Kelet-Magyarország, 1962. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-09 / 6. szám

Halló, itt a miskolci rádió 1 Összehangoltabb népművelési munkát ! Olcsóbb lett a csokolálé, erről nyilatkozik a legilletékesebb: Sipos Sándornc kislánya Borsodi Gyula riporternek^ (MTI Foto: Birgés Árpád lelv.) Géppel mérik az autóvezető rellexeit A HOSSZt TÉLI ESTEKEN szinte kivéted nélkül világosai-.: a fehérgyarmati művelődési ház ablakai. Majdnem minden estére jut valami foglalkozás, szórakozás. Közülük talán a leg­fontosabb a felnőttek ismere­teit bővítő előadás. A járásban, — éppúgy, mint a megye más részei bean, — lényegében három tő ága van a felnőttek tanulá­sának. A dolgozók iskolái mel­lett megindultak az ezüstkalá­szos tanfolyamok és a téesz- akadémiák. A dolgozók iskolái fölött a művelődési osztály pat- rónuskodik, az ezüstkalászos tanfolyamokat a tanács mező- gazdasági osztálya vezeti, s az akadémiáról a TIT gondosko­dik. A járásban Nagyar, Fehér- gyarmat, Zsarolyán, Sonkád, Botpalád, Szatmárcseke, Tu­nyogmatoilcs és Jánkmajtis köz­ségekben szerveztek ezüstkalá­szos tanfolyamokat. Az utóbbi két község kivételével már min­denütt megindultak az előadá­sodé. Hetente egy alkalommal tartanak egy-egy foglalkozást, mintegy hat óra időtartammal. Népszerűek az ezüstkalászos tan­folyamok, az elmúlt évben is nyolc működött, sikerrel. KEVÉSBÉ SIKERÜLT A téesz-akadémia. Az eredeti ter­vet lényegesen csökkenteni kel­lett, s végül is két helyen, Fe­hérgyarmaton és Nábrádon in­dult meg. Fehérgyarmaton de­cember hónapban, elsején tar­tották az első előadást, s azó­ta még nem volt több. Fehér- gyarmaton munkásakadémia is Film a népi Jel»sabadító háborúról Az egyre növekvő gépkocsifor­galom egyre több terhet ró a gépkocsivezetőre, közérdek, hogy aid a volán mellé ül, biztos le­gyen a dolgában. Svácjban különleges vizsgáló készüléket használnak a leendő gépkocsivezetők reflexeinek „el­bírálására”. A vizsgált személyt a vezetőüléshez hasonló próba- padba ültetik s úgy kell tevé­kenykednie, mint a valódi, az ut­cán haladó autóban. ..Kellemetlen meglepetéseket”, beugró ' gyalo­gost, szabálytalanul behajtó jár­müvet, úthálózatot vetítenek eléje s mérik az időt, milyen gyor­san észleli a vizsgázó autóvezető a felmerülő akadályokat, a meg­oldandó kérdéseket. Természete­sen azt is mérik, hogy az észre­vételtől mennyi idő telik el a cselekvésig és a helyes megoldást választotta-e? Persze a balesetmentes közle­kedés nemcsak az autóvezető ma­gatartásától függ, hanem abban nagy része van a szabályosan j közlekedő gyalogosnak is. Azzal, s hogy szigorúan vizsgáztatják azo- | kát, akik a volán mellé kerülnek, még nem oldották meg az utak biztonságát. Ehhez az is szüksé­ges, hogy megfelelő propagandá­val, városban és vidéken egy­aránt, a gyalogosokat is megtanít­sák a helyes közlekedés alapvető szabályaira. Az északnyugat-kínai Hszian- ban a közelmúltban építették fel az első filmgyárat. Ebben a gyárban készült el a legújabb történelmi film, amely a csang- kajsekisták ellen vívott népi felszabadító háború egy epizód­ját örökíti meg. A film azt az időszakot eleveníti fel, amikor a kínai kommunistáknak az el­lenség nyomására időlegesen ki kellett üfíteniök Jenant, a kínai forradalom bölcsőjét. A film magasfokú művészi eszközökkel mutatja be, milyen hősies har­cot vívtak a Jenanban hátraha­gyott partizánok az amerikaiak támogatta koumintangistúk ellen. Kertészet és szőlészet » na a profit és a ráta nem lenne!