Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-25 / 71. szám
Országosan is fórumot kapott a szabolcsiaknak a babtermelés [növelésével kapcsolatos kezdeményezése. Sokszor elmondtuk, leírtuk már: a bab igen keresett fogyasztási cikk a piacon. Hiánya okát kutatva megállapították, hogy az elmúlt évben kedvezőtlen volt az időjárás, t^yan- akkor eddig nem sikerült meg- 'oldani a nagyüzemi babtermesz- [tést. Benkei elvtárs néhány héttel ezelőtt a Népszabadságban ismerhette a megyei párt- és tá- 'nács vb. együttes határozatának, [lényegét, amely szerinti az idén minél nagyobb területen teremben a szövetkezeti családok gondozásában köztesbab. Időben kerestünk választ a [határozatra. Megkérdeztük dr. iSzabó Józsefet, a Mátészalkai Járási Tanács' VB. elnökét: Mit tettek eddig a felsőbb párt- és tanácsi szervek intézkedésének sikeréért? Készülnek az ünnepi dekorációk — Járásunk korábban kapott . rányszáma negyvennégy vagon f köztesbab termelésére vonatkozik. Ezzel kapcsolatban elmondhatom. hogy eddig termelőszövetkezeteink e mennyiség 88 százalékát, vagyis 39 vagont állítottak be tervükbe és szerződik le a közösből. A megyei határozat után ezzel természete- en nem elégedhettünk meg. Arra törekedtünk, hogy a kiosztott területeken maguk a családok termeljenek a kukorica közöl, babot, amelynek eladására a termelőszövetkezet köt keretszerződést. A babtermelés e formájában a tagok igen érdekeltek, hiszen a közösben termelt áru IIái százaléka az övék. csak a kői csőn vetőmagot kell (visszaadni. E határozat ismertetésével eddig sokat foglalkoztunk. A hónap elején megbeszéltük a eendőko a községi tanácsok vb. [elnökeivel és mivel tavaly azt ,tapasztaltuk, hogy a tsz. vezető- isége nem igen törődött a közös- és háztáji felvásárlással és szerződéskötéssel. ^ idén minden tsz-ünkben fel- vásárlási felelős kijelölését .javasoltuk. * Jelenleg a tsz-ek elnökhelyettese, {vagy egy-egy vezetőségi tag {hangolja össze ezt a munkát. A »felvásárlási felelősöknek elmond- rtuk mit váriunk tőlük, hogyan foglalkozzanak a szerződéskötés- (sel. Azl kértük, hogy a tsz-vezető- Jségével. az fmsz-szel, s a tanács fvb.-vel közösen üljenek le. be- rszéljék meg a szerződéskötés {konkrét lebonyolítását. Ugyanígy intézkedtek saját területükön az >FJK munkatársai is. Ezután a 'felvásárlók értekezletét .hívtuk ([össze, ahol ugyancsak jelentős téliét kapott a bat»ermesztés. A [•napokban az igazgatósági elno- i'kökkel beszélték meg ezt a ([feladatot a felsőbb fmsz-i szer- Svek.- Minden remény meg van ar- ^ra, hogy a közeljövőben jelentős lesz a változás, bár tapasztalataink eddig azt bizonyítják, hogy még nem sikerült összehangolni a szerződéskötés feladatait. Az a legnagyobb baj, hogy külön végzik e fontos munkát az ímsz. dolgozói, s nekik a különböző tsz-problémák hangoztatásával — például a tagság egyrésze még nem ismeri az idén kiosztásra kerülő földterületét — nem mindig sikerül azonnal megfelelő érveket találniok. Az ímsz a tagság érveiii legtöbbször elfogadja. Ez esetben csak későn lehetne szerződést kötni, erre viszont nem várhatunk. — Az a helyes, hogy az ímsz és a tsz minden községben beszélje meg: mennyi terület jut idén egy- egy tagra, s azon mennyi babot termelhetnek köztesen. Nagy szerepük van itt