Kelet-Magyarország, 1962. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-25 / 47. szám

Jóváhagyás előtt a vásárosnaményi Vörös Csillag Tsz termelési terve ÉPPEN ÉRTEKEZLETRŐL jöt­tek haza a vásárosnaményi Vö­rös’. Csillag Termelőszövetkezet vezetői. Tervegyeztető megbeszé­lésen voltak a járási tanács me­zőgazdasági osztályán. Az őszi előzetes tervet és az állami igé­nyegei most egyeztették. Néhány jelentéktelenebb adatváltozás lesz, csupán és vihetik a köz­gyűlésre. Az eddigi munka sem ismeret­len a tagság előtt, mert szep­tember óta sokszor szóba került már a hatvankettes terv, de az igent mégis a közgyűlésen kell kimondani. Egy terv. ha nem teljesen is, de megközelítőleg az áruterme­lés mennyiségén és minőségén mérhető le, természetesen vala­milyen bázishoz, jelenleg a múlt- evi eredményekhez hasonlítva. Vasarosnaményban a rossznak tartott aszályos esztendő ellenére is szép eredményeket értek el. Néhány jelentéktelenebb növény kivételével valamennyi tervmu­tatót túlteljesítettek. A növény­termelés a tervét 101 százalék­ra, az állattenyésztés 126, a gyü­mölcstermelés pedig 113 száza­lékra teljesítette. Búzából 12,5 mázsát, kukoricából 18 mázsa (morzsolt), burgonyából pedig 86 mázsát, takarítottak be. Kü­lönösen emelte a bevételüket az 56 hold termő gyümölcsös hoza­ma, ami másfél millió forintot jelentett. Sikeres volt a sőre és a sertéshizlalásuk is, a tervüket 50 darab hízóval túlteljesítették. A tiszta vagyonukat megdupláz­ták, több mint egymillió forint­tal gyarapodott a közös gazdaság és emellett hárommillió forin­tot a tagoknak is iá tudtak osz­tani, az egy munkaegység érté­ke 36 forintra rúgott. A SZÖVETKEZET közös terü- íete 1752 hold, amiből a szántó 1100 hold, 113 a gyümölcsös (56 termő) a többi rét, legelő és egyéb. A szövetkezetnek 1332 főt kell eltartani, ebből 340 a tag'. 275 a dolgozó, többi nyugdíjas. Ez a lakosság-sűrűség jóval a megyei átlag fölött van. Jól meg kell hót gondolni, hogy munkát és kenyeret tudjanak biztosíta­ni a Vásárosnaményban élő mezőgazdasági dolgozóknak. A szövetkezetben több őszi ga­bonafélét vetettek. mint 1960. őszén,. így a kevesebb kapáste- tületeken az intenzitást kell fo­kozni, hogy minél több termést vehessenek le. A burgonyánál van is ilyen törekvés, a 100 hold termőterületről 4000 mázsa, azaz 40 mázsa áruborgonya szállítá­sát tervezik. Cukorrépából 170 mázsát terveznek. Kukoricából 12 mázsát, éz kevésnek mutatko­zik. A növénytermelésből 783 ezer forint bevételt terveznek. Ehhez jön a 10 hold kertészet bevétele a 137 ezer forint. A múlt évi 200 darabbal szem­ben az idén 300 hízott sertést terveznek eladni, a 120 sőre he­lyett 130 darabot, a 61 darab te­hénnél 2470 literről a tej hozamot 2600 literre tervezik darabon­ként. Állatból és állati, termékek­ből a bevétel összesen egymillió 642 ezer forintot tesz ki. A több bevételre való törekvés látszik ezekből a számokból is. Ennek ellenére a munkaegység értékét csak 25 forint körülire tudták ki­hozni. Hogyan lehet ez? ÜGY. HOGY A NÖVÉNYTER­MELÉS és állattenyésztés mel­lett tavaly egy harmadik igen jelentős tétel volt a gyümölcs­termelés bevétele, ami az idén 800 ezer forinttal kevesebbre van tervezve. A múlt évben másfél- millió forint bevétellel