« Első vizsganap a Felsőfokú Tanítóképző Intézetben nak az itteni tanítást valami­kor, hogy több gyakorlati útmu­tatást adnak majd egészen kis dolgokban is a tanításhoz. Az első tanításokon aztán kiderült, hogy jönnek ezek a dolgok ma­guktól is, az órán. Még egy fél év és gyakorolhat állandóan... Közben véget ér a délelőtti műszak. Hallottuk Hegyaljai Irént, hogy milyen szépen felelt. A marxista dialektika főbb tör­vényeivel, az ellentmondással, a tagadás tagadásával nem lehe­tett zavarba hozni. Mi korunk fő tartalma a XXII. kongresz- szus tanítása alapján? Gondol­kozás nélkül vágja rá, „átme­net a kapitalizmusból a szocia­lizmuson at a kommunizmusba". Megkönnyebbülve lep ki az aj­tón, szinte felesleges is kérdez­ni, hogy hányast kapott, rá van írva, hogy jelest. .Ekler György Vizsgáztató ta­nár a délelőtti feleleteket né­zi. 12 vizsgázóból egy sem bu­kott, négy jeles. Bővebben azon­ban inkább arról beszél, hogy milyen sokat jelent a marxiz- mus-leninizmus tanítása a leen­dő pedagógusok számára. Egy' fél év alatt is szembetűnő, hogy mi­lyen sokát bővült a látókörük, alakult világnézetük. Biztosíték ez arra, hogy' ezek a fiatalok, kikerülve különböző tantestüle­tekbe, mindenütt az újat fog­ják képviselni. megvalósítható eredményeiről és az üzemi kertészeti termelés leg­korszerűbb módszereiről. Taná­csaival segíti az állami gazda­ságokat, a termelőszövetkezete­ket, az üzemszervezés legfonto­sabb feladatainak megoldásában. Gazdag képanyaggal tájékoztatja olvasóit a növényápolás, a nö­vényvédelem, a gyümölcs-, a zöldség- és a dísznövénytermesz­tés, a szőlő- és borkezelés gya­korlati tennivalóiról. A jövőben fentieken kívül kü­lön rovatban jelentős terjede­lemben foglalkozik a háztáji és a házikertek tennivalóival. Eb­ben a részben sok ötlettel, gya­korlati tanáccsal szolgál, és szé­lesebb terei nyit az olvasók kér­déseinek, az azokra adott vála­szoknak. Az előfizetők részére negyed­évenként külön mellékletben is ad tanácsot a kertészet időszerű tennivalóiról. A lap előfizetési ára egy' év­re 60 forint, fél évre 30 forint. Példányonkénti ára: 2,50 forint. tart előadásokat. Itt a kezdet negyvenhárom fő már mintegy felére csökkent. Volt olyan elő­adás, hogy csupán kilencen hall­gatták meg. Ennek okát. részint abban kereshetjük, hogy « ktsz vezetősége az akadé­mia a ktsz dolgozóiból tevő­dik össze — újabban kévéi gondot fordít az előadásokra Másrészt hibás a tematika is, amely az álső előadásnak a csillagok világát jelölte meg, eléggé nehéz tárgyat választva tehát, s ezt olyan előadások* kö­vették, mint a vallás keletkezé­se. Mind a tanulási formák ka- lönböző sikere, mind az a tény hogy a járás legtöbb községé­ben még a dolgozó parasztság egy ugyanazon rétegét tudják csak bevonni a tanulásba, arra mutat, hogy gyenge a járási szintű koordinálás. Erre mái van kezdeményezés: a művelő­dési tanács keretében' szeretnék összefogni a járás minden ok­tatási tevékenységét, egyeztetni és összehangolni a munkát. A TÚLTERHELÉS AZ ELŐ) ADOK KÉSZEKÜL is jelentke zik. A járásban a pedagógusok elfoglalt emberek, jelentős a pedagógus hiány, is. Mégis, az előadások nagy részé rájuk vár, a járás más foglalkozású dol­gozói közül csak igen keveset tudnak előadónak megnyerni. Lényegében ez is koordinációs hiba. A munkák jobb egybehan­golása, a határozottabb irányí­tás minden községben cs járási szinten is feltétlenül jobb ered­ményhez vezet. S jobo eredmé­nyek lesznek azáltal is, ha az előadások témáit jobban a hall­gatók érdeklődési körének, meg­értésének figyelembevételével állítják össze. S itt az sem mel­lékes, hogy milyen képzettségű, érdeklődésű előadókra lehet majd támaszkodni. Az előadók­nak pedig könnyebbséget jeleni, ha ugyanazon előadást egy-egy előadó több helyen Is megtart­hatja. Ezért is jó a munkák tervszerűbb összehangolása. NEMCSAK A FEHÉRGYAR- MATI, más járásokban is elő­forduló hibák ezek. Éppen ezért hasznos, ha kellőkép felfigyel­nek rá, és kijavításukkal köny- nyebbé teszik az utat a fontos művelődési formák előtt. Megkezdték a tényleges vizsga idényt a nyíregyházi Felsőfokú Tanítóképző Intézetben. Az el­sőévesek a folyosó végén -lévő földszinti teremben vizsgáznak filozófiából. A bejáratnál egy kislány a fűtőtestnek támaszkod­va tanul. — Ide készül? — teszem fel a természetesnek látszó kérdést a vizsgáztató terem ajtajára mu­tatva. Oláh Margit nem sértődik meg, hogy még csak elsősnek nézem. — Csak azért jöttem ide, mert itt jó meleg van. Másodi­kos vagyok, most lesz az első vizsgáin lélektanból — válaszol és a könyvet csak úgy hajtja be, hogy ne kelljen majd ke­resni, hogy hol hagyta abba. Mintha csak várta volna a kérdést, hogy melyik tantárgy­tól fél a legjobban, gondolko­zás nélkül „felel”: — A lélektantól és a politikai gazdaságtantól — mondta és közben az „illetékesre”. Cser­vényük László tanárra néz. Mindjárt hozza is teszi magya­rázói a g. hogy — ha a pofit és a ráta nem lenne! — A tanár sem lepődik meg a dolgon, úgy lat­szik, általában a legnehezebb tantárgynak tartják a másodéve­sek. Ráadásul 13-án vizsgázik be­lőle. Cservenyák László azonban mindjárt hozzáteszi, hogy a leg­utóbbi sorsoláson 13-as számú kötvény nyerte a százezer fo­rintot. Oláh Margit egyenesen szerencsés számának tartja: 13-án voltak itt felvételi vizs­gán, 13-án és őt felvették. Nem ebben bízik azért, hanem az akaraterőre, a szorgalomra ala­poz. Legalább nyolc órát tanul naponta. Még annyit mond el, mielőtt •'lmélyülna a lélektan rejtelmei­be, hogy aranyiban képzelte más­Köszönő levél Nyírbóltekre Kormányzatunk events hatalma* összegeket fordít a tbc-s betegek gyógykezelésére és anyagi támogatására. In­gyenes szanatóriumi, gyógyintézeti kezelésben részesíti. Emel­lett anyagi támogatásban is részesül. Ezek az intézkedé­sek azt célozzák, hogy az ilyen betegek mielőbb gyógyul­tan térjenek vissza családjukhoz és hasznos tagjai legye­nek a társadalomnak. Mindez nagyon szép és valóban hasznos intézkedés. Mint minden rendelkezés, úgy ez is annyiban válik élővé, ahogyan es amennyit a végrehajtásra rendelt szervek abból életté varázsolnak. A Nyírbélteki TBC Gyógyintézet orvosai hivatásuk magaslatén állnak, de mint emberek is betegeik gyógyulása érdekében megfeszített munkára képe­sek. Azoknak az orvosoknak, akik tbc-s betegeket kezelnek, nemcsak a kezelt betegségévei, hanem minden ügyes-bajos problémájával is foglalkozniok kell. A gyógyulásnak nem­csak a gyógyszerszedés, de ezenfelül a nyugalom is fő fel­tétele. Azok tehát, akik a beteg gyors gyógyulását akar­ják, a gyógyulás minden előfeltételét igyekeznek a beteg részére megadni. Az ilyen orvosokat példaképül bátorko­dom állítani az egész társadalom elé, s egyben nevezetek­nek a magam és ápolt társaim nevében ezúton mon­dok köszönetét munkájukért, Tar Bertalan. egy volt beteg. — Ha úgy szeret írni, miét'* nem lett író? 4 1962 januártól kezdve havon­ként kétszer jelenik meg. Az eddiginél is részletesebben tár­gyalja a gyümölcs-, szőlő-, zöld­ség- és dísznövénytermesztés, va­lamint a borgazdaság gyakorlati kérdéseit, ad tájékoztatást a legújabb kutatások gyakorlatban

Next

/
Oldalképek
Tartalom