természetesen a községi tanácsoknak is, amelyek ez irányú munkáját már hetenként figyelemmel kísérjük. Nem kis dolog az előítéletek leküzdése. Néhány községben a tsz vezetősége részéről nem találunk kellő megértést. Válla jón például adói félnél:, hogy kevesebb lesz a kukorica, s attól, hogy tavaly rossz volt a babtermés. Tiborszálláson pedig nem szívesen adja oda a vezetőség a tagságnak a köztesként veteét bab 100 százalékát. Ez a tanácsok leendőit is megmutatja. Szervezési problémákkal is találkozunk az fmsz-ekncl: Nagyeeseden csak egy szövetkezeti alkalmazott köthet szerződést, így lassú és nehézkes a munka. Helyenként — mint Szamoskéren — még meg sem kapták a szer- zödésny orra, atványokat. — Pedig a szövetkezeti tagság véleménye jó. a közösben nagyon is szívesen termelnek babot. hiszen csak azért felelősek, hogy elvessék, megműveljék és értékesítsék azt. Minden lehetőség meg van ahhoz, hogy leküzd- jük az értetlenséget, meggyőzzük azokat, akik csak saját falujuk határáig látnak. Ennek érdekében minden községbe elmegy a járási tanácsok egy-egy dolgozója, akiknek az a feladata, hogy megjavítsa a helyi munkát. Meggyőződésünk, hogy a felvilágosító szó nyomán, a keretszerződésekkel és a háatáji szerződéskötéssel, idén megtermeljük a tervben szereplő bab mennyiséget.. De azt is elhatároztuk: felelősségre vonjuk azokat, akiknél hanyagságot tapasztalunk. Mert a termelés, felvásárlás ma tanácsaink gazdaságszervező munkájának igen fontos része.-t" (K.M \ál>i*;i<loii ko/jiyíílésen tárgyalták meg a vni Iotai versenvt Nagy Károlyné grafikus és Kállai Károly kirakatrendező együttesen készítik az április 4-i ünnepi kirakatok dekorációs terveit. (Hammel József felvétele.) Nevezetes közgyűlés volt ter- [melöszövetkezetünkben a közel- rmúltban — írja levelében Sza- )bó Mihály Nábrádrol. — A tag- iság megelégedésére új vezetösé- yget választoltunk. Elnöknek a S szövetkezetünk párttitkárát, Ba- \logh Sándort választottuk meg. Ezen a közgyűlésen tárgyaltuk Ymeg a tavaszi munkák végzé- >sét, a vetésre való felkészülést. rA tagság megvitatta az ez évi {premizálást is. Kevés módosítással a megyei javaslat szerin t premizáljuk az egyes munkálatokat. Szövetkezetünk tagjai részletesen megismerkedtek a milotai termelőszövetkezet versenyfelhívásával. Elfogadtuk a kihívást és mi a hasonló adottságokkal rendelkező Szamosit jlakot választottuk páros versenytársul. Várjuk az idő javulásod, hogy a már megkezdett tavaszi mwn- kát íüluLaLhsuuazk A börtönből szabadult személyek munkába állításaj Irta : dr. Kovács Pál, a megyei bíróság vezetője í gerlékeny, lobbanékony embert.1 aki a természetével összefüggően1 bűncselekményt követett el,, nem helyes a régi munkakörébe i visszahelyezni (kalauz, pincér,1 stb.). Lehetne ezt példázandóan1 tovább folytatni. A lényeg azon-, ban az, hogy általános sémát i adni a megoldásokra nem le-1 hét, csak sokoldalú elemzés után [ lehet e kérdésijén megnyugta-, tóan dönteni. i \l égül a büntetett előéletű ji ~ személyeknek olyan cso-]l portjával is találkozunk, akik az <| új munkahelyen való jelentke- { zéskor letagadják büntetett múltjukat és büntetlen előéle- tűnek vallják magukat. Ezzel ([ önkényesen azonos jelet kíván- \ nak tenni maguk és a feddhe- teilen előéletű