Kelet-Magyarország, 1962. április (22. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-22 / 94. szám

70 mázsa kukorica holdanként Bátor kezdeményezés Vállajon >k szó esik mostanában ar- hogy a járási szervek halka­bb, konkrétabb segítséget ad­uk a termelőszövetkezeteknek, vözponti Bizottság márciusi rozata is egyetlen fő íeldat- . a mezőgazdasági termelés >zasat jelölte meg. Fő teendő íj módszerek elterjesztése, a 'dó technika alkalmazása. első számú szószólók mátészalkai járásban maga «Basi pártbizottság titkára, ács Sándor elvtárs az első mi szószólója a fejlettebb »technika alkalmazásának. És lajra érve meggyőződtünk ar- ncmcsak a járási titkár, de nunkatápsai is jó propagan­da az új módszernek. Kállai tyűért el társ, a pártbímtt- velünk tartó osztályvezetője »1, szinte olyan pontossággal ta a váliaji kísérlet adatait, rut őyöngyósi Lajos, t terme­ízöve&tv ..t agronómusa. Híres kukoricatermelők községe Mire is vállakoztak a vállajiak? li az a módszer, amivel 70 má- >a csöyes kukoricát akarnak ter- lelni holdanként? — Itt — mint sok más köz- ;gben is — mondta a szövetke- »t agronómusa, híres kukorica- srmelö parasztok élnek. Az álfá­ik termelt kukorica nagycsövü. e vastagcsutkájú és e mellett it ka vetésben díszlett. A kisebb, e sokcsövű, sűrűbb ültetésű hib- id kukoricával nehezen barát­koztak meg. Tavaly még a ház- ajiban alig vetettek belőle, az dén már egymással versengve önnek cserélni a vetőmagot. En­nek fő oka, hogy tavaly a kö- töstoen volt egy hatvanholdas táblánk, ahol a szokottnál jóval sűrűbben termeltük a kukoricái és az aszály ellenére is 30 mázsa szemes termést értünk el holdan­ként. — Ezen felbuzdulva tagságunk vallatta, hogy még sűrűbb vetés­sel próbálkozzunk. Két tízholdas parcellánk lesz, mind a két táb­lán 22—23 ezer tövet akarunk ä faiaielokeszites módszere — A talajelőkészítés a követ­kező: őszi mélyszántással 150 mázsa istállóírágyát dolgoztunk be. Most alap műtrágyaként 160 kiló szuperfoszfátot, 60 kiló ká­lisót és 80 kiló pétisót adunk mind a két táblára, csupán any- nyi különbséggel, hogy a négy­zetes veesü alá fészekbe adjuk. MartonvásáN hibridet vetünk. — A kísérleti kukorica terme­lését két speciális brigád, egy idősebb és egy ifibrigád vál­lalta el. A két táblát megfelez­zük, hadd legyen a sorosból és a négyzetesből is mind a két csapatnak. — Fiatalokkal vasárnap dél­előtt tartottunk megbeszélést. Lelkesen vállalták az általunk kidolgozott módszerek pontos megtartását. Amikor elmondtam nekik, hogy az öregek munka­csapatával is értekeztünk már és túl akarnak tenni a fiatalokon — olyan zsivaly töri ki, alig értettünk szót. Nagyon készülnek a fiatalok, hogy övék legyen a nagyobb dicsőség, ők termelje­nek többet. Mást nem tudtam mondani: majd ősszel elválik, ha mérlegre visszük a termést. — Hát ez a mi módszerünk, az új agrotechnika bátor alkalmazá­sa és a tagok versenyben való vetélkedése, ki termel többet — mondta az agronómus. „Ilyet szeretnék termeltetni' Visszatérve a járási pártbi- zoáságra. Kovács Sándor elvtárs a vitrinjében elhelyezett kukon- cagyűjteményből kivett egy szép arányos csövet és így szólt: ,,llyen kukoricát szeretnék ter­meltetni a járásban. Ezt a Szov­jetunióból hozta tT. Az üveges szekrényben a kukoricacsövek mellett 80—90 dekás burgonya | példányok is hevernek, jelezve, i hogy ebben a járásban erről \ sem feledkeznek meg. Beszélge­tés közben