Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-25 / 71. szám

Országosan is fórumot kapott a szabolcsiaknak a babtermelés [növelésével kapcsolatos kezde­ményezése. Sokszor elmondtuk, leírtuk már: a bab igen keresett fogyasztási cikk a piacon. Hiá­nya okát kutatva megállapítot­ták, hogy az elmúlt évben ked­vezőtlen volt az időjárás, t^yan- akkor eddig nem sikerült meg- 'oldani a nagyüzemi babtermesz- [tést. Benkei elvtárs néhány hét­tel ezelőtt a Népszabadságban is­merhette a megyei párt- és tá- 'nács vb. együttes határozatának, [lényegét, amely szerinti az idén minél nagyobb területen terem­ben a szövetkezeti családok gon­dozásában köztesbab. Időben kerestünk választ a [határozatra. Megkérdeztük dr. iSzabó Józsefet, a Mátészalkai Járási Tanács' VB. elnökét: Mit tettek eddig a felsőbb párt- és tanácsi szervek in­tézkedésének sikeréért? Készülnek az ünnepi dekorációk — Járásunk korábban kapott . rányszáma negyvennégy vagon f köztesbab termelésére vonatko­zik. Ezzel kapcsolatban elmond­hatom. hogy eddig termelőszö­vetkezeteink e mennyiség 88 százalékát, vagyis 39 vagont ál­lítottak be tervükbe és szerződ­ik le a közösből. A megyei határozat után ezzel természete- en nem elégedhettünk meg. Ar­ra törekedtünk, hogy a kiosz­tott területeken maguk a csa­ládok termeljenek a kukorica közöl, babot, amelynek eladásá­ra a termelőszövetkezet köt ke­retszerződést. A babtermelés e formájá­ban a tagok igen érdekeltek, hiszen a közösben termelt áru IIái százaléka az övék. csak a kői csőn vetőmagot kell (visszaadni. E határozat ismerteté­sével eddig sokat foglalkoztunk. A hónap elején megbeszéltük a eendőko a községi tanácsok vb. [elnökeivel és mivel tavaly azt ,tapasztaltuk, hogy a tsz. vezető- isége nem igen törődött a közös- és háztáji felvásárlással és szer­ződéskötéssel. ^ idén minden tsz-ünkben fel- vásárlási felelős kijelölését .ja­vasoltuk. * Jelenleg a tsz-ek elnökhelyettese, {vagy egy-egy vezetőségi tag {hangolja össze ezt a munkát. A »felvásárlási felelősöknek elmond- rtuk mit váriunk tőlük, hogyan foglalkozzanak a szerződéskötés- (sel. Azl kértük, hogy a tsz-vezető- Jségével. az fmsz-szel, s a tanács fvb.-vel közösen üljenek le. be- rszéljék meg a szerződéskötés {konkrét lebonyolítását. Ugyanígy intézkedtek saját területükön az >FJK munkatársai is. Ezután a 'felvásárlók értekezletét .hívtuk ([össze, ahol ugyancsak jelentős té­liét kapott a bat»ermesztés. A [•napokban az igazgatósági elno- i'kökkel beszélték meg ezt a ([feladatot a felsőbb fmsz-i szer- Svek.- Minden remény meg van ar- ^ra, hogy a közeljövőben jelentős lesz a változás, bár tapasztala­taink eddig azt bizonyítják, hogy még nem sikerült összehan­golni a szerződéskötés felada­tait. Az a legnagyobb baj, hogy kü­lön végzik e fontos munkát az ímsz. dolgozói, s nekik a kü­lönböző tsz-problémák hangoz­tatásával — például a tagság egyrésze még nem ismeri az idén kiosztásra kerülő földterületét — nem mindig sikerül azonnal meg­felelő érveket találniok. Az ímsz a tagság érveiii legtöbbször el­fogadja. Ez esetben csak későn le­hetne szerződést kötni, erre vi­szont nem várhatunk. — Az a helyes, hogy az ímsz és a tsz minden községben beszélje meg: mennyi terület jut idén egy- egy tagra, s azon mennyi ba­bot termelhetnek köztesen. Nagy szerepük van itt