Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-04 / 53. szám
CSODAGYEREK — Született tehetség! Valóságos Jackie Coogan. a jövő Jászaia! Ugye, ismerjük már az ilyen elragadtatott pillanatokat, melyek rendszerint akkor fordulnak elő, amikor családi látogatáson vagyunk és a büszke szülők csodagyermeküket produkál- téttják... Mert az utóbbi időben megszaporodott a náthavirusok, a közlekedési rendőrök és a csodagyerekek száma. Napjainkban ugyanis a csodaszülők csodagyermekeket szülnek, s mikor a kis teremtmény torkaszakadtá- ból bejelenti, hogy ő is megérkezett, a diadalmas atya keble megfeszül a földöntúli büszkeségtől: — Micsoda hang! Sárdi lesz ebből a kölyökből. Mit Sárdi! Gigli, Saljapin, Ima Sumac!,.. Ez még csak az első periódus. A második szakaszban már, amikor az újszülött a pépes spenótot élvezettel mázolja tiszta paplankájára, a derék szülők felfedezik az új Leonardo da Vincit, a huszadik század eljövendő Rembrandtját. A harmadik szakaszban, két peienkaöblögetés közben a képzőművészet vizeiről is áteveznek, amikor az angyali csöppség már a harmadik ötfillérest nyeli le a jszékrőL Ekkor ugyanis az apa imigyen adja a világ tudtára: — Ez a kölyök egy közgazdász zseni! Vagy pénzügyminiszter, vagy vállalati főkönyvelő lesz belőle... S amikor az ennivaló ember- palánta összepiszkolja a figyelmes társbérlő ruháját, a köz- gazdaságtant már a filozófia, vagy a fényesen ívelő diplomáciai pálya váltja fel. Amikor pedig a kis bűbájos az atya anyósának hajába ragad, máris kész az új megállapítás: — Hadvezér lesz, vagy békepap... Egyenlőség... Fele se freie ex satükn lói Meg akarják venni Benedek sógor lovát, s ezért nagy szemlét tartanak az istállóban. A vevő megkérdezi: i — Aztán nem ijedős ez a ló? — Ez e? — mosolyogja el magát Benedek sógor. — Hát nem latja, hogy egyedül mer aludni ebben a nagy istállóban V! A kis üzletember — Tanító bácsi kérem, a papa száz forintot ígért abban az esetben, ha jól tanulok és jó bizonyítványt viszek haza. Tessék szives lenni nekem jó bizonyítványt adni, s aztán majd a pénzt megfelezzük... Műrészét — Hogyan alkották meg Pallas Athene szobrát? — Pallas Athene szobrát úgy alkották meg, hogy a város legszebb leányainak testrészeit rakták össze. Nyelvtan — Mondj fiam egy gyűjtő szót! — Gyűj... gyűjtőszót? — Igen, fiam! — Pe... pe... persely.... Rendelőben A lioko/ú élei előnye Feléség: — Drágám olvastad, azt írja az újság, hogy manapság az emberek 20-30 évvel tovább élnek, mint őseink. Pérj: — Remek drágám! Akkor lesz időd arra, hogy a gombokat végre felvarrd az ingemre. Egy kis félreértés A mama főzésre oktatja ügyetlen leányát. — Zsuzsi mondtam már, hogy a vöröshagymát víz alatt kell vágni, akkor nem csípi a szemed. _ Ugyan mama ne vicceljen! Nem tudok én olyan sokáig a víz alatt maradni, mert megfulladok. A jótanács Panasz — Igyon tejet, akkor nem lesz csúnya rezes az orra! — Próbáltam már csecsemőko- eorrtban, de mégis ilyen maradt... ■gMSMIACI AJttOJft&ZÁfc 4 [ Ha a szerencsés sors összehoz egy neves emberrel, tégy meg mindent, hogy életre-halálra összefonódhass vele. Mindenek előtt légy elbűvölően udvarias' és engedd meg neki. hogy leöntsön az általa fogyasztott halkonzerv olajával, vagy lyukat égessen cigarettájával az új öltönyödön. Ezután mondj valami bölcset, ami meggyőzi őt arról, hogy te sem vagy eppen akárki. Amikor pedig elbűvölted személyed kellemevel és intellelá uális erőddel, ragadj meg égy poharat, siess oda hozzá, öleld meg és mondd 'neki: Te! Ezek után. ha róla beszélsz, nevét csak becézve ejtsd ' ki': „Megint találkoztam Jóskával", „Tegnap alaposan berúgtunk Jancsival’' vagy: „Karcsi? De hisz őt személyesen ismerem, barátom!'’ Ezzel kihívod áilagkartársaid j irigykedését, hogy néhány lé- péssei feljebb juthass a sza- j máriétrán. Dicsőségben ugyanis csak ( azok járnak, akik személyesen j ismernek nagy embereket és ve- i lük pertuban vannak. A nagy emberek maguk nem érnek rá dicsőségben járkálni, hiszenso- kat kell dolgozniuk. Janus Pilinski Lengyelből fordította: Szilágyi Szabolcs., Keresik az elhízás okait A minap én is vendégségben voltam egy családnál. Épp az ebéd mellett ültünk, ámikor csendben nyílik az ajtó. s megjelenik a család reménysége, a kjs kétéves Robika, fején az a bizonyos hogyismondják... izé... szóval a fején azzal az edénynyel, s a kezében is volt valami... A szülők majd elájultak a boldogságtól, s az atya, felnik- kantot!: — Ugye mondtam, hogy egy csodagyerek! Valóban az volt. Kész kritikus... gy. í. gy. A z egész világon sok a kövér ember, s az orvosok egybehangzó állítása szerint az elhízás nem egészséges. Olyannyira, hogy a nyugati biztosító társaságok gondosan „mérlegelik” ügyfeleik testsúlyát és ettől függően kötnek életbiztosítási szerződéseket. Szerintük a 20. és 60. életév között az elhízottaknál 50 százalékkal magasabb a halálozási arányszám, mint a normális testsúlyú embereknél. Az orvostudományt nem a biztosító társaságok szempontjai vezérlik, hanem a hosszú gs egészséges élet feltételeit kutatja. így került napirendre az elhízás okainak vizsgálata. A régi magyarázat ugyanis: aki sokat eszik, az kövér lesz — nem mond semmit. Ugyanúgy, mint ha valaki azt mondaná: az iszákosság oka a sok ivás. A kérdés azonban: miért eszik némelyik ember a kelleténél többet? A kutatások — végleges eredmény nélkül — ma nagyjából itt tartanak: Az agyvelőben található éhség-központ készteti az embert (s az állatot is) egyik alapvető ösztöne kielégítésére, a táplálkozásra. Feltételezik, hogy ugyanígy van jóllakottság! központ is az agyban. Egészséges embernél ez a központ ad jelzést arra, hogy „egy falattal se többet!” Mi történik azonban, ha a jóllakottsági központban zavar áll be sérülés, agyműtét, rendellenes hormontevé- kenység stb. következtében? Nyilvánvaló, hogy a normális jelzés elmarad, az illető rendszeresen többet eszik a kelleténél — és elhízik. lYEeBByi az Igav- ség ebben a feltevésben? Szám« állatkísérlet bizonyítja, hogy az agyvelő egyes részeinek elroncsolása után mértéktelen. étvágy, kifejezett falánkság lép fel! A tudomány azonban, nem von le elhamarkodott következtetéseket. Ugyanezek a kísérletek kimutatták, hogy az étvágy mechanizmusa sokkal bonyolultabb, mint eddig gondolták! S ami az állatnál úgyszólván gépiesen történik, azt a folyamatot az ember képes tudatosan befolyásolni. Akárhogy is állunk tehát a „jóllakottsá- gi centrummal” —a hízásra hajlamos ember táplálkozzék észszerűen (kevés kalória, sok vitamin!), esetleg orvosi előírásra szedjen gyógyszert, de mindenek felett: önfegyelemmel óvja egészségét az elhízástól! (Gy. I.) Tollfosztó