Kelet-Magyarország, 1962. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-18 / 41. szám
cÁ kalufiiszeráji szökőkút Kellemes izgalom futott végig a Krímben időző társaságunkon, amikor megtudtuk, hogy kirándulásunk célja ma Bahcsiszeráj. Ez a név sok mindent felidézett emlékezetünkben. örültünk, hogy látni fogjuk a híres bahcsiszeráj! szőkökutai, amelyet Puskin oly szépen énekelt meg, s melyről szóló balettet éppen néhány nappal kiutazásunk előtt nézhettük meg Pesten, az Opera- házban. Érthető kíváncsisággal ■néztünk e kirándulás elé, melytől színes „keleti mesevilágot'’, egzotikus romantikát vártunk. Igaz, amikor megérkeztünk Bahcsiszerájba, némi csalódás fogott el bennünket. A zegzu-r gos egykori tatár utcák és földszintes házak közül bizony alig emelkedik ki a káni palota; „ha. nem lenne az a két minaretje, istállóhoz lehetne hasonlítani” — jegyezte meg rosszmájúén ■ egyik útitársunk. S csalódott érzésünk még csak fokozódott, amikor a palota belsejében jártunk. Igaz, méltó műgonddal lett minden helyreállítva, az egész azonban mégsem volt oly „szenzáció”, mint ahogy azt vérmes fantáziánk elképzelte. Véleményünk azonban — úgy éreztem — nem egészen igazságos. »Hiszen mé eleve bizonyos várakozással jöttünk ide, szinte mesterségesen felcsigázva képzeletünket, s természetes, hogy a látottakat ehhez mértük. El tudom azonban képzelni, hogy ha valaki mintegy váratlanul toppanna be ide, él- amulna. Mert az igazság az, hogy gyönyörű ez a palota. ... „Falát aranycsillám fedezte. (Körül még mind gyönyört leheltek.) A kert s az elhagyott termek (A kút zúgott, rózsák nyilottak”) — írta le a bahcsi- szeráji kastélyt mintegy százötven éve egy fiatal utazó. Akkoriban bizony még nem volt világhírneve e helynek, s e költői hajlamú fiatalember —■ mások ítéletétől nem befolyásolva — saját szépérzéke segítségével fedezte fel ezt, mint az aranyásó a rejtett kincset. Tolla tette ismertté Bahcsiszerájt, káni palotájával és szökőkútjával. Puskin volt e fiatal utazó. A költő figyelmét azonban nemcsak az épület, a kert és a „könnyek kútja” szépségei ragadták meg. Képzelete nyomán megelevenedett az egykori élet e régi palota falai között. S a költő meg tudta érezni ennek a helynek a szomorú hangulatát is. Ha ezek a falak beszélni tudnának, mennyi tragédiáról mesélhetnének. Hiszen a hires szőkökutai isGirejkan kedvenc rabnőjének öngyilkossága nyomán állíttatta fel, hogy „amíg a világ áll, hirdesse bánatát’; Igen, Puskin megerezte az elnyomottak ezernyi jajszavát, az elfojtott panaszok hangjaFelismerte, hogy az egykori szépség mögött keserves emberi sorsok rejtőznek. Volt érzéke hozza, hiszen lázadó lélek veit, kit lelke mélyéig megrázott minden igazságtalanság. Gyűlő - le az elnyomást nemes I: a távoli múltban, hanem köre jelenében is. A szabadsága: áhította, s erről álmodozott akkor is, mikor utazásai sorún a bahosiszeráji ,■puszta lakói” megnézte, s annak kertjében bolyongott. . . Ezek jutottak önkéntelenül eszembe, miközben a kánt palotát megnéztük. Az udvarnak minden zuga. a termek és a lépcsők rejtelmes szépségei Puskint juttatták eszembe, ki mindezeket felfedezte mindnyájunk számára. Ilyen gondolatok közepette hagytuk el a kastélyt. Társaságunk szét is széledig mert volt mintegy két óránk még a község megtekintésére. Miközben a