Kelet-Magyarország, 1962. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-25 / 47. szám
mm mm minrmmm A nyíregyházi Jósa András Múzeum a statisztikai számok tükrében KÖZSÉGÜNK DALOSHAGYO- MANYA nagyon régi: már a múlt század végén is működött itt dalárda. A háború után azonban sokáig váratott magára az újjászervezés. 1954 óta működik újra ötvenes létszámmal Mos;, hetenként kétszeri, egyes esetekben háromszori, négyszeri próbával készülünk fel a szereplésre. Nem volt könnyű az út idáig. Az énekkar tagjai — valameny- nyien termelőszövetkezeti tagok — kezdetben zenei analfabéta."; voltak. Ma már ott tartunk, hogy az új darabokat, kottából tanuljuk, mért sikerült elsajátítatni a dalosokkal a zenei ABC-t. Lassan elérjük, hogy a komoly zene sem. lesz idegen a dalosok számára és nem zárják e) azonnal a rádiót, ha klasz- szikus zenét hallanak. Nem tudja azt az ember meghatódé s nélkül hallgatni, hogy ezek az emberek egyre gyakrabban beszélnek a próbákon arról, hogy legutóbb milyen darabokat hallottak a rádióban, melyik kórusnak az előadásában. Nemcsak meghallgatják most már-, hanem beszélnek, vitatkoznak is a hallottakról. Csak az tudja igazán értékelni, aki a zenei ÁBC-t kezdte nekik valamikor tanítani! A dalok tanulásával egyidu- ben szinte észrevétlenül művelődtek, kulturálódtak az emberek és ez érezteti hatása! az egész falu eletében. Valamikor véres verekedéssel zárultak 3 bálok a faluban, ma már ilyesmi nem fordulhat elő. És ebben nagy szerepe van annak, hogy a dalosokon keresztül sikerült a l'alu fiatalságát kulturáltabb magatartásra szoktatni. Nem állíthatom, hogy a nevelés csak .az énekkar érdeme, mert sokat tett az iskola, az egész társadalom, de az érdem nagyrésze talán mégiscsak az énekkaré. A KÖZSÉG KULTURÁLIS életének ma is az énekkar a középpontja. Az énekkarból alakul alkalmilag színjátszócsoport és tánccsoport is. Nagy jelentősége van az énekkarnak a politechnikai nevelés szempontjából is. Mozgalmi dalainkon keresztül nagyon sok olyan dolgot értenek meg a dalosok, amelyet csak hosszú idő után értenének meg. A nemzetköziség nagyszerű érzékeit például aligha lehetne jobban fejleszteni bennük, mint éppen a különböző népek dalaival. SOKAN VANNAK nemcsak Nyíregyházán, hanem egész Szabolcs-Szatmár megyében is, akik keveset, vagy egyáltalán semmit sem tudnak a Jósa András Múzeumról. Erről részben a múzeum korábbi elhelyezése, részben pedig a múzeumi propaganda elégtelensége tehetett. A korábbi években előfordult, hogy a múzeumot arról értesítették: Jósa András címére pénzkiildemény érkezett, a postán átveheti. — Nem lehet — volt a válasz — a temetőben van! — Hát jöjjön haza a. temetőből! — szólt az üzenet. — De hiszen már régen ott van! — feleltük a múzeum nevében. — Annái inkább siessen haza, ha pénzt akar kapni!-4 felvilágosításunkból nehezen bár, de megértette, hogy aki 1918-ban meghalt, az már nem vehet fel pénzküldeményt, annál is inkább, mert az ösz- szeg felvételére nem Jósa András, hanem az őróla elnevezett múzeum a jogosult. A JÓSA ANDRÁS MŰZEUM 1960-ban újabb épülettel gyarapodott a Malinovszki) utca 6. sz. alatt, ahová a múzeum összes állandó kiállításai átköltöztek: a régészet, néprajz, irodalom. képzőművészet. Az új kiállítás gazdag anyagot mutat be, a legmodernebb rendezési elvek szerint, olyan fokon, amely nemcsak a látogató közönséget, hanem a szakemberek igényét is Inelégíti. Az új állandó kiállításainknak olyan nagy volt a vonzóereje, hogy a látogatók száma évi 31 400 főre ugrott fel, amelynek több mini kétharmad részét az iskolai csoportok adják. .4 Látogatók számúnak ugrásszerű emelkedése örvendetes és bizonyos mértékig büszkeséggel tölt el minden nyíregyházit, hiszen a város 57 000 lakosának több mint a fele nézi meg a múzeumi gyűjteményeket es gyarapítja ismereteit. Reklám, vagy influenza? Biigitte Bardot hires francia filmszínésznő, hírek szerint, levelet intézett Albert Schweitzer neves tudóshoz, és azt kérte, hogy a gaboni leprakórházában dolgozhasson, hogy így gyógyítsa idegbaját. Schweitzer állítólag azt