természe­tesen a községi tanácsoknak is, amelyek ez irányú munkáját már hetenként figyelemmel kísérjük. Nem kis dolog az előítéletek leküzdése. Néhány községben a tsz vezetősége részéről nem ta­lálunk kellő megértést. Válla jón például adói félnél:, hogy ke­vesebb lesz a kukorica, s attól, hogy tavaly rossz volt a bab­termés. Tiborszálláson pedig nem szívesen adja oda a vezetőség a tagságnak a köztesként veteét bab 100 százalékát. Ez a tanácsok leendőit is megmutatja. Szervezési problémákkal is találkozunk az fmsz-ekncl: Nagyeeseden csak egy szö­vetkezeti alkalmazott köthet szerződést, így lassú és ne­hézkes a munka. Helyenként — mint Szamoskéren — még meg sem kapták a szer- zödésny orra, atványokat. — Pedig a szövetkezeti tagság véleménye jó. a közösben na­gyon is szívesen termelnek ba­bot. hiszen csak azért felelősek, hogy elvessék, megműveljék és értékesítsék azt. Minden lehető­ség meg van ahhoz, hogy leküzd- jük az értetlenséget, meggyőzzük azokat, akik csak saját falujuk határáig látnak. Ennek érdeké­ben minden községbe elmegy a járási tanácsok egy-egy dol­gozója, akiknek az a felada­ta, hogy megjavítsa a helyi munkát. Meggyőződésünk, hogy a felvi­lágosító szó nyomán, a keretszer­ződésekkel és a háatáji szerző­déskötéssel, idén megtermeljük a tervben szereplő bab mennyisé­get.. De azt is elhatároztuk: fe­lelősségre vonjuk azokat, akik­nél hanyagságot tapasztalunk. Mert a termelés, felvásárlás ma tanácsaink gazdaságszervező mun­kájának igen fontos része.-t" (K.M \ál>i*;i<loii ko/jiyíílésen tárgyalták meg a vni Iotai versenvt Nagy Károlyné grafikus és Kállai Károly kirakatrendező együttesen készítik az április 4-i ünnepi kirakatok dekorá­ciós terveit. (Hammel József felvétele.) Nevezetes közgyűlés volt ter- [melöszövetkezetünkben a közel- rmúltban — írja levelében Sza- )bó Mihály Nábrádrol. — A tag- iság megelégedésére új vezetösé- yget választoltunk. Elnöknek a S szövetkezetünk párttitkárát, Ba- \logh Sándort választottuk meg. Ezen a közgyűlésen tárgyaltuk Ymeg a tavaszi munkák végzé- >sét, a vetésre való felkészülést. rA tagság megvitatta az ez évi {premizálást is. Kevés módosí­tással a megyei javaslat sze­rin t premizáljuk az egyes mun­kálatokat. Szövetkezetünk tagjai részlete­sen megismerkedtek a milotai termelőszövetkezet versenyfelhí­vásával. Elfogadtuk a kihívást és mi a hasonló adottságokkal rendelkező Szamosit jlakot vá­lasztottuk páros versenytársul. Várjuk az idő javulásod, hogy a már megkezdett tavaszi mwn- kát íüluLaLhsuuazk A börtönből szabadult személyek munkába állításaj Irta : dr. Kovács Pál, a megyei bíróság vezetője í gerlékeny, lobbanékony embert.1 aki a természetével összefüggően1 bűncselekményt követett el,, nem helyes a régi munkakörébe i visszahelyezni (kalauz, pincér,1 stb.). Lehetne ezt példázandóan1 tovább folytatni. A lényeg azon-, ban az, hogy általános sémát i adni a megoldásokra nem le-1 hét, csak sokoldalú elemzés után [ lehet e kérdésijén megnyugta-, tóan dönteni. i \l égül a büntetett előéletű ji ~ személyeknek olyan cso-]l portjával is találkozunk, akik az <| új munkahelyen való jelentke- { zéskor letagadják büntetett múltjukat és büntetlen előéle- tűnek vallják magukat. Ezzel ([ önkényesen azonos jelet kíván- \ nak tenni maguk és a feddhe- teilen előéletű személyek