Kelet-Magyarország, 1962. május (22. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-03 / 101. szám

Ma már szégyen... Kulturális Seregszemle idei elésére még korai lenne ikozm, hiszen még csak a i bemutatóknál tartanak, leges eredményekről azon- máris számot adhatunk, mátészalkai járásban tör- az egyik körzeti bemutatón, főnyi közönség várta ünnep- öltözrve a csoportok be- atkozását. És az öntevékeny játszók ki is tettek rnagu- Csak aki tavaly is látta xt a csoportokat, azok tudt­ak igazán, milyen sokat fej­ek egy év alatt. A közönség iban összehasonlítás nélkül értékelt. Jó érzékkel. A kö- 5ég is fejlődött az elöadók­ippen ezt latta az egyik köz­ség együttesének a vezetője is, i amikor szégyenkezve vállalkozott csak műsoruk konferálására. „Ha tudtuk volna, hogy ilyen közönség előtt kell fellépnünk, jobban f ekészültünk volna” — mondta mentegetőzve. Nagy eredmény ez a beisme­rés, ez az önkritika, mert be­lülről jött, őszintén, nem pedig külső bírálat hatására. Örven­detes, hogy egyre többen látják be: ma már szégyen gyengébb | produkcióval közönség elé lépni I még kisebb községben is. És ez a felismerés főleg a I Kulturális Seregszemlének kö- I szönhető. Legalább olyan jelen- | tős eredmény ez, mint a részt | vevők és a közönség számának I a növekedése. Ha nem nagyobb... I Gál Béla I Magyar—szovjet baráti találkozó Deinecserben fasánap délután Debrecenből vjet tisztekből és katonákból j d 32 tagú küldöttség látoga- l el Demecserbe. A küldött­jét a tanácsháza előtt Lucza nosné tanácselnök-helyettes és pártbizottság képviseletében Ja- b Ferenc köszöntötte a kedves ndégeket. A baráti fogadtatás után gyár- .ogatással folytatták az ismer- dési a falubeliek és a szovjet iberek. A Burgonyakeményítö- arban Pelaki Gyula főmérnök gadta a vendégeket. Az üzemlátogatás után a Di- itrov Tsz-be vitt az út. Itt •lyedi elvtárs, a te elnöke üd- >zöitó a nem mindennapi ven- igeket, majd meglátogatták a •z gyümölcsöset és szőloszetót. Este léi nyolckor már zsúfolá­sig megtelt a községi kultúrház, ahol a vendégek tiszteletére ren­deztek nagyszabású műsoros es­tet. Ének és táncszámok váltot­ták egymást, felléptek a műsor* j ban a felnőtt és úttörő énekka­rok. Ezután következett a szov­jet vendégek két órán át tartó, fergeteges tapssal nyugtázott színvonalas műsora. A műsor után a nőtanács va­csorával vendégelte meg a kül­döttséget, amelyet táncmulatság ' követett. A szovjet katonák ki­tűnő hangulatban értezték magu­kat, amelyet búcsúzáskor ki is hangsúlyoztak: bármikor szívesen vesznek részt ilyen baráti talál­kozón, dicsérve a demecseriek ‘ kitűnő vendégszeretetét. Férnie és a nyíregyházi szökőkutak H«l legyen a wtágfcsrő alkotás? — Miért vízidének a szökőkutak? — Javaslat és illetékes hely nyilatkozata Szóvátették olvasóink. hogy! míg a szomszédos Debrecenben j sok a látványos, szórakoztató j szökőkút, Nyíregyházén még a j meglévő egy-kettő sem működik. ! — Mikor működtetik a szökő- j kutakat? — erre a kérdésre vá- j laszoltak a városi tanács vb. il- j árvár. búslakodik a Benczúr j szobor háta mögött a jobb sors- 1 ra érdemes, pompás alkotás. -j I Vonzóbb környezetbe! Felbukkant nemrégiben egy j javaslat: érdemes gondolkodni j rajta, hogy városunk ez idegen­di