megtudtuk, Válla) mellett mát- Nagyecsed és Nagy­dobos is vállalkozott hasonló kí- | sérletre s remélhatő, hogy to- v: '->b 7 '!e-edik ez a mozgalom a járás termelőszövetkezeteiben. Csikós Balázs Eikés/iilt a velőmag lis*lí(n»s«l a Daimamli Hibriclüzem V Lassan lezárja kapuit a U almandi Hibridüzein. A ..mag- gyár’’ szeptembertől kora tavaszig üzemelt, hazai és külföldi megrendelésre kiváló minőségű vetőmagvakal készített elő vetéshez. Az üzem egész évi kihasználása érdekében az idén üzembe helyezték az új lucern .ürítő berendezést. 10 000-ik dömper Bensőséges ünnepség a Vörös Csillag Traktorgyár dömper szereldéjében. Elkészült a 10 000-ik dömper, amely kiváló tu­lajdonságainál fogva joggal vívta ki idáig is a hazai és kül­földi szakemberek elismerését. A képen: Az ünneplők sorfala között hagyja el a 10 000-ik dömper a szereidét. Dóiéit helyébe... j Helyszín: a Kos­| suth tér, este 7-kor, ; húsvét szombatján, i A részeg megállít egy járókelőt: — Botsánat nem I vol-na tölt... — Töltőtoll? Nincs nálam! — Jó lesz ce-ce. — Ceruza van. — Tessék má. .. ked-ves kollé, kol- lég... húsvéti üdvz... — Kinek? — Magy-cserksz... — De a név? — A kereszt-fiam, a Laj-csika. — Tehát? — Ra. . . La. .. De már. . . szép-széppen, ara-nyos szaki-kám... — Kész, lessék! — Ho-ho, na, még eztet is kérn... — Kész, tessék! — Köszö. . . Kedvs... szakikám. De ne-ne gondolja, hogy nem tudok írn. . . — Viszlát! — Te, koilég..., te olyan ismerős va- gyol, nekem. — Lehet. — Mi az, hogy le* hét? — Mondom, sie­tek. — A, elébb be- köp-beköpük egy lélcec... itt a vesz- veszősr.é, a... — Nem esik jó? most! — Még, hogy nem es... — Viszlát! — Hát akkor üs- üssön bel-éd. a... —pg— Készülőben a megyei Stutisstikai Évkönyv Sokkal lálogatottabbak a tv-vel rendelkező kultúrolt bonok — JNaponta 40 gyerek születik a megyében A Statisztikai Hivatal Szabolcs- Szatmár megyei Igazgatóságán már rendezik az új évkönyv anyagát. —1956 óla évenként adunk ki statisztikai évkönyveket — mond­ja Szilágyi Imre igazgató. A részadatok átlag négy évre nyúl­nak vissza, a főbb adatok vi­szont 10—12 évre, sőt egyesek egészen a felszabadulásig. A könyv csoportosítva tár­gyalja az egyes témaköröket. Közigazgatás, népesség, népmoz­galmak, beruházás, ipar, mező- gazdaság, felvásárlási, kereske­delmi, egészségügyi, művelődés­ügyi dolgozókkal foglalkozik. — Milyen megyénk helyzete a statisztikai adatuk tükrében? — Nagyon szélsőséges. Az or­szágban itt születik a legtöbb gyerek, évente 14—15 ezer, te­hát naponta átlag 40. Csaknem hatezren kötnek házasságot. En­nek ellenére a népesség állan­dóan csökken. A múlt évben pél­dául 6200 ember költözöl!! el állandó jelleggel. ugyanakkor 6434 fővel nőtt a megye lakos­sága. Érdekes, hogy a számos­állatok tekintetében az első 5 kö­zött vagyunk, viszont a takar­mányt ermő területet illetően az utolsó 5 között foglalunk he­lyet. Sertésállományunk 1956-ban érte el a maximumot, de a múlt évben ezt is túlszárnyaltuk. Kimutatást készítettek a kul- túiotthonok látogatottságáról is. Megállapítható, hogy azokban a kultűrotthonokban. ahol rendsze­res televíziós adás van, 3—7-szer több a látogatók száma. mint ahol nincs. A megyében külön­ben 1968-televíziós készülék volt 1961 december 31-én. ebből 909 Nyíregyházán. — Mikor láthatjuk az évköny­vet és kik kaphatnak belőle? — A könyvet 350 oldalra ter­veztük, körülbelül ez év augusz­tusában lát napvilágot. Az egye« intézmények, vállalatok, társa­dalmi szervek igénylés alapjár kaphatják meg. b. t Hogy is olvassam? Nagy érdeklődés kísérte t TIT nyelvi szabadegyeteménei negyedik előadását. Dr. Tomps József. a nyelvtudományok kandidátusa sok olyan nyelvi nyelvtani sajátosságra hívta f« a hallgatóság figyelmét, amels nélkülözhetetlen mindazok szá­mára, akik a teljesség igényé­vel akarnak irodalmi művekéi olvasni. A hangok és szavak erejét, t nyelvtani eszközök egyéni hasz­nálatát természetesen nem a tar­talomtól különválasztva kell értékelnie az olvasónak, hanem azzal teljes egységben. A nyelvi kifejezési eszközök hordozzák azt a tartalmat, művészi érté­ket, amelyért elolvasunk egy irodalmi művet, ha tehát a tel­jesség igényével akarunk olvas­ni, tanulmányoznunk is keB ezeket az eszközöket. Az előadó rengeteg szépirodalmi idézette? illusztrálta állításait.--------—. ....... 5 KELET-MAGA AROKSZSfö-»« *T'. . 1/1C7 oktatásban ? Hogyan tovább a knz o A FIATAL EMBEREK képze­lete gyakran száll messze orszá­gok felé. Szeretne megismerni tá­voli népeket, látni kíván égbe- nyuló hegyeket, végtelen tengere­ket, óriási világvárosokat. Nem mindenki jut el olyan messzi föl­dekre. Ezek megismerésére vi­szont jó alkalmat nyújt a KiSZ- oktatasnak az a formája, amelyet „A világ térképe előtt’’ tanfo­lyamnak nevezünk. Nagy érdeklődés kíséri me­gyénkben ezt a fajta oktatást a fiatalság körében. Több járásban (így a nyírbátori és a kisvárdai- ban) a KISZ-szervezetek mintegy felerésze választotta a „Világ tér­képe előtt” tárgykört. Ha az egész megyei nézzük, ez az oktatási tor­ma az üzemek, vállalatok, terme­lőszövetkezetek, állami gazdasa­gok és iskolák 50 százalékában nyert bevezetést. Nem feledkezhetünk el azon­ban attcA, hogy ennek a tanfo­lyamnak a jövője azon múlik, fel tudja-e kelteni eléggé a fiatalok érdeklődését? . Gyakran tapasztalható, hogy „A világ térképe előtt” foglalkozások valóban éiményszerüvé váltak a részt vevők számára. A v ezető pro­pagandisták megtelelöen készítet­ték ezeket elő. Rövidfilmeket mu­tattak be az illető országról, s közvetlenül utána megbeszélték a látottakat: ez nagyon jó indí­tása volt a foglalkozásnak, s utá­na közvetlen beszélgetés alakult ki. így például az új fehértói gim­názium szervezetében is. Más ki­tűnő módszereket is figyelhetünk. Egyes helyeken -- például a nyír­bátori járásban — a szomszéd or­szágok ismertetése azzal kezdő­dik, hogy egyes ottjárt fiatalok élménybeszámolót tartanak. Ha­sonlóképpen csak helyeselni le­het, ha valamelyik szervezet egyik foglalkozáson találós kérdésekkel rendez valóságos játékot a részt­vevőknek. TERMÉSZETESEN sok szerve­ző. még nem tud? a helyes mód­szereket kialakítani. Múlik ez a vezetőkön is. de a tagságon is. Ez utóbbinál az a leggyakoribb hiba, hogy egyszerűen nem ké­szül a foglalkozásokra. Más ese­tekben viszont az irányítás nem a legmegfelelőbb. Nem kétséges, hogy „A világ térképe előtt’’ oktatásnak nagy jövője van. Már témájánál fogva hatékony segítője lehet nevelő munkánknak. Sok múlik a vezető propagandistákon: szükséges, hogy képezzék magukat és egy­mástól is vegyék át azokat a jó tapasztalatokat, amelyek révén élmenyszerübbé tehetik az okta­tást. Merényi László megyei vezető propagandista. a másik pedig 70x70-es négyzet­ben kétszálával. termelni. Az egyik soros vetésű lesz 65x40 centiméteres kötésben,

Next

/
Oldalképek
Tartalom