Kelet-Magyarország, 1962. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-20 / 16. szám

Ismét 22 halott Algériában — az arab foglyok éhségsztrájkja PÁRIZS, (MTI): Algériái}« is­mét huszonkét halottat és huszon­hét sebesülést jelentettek az elmúlt 24 óra alatt Oránban a rendőrség és a katonaság erélyes rendsza­bályokhoz folyamodott — az al­gériaiakkal szemben. Azt köve­tően, hogy az FLN négy halál­raítélt tagja megszökött a bör­tönből, hatalmas éjszakai razziát rendeztek az arab városnegye­dekben. Több órán át ropogtak a gépfegyverek. A „tisztogatás” eredményéről kiadott jelentés szerint 14 algériait megöltek,, tí­zet letartóztattak. A hírügynöksé­gi jelentések szerint az áldozatok száma valószínűleg lényegesen nagyobb. Az OAS ellen hozott intézke­déseknek egyelőre vajmi kevés nyomát látni. A fasiszták ban­dái Csütörtökön délután ismét autóból lőtték az arab járókelő­ket Órán utcáin. Algír központ­jában az OAS fényes nappal ki­rabolt egy fegyverkereskedést és 35 puskát vitt magával. Egy má­sik fasiszta terror-banda szabá­lyos rablótámadást intézett egy bank ellen és 50 000 új frankot (körülbelül 10 000 dollárt) zsák­mányolt. Oráni fogházak arab foglyai éhségsztrájkba léptek, mert a nohamrendőrök behatoltak az egyik fogházba, botokkal és pus­katussal 50 foglyot súlyosan meg­sebesítettek. Százötven halálra­ítélt algériai politikai fogoly vé­dőügyvédéi levelet intéztek De Gaulle elnökhöz, kérik, szállítsák el haladéktalanul a foglyokat Franciaországba, mert Algériá­ban minden percben az a veszély fenyegeti őket, hogy az OAS ke­zébe kerülnek. Az OAS több íz­ben rabolt el arab vagy európai származású kommunista foglyo­kat, akiket azután meggyilkolva találtak a város határában. Algériában az autóbuszoknak 80 százaléka nem közlekedik,! mert az algériai sofőrök sztrájkba léptek. Az egyik rab gépkocsive­zetőt az OAS banditái agyonlőt­ték. Mint az Humanité jelenti, Al­gírban is nagy rendőri és katonai erők vették körül az arab negye­deket, amiből arra lehet követ­kezteti, hogy itt is az oráni hoz hasonló „rendcsinálásra” készül­nek. Balaguer államtanácsa visszatért SANTO DOMINGO, (MTI): Csütörtökön este visszanyerte ha­talmát az a dominikai államta­nács, amelyet 48 órával ezelőtt megbuktatott a hadsereg. Echa- varria hadügyminisztert, aki a katonai puccs mögött állt, letar­tóztatták. őrizetbe vették juntá­jának négy tagját is. Az államtanács, amely most az elnöki palotába visszatért, csak élén változott meg: Balaguer le­mondása változatlanul is érvé­nyes és helyére, mint a tanács elnöke, egy Rafael Bonelly nevű jogász lépett, aki a Ralaguer- féle államtanácsban az elnök he­lyettese volt. A tiszavirág-életű katonai junta szuronyokra támaszkodó nyílt terrorja oly élénken emlé­fi Francia Kommonista Párt Központi Bizottságának nyilatkozata keztetett a Truj illő-diktatúra módszereire, hogy az amerikai külügyminisztérium nyílt rosszal­lását váltotta ki, különös tekintet­tel az amerikai külügyminiszte­rek küszöbönálló értekezletére. Az amerikai Floráda-állambeli Miamiból érkezett a hír, hogy Garcia Trujillo a merénylet ál­dozatául esett domonikai diktátor közeli rokona a változásról érke­zett hírekkel egyidőben öngyil­kossági kísérletet követett el és állapota válságos. Hollandi fapapucs (Tonez Tibor rajza) Párizs, (TASZSZ): A Francia Kommunista Párt vezetősége csütörtökön felhívás­sal fordult azokhoz a pártokhoz és szervezetekhez, amelyek de­mokratikusnak nevezik magukat: egyesüljenek a fasizmus veszélye elleni harcban. Az FKP politikai bizottságának felhívása rámutat, hogy a De Gaulie-kormány háborítatlan te­vékenységet enged a fasiszta ban­dáknak, mind Algériában, mind Franciaországban. Az FKP politikai bizottsága le­leplezi a jobboldali szocialista vezérek szakadár mesterkedéseit Az FKP Politikai Bizottsága végezetül felhívja a kommunistá­kat, erősítsék rendfenntartó pántszerveiket, hogy valóban megvédhessek a párt gyűléseit és tüntetéseit, valamint a párt­helyiségeket és a pártveze löket. Minthogy a fasiszták tevékeny­sége