főbejárathoz állítsák fel, ahol inkább érvényesülhetnek sze- met-szívet gyönyörködtető vona­lai. Méltó helyet kapna a világ­hírű alkotás, és szökőkútja ír működhetne. Sóstón félmillió ember fürcHk egy szezonban’, a jövőben to­vább emelkedik látogatottsága. letékesei; Vízszegénység és a terv — Bennünket is foglalkozta! j a probléma, de sajnos, ennél to- j vább nemigen jutottunk. Tudott i dolog, hogy városunk .vízszegény. A Bujtos vízéből locsolhatnák 1 tisztasági autóink is, ez a víz! viszont közegészségügyi szem- ; pontból sem kifogástalan. Meg- j nyugtathatjuk az olvasókat, a . tiszta és • bőséges vízmennyiség \ már az erdő szélénél van — j idáig hoztuk el Kótajból. Egy- i két év kell még, hogy csatornáz- ; : zuk a várost, ezután pedig nincs ! | akadálya, hogy ellássuk szökő- j ! kútjainkat, s újakat is létesít- j ! sünk a tervek szerint a Kos- J suth, Bessenyei és Beloiannisz j téren. Árva szobor Benczúr mögött Nyíregyháza egyik legszebb. ! j vendégeink szamara egyik leg- | vonzóbb, talán legmaradandóbb emlékeket ébresztő művészeti al- j kotás a Kisfaludi Stróbl Zsig- | mond szobra, a Benczúr téri j park Vénusza. Sokan álltak meg szökőkútja | előtt, nézték a vékony vizsuga- rak játékát a parki padokról — amíg az működött. Idén — saj­nos — kimerült a vízíorrás, s A híres szobor forgalmi, s szépészeti látványos­ságát a Sóstógyógyfürdőn közel­jövőben kiképzendő melegstran­és nézői. | Az amúgy is vonzó körnvezet- : ben méltó helyére találna a i Vénusz. Kopka János Tehenenként 3500 liter tej (Oík&mj (toa tanár /tsz A Borsi a gepeket szereli — A továbbtanulók — Negyvenegyből harminchat — Érettségi előtt a megye leg/obb osztályában A Nyíregyházi Széchenyi Ist- ran Közgazdasági Technikum Pénzügyi Tagozatának IV/c. osz­tálya tanulmányi eredményben bz ország technikumai között a második, a megyében pedig az első helyezést érte el. Hogyan jutott el az osztály a S.34-e s tanulmányi átlagtól a 4.06-Í0? — erről beszélgettünk üiger Imre osztályfőnökkel. — Már az első hetekben ész­revettük, hogy jó osztály került össze. A tanárok nagy gonddal foglalkoztak a tanulókkal, kicsit szigorúbban kérték számon az anyagot. Segítettek a szülök, akik az otthoni felesleges mun­kált nagy részét levették a diá­kok válláról. A jó eredmény el­érésében talán a legnagyobb se­gítséget maga az osztálykollek­tíva nyújtotta: 41 tanuló közül 36 * KISZ-tag. A többit már a tanulók mond­jak el. — Tanulócsoportokat szervez­tünk és, többször rendeztünk ta­nulmányi versenyeket. Ösztönző volt a KISZ híradó és a verseny- zászló is. A jó tanulók segítet­ték gyengébb társaikat. Mivel ilyenek a mi osztályunkban ke­vesen voltak, inkább a párhu­zamos osztályokat patronáltuk. Még néhány hét és az iskola szárnyra engedi a tanulókat. Bár az érettségi egyben képesítést is jelent, enr.ek ellenére sokan sze­retnének továbbtanulni. — Tanári pályára szeretnék menni — mondja Vékony Éva. — Kitűnő tanuló vagyok, van reményem arra, hogy egyetem­re, vagy főiskolára kerüljek. — Öten vagyunk testvérek, — veszi át a szót egy másik kis­lány —, s nálunk a családban szinte tradíció, hogy érettségi után anyagilag segítjük a még tanuló testvéreinket ' egy-két évig, s csak utána folytatjuk to­vább' tanulmányainkat. A többség