szerepelt a gyümölcsös, az idén csak 696 ezer forinttal. Érv, — augusztus­ban az aszály miatt nem fejlőd­tek ki a termőrügyek. Az elnök szerint ez a terv reális, túltelje­síthető. A 25 forint körüli munkaegy­ség nem mutat szépen a múlt évi 36 forinthoz viszonyítva. Azon­ban az almatermelésnél várható kiesés olyan nagy összeg, ami tíz fo­rintot jelent egységenként. Az állattenyésztés és hizlalás fokozá­sa. valamint a növénytermelés­ben a belterjesebb gazdálkodás­ra való törekvés 15 000-rel nö­veli a munkaegységek számát, így egy-egy tag több munkaegy­séget tud szerezni ami azt je­lenti, ha kevesebb is az egy munkaegységre eső érték, de az évi keresetet nézve megközelí­tik a tavalyit. Azt is meg kell jegyezni, hogy ebben az összeg-;; ben a prémium nincs benne. Hol lehetne valamit még ja-! ! vítani? Talán a kukorica 12! mázsás átlagtermését lehetne \ emelni, tavaly is 18 mázsa volt.1 Ez azonban jövedelemben nem sokat jelentene. Talán egy van. ■ > a konyhakertészet, ahol kis te-! rületről nagy jövedelmet tudnak! levenni. Jelenleg 10 holdat ter-j veztek, a tavalyival azonos te-1 I rületet. Az egy holdra eső ho­zam 13 700 forint volt tavaly, az idén is ennyit terveznek. A ve­zetőség szerint munkaerő van a községben. Érdemes lenne azon gondolkozni, hogy vagy 20—30 holddal nein lehetne-e növelni a kertészetet, ha még olyan ke-* * vés is a területük. Húsz-harminc hold löld 3—400 ezer forinttal emelné a bevételüket. Járási székhely és vasút tövében fek­szik a szövetkezet. bizonyára értékesítési problémájuk sem lenne. Méq eay-két Kéf és itt a „Fecske' Márciusban kereskedelmi forgalomba kerül a „Fecske“ nevű filteres cigaretta. A kiváló minőségű dohányból gyár­tott cigaretta viszkózából készült füstszűrője a nikotintar­talom 20—25 százalékát köti le. Íme az űj cigaretta — most még csak mutatóban. (Tormái Andor felv.) Folyamatosun nyúlás om ha rónainak a fakómnak A SZÖVETKEZET VEZETŐI szerint a terv nem feszített. Rö­videsen megvitatja ezt a tagság is. A vita után pedig' mindenki a maga feladatát ismeive az egész területen hozzákezdenek a végrehajtáshoz. Az állattenyész­tésben az év első két hónapjának eredményei azt mutatják, hogy valóban túlteljesíthető a terv. Az pedig elsősorban a tagságon mú­lik, hogy a növénytermelésben is hasonló jó eredményekéi érje­nek el. Csikós Balázs! A komp még ma is fontos közlekedési eszköz mind a Du­nán. mind a Tiszán, de még a mellékfolyókon, a Bodrogon, a Kőrösön is. összesen körül­belül száz komp működik. A Dunán már korszerű az átke­lés, motorcsónak vontatja a vasból készült, rekeszekre osz­tóit kompokat. A mohácsi kompok évente mintegy két­millió utast szállítanak, s ren­geteg mezőgazdasági terméket fuvai óznak át a Mohácsi szi­getről. Nagy a forgalom Vi- segrádon és Szobon is. Tiszán még kevés helyen si­került korszerűsíteni ezeket a vízijárműveket, legtöbb helyen még őrzik a folklór-jelleget is. A fakompokat sodronykötélhez akasztva a víz sodra hajtja. Itt is jó szolgálatot tesznek a me­zőgazdaságnak. Tokaj és Sá­toraljaújhely körül például egész csordákat szállítanak na­ponta a hegyes-dombos vidé­kekről a lapólyos, legelőkben gazdag Bodrogközbe. A törek­vés azonban az, hogy a Tiszán és a mellékfolyókon is vasból készült