Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-25 / 71. szám

SIMÁI MIHÁLY: A titok (üldje Valamikor Mongóliát neves­ítik a titkok földjének ezer viszontagságon átvergődő uta­zók. E nagykiterjedésű or­szág végeláthatatlan térségein nomád pásztorok éltek különös bőrsátraikban szarvasaik és rénszarvasaik között, A rejtel­mes lámakolostorokról fantasz­tikus történeteket jegyeztek fel. Belső-Ázsia misztikuma, a ■sztyeppék mélabúja és a Gó­bi-sivatag vad. sárga homokja sok szerzőt ihletett már meg. Gábori Miklós, mint mai uta­zó, bejárta és a szocialista em­ber szemével nézte meg ezt az országot. Nagyszerű élményei­re! a Napfényes Mongólia cí­mű kötetében számol be. Re­mek írása nyomán egészen kö­zel kerül hozzánk a testvéri mongol nép, s a fülledt „tit­kok" helyét az eleven élet l'og­SZÁZ EVVEL EZELŐTT éle­te delén 12 éves korában halt meg Bozena Nemcova, a mo­dern cseh próza első képvise­lője. Becsben, született 182U-bun. Apja urasági kocsis volt. Szü­lei később Csehországba Rati- boricba költöztek. Boldog volt itt ifjúsága. Korán, IV éves korában ment férjhez Jozet Nemechez, a haladó gondol­kodású pénzügyi hivatalnok­hoz, akit magatartása miatt egyik városból a másikba he­lyeztek. így jutott el Bozena Nemcova nemcsak Csehország különböző helyeire, hanem Szlovákiába, sőt Magyarország- ía is. Nemcova már kora Ifjúságától fogva élénken ér­deklődött a könyvek iránt. Nem járt középiskolába, de nagy tu­dásszomja késztette, hogy ol­vasással növelje tudását, széle­sítse látókörét. Kezdetben a német irodalommal foglalko­zott, később a cseh irodalom­mal szembeni érdeklődése nö­vekedett. írói tehetségének ki­bontakozására, döntő hatást gyakorolt a fiatal cseh költők­kel való megismerkedése. Prágai tartózkodása alatt kapcsolatba kerüli az akkori társadalmi és politikai élet élgárdájával, a gazdag polgári osztállyal. Nem tudott és nem is akart e társadalmi osztály­ba belenőni. Jól ismerte a cseh parasztok és munkások nehéz életét, látta az óriási különb­séget a polgárság és a kétkezi munkások szociális körülmé­nyed kiköti. A dolgozó népért értett fbkáőetaégérzete nem en­gedte, hogy a polgárság élet- scjniélleÉét tegye magáévá. Mfodcnött,. ahol tudott, ahol alkalom adódott erre, bátran laiju el. Gábor könyve élveze­tes, izgalmas és költői olvas­mány. Nem lehet letenni. Két világ mezsgyéién Könyvkiadásunk éoről évre szebbnél szebb nyomdatechni­kai kiállításban ajándékoz meg bennünket régi és új klasszi­kusainkkal. A sok szép kötet között elragadúak a Magyar Helikon bibliofil-kiadásai. Kü­lönös a bája például Kantját Aladár Két világ. mezsgyéjén című kötetének. Ez a költő legszeöb verseit tartalmazza. A szép külső és a gazdag tar­talom barátainak igaz örömöt szerez ez a válogatás és Wal- dapfel József balladái tömör­ségű összegezöje. Az egész kö­tetet átlengi az a hangulat, amelyet maga a költő így fe­jez ki: ..Ezer a nyelvünk, egy a szerelmünk: — szabad föl­dön szabad. boldog nemze­dék’’. .. Halk hűségben Egy öreg kommunista harcos emlékére — Bizony nehéz a szó. midőn most elbúcsúzom, elmegyek. Lehajtanék, s már nincs időm. hogy egy virágot felvegyek. Ma majd _ tán holnap — meghalok, s hamvadt arcomra néz a gyász, maradjon rátok egy marok makacs por és e meghagyás: Mi eddig tűzkent égetett, s már csak hányó piros parázs: rátok hagyom az eletet, mint nagy, nehéz megbízatást. A pajzsos, éber harcokat, a béke szúz homlokzatát, a tornyos, szárnyas gondolat gondját ti hordjátok tovább. I j csillagként közelgőnek leletek forró, nagy napok: arassatok... szeressetek... szeressetek., arassatok .. Mint harsány fényt a hajnalok, mint ragyogást a déli cg, hirdessetek a legnagyobb, legszebb hitet: a Párt hitét. Bennem kihunyt, kihűlt a nap. Sürget a sorsom; elmegyek. De halk hűségben itt marad iángtalan lelkem köztelek. S ne is őrizze holt nevem komor keret, vagy kósza hír; csak szivetek, mint eleven, piros, hatalmas sziklasír... <> O A D O L V I O k Biozesiíi Diemeova cseh írónó h aláhí if fi fc 100. ér fordulóján emelte fel szavát kúra helyte­lenül értelmezeti erkölcse és igazságossága ellen. Barátnőjé­hez irt leveléből látjuk, mi­lyen mélyen ismerte a cseh dolgozó nép nyomorát. „Nincs fogalmad — írja — arról a szükségről, amely a szegény nép között uralkodik. Hidd ei. hogy sok elkényezteti úri ku- tyus nem falná meg azt, amit a szegény népnek ennie kell. de még ilyen étellel sem tud jóllakni. Mennyi pénzt költe­nek a hírnévre, mennyit vesz­tenek a játékokon, pompára és más apróságra költenek, és em­berek halnak meg ugyanakkor éhen. Ó ez a keresztényi igaz­ságosság!’' — Érthető. hogy ilyen nézetek bátor hirdetőjét a polgárság kiközösítette so­raiból. elítélte az úri erkölcs és a szociális igazságtalanság elleni harcát. ÍS^T-BLN Bozena Nemcovát ott látjuk a radikális értelmi­ség soraiban. A feudalizmus elleni harcnak ekkor már nem­csak gazdasági, hanem nemzet­közi jellege is volt. A forra­dalom idején cikkeiben feltár­ta különösen a parasztság ne­héz körülményeit és ezek mi­előbbi rendezését követelte. A forradalom vérbefojtása után is bátran , hirdette nézeteit. Nem- hajhászta a népszerűsé­get, élete anyagi gondokkal volt tele. Munkait, mint az éltető nap­sugár szövik át boldog ifjúsá­gára való emlékezései, hazája, népe iránti szere tele. ragasz­kodása, mély tisztelete nagy­anyja iránt. Munkái közül ki­emelkedik a Nagyanya című regénye, amelynek forrása e sok kedves emlék. 1835-ben jelent meg e regénye, amikor mind a cseh irodalmi élet. mind egyéni élete válságos helyzetben volt. Végképp sza­kított a polgári osztállyal, leg­idősebb fia meghalt. S mint a vihar által széttépett felhők közül elő-elöbukkunnak az aranyos napsugarak, úgy öntői­tek el fénnyel életét, a legna­gyobb szenvedés idején visz- szaemlékezései ifjúságára. az egyszerű, természetes falusi életre, nagyanyjára, akiben összpontosította a cseh dolgozó nép legszebb tulajdonságait, akit nagy élettapasztalata ké­pessé tett a jó és rossz meg­ismerésére. akiből szinte sugár­zik a haza. az emberek szeie- tete, aki melleit boldogság, bé­kesség aí élet. Igen bájos ké­pekben mutatja meg Nemcova a Nagyanyó és a gyerekek