azonban dolgozni akar. — Azt hiszem, szakítok a' pénzügyi pályával — áll fel Borsi Éva, — Egyszerű fizikai I munkás szeretnék lenni valame- ! lyik gyárban. Jobban szeretem a j gépeket, mint a számok halma­zát. Ez természetesen ritka eset, többnyire bankban, tanácsoknál, OTP-nél szeretnének elhelyez­kedni. A tanárok véleménye sze­rint itt. is jól megállják majd helyüket az osztály tanulói. Bogár Ferenc A császárszállási Uj Alkotmány | Tsz-ben 1961-ben tehenenként 3500 liter tejet fejtek. Korszerű istállókkal rendelkeznek, amelye­ket kétsoros hosszúállású falmen­ti e"etöulakkal láttak el. A ta­karmány és trágya szállításához szállító berendezéseket hasznai­nak. Szakszerű gondozás A tehenek gondozását, fejesét gyakorlott tehenészek végzik. Ha­vonta mintegy 50—60 munkaegy­séget keresnek a tehenészek, s ezenfelül a kifejt tej után pré­miumot kapnak. Havonta csak­nem 3 ezer forint jövedelmük van a gondozóknak. Szeretik is szakmájukat. A tehenek pihe­nése idején még arra is vigyáz­nak, nehogy idegenek megzavar­ják a jószágok nyugalmát. To- vábbtenyésztésre a legjobb egye- deket hagyják meg. Nagy gondot fordítanak a takarmányozásra is. Bevezették az egyedi, érdem sze­rinti etetést. A tehenek létfenn­tartó szükségletét 1000 kiló élő­súlyra 5 kiló keményítő érték­ben és 500 gramm emészthető fe­hérjében állapították meg. Az ásványanyagszükségletet ugyan­ilyen súlyra 46—60 gramm kony­hasó (amit nyalósó formájában adna), 50—70 gramm foszforsav és ugyanennyi mész elégíti ki. A tejelő tehenek takarmány adagjának összeállításakor figye­lembe veszik, hogy 1 liter tej elő­állításához a tehén 0,20—0.30 ki­ló keményítő értéket, 50—60 gramm emészthető fehérjét, 5,5 gramm meszel és 5.4 gramm foszfort igényel. Téli takarmányozás A különböző szálas takarnia- l - nyok közül legjelentősebb tehe­nenként naponta a o—a ictlo 30 minőséátf“|Rllangós széna, 15—25 kiló silp.,„tAz abrakokat keverék formájában adják, mert így na­gyobb az étrendi hatása és bioló­giai értéke .5 Abraknak főleg ku­koricát, árpát, takarmány korsót, édes csillagfüríöt, napraforgópo­gácsát, búza és rozs korpát hasz­nálnak. Tavasszal legeltetik az állato­kat!, Nyákon, gondoskodnak a fo­lyamatos zöldtakarmányról, amit friss állapotban etetnek. A lu­cernát fonnyasz-tva, kis adagok' ban kapják a tehenek. Jelentős és jó takarmányuk az őszi és tavaszi takarmánykeverék is. Pontos időben etetnek Nagy gondot fordítanak az ál­latok gondozására. Az ápolási és fejest munkaidőt pontosan be­tartják. Az állatgondozók reggel 4 órakor látnak munkához. Elő­ször az istállót teszik rendbe. Ez­után az abrak és a pác etetésé következik. A fejést csak az ál­latok tisztántartása után végzik. Az almozást, széna etetést csak a íejés után végzik, nehogy szennyeződjön a tej. Állományuk beíegségmentes. A járási főállatorvos havonta több­ször is ellenőrzi a 'teheneket. Ebben az évben növelik a tn- kamány termő területet, fokozzák az állattenyésztők anyagi éráe~ 1 kéltségét. A kongresszusi munka­versenyben ebben az évben is az elsőik között akarnak term» attej- termléaben is. j __________• , - . . w.vr. 3 KJBbMMtAftY HMrnm&t-­A líszadobi iskola úttörő en ekkara munkásindulókat tanul. (Foto: Hajnmei József)

Next

/
Oldalképek
Tartalom