falu tekervényes utcái közt jártam, megismerkedtem több helybeli lakossal. A velük való beszélgetés során érdekes dolgokat tudtam meg a bahcsiszerájt káni palota közelmúltjáról. Mert Bahcsiszeráj története egyáltalában nem fejeződött be akkor, amikor mintegy másfél évszázada Puskin felfedezte... Mintegy húsz évvel ezelőtt barbár rablók tiporták a Krímet, kik kegyetlenebbel; voltak az egykori tatároknál is. HorogZeneiskolán belül és kívül Élénk zenei ismeretterjesztés folyik megyénkben Több mint ezer fiatal tanul rendszeresen zenét megyénkben. Ez a szám önmagában is nagy, ha az előző időkhöz viszonyítjuk, de még inkább nagy akkor, ha tekintetbe vesszük a zeneiskola tanárainak létszámát. Huszonnyolc zenetanár látja el ezt a munkát, a zeneiskolán belül, a két fiókískolával és a munkaközösségekkel együtt. További munkát jelent még az iskolán kívüli zenei tevékenység. S ez sem lekicsinylendő teljesítmény! A zenéi ismeretterjesztés sorozatát rendezik és tartják meg a tanárok, részben a növendékekkel is. A nagy szimfonikus zenekar mellett alakult egy kisebb létszámú zenekar, amely már 7öbb helyütt adott hangversenyt, legutóbb például a színházban, de Iskolákban is. Az iskola fúvós KELET-MAGYARORSZAG 8 zenekara is bemutatkozott már, s fellépéseket tervez. Egy növendékekből álló vonós zenekar kezdte meg hangversenyeinek sorát. begyen a zene mindenkié — sorozat néhány -előadása már megvolt. : Az előadásokat igen nagy érdeklődés kíséri. A nő tanácsosai közösen a háziasszonyoknak tartanak hangversenyeket, amelyeken irodalmi és képzőművészeti előadások is elhangzanak. Kör zc li nö v endékhan g v asün yek, egy-egy alkalomra szóló rendez- például közelesen a vények volt növendékek hangversenye — teszik még gazdagabbá a műsort. A zeneiskola ezen kívül részt vesz országos jellegű zenei versenyeken, rendezvényeken is, Legyük hozzá: Sikerrel. Fontos szerepet tölt be tehát kulturális éle’ünkban a zeneiskola, nemcsak az iskola falain belül, hanem azon kívül is hatékonyan szolgálja a zenekultúra terjesztését. keresztes zászlajukat kitűztek a bahesiszeráji kastélyra is. Itt ütötték fel föhadiszállásulMt. (Tetszett nekik ez a hely, s löbb német tábornok is ki akarta ezt sajátítani magának, hogy majd innen igazgassa jövendő krimi uradalmát.) Katonaságukkal megrakták a községet. s ! itt halmozták fel n másutt ősz- | szerabolt értékeket. Egy napon különleges mérc- ; tű ágyút hoztak ide. A káni j palota környékén állították fel, { s innen lőtték vele a nem is l oly messzire fekvő, hősiesen ellenálló Szevasztopolt. Azzal természetesen nem törődtek, hogy tönkreteszik esetleg a tüzérségi harc során a gyönyörű műemlékeket, a hárem termeit és a könnyező szökőkutat. A krimi hegyek partizánjai elhatározták, hogy rajtaütéssel teszik ártalmatlanná e különleges ágyút, Ám hogyan közelítsék meg Bahcsiszerájt? Hiszen a falut erősen őrzik, s a környéket is állandóan őrjáratok fésülik át. Ekkor egy öreg ; ember javasolta: ..Közelítsék meg őket a földalatti városon keresztül!” Bahcsiszeráj közvetlen köze- ; lében terül el egy titokzatos' város. Ez már régen lakatlan volt akkor is, amikor Puskin errefelé járt. Több, mint kétezer éves p földalatti település, melynek hatalmas, egymásba nyíló termei valóságos labirintust alkotnak. Ennek létezése azonban lassan