kompok közlekedjenek ás a fakompok ha lassan is, de folyamatosan nyugdíjba ke­rüljenek. Fakompokat már nem is gyárt az ipar. Az eddigi felmérések szerint Magyarországon összesen mintegy másfél-kétmillió holdon van lehe­tőség öntözéses gazdálkodásra. Ennek jelentős része a szélsőséges időjárású Tisza-vidékre jut. A ti­szai öntözések fejlesztésének biz­tosítására írja elő a második öt­éves terv, hogy a tervidőszakban meg kell kezdeni a második tiszai vízlépcső építését. A nagyarányú munkánál olyan méretű feladatot kell megoldani, amilyenre a maga nemében, ha­zánkban még nem volt példa. Az erőművet, hajó.zsilipet és duz­zasztóművel magában foglaló víz­lépcsőből. víztárolóból és két fő­csatornából álló komplexum 1,5—2-szer lesz nagyobb a tisza- lökinél. A két főcsatorna a Kö­rösbe torkolló nagykunsági és a Zagyvába torkolló jászsági, a megfelelő öntözőfürtökkel 30U OOu hold öntözését teszi majd lehető­vé. A 200 millió köbméteres táro­lót a folyó hullámterében építik meg, tízezer holdon, a már meg­lévő töltések között. A vízierőmű átlagos kapaciása 17 megawatt lesz, de a esúcstermelésnél elér­heti a 25 megawattot is. A má­sodik tiszai vízlépcsőnek közleke­dési jelentősége is lesz mert meg, épülte után a felette lévő Tisza- szakasz elsőrendű hajóúttá válik. A Vízügyi Tervező Irodában már megkezdődött a több milliárd fo­rintos költséggel létesítendő komp­lexum beruházási programjának előkészítése. Csak a beruházási program ki­dolgozásában 13 tervező iroda, tu­dományos intézmény és üzem vesz részt. A második tiszai vízlépcső leesr- dó helyén. Kisköre és Abádsza- lók között már folynak a talaj- vizsgálatok és a geodéziai felvéte­lezések. Mi újság a nagyHállói járásban? Luxemburg grófja — Saiemi boszorkányok A nyíregyházi színház legközelebbi előadásai A Miskolci Nem- *eti Színház nyír­egyházi vendégsze­replésé február 17- én a rossz közleke­dési viszonyok miatt elmaradt. Az akkor­ra megváltott jegyek március elsején, csü­törtökön este lesznek érvényesek a fél nyolc órakor kezdő­dő előadáson. Műso­ron ' változatlanul Le­hár ’Ferenc Luxem­burg grófja című nagyoperettje szere­pel. Ma este hét órai kezdettel a Debre­ceni Csokonai Szín­ház közkívánatra megismétli Shakes­peare Vízkereszt, vagy amit akartok^ című 3 felvonásos vígjátékának az elő­adását. Ez alkalom­mal negyedszer ad­ják elő ezt a dara­bot. Nyíregyházán. Arthur Miller Sa­iemi boszorkányok című 4 felvonásos drámájából két elő­adást tart Nyíregy­házán a Debreceni Csokpnar Színház. Az első előadásra február 28-án, szer­dán este 7 órakor kerül sor, a máso- cí ikra március ne­gyedikén. vasárnap este 7 órakor. Az elsőn a József Atti­la. a másodikon a Vörösmarty bérlet érvényes. A RÉSZEG TELEFON Tizenhárom iutézniénr cgyfiUniiíKodéséTf I Készül a második tiszai vízlépcső beruházási programja 300 000 hold öntözését teszi lehetővé a két főcsatorna Egy londoni bárban a telefon minden este 6 urakor felmondta a szolgálatot. Reggeltől este 6-ig viszont kifogástalanul működött s a posta szakemberei napokon át törték a fejüket, miért visel­kedik ilyen furcsán a készülék Kiderült, hogy a telefon fe­letti polcon egy whiskyt tartal­mazó csöpögő üveg állt. A whisky az üvegből cseppenkém a telefonkészülékre folyt