Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-02 / 51. szám
t f XIX. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM Ara: 50 fillér I9S2. MÁRCIUS 2. PÉNTEK légy év számvetése «♦ Irta: Acél Béla, a MÉSZÖV Igazgatóságának elnöke 3 elentös ez a mai nap a földműveaszo- vetkezeti mozgalom életében, mert ma ül össze az V. megyei küldöttgyűlés, amelyen a MÉSZÖV Igazgatósága számot ad az elmúlt négy év munkájáról és az Y- kongresszus irányelveinek megfelelően megszabja a feladatokat. A IV. küldöttgyűlés óta. — amely 1957-ben ült össze, — jelentős előrehaladást értek el a íöidművesszövetkezetek. A MSZMP Központi Bizottsága az agrártézisekben megszabott feladatai irányt szabtak a földművesszövetkezeti mozgalom számára is. Ennek alapján egy sor új feladat jelentkezett, mint például az egyszerű, alacsonyabb típusú szövetkezeti formák és társulások szervezése, a gépi munka szervezése az egyénileg dolgozó parasztok részéve. Meghatározta a tennivalókat a felvásárlás és fez ellátó kereskedelem gazdaságos működése 1erén iá. A fentiek alapján végezték tevékenységükét megyénk főldművesszövetkezetei és jelentős lépést tettek előre az elmúlt években. Erről adtak számot — az OFT. 1961. decemberében hozott határozata értelmében összehív ott és megtartott szövetkezeti tag-, köz- és küldöttgyűlése. valamint a járási központok küldöttgyűlései. A szövetkezetek arra törekedtek, hogy a községükben közüggyé tegyék ezeket a gyűléseket, ami lényegében sikerült is. hiszen azokon a falusi lakosság minden rétege képzi - SeiVe'"volt ’'és á mozgalom 140 ezer tagjüvürö- züi. mintegy 80 ezer jelent meg és több mint 4 ezren mondták el véleményüket a szövetkezetek munkájáról. A nagyszámú hozzászólás azt bizonyítja, hogy a falusi lakosság valóban magáénak is érzi a szövetkezetei és részt kér annak munkájából. A többezer hozzászólás, bírálat, javaslat mind azt célozta, hogy a következő időben még jobban, eredményesebben tevékenykedjenek a íöidművesszövetkezetek. Érdemes megemlíteni, hogy ezek a hozzászólások reálisan értékelték a szövetkezetek munkáját és javaslataikkal arra törekedtek, hogy előbbre vigyék a szövetkezetek ügyét. Ököritófülpösön például a küldöttgyűlésen, azt mondták el, hogy náluk is meg kell alakítani « takarékszövetkezetet, vagy' annak egy kirendeltségét, mert véleményünk szerint van lét- jogosultsága és alapja a községben. Nemcsak ezek a hozzászólások, hanem a közben folyó munka is azt bizonyítja, hogy a földművesszövetkezeti tagság viszonya az utóbbi néhány évben jelentősen jobb a szövetkezethez. Amikor a beruházásokról, a kereskedelmi hálózat bővítéséről beszéltek a hozzászólók mindenütt elmondották azt is, hogy ók magük mit tehetnek annak érdekében. Megértették, hogy elsősorban a tagság erejére támaszkodva kell a beruházásokat végezni. Ennek tudatában határoztak pl. úgy az ajakiak, hogy saját maguk építik fel boltjukat. Az elhatározást tett követte és most a napokban kerül sor a 140 ezer forint értékű bolt átadására, amit a pincétől a padlásig a szövetkezeti tagok, a község lakói épi tettek. Ezek a példák nem egyedülállóak, számos hasonlót lehetne még említeni, ami mind a tagság áldozatkészségét, megértését bizonyítja. Ennek a társadalmi összefogásnak, a szövetkezet szeleteiének bizonyítéka az is. hogy megyénkben az elmúlt évben több mint három millió forint részjegyet jegyzett a földművesszövetkezeti tagság — ami egyedülálló volt az oeszágban. Ez a segítés azonban kölcsönös — amit minden esetben tapasztalt a dolgozó parasztság is. Amikor a legnagyobb szükség volt rá a föld mű vessző vetkezetek permetező brigádokat szerveztek — így siettek a termelők segítségére, Mezőgazdasági , gépeket, növényvédő- szert es egyéb olyan szükséges anyagokat biztosítottak, aminek mindenkor nagy hasamat Elmondhatjuk azt is. hogy betöltötték -i íöidművesszövetkezetek azt a feladatukat, amelyet a népgazdaság bízott rájuk a zöldség, gyümölcs, burgonya és egyéb termékek felvásárlássá terén. Igaz, hogy az elmúlt évben a rendkívüli száraz időjárás következtében kevesebb burgonya termett — ezért nem tudtuk a tervezett mennyiséget felvásárolni. — de még így is majdcsak annyi burgonyát adtunk a népgazdaság számára, mint ezelőtt ot évvel. Zöldségféléből négyszáz vagonnal vásároltunk fel többet, mint 1957-ben, almából pedig 1961-ben mintegy négyszáz vagonnal többet szállítottunk exportra, mint amennyit 1958-ban felvásároltunk az egész népgazdaság számára. Minden közgyűlés az elismerés hangján számolt be a kiskereskedelmi tevékenységről. Kétségtelen, hogy ezen a területen úttörő munkát végeztek a íöidművesszövetkezetek és elsőnek vezették be az új kereskedelmi formát, új szint jelentett a falvakban az önkiszolgáló és önkiválasztó szakúzletek létrehozása. Ma már nem egy olyan üzlet működik a megyében, amelyiket minden változtatás nélkül át lehetne telepíteni egy nagyobb városba, anélkül, hogy az szégyent vallana vele. Ma már lényegesen kevesebb a panasz a bolt- és értékkezelőkre is, ami annak tudható be. hogy mintegy 80 százalékban megszerezték a szakmunkás képesítést es ennek birlogaban javult a 'rn'dTTfHJŰlf-leltár-* cT ég.vNb" hiányok összege. Az utóbbihoz az is nagyban hozzájárult, hogy megnőtt a számviteli dolgozók le- leiősségérzete, szervezettebbé, magasabb szin- vunalúvá vált a vagyonvédelmi munka a szövetkezeti mozgalom egész területén. Mindebből következik, hogy az elmúlt evekben jelentősen javult a íöldműveeszövet- kezeti gazdálkodás, amihez nagyban hozzájárult a széleskörű, a második ötéves terv sí-, kere érdekében indított munkaversenv-mozga- lom. amely arra irányult, hogy az ötéves terv végére gazdálkodjanak saját erővel a földmű- vesszövetkezetek. Míg 1957-ben csak 30 százalék saját erő volt a szövetkezetek birtokában, addig ez a szám az elmúlt év végére megduplázódott — és csupán az elmúlt évben közel tíz százalékkal nőtt megyénk földművesszövet- kezeteinek saját vagyona. Ma. amikor a megyei küldöttek értékelik az elmúlt évek munkáját és megszabják a következő évek tennivalóit, különösen hangsúlyozzuk: a következő évekbe* még' fokozottabb tennivalók előtt állunk valamennyien. Arra törekszünk, hogy a jövő években még szorosabbra fűzzük a tagság és a .választott vezetők. a íöidművesszövetkezetek, a termelőszövetkezetek és a kisipari tsz-ek kapcsolatát Nagyobb gondot fordítunk a társadalmi ellenőrzésre — a íöldmüvesszövetkgzeti mozgatom minden területén. Ezért is hárul hagy felelős-*' ség a most megválasztott igazgatóságokra, le.I- iigvelőbizott