válaszolta, a fiianszinésznőt ugyanolyan szívesen fogadják, mint bármely más szenvedő embert A tudós ugyanakkor figyelmeztette Brigitte Bardot-t: rá is kötelező lesz az Egyenlítő-menti kórház fegyelme. A íilmszínésznő a Reuter szerint viszont kategorikusan tagadta, hogy leve'let írt Albert Schwei- tzerhez. Kijelentette: semmiféle idegbún- talomban nem szenved, csupán influenzája van. Hogy milyen szerepet játszik, az énekkar a község életében, még talán annyit, hogy a könyvtár olvasói kezdetben ugyancsak a dalosok közül kerültek ki, ma is a törzsgárdát alkotják. A KISZ szervezettel közösen rendezett klubestek kiváló alkalmak nemcsak a szórakozásra, hanem a tanulásra is. Szíve-! sen hallgatnak meg közben egy-1 egy zenei előadást is. Sajnos,! sem lemezjátszónk, sem lemez j állományunk nincs, pedig na-1 gyón sokat jelentene. Igaz, hogy j zongoránk és sok egyéb felszerelésünk van már. Sikerek. Sok-sok oklevél, serleg', az MSZBT aranykoszorús j jelvénye, mind méltó jutalma a dalosok fáradságos munkájának.; Mégis, ha sikerről beszélek, j nemcsak ezeket említeném. A i különböző szerepléseken kiérdemelt taps mellett sikernek; könyvelem el például azt is, j hogy 1958-ban egy határtalálkozó előtt, aratás időben is, este 10—11 óráig próbáltak a tagok, j Szívesen próbáltak. És ez a szel-; lem azóta még jobban terjedt.1 elmélyült. HOL VAGYUNK MAß azok- 1 lói az újjáalakuias utáni idők- j tői, amikor az volt a legfonlo-1 sabb feladatunk, hogy megsze- I tettessük a közös éneklést, hogy J rendszeresen, kitartóan járjanak l a próbákra! Ma már kivételes jelenség az, j ha valaki azt mondja, hogy jobb j lenne, ha a lányok esténként in-j kább otthon ülnének. Lakatos József | A nyíregyházi múzeum egyike az ország legrégibb ilyen intézményének. Jósa András megyei főorvos vetette meg az alapját 1868-ban, tehát 94 érzel ezelőtt. A felszabadulas elölt kevesen látogatták a Megyei Múzeumot. Átlagosan évi 1000— 1500 fő látogatója volt. A; 1951. évi állandó régészeti és néprajzi kiállítás megnyitása után (Egyház utca), ez a szám 10—13 000-re ugrott fel. 'V Az év első élénk tarka színfoltja * * mindenkor a farsang időszaka volt, amikor mulatozással. mókázással, tréfás felvonulásokkal töltötték az időt. Eredeti ősi időkre nyúlik vissza, a magyar farsang a görögök dlonyzosi ünnep és a romai bacchanália közvetett folytatása. A farsangi evés-ivásnak, lármás és táncos mulatozásnak valamikor kettős célja volt: egyrészt á tél haldoklását ünnepelték, másrészt ezzel a gonoszűző eljárással a bő termést kívánták biztosítani. A magyar farsangi szokások sehol Sem olyan színesek, változatosak, mint éppen megyénk keleti részén, ott is főleg a Szamos menti községekben. Farsang elején és végén Szamosáé ren szokás a „vénlány hajtás'’. Ez alkalommal két fiúgyermek lánynak öltözködik, szöszből hajat csinál magának; ők a „vénlányok”. A többi gyerektársak nagy zajjal, karikás ostorral hajtják őket végig a falun és kiabálják: „Kinek van eladó lánya, Hajtsa ki a szűzgulyára!: Ugyancsak Szamoskéren farsangi szokás a „csűrgítés”, mely alkalommal, a legény vagy a lány felbérelt gyermekekkel bármilyen szöveget faluszerte kia- báltathatott. I Vlcsvaapátiban a legény . medvénél; öltözködik: két gubát vesz magára, a fejére maszkot tesz, egy társa pedig láncon vezeti. így látogatják a fonókat, a lányok nagy riadalmára. Ugyancsak OJcsvaapáUban halottas íarsangost is tartanak. Egy deszkára fektetett legényt négy társa házról-házra cipelgeti, a papnak öltözködött maskarás pedig mindenütt elmonlja a (nyomdafestéket nem tűrő) halotti búcsúztatóját. Saamwsaege*. nevezetes a lakodalmai Farsangi népszokások iaraangos. A vőlegénynek öltözött maskarás legényt Löködi Gyurkának, a menyasszonynak öltözködött legényt pedig Tarcsa Marosának nevezik. A jegyespár,, kíséretével együtt, a íonóházakat látogatja, ahol bő alkalom nyílik a tréfálkozásra. Panyolán kedvelt a köszörűs iarsan- gos. A köszörűs teli aggatja magát rossz borotvákkal, késekkel, úgy jár házról- házra. Köszörűköve nem más, mint egy pokróccal