és be- lészivárgott. Este 6 órára a te­lefon ..telítődött“ és elromlott A bártulajdonos éjszakára más­hová állította a telefont. Ezalati az alkohol elpárolgott a készü­lékből, amely reggel ismét mű­ködött. Veszélyben a munkáló utánpótlás: körültekintőbb tenyésztői munka szükséges | nyesztés vezető szakemberei ar- ! ra hívják fel a tenyésztők fi- j gyeimét, hogy minden állami gazdaság és minden termelőszö- j vetkezet törekedjék saját, a gé- i pesítés mellett is szüksége® t munkaló állományának utánpótlá- j sara. Törekedjenek arra, hogy a : lótenyésztési felügyelőségek által j kijelölt tenyészkancákat — leg- I alább 10 000-rel többet a tava- i lyinál — mindenütt befedeztes- ! sók. A vemhes kancákat később | kíméletesen igázzák, s táplálják ‘ szakszerűen, hogy a viszonylag kisszámú kancaállománytól ele- | gendő és jó minőségű csikót i nyerjenek. A Földművelésügyi Minrszte-1 riuni lótenyésztési igazgatóságá­nak tájékoztatása szerint a je­lenlegi lóseaporulat korántsem , elegendő ahhoz, hogy pótolja a mezőgazdaság, továbbá az egyes ! ipari és fuvarvállalatok, vala- ; mini az erdészet lóállamányá- ban bekövetkező természetes csökkenést. A múlt tavasszal j például csak 14 500 csikó szüle­tett, ami az évi szükségletnek alig 50—60 százalékát fedezi. Az idei ellések valamivel jobb eredménnyel kecsegtetnek ugyan. , de még így is veszélyben van a munkaló utánpótlás. A léte- ; A Nagyfáitól Tanács Ipari és Mű­szaki Csoportja tájékoztatója szerint lSCZ-ben r millió négyszázezer forintot fordítanak útépítésre, lábból az iisz- szegbül Nagy-kallóban. Balkány es Bö- köny községekben építenek utakat. A lakosság ehhez a munkához húszezer forint erejéig társadalmi munkában is hozzájárul. A munkálatokat szeptem­ber végére befejezik. ■k Kallosemjénben, a Haltai Miklós-íéle kastélyt az £M. és a megyei tanács tervei alapján diákotthonná alakítják át. Ez az, intézmény a tanyasi diákok helyzetén log könnyíteni, ugyanis le­hetővé teszi, hogy a tanulók az általá­nos iskola felső tagozatát már osztott iskolában végezzék el. ★ A Iá eves távlati tervben 300 hold gyümölcsös telepítését tervezik Érpa­takon. A járási tanács művelődési osztálya a zavartalan szakember után­pótlás érdekében a helyszínen kerté­szeti tanfolyamot fog beindítani. ★ A megyei tanacs hozzájárulásával a nagy-káliéi járás művelődési autót kap. Er: lehetőséget nyújt arra. hogy a film, a könyv, a sajtó a tanya világra is eljusson. Oda, ahol erre a villany­hálózat miatt nem volt lehetőség. ★ A járás művelődési otthonaiban, is­koláiban, kultúrházaiban minden csü­törtökön ismeretterjesztő előadásokat tartanak a lakhely szerint iüetékes orvosok, pedagógusok közreműködé­sével. Az előadásokat átlag 100—200 érdeklődő látogatja. ★ A járásban egyre népszerűbbek a* irő-olvasó találkozók. Legutóbb Ga­lambos László A gonosz kátyú c. könyvéből tartott felolvasást. A talál­kozó sikerére jellemző, hogy másnap már egyetlen könyvesboltban sem le­hetett kapni az említett könyvet. ★ A községfejlesztés terhére évenként 12 000 forintot fizetnek ki társadalmi ösztöndíjként. Ezt az összeget két or­vostanhallgató kapja, akik az egyetem elvégzése után a községben fognak letelepedni. | .» KELET-MAGYAROBSZÄG

Next

/
Oldalképek
Tartalom