fokozódik, és minthogy a kormány büntetlenséget biztosít számukra, ma nincs ha­laszthatatlanabb feladat, mint a francia demokraták megszerve­zésének és antifasiszta megmoz­dulásainak kiszélesítése, hogy el­fojthassuk az OAS-t, kivívhas­suk az algériai béke megterem­tését tárgyalások útján és végié megnyíljék az út az igazi köz­társaság visszaállítása felé, — ál­lapítja meg a Francia Kommu­nista Párt Politikai Bizottságának felhívása. A bonni parlament a katonai szolgálati idő meg­hosszabbításáról tárgyalt Bonn, (MTI): A bonni parlament pénteken tárgyalta első olvasásban a köte­lező katonai szolgálati idő meg­hosszabbításáról szóló törvényja­vaslatot. Strauss hadügyminisz­ter a katonai szolgálati idő 12 hó­napról 18 hónapra emelését azzal indokolta, hogy a bonni kormány így akarja kifejezésre juttatni: „hajlandó lojálisán teljesíteni a NATO-szerződésből fakadó köte­lezettségeit”. Strauss szavaiból kitűnt továbbá: a katonai szol­gálati idő meghosszabbítása lehe­tővé tenné, hogy 1 valamennyi rendelkezésre álló újonc behívá­sával már béke idején 800 000— 850 000 főre emeljék a Bundes­wehr létszámát. Strauss azonban azt állította, hogy a bonni kor­mány jelenleg nem kíván élni ezzel a lehetőséggel, annál is in­kább, mert a jelenlegi NATO- tervek a Bundeswehr létszámát „legfeljebb csak” 500 000 főben irányozzák elő. Az izraeli nagykövetség kémtevékenysége Moszkvában A 7rúd cikke az izraeli diplomatákról Moszkva, (TASZSZ): A Trud pénteki számában N. Erlih leleplezi a Moszkvában működő izraeli nagykövetség munkatársainak kémtevékenysé­gét. A tények tanúsága szerint — mutat rá a cikk — ez a szovjetellenes aknamunka az iz­raeli kormány tudtával és a ten­gerentúlról jövő parancsok alap­ján folyik. Az izraeli cionisták, akik teljesen az amerikai impe­rialisták gazdasági és politikai függvényei, egész bel- és külpoli­tikájukat alárendelték tengeren­túli kenyéradóik érdekeinek. Iz­rael cionista szervezetei és párt­jai lényegében átalakultak az amerikai kémszolgálat leányvál­lalataivá. Hála a szovjet emberek éber­ségének — írja Erlih — nemré­giben lelepleződtek Pecsorszkij, Dinkin és- Kaganov szovjet ál­lampolgárok, akiket az izraeli nagykövetség munkatársai tobo­roztak, részint kémértesülésék gyűjtésére, részint a szovjet ál­lami és társadalmi rendszert be­feketítő pletykák és koholmá­nyok gyűjtésére. Az említett sze­mélyek Izraelban kiadott szovjet­ellenes irodalmat terjesztettek, amelyet titkos utakon kaptak meg az izraeli nagykövetség munkatársaitól. A szovjet emberek — állapít­ja meg a Trud cikkírója — fel­háborodással értesültek az izraeli diplomaták magatartásáról, arról, hogy a Szovjetunióban tett ht­jaikat és szovjet állampolgárok­kal kiépített kapcsolataikat akna­munka céljaira használták fel. Éppen itt az ideje, hogy a cionis­ta provokátorok megértsék: a szovjet állam ellen irányuló ak­namunkájuk gyűlöletet és meg­vetést vált ki minden szovjet emberben, függetlenül attól, hogy melyik nemzetiséghez tartozik. íijabb pusztító lavinaomlás Peruban Lima, iMTI): A Reuter-iroda gyorshírben jelenti, hogy a Li­mától 480 kilométerre délkeletre lévő Huadquina városánál lavi­naomlás rombadöntött huszonöt házat. Az első jelentések szerint a szerencsétlenségnek tíz halálos áldozata van. Mint emlékezetes, a múlt hé­ten gleccseromlás temetett be mintegy négyezer embert a Li­mától 360 kilométerre északnyu­gatra lévő Huascaran-hegység lej­tőjén. A Reuter szerint az An­dokból továbbra is nagy esőzé­seket jelentenek. T egnagyobb gond a pénznélküliség. Jármiban most mégis a sok „Kossuth bankó” kiporció- zása okoz fejtörést. Egymillióhatvanegy ezer forint üti kétszáznyolcvan ember markát kedden. — Először borítékolni akartuk, de később gon­dolkodtunk, hisz ennyi pénz nem fér azokba. így az­tán most papírstaniszliket vásároltunk a boltban azok­ba szortírozzuk a pénzt — magyarázza nevetve ifjú Radványi Ferenc az Alkotmány Tsz jól megtermett „tizenhétholdas bérelszámolója”, akire a gond meg­oldása hárul. — Hegyen völgyön lakodalom kérem — szól közbe