kapcsolatát, kölcsönös szőreié­től. A nagyanyó mellett sok kedves képben mutatja meg a falu dolgozóinak tiszta, dolgos, küzdelmes életét, Bár e művé­ben is élesen kirajzolódik a dolgozó nép és főúri osztály élete közti különbség, a meg­oldást nem az osztályharcban, népségek lebonyolítására az Or­szágos Béketanács a különféle társadalmi és tömegszer vezetek, valamint kulturális intézményeit bevonásával részletes tervet ké­szített. A. J. Herzen orosz forra­dalmár, lilozóíus és író születé­sének 150 évfordulója alkalmá­ból a rádió előadást sugároz, ezenkívül jelentősebb megemlé­kezések lesznek Kecskeméten és több más vidéki városban. Országszerte megünneplik .1. ,J. líousszeau, a nagy francia filozó­fus és író születésének 250. év­fordulóját. Lope De Vega szüle­tésének 400. évfordulója alkal­mából a rádió ismét sugározza majd a nagy drámaíró A kertész kutyája című vígjátékot, a ter­vek szerint valamelyik vidéki színház is felújítja a művet. Claude Debussy, a nagy francia zeneszerző születésének 100. év­fordulóját többek közöv. hang­versenyekkel köszöntik. Irodalmi összeállításokat mutatnak be O'Henry William Sydner Borler (amerikai író) születésének 100. és Gerhard Huup mann születé­sének ugyancsak 100. évfordulója alkalmából. Tu Fu kínai költő ölelésének 250. évfordulóját az .^•szagos Béketanács « Kínai—• Magyar Baráti Társasággal együtt ünnepli. Hasonló megemlékezésekre ké­rni sor a többi 1902-es tudomá­nyos és kulturális évforduló al­kalmából is. Sze rtlsí ni i'»*«»z«r I» í v i 5» U a menyei Iminool A megyei tanács végrehajtó bizottsága a megyei tanácsot 1982 március 28-án, szerdán dél- flott 10 órára a megyei tanács nagytermébe ülésre összehívta. hanem valamilyen kiegyezésben látja. A könyv utolsó monda­ta: „Boldog asszony”, amit az úrnő mond a nagyanyó teme­tésén irigyelve annak gazdag életét, már arra utal, hogy Nemcova a fejlődés zászlóvi­vőit a dolgozó népben, nem pe­dig a hanyatló főúri osztály­ban lálju. munkásságának máso­dik. de nem kevésbé jelentős oldala a néprajzi munka. Gya­kori vándorlása más és más vidékek dolgozó népével hoz­ta szoros kapcsolatba. így nem­csak a cseh nép hagyományait, szokásait, gazdag mesevilágát tette ismertté más számára is. Járt Szlovákiában, ahol szin­tén eredményes volt ilyen irá­nyú munkája. Hogy volt sok kedvelője s most is gyönyörködve és élve­zettel olvassa munkáit gyerek és felnőtt, azt nemcsak témái­nak. hanem világos, könnyed, minden salangtól mentes stílu­sának köszönheti. A nép nyel­vén írt a népnek. Sok szólás­mondás és deiüs humor teszi lenyűgözővé munkáit. A cseh realizmus úttörője, Bozena Nemcova loo éve ha­lott, Nyomában indult a cseh v . . • , írók egész sora. sót egy lépés- $ A “W" tiU,acs végrehajt« sei elöbbrejutotlak a lársadal-JblzoHsága a megyei tanácsot mi egyenlőtlenségek megoldó-Jt982 március 28-án, szerdán dél- sunak egyedüli útját is meg-Sciött 1« órára a megyei tanács mutatva. Jósvai Lás/.Ióné Beszélgetés a gyér inckszín játszásról Csak az arany változol! meg. A1 legalapvetőbb dolgok ismertetése] után hozzáfogtunk