leterített, négykézláb álló le- génytársának hátsó része. Ugyanitt Panyolán jár a koldusfar,sangos, azaz két rongyakbe burkolt, kormosarcú legény. Az egyik targoncán ül, a másik belöki öt a szobába; az általuk előadott ,,kol- dusének” eléggé obscén tartalmú. |£ érsemjénben különösen’ a golya- farsangos járja. A lepedővel beborított maskarás kinyújtott kezefeje volt a gólyafej, melyben csőr gyanánt- piros ostomyelet tartott. A gólya „kelepéit”, a csőrével ide-oda csapdosoít, mely által nagy ijed-áget és nevetést keltett. A Szamos menti községekben, főleg' Nábrádon a maskarások által meglátogatott házaknál kerek színdarabjelenetet adnak elő. versekkel, nótákkal tarkítva. A vándorkocsmáros Panni lányával együtt asztal mellé telepszik, bon mér az utána érkező két vendégének. Majd egymásután három betyár érkezik, A reszkető kezű. kétségbeesett kocsmárosnak mulatozás közben bejelentik, hogy a lányt magukkal viszik. Bejön a baktor, ki figyelmezteti okét, hogy elmúlt kilenc óra, le kell feküdni. Mivel a betyárok nem hallgatnak a jó szóra, a bakter rájuk küldi a zsandárokat. A zsandárok megkötözik a betyárokat és magukkal viszik őket. Végül a kocsmáros is összepakol és a lányával együtt elmegy7. Ököritófülpösön amelyik házat meg akarják tréfálni, ott a maskarások megteszik azt is, hogy verebeket bocsátanak el a íonóházakban. Farsang idején a lakodalmak egymást követik, a 'vőlegénynek néha a hetedik faluba is kell mennie, hogy zenekart szerezzen. Természetesen ezekbe a lakodalmakba a maskarások is ellátogatnák. Nyírboga ton egy7 cédulát küldenek be a násznagynak, melyben az áll, hogy Rózsa Sándor és bandája bebocsátási engedélyt kér. Természetesen az engedélyt megkajált. Mikor a banda belép a násznagy nótát huzat részükre. A „betyárok"’ táncolnak, még a menyasszonyt is megforgatják, tréfálkoznak. Miután étellel- itallal megkínálják őket, eltávoznak. Hasonló szokás volt Nyírmihálydiban is. B. Dánfíy Sándor, aki most 85 éves, büszke arra, hogy legénykorában sohasem ismerték fel személyét, mikor „betyármaskarában” társaival megjelent a lakodalmakban. I. arnevál herceg, a görög Dionysos * * és a római Bacchus isten méltó utódja, kíséretével együtt mostanában már a nagyvárosainkba, sőt az országházba is ellátogat. A karneváli felvonulások, a falusi maskurázások, az egymást követő farsangi bálok azt mutatják, hogy ma már a farsang a magyar ifjúság kedvelt ürömünnepe. Erdész Sándor DE HA .1 MEGYE 587 VOü lakosához arányújuk a múzeumi látogatók számát, kiderül, hogy az összes megyék sorában Szabolcs-Szatmár megye az utolsóelőtti helyen áll. Tolna megye előtt. Ez a látogatási szám, bizony siralmas így, ha Eger 335 000 látogatójával, vagy -például Debrecen 117 000 főnyi múzeumlátogatójával vetjük össze. Lehet, hogy nem helyes ilyen összehasonlítási tenni, hiszen a megyénk olyan hatalmas terjedelmű, lélek- számban is, hogy sokan vannak olyanok, akik sohasem jutnak el Nyíregyházáig. De felteszem a kérdést: kikből tevődik össze Eger, Visegrád, Tihany, Debrecen, Pécs, Esztergom. Sárospatak múzeumlátogatóinak száma? Részben sza- bolcs-szatmárial:ból, akik Nyíregyházát kihagyjálc útiprog- ramjukból! 1 A részben meg ma is fennálló ismeretlenség teszi a nyíregyházi múzeumot látogatottság tekintetében a szerény 18. helyre, pedig más múzeumok állandó kiállításait sem szokás 5—6 évnél hamarabb lebontani. Ez Nyíregyházán sem történhet meg korábban. De a képtár, űíár most áprilisban kicserélődik: szocialista realista festményekre. Nem árt, ha a statisztikai számok tükrében, a magunk múzeumlátogatását is megvizsgáljuk! Csallany Dezső múzeum igazgató Új képzőművészeti könyvek A Képzőművészt.! Alap kiadóvállalata a Művészeti Kiskönyvtára sorozatban tanulmányt ad ki a nagy kínai festőművész. Csi Paj-si munkásságáról. Ugyanebben a sorozatban látott napvilágot a Fedotov orosz festőművész életművéről készült tanulmány is. A műemlékek kedvelői szamára két új kiadvány jelent meg: a soproni Stomo-ház leírása és az Aquincumi mozaikok. című kis könyv. 'A— A szatmárcsekei vegveskar életéből
