Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-04 / 53. szám

cA.liaqy a.luujylialáíjzi tanáriéinak látja A községek irányszámai alap­ján a termelőszövetkezetek az elötervek után kidolgozták az idei gazdálkodás és áruterme­lés tervét. A terv végleges for­málásába a helyi tanácsok is aktívan bekapcsolódnak, hogy az adottságok ismerete alapján mind alaposabban készüljenek a tennivalók elvégzésére. Nagyhalászban az iránt érdek­lődtünk Nagy Józseftől, a köz­ségi tanács elnökétől, hogy mi­ként látja ő a két termelőszö­vetkezet — Petőfi és Arany­kalász — és az egész község idei gazdálkodásának a kibon­takozását, az árutermelési ter­vek teljesítésének a feltételeit. A viszonylag jól megalapo- sott termelésre épülő szerző­déskötések azt mutatják, hogy nem lesz különösebb problé­mánk a tervek teljesítésével — mondotta a tanácselnök. — A növénytermesztésben az idén általánossá válik a területek családokra való bontása, s mindkét szövetkezetben nagy lendítő erő lesz az anyagi ér­dekeltség alkalmazása, amely a megyei javaslat szerint valósul meg. — A TERMELŐSZÖVETKE­ZETEK MILYEN ARANYBAN VESZIK KI RÉSZÜKET A KÖZSÉG ÁRUTERVÉNEK valóra váltásából? — A község árutermelési terve — ritkán mondhatnak ilyet a helyi vezetők — je­gyezte meg az elnök —: nem feszített. — Értem ezalatt azt, hogy nem haladja meg a ta­valyi tényeket. Ügyannyira, hogy előreláthatóan a tojás, tej és napraforgó kivételével a két szövetkezet — mint az eddigi szerződéskötések is bi­zonyítják — nem is nagy erő­feszítéssel eleget tehet a köz­ségi terv teljesítésének. — EZEK SZERINT A JÁ­RÁSI VEZETŐK NEM MEG­ALAPOZOTTAN JAVASOL­TÁK A KÖZSÉGI IRÁNY­SZÁMOKAT? — Nem, ezt nem akarom mondani — válaszolta Nagy József. — De nézzük a számo­kat. A két tsz az irányszám­ban javasolt kétezer mázsa ke­nyérgabonával szemben 2900 mázsát szerződött. Igaz, itt az 1750 holdas tervet 1800 holdra teljesítették. Tavaly a község 170 százalékra teljesítette bur­gonyáéi'tékesítési tervét, az idén a két tsz — a község burgo­nya-vetéstervének várhatóan a feléről, mert a többi a háztá­jiban lesz — a 10 300 mázsa burgonyát már leszerződte. A község baromfihús tervét egye­dül a Petőfi Tsz körülbelül másfélszeresére teljesítheti.. A hízó sertésnél sem lesz prob­léma. mert az egész évi 700 darabból a két tsz az első fél­évi ütemezést túlszerződte, s* mintegy harminc háztáji gaz-* daságból is kötöttek szerződést.* — Ez idő szerint a naprafor-J goval van problémánk — folv-* tatta a tanácselnök. — A tér-* vezett 450 holddal szemben* még csak 300 hold termését* szerződték le a szövetkezetek.★ — MI AZ OKA ANNAK,5 HOGY ÉPPEN A NAPRA-* FORGÓVAL VAN BAJ? $ ★ — A napraforgó termelése* — ezt tudják a tsz-ek — ki-J fizetődő. A probléma a terüle-* féknél van. Egyáltalán nem J bűn, de az őszi gabona vetés-* tervet túllejesíteíték. Aztán aí község belterületén kívül tör-* tént építkezések az elmúl években közel száz holdat vet-* tek el a tényleges szántóterü-j létből. Ez pedig szántónak van* nyilvántartva. A sok felsorolt J növény közül az ..egyébre7’hal* hold van központilag nvilván-í tartva, ezzel szemben ez az^ egyéb mint borsmenta, száz-* ötven holdat foglal el a tsz-ek* területéből. * — Természetesen — vissza-* térve a napraforgóra —. igyek-J ■szünk a kérdést megoldani. Az* Aranykalász Tsz-ben már el-í határozták, hogy a háztáji te-* Fületeken szeg'élynövén.vkéntí termelik a napraforgót értéke-* sítésre. Ha ezt sikerrel meg-* oldják a Petőfi Tsz-ben is. úgy* ez a termésmennyiség száz—J százhúsz holdnak felel meg.