személyek közé. Nincs erejük a türelmi idő vé- (' gigharcolására és a gyorsabb és <, az anyagilag is előnyösebb utat [> választják. Ezzel nemcsak a szó- / cialista erkölcsöt sértik, hanem <[ a Munka Törvénykönyvéből fa-1, kadó következményeket is vál- S lalniuk kell. Rendkívül érzéke- nyen érinti őket, ha emiatt ál- ([ lásukból elbocsátják. Nem egy- { szer még ilyenkor is sértődötten J hangoztatják, hogy hol van a? szocialista államunk humaniz-{[ musa. E szűkebb jelenség arrav hívja fel a munkahely vezetői-5 nek figyelmét, hogy az új dől- gozó munkába állításakor körül-v, lekintöbben járjanak el. az el-< ítélteket pedig arra. hogy őszin-jr, ték legyenek. Ez a helyes útra]> való lépés első állomása. A tár-<[, sadalomba való visszatérésnek <[( reális útja. [ij A társadalmunk tehát a bőr- ,'| tönből szabadult személyeket V nem közösíti ki magából, hanem sokoldalúan segíti és lehetővé', teszi. hogy beleilleszkedjenek]» társadalmunkba, hogy becsületes munkájukkal és életmódjukkal tegyék jóvá botlásukat. Mégha-], tározóan pedig csak a börtön-(tc bői szabadult személyektől, [v függ. hogy a büntetett előélet. <|S jegyeit végleg elmossa-e és le- h/ törli-e az idő. képzelik el, s hálásak is a társadalom segítéséért. V annak azonban olyan személyek is, akik visszaélnek társadalmunk jóindulatával, segíteni akarásával, rövid időn belül ismét bűncselekményeket követnek el. Nem használ velük szemben a nevelőhatású büntetés, a feltételes szabadság. Az ilyen személyekkel szemben most már szigorúbb követelményeket állít fel társadalmunk. Visszaéltek államunk humánumával, s mivel egyéni átnevelhetőségük nehezebbé vált. ezért a korábbi büntetésükhöz képest sokkal szigorúbb büntetéseket fognak kapni. Innen való visszatérés azonban már sokkal nehezebb és hosszadalmasabb is. A börtönből szabadult személyek között olyan típussal is találkozunk, akik türelmetlenek, követelőzők és mindjárt le szeretnék törölni a büntetett előélethez fűződő jegyeket, ahelyett, hogy becsületes munkájukkal igyekeznének kiérdemelni egy idő múlva a hátrányos következmények alóli mentesítést. így például egy gyógyszerész, akit a bíróság népi demokratikus államrend elleni izgatás bűntette miatt elítélt, a börtönből való szabaduláskor szinte követelőzött, hogy ugyanabba a községbe. munkakörbe helyezzék visz- sza. ahol azelőtt volt. A börtönből szabadult személyek munkábaállítása a régi munkahely vezetői részéről ugyanis nem jelenti azt, hogy az általános bizalom-előlegezés hangoztatásával feltétlenül helyes minden esetben az előző munkakörbe, helyre történő visz- szahelvezés, sőt olykor helytelen is. Pl. a ■ társadalmi tulaj- : dönt sikkasztó bolti pénztáros 1 aligha igényelheti sikeresen. 1 hogy ismét pénztáros beosztást t kapjon, de a munkahely veze- 1 tője sem hazardírozhat a tár- 1 sadalmi tulajdonnal. Nemcsak 1 vagyonkezelői munkakör van. 1 más munkakörben is végezhet j hasznos munkát. Vagy pl. az in- 1 A z. J-á/l 9títt. (XII. 22.) számú 1 * kórínányx-endelet kötelezően gl#täja, hogy az állami vállalatok,. : intézmények, .szövetkezetek vézetői biztosítsák a börtönből szabadult. személyek munkába állítását. A tőkéik tpllam ilyen jogszabályt még ekgk formálisan sem tud mégalkotni. A kapitalista társadalmi ' rendszerből fakadó krónikus munkanélküliség mellett ilyen szabályozás még álmunkban sem merül fel. Szocialista államunk azonban megteremtette e jogszabály megalkotásának és végrehajtásának gazdasági és társadalmi előfeltételeit, az emberek átnevelésének reális alapjait. A szocialista állam büntetőpolitikája ugyanis nemcsak hirdeti és bízik az emberek átnevelhetőségében, hanem- a' gyakorlatban is megvalósítja. Az egyes állampolgárok, ha hibát követnek el és megsértik államunk büntetőjogi normáit, bűnösségükkel arányban állóan megkapják méltó büntetésüket, olykor «miatt börtönbüntetést is kell letölteniük. Az elítélteknek már a szabadságvesztés büntetésük letöltése idején megvan a lehetőségük, hogy tettüket megbánva a javulás útjára lépjenek. A vonatkozó rendelkezések szerint — az előírt feltételek alapján — még a kiszabott börtön- büntetésük teljes kitöltése előtt- is feltételes szabadságra bocsáthatók. Társadalmunk ezen túlmenően — most már jogszabályi úton is — biztosítja a börtönből szabadult személyeknek a munkába állását, hogy ismét minél zökkenőmentesebben térjenek vissza a nagy közösségbe. A nevelés útjai kiszélesedtek, e jogszabállyal pedig ezek betartása objektív garanciát kapott. Korábban ugyanis tapasztalható volt olyan jelenség is, hogy az egyes áHami vállalatok, intézmények. szövetkezetek, vagy munkahelyek vezetői idegenkedtek a börtönbüntetésükből szabaduló személyeket visszafogadni és munkába állítani. A jogszabály megjelenése óta megyénkben ez a jelenség már csak^ szórványosan, szűk körben je-, lentkezik. A szocialista törvé- r nyesség szempontjából pedig { még' ez is káros, mert a jogsza- j> bálivá emelt .osztályakaratot min- ) denkinek be kell tartani. Bár ? az akarat céljai általánosságban ( ismertek, azonban az egyes l alkalmaztatással szemben kőnk- 5 rétan előhozott kifogások sok- f szór erőltetettek, a bizalmatlan- { ságra épülnek. Az egyes munka- S helyek vezetőinek döntésük) meghozatalánál nem mindig az ? egyszerűbb megoldást kell vá- \ lasztaniuk, hanem a tartalma- % sabbat, még akkor is, ha nehe- > zebb. fáradtságosabb munkával í is jár. > A meglévedt dolgozók vissza- i] ' “' térítése társadalmunkba nemcsak az igazságügyi, a bűn- j> tetésvégrehajtási szerveknek, ha- (] nem döntően az egész társadal- munknak a feladata. Lehetővé ]i kell tenni és segíteni kell a börtönből szabadult embereket, ([ hogy munkájukkal és életmód- jukkái bebizonyíthassák. hogy ]i méltóak a társadalom . bizalma- ,' ra. A börtönből szabadult embe- i[ reknek viszont az így kapott lehetőség mellett azt kell bebizo- <[ nyítaniuk — becsületes munká- { jukkái és életmódjukkal. — hogy i szakították régi múltjukkal, kö- vclkezetesen, betartják most már f a törvényeket, a szocialista { együttélés szabályait. S Az esetek nagy része ugyan- > csak azt mutatja, hogy a bőr- { tönből szabadult egyének nem cinek vissza a társadalom bizal-ji mával. A börtönből kiszabadul- va többségük úgy dolgozik és cl. ahogy tőlük a .társadalmunk \ elvárja. Türelmesek, szerények,]! mert érák, hogy van mit jóvá- > terven. A vsasaateresi is reálisan t „H tsz-lagok szívesen termeinek mindenütt babot, csak le keil küzdeniink az értetlenséget“ Interjú «Ir. Nyal ó JóyseíieJ, a Mátészalkai Járási Tanács VB. elnökére!