Ságokra és minden tagbi/ortság’a. hiszen reftdszeres munkájukkal előbbre vihetik ezt az ügyet. Minden, tekintetben fokozni es szélesebb- körüvé kell tenni a szövetkezetek tevékenységét. Ez ugyanúgy áll a ifiskereskedelmi tevékenységre. a termeltetés és felvásárlás munkájára. mint a szolgáltató tevékenység ki »/élesítésére vagy a kulturális, nevelő munka hatc- kon.vábbá tételére. A termelő- és Íöidművesszövetkezetek baráti és aktív kapcsolatának abban kell kidomborodni. hogy kölcsönösen segítik egymás munkáját a jövőben is. Ez jelentse azt. hogy a földművesszövet keze' , k segítsenek a Jerme- lés szervezésében és így biztosítsák az alapot tevékenységű khöz. Ez hassa át valamennyi töldmüvűsszövet- Wezeti tagol es dolgozót és akkor feltétlen eredményesem segítjük ötéves tervünk eél!:ii ízeseit, hazánkban a szocializmus megvalósuló- sag. Kikeltek o kiskacsák A mátészalkai baromfikeltető állomáson sarga pihés kiesi hacsak kíváncsi hada nyújtogatja a nyakát a rekeszekben. Idén mintegy 50 ezer darab kacsatojást keltetnek, sőt 10 ezer pulykatojás is kerül a keltető gépekbe. Csodálkozva néznek szét a világban — Horváth Józsefbe tenyerén az apróságok. Megkezdődlek a mérlegzáró közgyűlések a megye ktsz-siben . megye kisipari termelöszö- ívetkezeteiben megkezdődtek a ★mérlegzáró közgyűlések. A veze★ tőségek és a társadalmi szervek ★ értékelik az elmúlt év eredmé- Jnyeit, hibáit. Az előző evekhez ★ képest valamennyi ktsz .jó ered- Jményt ért el az elmúlt évben. hMinden szövetkezet nyereséges ♦volt. javult a munkafegyelem, ★csökkent az önköltség. Az egy jiőre eső termelési érték megvet "állagban 7 százalékkal növeke- ★cUU. Ezek az eredmények jelen- Jtősck a lakosság szempontjából: ★ ült a közszolgái látás. £ Az első mérlegzáró közgyűlésre 24-én Kisvárdán, az építő kt«s- nél került sor. Ezt követően, vasárnap Nyíregyházán a föd.ász lítsz dolgozói gyűltek össze. Értékelték az elmúlt évben végzett munkát. Arról bes 'éltek, hogy az 1962-es évben még eredményesebb legyen munkájuk. Az új gazdasági évben vállalásokkal. egymásközti versengéssel akarnak a ktsz-ek dolgozni meg nagyobb sikert elérni. Célul’tűzték ki a munkafegyelem további javítását, az egy főre eső termelés növelését, az anyagúi karékos- ságokat. A siker reméljük nem fog elmaradni. Miiét pr*t*térl*t •§fésfiiét'ég" Mócsán András állomúsvezetö (jobbról) és Elek István naponta többször ellenőrzik a 14 darab tízezres gép működését. (Hammel József felv.) Javítják a gépeket, szerszánioKat itI végé*téI» a I ej trágyá/iéí Tava**! jelek a le>eleki l)óz*di Tsz-ben ★ (Tudósítónktól) ★ Reggelenként még jégvirágok *■. nyílnak" az ablakokon, ilt-ott ★hófúvások púposodnak a határiban. — de a leveleki Dózsa Tsz ★ tagjai már a tavaszra gondolának. arra készülnek. ★ A kovács és a kerélcgyá: l.ó mü- Jhelyben pezsgő munka folyik: se. ★ vényen dolgoznak a mezőgizda- Jrági gépek, szerszámok. vala★ mint a szekerek javításán, nogy azok a munkák indulása idején rendelkezésre álljanak. Nem feledkeztek meg az őszi vetésekről sem. A kedvezőtlen időjárás ellenére már elvégezték a tél végi fej trágyázást 215 hold búza, 102 hold rozs, 39 hold árpa és 50 hold lucerna vetésen. E munkában különösen a Köblös ée a Neuzer brigád tett ki magúért. K. ft