közé. Nincs erejük a türelmi idő vé- (' gigharcolására és a gyorsabb és <, az anyagilag is előnyösebb utat [> választják. Ezzel nemcsak a szó- / cialista erkölcsöt sértik, hanem <[ a Munka Törvénykönyvéből fa-1, kadó következményeket is vál- S lalniuk kell. Rendkívül érzéke- nyen érinti őket, ha emiatt ál- ([ lásukból elbocsátják. Nem egy- { szer még ilyenkor is sértődötten J hangoztatják, hogy hol van a? szocialista államunk humaniz-{[ musa. E szűkebb jelenség arrav hívja fel a munkahely vezetői-5 nek figyelmét, hogy az új dől- gozó munkába állításakor körül-v, lekintöbben járjanak el. az el-< ítélteket pedig arra. hogy őszin-jr, ték legyenek. Ez a helyes útra]> való lépés első állomása. A tár-<[, sadalomba való visszatérésnek <[( reális útja. [ij A társadalmunk tehát a bőr- ,'| tönből szabadult személyeket V nem közösíti ki magából, hanem sokoldalúan segíti és lehetővé', teszi. hogy beleilleszkedjenek]» társadalmunkba, hogy becsületes munkájukkal és életmódjukkal tegyék jóvá botlásukat. Mégha-], tározóan pedig csak a börtön-(tc bői szabadult személyektől, [v függ. hogy a büntetett előélet. <|S jegyeit végleg elmossa-e és le- h/ törli-e az idő. képzelik el, s hálásak is a tár­sadalom segítéséért. V annak azonban olyan sze­mélyek is, akik visszaél­nek társadalmunk jóindulatá­val, segíteni akarásával, rövid időn belül ismét bűncselek­ményeket követnek el. Nem használ velük szemben a neve­lőhatású büntetés, a feltételes szabadság. Az ilyen személyek­kel szemben most már szigorúbb követelményeket állít fel társa­dalmunk. Visszaéltek államunk humánumával, s mivel egyéni átnevelhetőségük nehezebbé vált. ezért a korábbi büntetésükhöz képest sokkal szigorúbb bünte­téseket fognak kapni. Innen va­ló visszatérés azonban már sok­kal nehezebb és hosszadalma­sabb is. A börtönből szabadult szemé­lyek között olyan típussal is ta­lálkozunk, akik türelmetlenek, követelőzők és mindjárt le sze­retnék törölni a büntetett elő­élethez fűződő jegyeket, ahelyett, hogy becsületes munkájukkal igyekeznének kiérdemelni egy idő múlva a hátrányos követ­kezmények alóli mentesítést. így például egy gyógyszerész, akit a bíróság népi demokratikus ál­lamrend elleni izgatás bűntette miatt elítélt, a börtönből való szabaduláskor szinte követelő­zött, hogy ugyanabba a község­be. munkakörbe helyezzék visz- sza. ahol azelőtt volt. A börtönből szabadult szemé­lyek munkábaállítása a régi munkahely vezetői részéről ugyanis nem jelenti azt, hogy az általános bizalom-előlegezés hangoztatásával feltétlenül he­lyes minden esetben az előző munkakörbe, helyre történő visz- szahelvezés, sőt olykor helyte­len is. Pl. a ■ társadalmi tulaj- : dönt sikkasztó bolti pénztáros 1 aligha igényelheti sikeresen. 1 hogy ismét pénztáros beosztást t kapjon, de a munkahely veze- 1 tője sem hazardírozhat a tár- 1 sadalmi tulajdonnal. Nemcsak 1 vagyonkezelői munkakör van. 1 más munkakörben is végezhet j hasznos munkát. Vagy pl. az in- 1 A z. J-á/l 9títt. (XII. 22.) számú 1 * kórínányx-endelet kötele­zően gl#täja, hogy az állami vál­lalatok,. : intézmények, .szövetke­zetek vézetői biztosítsák a bör­tönből szabadult. személyek munkába állítását. A tőkéik tpllam ilyen jogsza­bályt még ekgk formálisan sem tud mégalkotni. A kapitalista társadalmi ' rendszerből fakadó krónikus