kiment a köztudatból, s akkoriban — a második világháború elején — már csak néhány öreg ember tudott annak rejtett bejáratairól. Ezen a földalatti városon lopakodott keresztül most ez a kis bátor csapat. Éjnek idején jöttek felszínre, s máris a bahesiszeráji utcákon találták magukat. A megszállóknak éppen valamilyen ünnepségük volt. Vadul tivornyáztak Girej kán egykori palotájában, megszent- ségtelenítve annak műemlékeit. A kis csatfat végrehajtotta c rajtaütést, Megsemmisítették az óriás-ágyút. A barbárok későn kaptak észbe, de akkor aztán megindult a partizánok elleni hajsza. Tűvé tettek mindent a környéken, de nem találták e vakmerő rajta- ütőket. Mintha a föld nyelte volna el őket. Valóban, ez történt. A földalatti városon keresztül menekült meg e kis csapot, miután végrehajtotta nagyszerű vállakózását,.. Miközben visszatértem társaimhoz. gondolataim a most hallott történet körül forogtak, j S érdekes, megint Puskin ju- | tóit eszembe. Mintha az ő Ián-' póló szabadságszeretete költő-' zött volna a Bahcsiszerájon rajtaütő vakmerő harcosokba, a- ö gyűlölete mindenfajta zsarnokság ellen szállt volna e hősök lUizé. Puskin emléke elevenen él Baiicsiszcrájban. Él nemcsak az általa híressé tett szökőkút legendájában, hanem a honvédő háború ottani vitéz harcosainak tetteiben is. Merényi László.. Puskin monumentális szobrát készíti O. Minková krimi szobrászinűvészuö. A költő szobrát Gurzufban állítják fel. (MTI Külföldi képszolgálat) Sároscafoi<i eTi'é'fek Szkircsák néni művészete Sárospatak híres fazéklesto művésze Szkircsák néni, csodalatos ügyességgel cicomázta a szép pataki cserépedényeket. Egy alkalommal egyik híres fővárosi festőművészünk állítotí be hozzá, azzal az óhajjal, hogy ő is szeretne egy-két pél-' dányt kipingálni. Szkircsák néni bizalmatlankodva nézett végig vendégén — Az úr is festő? Osztán mit szokott, pingálnd? — Többnyire freskókat — válaszolta a művész szerényen — mire a l'azékleslés nagymestere résztvevőén vigasztalni kezdte: — Na, a fazék nem olyan egyszerű, de azért megpróbálhatja az úr. Diákok A sárospataki kollégium mindig fogalom volt Magyar- országon. Sok nevezetes ember került ki onnan az éleibe. Kossuth Lajos is palaki diák volt, s mar akitor megmutatta oroszlánkörmeit. Ű rendezte a diákok híres palota- forradalmát, s ő tárta fel a professzoroknak a pataki diákok sérelmeit. Kövy Sándor, a kollégium neves professzora megjósolta Kossuthnak: — Domine Kossuth, magából még nagy országhábontó lesz! De hogy a professzorok is tévedhetnek, arra mutat Gárdonyi Géza esete, akinek a pataki főiskolán a szépírás mestere, Szűcs István professzor ezt irta a dolgozatára: „Írása olvashatatlan!” Később azutan nagyon is sokan olvasták Gárdony: írásait. Természetesen a magyar arisztokratak csemetéiből is került pár díszpéldány a palaki kollégiumba, akik pénzzel es hatalmi szóval szerezték meg érettségi bizonyítványukat. Lonyay „gróf” egyik fia is ezek közé tartozott. A bizonyítvány átvételekor így szólt Kun Pál kollégiumi igazgatóhoz; — Igazgató úr, most adjon a lovam szamára egy érettségi bizonyítványt. Megfizetem. Kun Pál nem maradt adósa a nyegle grófi csemetének, s így válaszolt: — Bocsánat, ifjú gróf, érettségi bizonyítványt pénzért csak szamaraknak szoktunk adni... Győri ülés István mimms Éjwimmm