* Egyszóval: a tsz-ek vezetőivel.J tagjaival közösen igyekszünk* elhárítani a nehézségeket. J * — ÉS A TÖBBI ÁRUFÉLE-* SÉGNÉL MILYEN EREDMÉ-* NYEKRE SZÁMOLNAK? * * ... * — Az ipari, vagyis a „dí-* rekt” szerződéses növényeket* nem számolva, mint például a* dohány, cukorrépa, zöldségfé-* lék — a tej- és tojásértékesítés,* és a babtermelés még a lé-* nyegesebbek. Tavaly a három-* százezres tojástervet közel meg-J háromszoroztuk. Az idei terv* 350 ezer darab, amelyből már* komoly részt vállalnak a tsz-ek * Tejből a terv tavaly 300 ezer* liter volt, amelyet teljesített is* a község. Idei tervünk... Na, * szóval így néz ki: 180 ezer li-* tér. Harmincezret már értéke-* sítettünk is... * * — Ami a babtermelést ille-* ti, úgy látjuk, hogy jó irányú* a kibontakozás. Mindkét tsz-* ben nagy az érdeklődés. A* tsz-ek megállapodást kötnek a* tagokkal, hogy a közös kuko-* ricában saját magból babot* termelnek, s a termés teljesj egészében az övék. A tsz a* termést haza. is szállítja. Ez-* zel szemben, a tagok kötelezik* magukat, hogv a termést a* t.sz-en keresztül értékesítik * Igv köztes termelésben babból* 400—500 mázsára számíthatunk.'«' * — AZ EDDIGI SZERZŐ-? D ÉS K ÖT ÉS EKET NÉZVE* ÜGY TONIK, HOGY KEVÉS * BÉ SZÁMÍTANAK A HÁZ-* TÄJI GAZDASAGOKBAN j LÉVŐ I.EHETŐSÉGEK FEL-* TÁRASÁRA. MI LESZ EZEK-? KEL? * — A számok azok számok.* valóban... Azonban nem akar-* juk ölbetenni a kezünket, mert* úgy látjuk, hogy a község tér-* vének a teljesítése biztosítva* lesz. A burgonya, a hízó ser-* tés és a baromfihús értékes:-* lését is ugyanúgy szorgalmaz-* zuk majd, mint a tojás és tej-* termelés esetében. És a tsz.-* tagok — a tavalyi eredmény* is mutatta — a szükségeset? meghaladó termelvényeiket el * is fogják adni. * Samu András!? Bírósági jegyzetek Bor. virtus, liicska Bor. virtus, bicska — s az eredménye: halál és börtön. Halált jelen'! annak, akit megszórlak, börtönt pedig, aki sfeúrt...! Nem különlegesség egy ilyen tárgyalás a bíróságon, elég gyakori jelenség megyénkben, hogy az ital virtusko­dásra. „vagánykodásra” pezsdíti a fiatalemberek vérét. És sokszor elég egy kisebb sértés is ahhoz, hogy előkerüljön a gyilkos bicska. Most is ilyen ügyet tárgyal Nyíregyházán a bíróság. A vádlott Pazar György 21 éves építőipari segédmun­kás. Jóképű, értelmesarcú fiatalember, s az idegen kíván­csiskodók közül talán többen is önkéntelenül arra gondol­nak, amikor a fiatal vádlottra pillantanak: milyen kár érte! Kár érte. becsületesen dolgozhatott és tanulhatott vol­na, élhetné az ifjúság vidám életét. De vér tapad a kezé­hez, s a gyilkosra börtön vár. De kár a másik fiatalemberért is. Palicz Gézáért, aki szintén, boldogan élhetne, dolgozhatna, szórakozhatna, ter­vezgethetné jövőjét és megalapozhatná sorsát — ha egv szörnyű meggondolatlan pillanatban ki nem oltják az éle­tét. Hogy is történt? Pazar György bevonulásra készült, s január 21-én el­indult szülőfalujából, Nyírtelekié bűcsúzkodni a rokonok­tól, ismerősöktől. Az ilyen búcsú természetesen néhány po­hár borral is együtt jár. Aztán megbeszélte öccsével és sógorával, hogy Nyírszőllősre is ellátóm nak. . részt vesz­nek a műsoros táncmulatságon. Mikor Nyírszőllősre értek, betértek