munkanélküliség mel­lett ilyen szabályozás még ál­munkban sem merül fel. Szo­cialista államunk azonban meg­teremtette e jogszabály megal­kotásának és végrehajtásának gazdasági és társadalmi előfelté­teleit, az emberek átnevelésének reális alapjait. A szocialista ál­lam büntetőpolitikája ugyanis nemcsak hirdeti és bízik az em­berek átnevelhetőségében, ha­nem- a' gyakorlatban is megvaló­sítja. Az egyes állampolgárok, ha hibát követnek el és megsértik államunk büntetőjogi normáit, bűnösségükkel arányban állóan megkapják méltó büntetésüket, olykor «miatt börtönbüntetést is kell letölteniük. Az elítélteknek már a szabadságvesztés bünteté­sük letöltése idején megvan a lehetőségük, hogy tettüket meg­bánva a javulás útjára lépjenek. A vonatkozó rendelkezések sze­rint — az előírt feltételek alap­ján — még a kiszabott börtön- büntetésük teljes kitöltése előtt- is feltételes szabadságra bocsát­hatók. Társadalmunk ezen túl­menően — most már jogszabályi úton is — biztosítja a börtönből szabadult személyeknek a mun­kába állását, hogy ismét minél zökkenőmentesebben térjenek vissza a nagy közösségbe. A ne­velés útjai kiszélesedtek, e jog­szabállyal pedig ezek betartása objektív garanciát kapott. Korábban ugyanis tapasztalha­tó volt olyan jelenség is, hogy az egyes áHami vállalatok, in­tézmények. szövetkezetek, vagy munkahelyek vezetői idegenked­tek a börtönbüntetésükből sza­baduló személyeket visszafogad­ni és munkába állítani. A jog­szabály megjelenése óta me­gyénkben ez a jelenség már csak^ szórványosan, szűk körben je-, lentkezik. A szocialista törvé- r nyesség szempontjából pedig { még' ez is káros, mert a jogsza- j> bálivá emelt .osztályakaratot min- ) denkinek be kell tartani. Bár ? az akarat céljai általánosságban ( ismertek, azonban az egyes l alkalmaztatással szemben kőnk- 5 rétan előhozott kifogások sok- f szór erőltetettek, a bizalmatlan- { ságra épülnek. Az egyes munka- S helyek vezetőinek döntésük) meghozatalánál nem mindig az ? egyszerűbb megoldást kell vá- \ lasztaniuk, hanem a tartalma- % sabbat, még akkor is, ha nehe- > zebb. fáradtságosabb munkával í is jár. > A meglévedt dolgozók vissza- i] ' “' térítése társadalmunkba nemcsak az igazságügyi, a bűn- j> tetésvégrehajtási szerveknek, ha- (] nem döntően az egész társadal- munknak a feladata. Lehetővé ]i kell tenni és segíteni kell a börtönből szabadult embereket, ([ hogy munkájukkal és életmód- jukkái bebizonyíthassák. hogy ]i méltóak a társadalom . bizalma- ,' ra. A börtönből szabadult embe- i[ reknek viszont az így kapott le­hetőség mellett azt kell bebizo- <[ nyítaniuk — becsületes munká- { jukkái és életmódjukkal. — hogy i szakították régi múltjukkal, kö- vclkezetesen, betartják most már f a törvényeket, a szocialista { együttélés szabályait. S Az esetek nagy része ugyan- > csak azt mutatja, hogy a bőr- { tönből szabadult egyének nem cinek vissza a társadalom bizal-ji mával. A börtönből kiszabadul- va többségük úgy dolgozik és cl. ahogy tőlük a .társadalmunk \ elvárja. Türelmesek, szerények,]! mert érák, hogy van mit jóvá- > terven. A vsasaateresi is reálisan t „H tsz-lagok szívesen termeinek mindenütt babot, csak le keil küzdeniink az értetlenséget“ Interjú «Ir. Nyal ó JóyseíieJ, a Mátészalkai Járási Tanács VB. elnökére!

Next

/
Oldalképek
Tartalom