két mesejáték, betanulásához és az említett gya-( korlatokul most már ezekhez kap-’ esői tűk. ] — NEM JELENT A GYERME-' KERNEK AZ ISKOLÁBAN KI-J ESÉST A SZÍNJÁTSZÁS? ) — Ellenkezőleg. Úgy gondo-J lom, hogy csak elősegítheti őket* a tanulásban. Amint mondtam,] hetenként egyszer van foglulko-, zás csak és ettől csupán az cló-< adás előtt tértünk el, amikor< gyakoribb próbákra volt szükség.' Kevés idejüket foglalja tehát le] ez a foglalkozás és cserébe sokut, kaphatnak. Nemcsak arra gondo- < * lók itt, hogy egy gyakorlott szín-' I játszónak más a mozgása, a fel-' lépése, a beszéde. Jelentősen lej-, lődik itt az emlékezőtehetségük,, a fantáziájuk, egész gondolalvilá-1 guk. Ez pedig a tanulásban fel-' tétlenül segíti őket. ] — KÉPES-E A GYEREK A< MŰVÉSZI ÁTÉLÉSRE? $ — Tapasztalataim szerint ké-J lies. Sok példát tudnék felhozni V ennek bizonyítására. Szinte min-<] ! den foglalkozáson kapnak egy- S ] egy részi'eludatot a következő]i | foglalkozásra „házi feladatnak"./ 'Például: — hogyan fejeznéd ki«] j hang nélkül érzéseidet, amikor S j kapsz egy szomorú hírt közlő j táviratot? Ilyenkor meglepően jó]1 megoldásokat tapasztal az eni- / bér. Vagy vegyünk egy másiké példát éppen a mesejátékból: S több szereplőnek kell válaszolnia/ egy találós kérdésre. Az egyik ' legtehetségesebb kislány előtt | még voltak néhányan, de ő már | előre „gondolkozott". Eagvop.óan ] megjátszotta arcjátékával, hogy i ő gondolkozik, pedig fel sem hív- j tam rá a figyelmét előzőleg. — Nagyon sokat lehetne róluk mesélni. Öröm velük foglalkozni, mert fogékonyak, lelkesek és te­hetségesek. Gál Béla. :k. ciy yv]e§ jp cd) bl <c szer próba. Igaz, a próba szó itt nem egészen pontos, mert eleinte különösebben nem próbáltunk semmit. Alapvető dolgokon kezd­tem, beszédtechnikával, különböző mozgások gyakoroltatásával, szín­padtechnikával. Sokat foglalkoz­tunk versek elemzésével. — ÉS EZ MENNYI IDEIG TARTOTT? — Tulajdonképpen a tanulás állandóan műsoron maradt to­vábbra is. Érthető is, hiszen senki se tételezheti fel, hogy ezek a gyermekek már néhány havi gyakorlat után otthonosan mozogjanak a színpadon, hogy ne legyen mit állandóan javítani a beszédtechnikájukon. Több mint egy hónapja annak, hogy a Vásáros namónyi Műve­lődési Ház gyermekszínjátszó csoportjának a bemutatkozó elő­adására közel ötszázan jöttek össze a nézőtéren. Telt ház előtt óriási volft a siker. Ezúttal még­sem az előadásról beszélgetek Sánta Miklóssal., a csoport veze­tőjével, a művelődési ház művé­szeti előadójával, hanem arra kérem, mondja el, hogyan foglal­koznak az ifjú színjátszókkal. — Az elején kezdem a dolgot. Az össízel kiválogattuk az álta­lános iskolából a legtehetsége­sebb nyolcadikos gyerekeket. Húsz taggal alakult meg a cső- Dort. NovembfM~t.nl hetenként ppv. A Béke-Világ.anács kezdemé­nyezésére a következő hetekben — hónapokban az egyetemes em- jeri kultúra húsz kiemelketíc Bakjának évfordulójáról emlé­keznek mos hazánkban. Az ün­Változatos program az 1962-es tudományos és kulturális évfordulók megünneplésére

Next

/
Oldalképek
Tartalom