öregek Színes utak Hollandiában a közlekedés biztonságának növelése érdekében különböző színhatásokat alkalmaznak az utakon. Egy ismert vegyész szerint az autóutak számára a legelőnyösebbnek a halványzöld szín bizonyult, míg az átkelőhelyeken a fekete-fehér, a jelzőoszlopokon pedig a narancsszín a leghatásosabb. A kanyarokat, elágazásokat és áttekinthetetlen szakaszokat élénk narancsszínű, vagy fekete-fehér kockákkal jelölik meg, a könnyebb tájékozódás és a gépkocsivezetők felélénkítése érdekében. Konkrét érv a tetoválások ellen Az amerikai Michigan állam törvényhozó testületé nemrégiben törvényt hozott, amely megtiltja a fiatalkorúak tetoválását. A törvényt Charles Blondy szenátor terjesztette elő, de a javaslat elfogadtatása meglehetősen nagy ellenállásba ütközött. Amikor mar úgy tűnt, hogy a törvényhozó testület nem fogja megszavazni a javaslatot, Blondy szenátor hirtelen felpattant, felhajtotta az Inge ujját és megmutatta a karján a tetovált „indiai hercegnőt”. A szenátor bánatos hangon kijelentette: „Harminchat éve viselem és azóta rengeteg kényelmetlenséget okozott”. A törvényjavaslatot e „szemléltető érv” nyomán 22:8 szavazattal elfogadták. Hogyan született a konfetti A farsangi éjszakákon a kon- letticsaták vidám résztvevői aligha tudják, hogy a tarka konfetti Franciaországban „született” a századfordulón. Feltalálója Duvenal párizsi nyomdatulajdonos völt, aki színes papírból naptárakat készített. A naptár lapjainak kilyukasztása- kor rengeteg apró kerek papírdarabka maradt, amely később a zúzdába került. Duvenal nyomdájában dolgozott egy fiatal munkás, aki beleszeretett egy munkásnőbe. a csinos Paulettebe. A tiataiembei egyszer egy csomó tarka kerek papírdarabkát szórt évődve a kis Paulette hajára. Paulette játékosan visszadobálta, más munkások is beavatkoztak és perceken belül kitört az első vidám konfetticsata. Duvenal végignézte munkásai szórakozását és úgy vélekedett, ha ilyen jól mulatnak vele, akkor a színes papírdarab- kák nyilván másoknak is örömet okozhatnak. Duvenal tehát zacskókba töltette a konfettit és legközelebb, egy bálon az erkélyről a tán colokra szórttá. A párizsiak elragadtatással fogadták a jó ötletet és Duvenal hamarosan nagy pénzt keresett az egész világon megkedvelt konfettivel. Szobor a huzatban Alexandre Debray Párizs város női tanácstagja elsősorban * párizsi szobrokkal és műemlékekkel foglalkozik. Nemrégiben harcos közbenjárásával sikerült elérnie, hogy eltávolítsanak egy rosszul sikerült Gambetta emlékművet az egyik köztérről. A városi tanácstag legújabban azt követeli, hogy Alfred de Musset szobrát is „költöztessék el” jelenlegi helyéről, a Theatre Francais előtti térről. Mint Debray asszony kijelentette: „A tér sarkában, ahol a szobor áll, akkora a huzat, hogy ez már egymagában indokolja» költő arcának fájdalmas kifejezését.” Javasolja tehát, hogy Musset szobrát a Bois de Boulogne valamelyik sétányán állítsák fel. Tűzbiztosító társaság égésszagú levelezése Ma már nem ritka, hogy gyümölcskereskedések citrom-, narancs-, vagy paradicsom illat» reklámlevelekéi küldözgetnek, vagy parfőmgyárak illatosított körleveleket használnak. Nyugat-Németarezág egyik tűzbiztosításokkal foglalkozó vállalata újabban enyhe, da érezhetően égett szaggal „ifia- tosítja” körleveleit-F urrsősJggjt