Nandrássy Aurél bácsi, s a kucsmája után le­veszi szemüvegét is, és végig simítja fehér bajszát. — Nagy az öröm, mindenki boldog. S, hogy ez való igaz, csak Szondi Ferencre a szikár, kettesszámú növénytermelési brigád vezetőjé­nek a szemébe kell nézni, s mindjárt olvashat az em­ber. De ezt ő ki is mondja mert, arra a kérdésre, hogy ki lesz a falu leggazdagabb embere. így felel: — Mindenki kérem, valamennyien. De aztan mikor nevet is kérek, Verécze Károly mellett kardos­kodik, merthogy ez az ő embere a brigádjában mun­kacsapatvezető. Sorolja is róla az anyakönyvet olyan pontosan mintha a magáét mondaná... — Egybeliek vagyunk. Ö is egy híjjá a félszáz­nak. Kilenc holdjával nehezen szánta el magát jó magammal együtt, mert Károly is úgy kuporgatta össze szinte szakajtónként... Ugye kilencen vagytok testvérek — fordul az imént belépett barna lányhoz. — Annyian Feri bácsi, de már csak négyen va­gyunk otthon, — válaszolja Giziké, Verécze Károly lánya, a tsz adminisztrátora. — Csak jól tudom én. S még Szondi Ferenc raagyaraz. dicsen csapat- vezetőjét, az egyenes jellemű parasztot, addig Aurél bácsi kezében sebesen szánt végig a papíron a ceru­za. Számok kerülnek egymás alá. kivonás, szorzás. összeadás váltogatják egymást, s az évi fáradozás mér­lege máris pontosan előttünk áll. — Itt van ni, hajszál pontosan — mutatja. Ha a természetbeni járandóságot átszámítjuk, akkor 4577 forint 18 fillért kapott, s pénzben kivett 5380 forintot. Károlynak 650,05 munkaegysége van. Harmincegy forintjával számolva még 10,194 f«Mint 37 fillér üti a markát kedden. És ezen felül a prémiumpénz, egy­ségenként 7 forint — emeli fel kezét. Úgy ám — büsz­kélkedik. j Ki a leggazdagabb? Mosolygót; szemmel, feszes mellel hallgatja 1 Szondi is a számadást „emberéről”. Hallgat, hallgat, majd kisvártatva megszólal: — És a Gizi? Ö is csak számít valamire. Nem?! — Az ám, egész elfeledkeztem... Csak a kis­asszony már évközben „kiszipkázott” hatezerkét forin­tot — lapoz a könyvbe Aurél bácsi. De azért még vala­micskét kap. Számol, s már mondja is: 4255 forint kerül a retiküljébe. Gizi hallgat, gondolkodik s míg mi dkstanrálunk asztalhoz ÜL majd halkan közbeszól: — Nem jól számolt Aurél bácsi — néz az öregre. — Hogy, hogy — csodálkozik az. Közösen számolnak, — A kutyafáját csakugyan. Kiszatnortam kettő­re*. Nem jól szoroztam. Nagy különbség. négy vagy hattaer. — Jövőre még több lesz — gombolyítja tovább a beszédfonalát Szondi. — Igazat mond — erősíti a bérelszámoló ga*- da. — Tíz forinttal fejeljük meg az ideit. A külön­bözeiét már biztosítottuk. Ott gömbölyödnek az ólak­ban. Kétszázötven hízót adunk el hamarosan, hogy a negyvenegy meglegyen... Csak durván számolva k négyszázezret várunk értük... Ik' inn az iroda «ott vontató áll meg. Nyűik az ajtó. — ö Verécze Károly — mondják többen is, mi­kor belép. Igazi Dózsa külsejű, csontosarcú, saaäeshomiokü ember. Szemei mélyen ülnek, bajsza nyírott, termete szikár. Csizmája viseltes. Szót váltva, már önti is lelkét gróf Károlyi Gyula egykori cselédje... Nem tagadja, hogy valamikor maga is szőtt álmokat a kis cserepes tanyáról, osztott földet, s a Paraszt Párttól hosszú volt az út míg kommunista lett. — Nem volt könnyű dönteni, de a remény éít bennem. Az táplált, ha megfogjuk a munkát, megérik a fáradozás gyümölcse... Van itt közöttünk olyan ember, aki egyszerre nem látott még nyolcezer forin­tot, most meg tíz meg tizenkettőt is kiszámolnak majd neki. Nekem is meg lesz az évi köz« negyvenezer... öt gyereket nev«tem f«. Van közöttük tanító, ápoló­nő Pesten, pénzügyi előadó, Giziké a tsz-ben, meg a kőműves fiam... Még négy neveletlen van otthon. Mind iskolás... Gondolkodik, rágyújt, s mikor kifújja a füstöt így folytatja. — Igaz, cserepes tanyám nincs, de palatettfe házam az lesz — mondja büszkén. A pala már itt van a Zetoron, asért voltam Szálkán. Tavasszal újjáépítem a házat. É1 s csillogó szemnn« elbúcsúzik Verécze Karoly. Jármi egyik leggazdagabb és legbokiogaiÄ» 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom