazdag kút-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom