Kelet-Magyarország, 1962. április (22. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-15 / 88. szám

Irodalom — M űvészet — I adom dn y Üyircgyliázán kezdeményeztek Ä kabinet-rendszerű oktatás TSfib idő jut esv-egy tanulóra — Jolii) tanulási feltételek — Nagyobb tanulóferohslV Pedagógus berkekben hallani wwstanában a kabinet-rendszerű oktatásról. Nálunk még csak alig néhány éves múltra tekint visz- sza. Hazánkban elsőnek a Nyír­egyházi Kossuth Lajos Gimná­ziumban alkalmazták. Sikerei­nek híre már a megye határain túlra is eljutott. Nemrégiben 34 fővárosi oktatási szakember ta­nulmányozta az iskola munkáját. Elmélyültebb nyelvtanítás Felkerestük Sinka Antal elv- tarsat, a Kossuth Lajos gimná­zium igazgatóját, és megkértük, tájékoztasson bennünket az új­rendszerű oktatásról, eredmé­nyeiről. — Három évvel ezelőtt, 195!) ‘ februárjában tériünk át a kabi­net vagy másképpen a szaktan­terem-rendszerű oktatásra — mondta. — Szakítottunk a ha­gyományos formákkal és osz­tálytermeinket szakelőadókká alakítottuk. Ezekre heti óraszá­mot állapítottunk meg. Az olyan tantárgyaknak, ahol a heti óra­szám a harminchatot megha­ladja, több előadótermet rendez­tünk be. Az idegen nyelvek ok­tatására például négy terem áll rendelkezésünkre. Igaz, itt keve­sebb is elegendő lenne. Mi azon­ban, hogy elmélyültebb lehessen a nyelvtanítás, az osztályokat — a diákok előképzettségétől füg­gően — két csoportra osztottuk, így a szaktanárok egyénileg is többet foglalkozhatnak a tanu­lókkal. Egymáshoz közelálló tár­gyakat viszont, mint a biológia­kémia, történelem-művészettör­ténet, közös teremben tanítunk. A termeket még így sem hasz­náljuk ki egészen. Rendszerint egy-keltö üresen áll. Ez célsze­rű, mert a téli hónapokban a mezőgazdasági gyakorlati foglal­kozású tanulók sem maradnak helyiség nélkül. Időmegtakarítás — Az órarend összeállítása lé­nyegesen nehezebb, mint az osz­tályterem-rendszerű iskolákban. Körültekintő, s mindenre kiter­jedő munkával azonban meg­oldható. — A szaktanterem-rendszerű oktatás több szempontból elő­nyös. Először is jobb feltételeket biztosítunk a tantárgyak elsajá­tításához. Kialakítottuk az elő­adótermek jellegét. A kísérleti eszközök jelentős részét, sot a szakkönyveket is ott tartjuk. Nem kell egyik helyről a má­sikra hordozni. A szemléltető eszközöket bármikor, tehát Is­métlések esetén is használhat­juk. A tanárok ezeket már elő­re elkészítik, s így értékes per­ceket takarítanak meg a tanítá­si időből. Végül, de nem utolsó­sorban gazdaságosabb a termek kihasználása. — A Kossuth Lajos Gimná­ziumban 1958/59-ig rendszerint 13 tanulócsoportnak tudtunk he­lyet biztosítani. Jelenleg a ta­nulócsoportok száma 17. Pedig időközben négy termet műhely­nek vettünk el. Mint ismeretes, az idén nagyarányú társadalmi összeiogassai korszerű műhelyt építünk. A szúbani'orgó négy tantermet össze! visszaadjuk a tanítás céljára. Így öt tanuló­csoporttal többet tudunk beisko­, lázni. Vagyis ' újabb háromszáz | gyereknek tesszük lehetővé a továbbtanulását. '. — Mi szovjet tapasztalatok ! alapján vezettük be a kabinet- rendszerű oktatást. Moszkvábar j már körülbelül hatvan küzépis- I kólában alkalmazzák. Terjed ha- í zánkban is, A nyíregyházi ét j mátészalkai mezőgazdasági tech | nikumban, valamint a tiszalök ] gimnáziumban már rátértek er ! re a módszerre. ML A tanulók saját maguk is készítenek különböző szemléltető eszközöket. A biológiai órához állatokat lömettek ki. Fclvé- ielünk a tiszadobi iskolában készült. Grori Illés l»yöríjT; ÁPRILIS Tavaszodik. A kacér április meglibbcnti szoknyája ráncát. A város arca szcp is, kedves is, — ilyenkor mosolygósnak látják. A járda szélén egy néni tipeg. Lnokája várja, s á család. Hosszú kendője bosszantva libeg, cipeli a hűség kosarát. A szomszéd lánya éppen kihajol, egy fiúnak kiált valamit. — Kis kékpettyes főkötője alól feleségem cinkosan kacsint. Ablakom kitárom es amulva nézem a sok eleven csodát: mennyi új szin! Miért öltöz újba a vén uteák, öreg paloták? Felvette a város ezt a szőkít; sutba vágta teli rongyait. Holt köveit is feltámasztották el a park, a kis patak, a híd.. Még az öreg állomás is más ti nem az a mord vénség, aki vt Olyan minden, mint egy óriásit! benne paránv, elő milliók... Fclhöszilánk szakad a magasban, zilált hajjal kibukik a nap, szétterül és a vidékre lassan koszorút Ionnak a sugarak... könwburát-mintanapok — A tapasztalatokul or szagosun hasznosít/á BcHiÉÓJgetcs a megyei könyvtár vezetőjével Mint már lapunkban hírül ad­tuk, nagyszabású könyvbarát-na- pokat tartottak a közelmúltban lbrány községben és Hosszúhat tanyán. Az egésznapos műsor rendkívül változatos volt. Most újabb ket helyen rendezik meg a könyvbarát-napokat. Felkerestük Gacsó Lászlót, a megyei könyvtár vezetőjét, aki­nél a könyvbarát-napok jelen­tősége felől érdeklődtünk. Gacsó elvtárs elmondotta, hogy a megyei’ négy műsoros nap tulajdonképpen kísérleti jel­legű, szerves része annak az országos mozgalomnak, amely most van kibontakozóban. Cél­ja, ezeken a napokon olyan ösz- szetclt művelődési lehetőségeket mutassanak fel a falvak, tanyák lakosainak, amelyek sokrétűen felkeltik az érdeklődést a mű­« velődés iránt. Ismeretterjesztő irodalom, filmvetítés, házakat történő látogatások, beszélgeti sek, gyermekek szórakoztatása - s más találkozások történne szakemberek, írok, művészek < a helyi lakok között. Ibranyba ezért több mint harminc szai ember, író, művész és minieg féiszáz helyi segítő vett részt munkájában. Nemcsak a köny szerepelt a házi beszélgetése központjában, hanem például tanulás, a dolgozók iskoláina népszerűsítése is. A tapasztalat igen eredménye? nek mutatja az új mozgalma Vasárnap — ma — Szakolyba rendeznek könyvbarat napot, Ti már Máté író közreműködése vei. A negyedik mintanap Tar pán lesz, ahova Szabó Pál írc hívták meg. Sipkay Barna: Gyorsfénykép Lapusieju, dúdoros orrú volt a mester, fiatalnak is' csú­nya, hát még öregnek? Idomos, kívánatos felesége, Márta, lá­nyának látszott. Ezért Márta szerezte az üzletet, a mester csak a gépet kezelte, és csavar­gatta a vendégek fejet, amíg a csigolyák engedték. Jóska kisinaskénl leste a nagy mesterség fortélyait. Senki más nem tanulta volna ki ilyen jól és rövid idő alatt, mert Rubócz- ki sohasem mondott semmit, csak áhítozott. Márta kezelt itt mindent, ami a gépen kívül esett, így többek között a pénzt es a kisinas fülét. Az volt Jós­kának, jókora, kettő, ^ integető. Azelőtt a nagyvasainak sem­mi jelentősége nem volt a fény­képész „műterem ”-re. A rozs­dás sarkú, kétszárnyas faajtót ugyanúgy kinyitották, Márta — mint máskor, — kiállt az ajtó­ba, és élénken társalgóit az ar­ra haladókkal. Rubóczki bele­mélyedt a helyi sajtó hirdetései­be, és Jóska vékony gumisza­laggal lövöldözte a legyeket. Va­sakor valamivel többen alkal- roatfapfelxUak, de délben Márta eltűntá és trarázslatos gyorsan eióálííBíta az -ebédet. KüsEIúMAG V ARORSZAG fi Az idei vasár döntő változást hozott a múlcrem életébe. Márta nemrég Pesten járt. Az állatkerti gyorsfotó mély nyo­mokat hagyott lelkivilágában. A gyorsi'otónak bedőlnek az embe­rek, nem kell várakozni, utána­járni, perceken belül kézhez kap­jak a képet. Üzletet látott ben­ne, nagy lehetőséget! így logamzott meg apródon- ként Mártában a gondolat, hogy nem szabad a vásárokat ki­hagyni. Lám csuk, a jövő héten is nagyvásár a másik megyében, az egyik járási székhelyen. Itt a vásári gyorsfotó! De. hogyan? Hogyan lehetne azt megcsinál­ni? Sötétkamra kell. ahol a kis­inas dolgozni tud. Hacsak any- nyi is, mint egy jókora láda... És az volt: láda. Jókora láda! Jóska guggolva elfért benne, s mellette a tálkák, meg egy pa­rányi zseblámpa, piros papír­ral bevonva. Tömitenj kellett a láda réseit, gumibevonuilal ci­láim a tetejét, hogy a fedele résmentesen zárjon. E.s készen a sötétkamra. Ilyet! Mártit bizonyos volt a sikerben. Jóskának tetszett a dolog, tréfált egész utón, a bé­relt szekeren, s Martával in­cselkedett. Az asszony csiklan- dósan neve lett, s közben köz­ben rávágott a szemével, hogy csak lassan, hiszen itt van az ura. Rubóczkit nem érdekelte más, csak a gebe hátsó lába, azt nézte, mikor hagyja el a meglazult patkót. Két pokrócból sátrat alakítot­tak a vásártér forgalmas helyén. Lepedőből függönyt vontak a ladu elé, egyúttal ez volt a hát­tér is. Rubóczkj beállította a fénykép-agyút, s Márta rákezdve erőteljesen: — Itt a gyorsfotó, emberek! Ki akar percek alatt élethű ké­pet? Örökítse meg menyasszo­nyai! A legszebb vásári ajándék a gyorsfotó, mert az nem olvad, nem törik, nem azik, dobhat­ja vízbe, moshatja szappannal, a vásári gyorsfotó örökéletű ajándék! Tessék, kedves, min­denkit levehetünk! Császári és királyi udvari fényképész, Ru­bóczki mester gyorsfotó inté­zete ! Eltette Márta, meg kell ad­ni: Némelykor kacsintott, ha kellett, máskor meghajlott, s gondosan ügyeit arra, hogy szép, telt keblei kibuggyanásig feszít­sék fehér blúzát. Jóska ott állt mellette, a sá­tormadzagnak dűlve, és cigaret­tazott. Teljes mértékben érezte nagyságai és felelősségét. Várta a sötétkamra, a láda, ahol per­cek alatt kell képpé varázsolni a mester üveglemezeire rögzített felvételeket. A lányok megbá­multák, és valamelyik segéd­úrnak szólította, amikor kér- deznivalója akadt. Márta ettől kezdve nem mulasztotta el meg­kérdezni Jóskát: — Ugye, segéd úr, a kanesi fényképre kívánkozik? Vagy: — Ugye, segédúr, a kanesi szemet ki lehet küszöbölni a képről? S Jóska igenlösen bólogatott: hogyne, hogyne. Az is valami? Amikor ö**/eji\üti az első tizenkét felvétel, a mester in vett. A kisinas átvette a pléh- tokokban rejtőző üveglapokat, és eltűnt a fehér lepedő mögött. Marta elkísérte Jóskát, segített neki a ládába bemászni, és biz­tató szavakat súgott a fiúnak. Aztán ráeresztette a fedelet, és gondolkozni kezdett. Mi lesz, ha a fiú háta véletlenül felnyom­ja a láda tetejét? Mi lesz, ha rés nyílik és fényt kap a lemez? Ez annyira megijesztette, hogy hir- telcnében ráült a pántos tetőre. — Apja, te! Rubóczki félrelebbentette a lepedőt. — Ülj rá, apja, nehogy fel­nyíljon! A mester kényelmesen elhe­lyezkedett, Márta pedig kiment a sátor elé. — Pár pere türelem, uraim é hölgyeim, pillanatok alatt kés a császári és királyi művész loto, amilyet még sohasem esi naltak a maguk kepeiről! Jóska a ladaban meggyújtot­ta a zseblámpát, és ’igyekezett úgy maga alá törni a lábait, hogy a hata ne érje a láda te; tejet. Az orra előtt közvetlenül az előhívó büzölgött, átható sza­ga orrát facsarta. A halvány icnyben tapogatva kereste meg a lemezeket, és egymás után kihúzta az üveglapokat. Egy­szerre helyezte az előhívóba, es gyors ujjakkal forgatta, hogy a lé egyformán erje mindeniket. De büdös van. Milyen nehéz1- a levegő — tapasztalta keser­vesen. — De néhány perc múl­va előbújik majd a kész felvé­telekkel, és a közönség hasra esik. Ki látott ilyet? Percek alatt fénykép a vasáron. Okos nő ez a Márta nagyasszony, nemcsak a pénzt szereti. A rögzítő még büdösebb. Ér­dekes, otthon, a nagy sötétkam- raban nincs ilyen förtelmes sza­ga. A ládából kiszorult a leve­gő, csak ez a bűz tölti' be, és telerakja a tüdőt. Sebaj, cgy-két perc, és vége a dolognak. Ha rögződött a kép, fel lehet nyom­ni ezt az átkozott tetőt, és szá­rítani az üveget benzinnel. Le­vegőt! Talán elég is lesz. A kisinas fulladozva nyomta meg a hátát. De a láda nem mozdult. Mi ez?

Next

/
Oldalképek
Tartalom