a helyi italboltba sörözni. Aztán egy lakáson két liter bort Eták meg. majd újra sörözgetni kezdtek. Este pedig már italosán — de még nem teljesen leittasodva eljutó lak a kultúrházba. •t Épp vége volt a műsornak, tombola húzás következett, így a fiatalok ki tódultak egy cigarettára az előcsarnokba. Wöaíük Palicz Géza is. Pazárék odaköszöntek- , — .Szevasz! ok... — Ne tegezz! — volt a válasz, s a sértéséit el is csat­tan* az első pofon. A vádlott öccse és Palicz Géza össze­verekedtek. . Később Pazar György öccse segítségére. sietett. Kihúz­ta zsebéből azt a fanyelű kést, amit előző nap kapott az édesanyjától és megölte vele Palicz Gézát. Ennyi a szinte „szokványos" bírósági eset. A tárgya­lás még folyik, tanúkat hallgatnak, vádol az ügyész, véd a védő — s a bíróság ítélni fog. De ítélnie kell a társadalomnak is. Ítélnie okos szóval, neveléssel a többi felelőtlen virtuskodó lelett is, hogy egy­szer s mindenkorra megértsék: — nálunk szent mindenki­nek a testi épsége és senkinek sincs joga ahhoz, hogy jo­gos vagy vélt sérelmeit maga torolja meg...! Győri files György • • Öten a Radvánszki brigádból Az igazság, hogy hatan volnának, dehát az influenba be­letüsszen telt a létszámba, így. öten álltak neki az átrakás­nak Záhonyban a legjobbak között számolnak velük, nem akartak hát lemaradni. Papi brigádnak is hívják őket s ez onnan van, hogy Pap községből járnak dolgozni Záhonyba. Simon Ferenc „öreg” záhonyi­nak számít, mert hetedik éve jár az átrakóhoz. Havonta 2000 forint körül visz haza, s ebből szépen élnek. Esténként otthon olvasni szeret, no meg feleségé­vel a moziba is eljár, viszont a brigád cigarettaszünetében hatéves kislányáról ejt legtöbb szót. Radvánszki András úgy van vele: gépek és rotációs papír mindennap jöhet, azt jó átrak­ni. De a faszén és kén továbbí­tása már kényelmetlenebb. Va­lójában a gyors munka gyakor­lat dolga is, no meg az. hogy sohasem így szól a vezényszó: fogjuk meg és vigyétek, ha­nem megfogjuk és visszük. Ez a teljesítményünk fő titka is. Kői Istvánnál zárjuk a sort. Alig egy éve, hogy a papiak brigádjába osztották. Azóta sok áru haladt át kezük nyomán. Összekovácsolódtak. Nagy fi­gyelem, fegyelmezettség kell munka közben. „A mi eredményeink nemcsak az. összeszokottságból születnek. Egymás megbecsülése, szeretete is szükséges” mondja Bakai István. Nehezen szokta meg a nagy forgalom zaját. eleinte összerezzent mikor két vagon ütköző-tányérja csattant köze­lében. Ma már otthonosan mo­zog a sínpárok, vagonsorok kö­zött, megszokta, hogy nap, mint nap vagnok százai érkeznek ér­tékes rakományokkal. s ezek továbbításához az ö munkája is fontos. A kollektíva legifjabb tagja Radvánszki Miklós, noha már ö is hét éve tartozik közéjük. Ö az „öcsi”. Vidámkodásra is kapható, bár a csipkelődés több­nyire rajta csattan. Jó része van abban, hogy másfélszeresen teljesítik tervüket, annak elle­nére, hogy néha előfordul, egy­két napra hiányzik valaki, be­tegség. vagy hivatalos elfoglalt- ság miatt. A széles nyomtávon sorakoznak az átrakásra váró vago­nok. mellettük „éhesen”, üresen a hazai kocsik. Papír, rönkfa, vegyianyag, gépek, ezerféle áru várja, hogy továb­bi, sák őket. S a Radvánszki, Torony és a többi átrakó bri­gádok tagjai derekasan helytállnak. Megérdemlik az elismerést. UUwmoi József kcocúMr***

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom