Kelet-Magyarország, 1962. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-09 / 6. szám

Zárszámadás előtt

A nyírbátori Vörös Csillag Tsz sikeres éve

Mar hetek óta mind gyakrabban látogatnak el irodájukba a közös gazdaság tagjai. Egy dolgos esztendőt ismét maguk után hagytak s ráérő idejükben szinte nézésükkel is segítik a könyvelés utolsó simításait. Érdeklődésüket annál jobban megértem, hogy tavaly személyesen is láttam s hallgattam évzáró közgyűlésüket. Akkor a mérleg hiányt mutatott, de egyáltalán nem a szövetkezést, nem a nagyüzemi gazdálkodást kifogásolták, hanem saját hibáikat igyekeztek megkeresni és feltárni. Hogy ezek kiküszöbölésével a kővetkező év jobban sikerüljön.:.

Szarukat nem felejtenék el,

és most jogos bizalommal hiszik és látják a szinte minden vonatkozásban megjavult eredményt. A leltározó bizottság — amely már befejezte munkáját — jelentései ariászekéroddalrúdmak sem „kelt ba” az elmúlt esztendőben.

Az 1961-es nagy nyári szárazsággal persze a nyírbátori Vörös Csillag-beliek sem tudtak némely

rói tanúskodnak, hogy hiánytala- ! növényféleség tekintetében veszte- nul minden megvan, aminek j ség nélkül megküzdeni. Legsúlyo- meg kell lennie. Nemhogy valami sabb terméskiesésük a csillagjelentősebb közös vagyoni érték- j fürtnél volt, 300 ezer forint érnek, de egy villának vagy egykékben.

Mivel pótolták a kieséseket?

Amikor az aszály kártételét látták, azonnal cselekedtek. Tervükben eredetileg szőiőértékesítés nem szerepelt, de hogy a kiesések mutatkoztak, azok pótlásául először is 150 mázsa szőlőre kötöttek értékesítési szerződést. Ezt követően 1Q0 mázsa szilvát is a MÉK útján értékesítettek. így jelentős összegű terven kívüli bevételre tettek szert.

De megmutatkozott a haszna

a jó növényápolási munkáknak is. A csíráztatott burgonya 5, a napraforgó és a dohány fél mázsával termett többet az előirányzottnál. 20 hold cukorrépájuk 4700 mázsa terméssel fizetett Őszi érésű burgonyából 2500 mázsát szállítottak el. Az állattenyésztésnél — különösen a hízó sertések után, — ugyancsak megtalálták számításukat.

Bakti Béla, a tsz elnöke

den igyekezetükkel azon voltak, hogy sikeres legyen a zárszámadás.

Vz Íródéban az asztalok

tele vannak iratokkal. A könyvelés „teljes gőzzel” dolgozik. S ez annál is könnyebben megy már, mert az esedékes banki tartozások rendezve vannak; a pénzügyi műveletek dokumentumainak egyeztetése megtörtént. Most még az van hátra, hogy a leltározó bizottság adatait is egyeztessék, összegezzék és a tagok nevei után véglegesen tisztázzák a szerzett munkaegységeket.

Ügy tervezik: a nyírbátori járásban elsőnek szeretnék elkészíteni az év végi mérleget. S ez valóban lehetségesnek látszik, mert az irodaiak most egyáltalán nem nézik a munkaidőt. így a zárszámadási közgyűlést is mielőbb megtarthatják. Sikeresebben, mint a tavalyi volt.

Asztalos Bálint

Korcsolyázók a balatonfüredi öbölbe«

. - ': •

(MTI Foto: Bojár Sándor feávj

Rendelet a kosos gazdaságok

s*aSitnai vezetésének megerősítéséről

A napokban jelent meg a földművelésügyi miniszter rendelete a termelőszövetkezetek szakmai vezetésének megerősítéséről.

Ezzel kapcsolatban a Földművelésügyi Minisztérium szövetkezet- politikai főosztályán elmondták: a szövetkezetek többségében mind politikai, mind szakmai szempontból megfelelő képzettségűek a vezetők. A gyengébben gazdálkodó szövetkezetek jelentős relj j könyv

Fejes Sándor:

Ä korszerű nagyüzemi gyümölcsös

most nem kis megelégedéssel

mondja, hogy a tervezett munkaegység-érték, a 27 forint 50 fillér mégis csak meglesz. S ebből több mint 12 forint a készpénz.

És a tagok? Többsége úgy nyilatkozik, hogy nem remélték az ilyen arányú eredményt a tavalyi hiányos zárszámadás után. Akik rendszeresen dolgoztak és kivették részüket a közös munkákból, most megelégedettebben várják a holnapot... Kádár István sertésgondozó közel ezer, Divinyi József fogatos közel 500 munkaegységet gyűjtöttek. De a neveket még hosszan lehetne sorolni, mint a gyümölcsösben dolgozó, idős Kaluha Ferencné, Molos Albertné, vagy az ugyancsak fogatos Bihari István, akik minSzázezer hold nagyüzemi gyümölcsös! Szabolcs-Szatmár megyében az elkövetkező tizenöt 1 esztendő alatt ekkorára nő a modern nagyüzemi gyümölcsös területe. A nagyüzemi gazdálkodás alapvető célja; az olcsó termelés, a termelékenység nagyfokú növelése. Ezt megvalósítani a gyümölcstermesztésben nem lehet az avult módszerek alapján.

Hogy mi a modern gyümölcstermesztés útja a jövőben, arra

már van példa állami gazdasagainkban. A korszerű nagyüzemi gyümölcsös kibontakozásához ad útbaigazítást Fejes Sándor most megjelent új könyvében. A szerző részletes alapossággal ismerteti a korszerű telepítés rendszerét, az agrotechnikát, a faalakot, és az üzemgazdasági kérdéseket. Ez a könyv valamennyi olyan tsz vezetőinek, szakembereinek nélkülözhetetlen segítőtársa, amely tsz-ekben gyümölcsös telepítésekre kerül sor.

Harmatit—Réti:

TaftlUb-tá

Timi

kor megérkezett a Házba, zöld út várta Schellenber szobájáig.

— Nos, százados? — hangzott a faggatásnak is beillő kérdés a külföldi osztály vezetőjétől.

Kruger kivette aktatáskájából a pedánsan összehajtott feljegyzést. átnyújtotta, azután megszólalt:

— Tervem lényege, hogy a munkát ne műkedvelő módon folytassuk. Tehát külön telep, külön őrség, megfelelő gépek és papíranyag, pontosan felsoroltam mire van szükségünk. Egyedül ez biztosítaná, hogy ne fecsegjenek széltében-hosszában a történtekről.

— Az alapelgondolás jó, de miért kell ehhez külön telep, amikor éppen elég táborunk van? — Schellenberg felpattant helyéről, szokása szerint megint végigjárta kétszer-háromszor a szobát, aztán, mint aki megtalálta a hiányzó láncszemet, nyugalmát félredobva, szinte harsogta: — Igen, ez a megoldás kulcsa. A koncentrációs táborban ott az emberanyag, amely szükség esetén örökké néma marad.

— Auschwitz? — kérdezte Kruger.

— Nem. Erre a célra kiseob üzem megfelelőbb lenne.

— Dachau?

— Túl zajos.

— Buchenwald?

— Veszélyes hely, valami illegális szervezet dolgozik ott. Különben is itt kellene lennie a közelben. Megvan! Sachsenhausen kap egy különleges részleget. Holnap kimegy terepszemlére és sürgősen megteszi jelentését. Mire van még szüksége?

ütofecatirig)

szében az elmaradás oka elsősorban a vezetés gyengesége, a vezetők nagyüzemi tapasztalatainak kellő szakmai hozzáértésének hiánya. Most az egyik legfontosabi feladat, hogy

a gyenge szövetkezetek mielőbb elérjék legalább a közepesen gazdálkodók színvonalát.

Ez a feladat meghatározza i

szakmai vezetés megerősítésének fontosságát is.

Ezért mondja ki a termelőszövetkezet gazdasági megerősítésé női szóló 3004/4-es kormányhatározat, s ennek nyomán a mostani rendelet is, hogy az idén mái csak a gazdaságilag meg nerr, erősödött szövetkezetekbe lehel szakembereket átirányítani.

A rendelet szerint az idén van első ízben lehetőség arra, hogy elnökökön, mezőgazdászokon es

könyvelőkön kívül állatorvosokat, gépészmérnököket, építészmérnök köket és technikusokat is átirányíthassanak a szövetkezetekbe.

A régebbi rendeletek az elnök köknek három, a mezőgazdászoknak és a könyvelőknek két évr, biztosítottak jövedelemkiegészí tést.

Ezentúl valamennyi átirányított szakember három évig részesül állami támogatásban.

A rendelet kimondja azt is, hogy ha az 1962 előtt kihelyezett szakemberek továbbra is gazdaságilag meg nem erősödött szövetkezetben dolgoznak, az állam további két évre meghosszabbíthatja, részükre a jövedelemkiegészítési;. Ha a határidő letelte után a szakember a már megerősödött szövetkezetből, más, még gyengén gazdálkodó közös gazdaságba megy át, ugyancsak állami támogatást kap.

A gyenge termelőszövetkezetekben az idén további 500 szakember kezd dolgozni, akik munkaegység-részesedés mellett három évig előző keresetüknek 80 százalékát kapják jövedelemkiegé-' szításként. Most jövedelemkiegé-, szítást kaphatnak azok az elnökök, mezőgazdászok és könyvelők is — szakmai képzettségüktől és gyakorlatuktól függően két évig, havi 800—1500 forintot —, akik nem átirányítással kerültek ugyan a szövetkezetbe, de a közös gazdaság még nem képes részükre megfelelő jövedelmet biztosítani.1

Eddig különböző állami intézmények, vállalatok, gazdaságok adták elsősorban a termelőszövetkezetekbe a szakembereket.

Az idén már az erős termelőszövetkezetek vezeVí beosztású tagjai — vezetőségi tagok, brigádvezetők stb. — is átmehetnek más, gyengén gazdálkodó szövetkezetbe elnöknek mezőgazdásznak vagy könyvelőnek,

s ebben a munkakörben az áUam részükre is jövedelemkiegészítést

nyújt.

A rendelet végül foglalkozik aj

szövetkezetek szakember-utánpófc-j lásának egyik igen fontos mód-! szerével. Több helyen dolgoznak) már olyan fiatal szakemberek, akiknek egyetemi, főiskolai tanulmányai idején a szövetfceaete biztosított Iim'iiiwMm'

17.

— Megnézem eztaKrúgert — mondta elgondolkodva Kalten- b runner, miután más személy, jobb név nem jutott eszébe. Csengetett, és odavetette a belépő Kurtnak:

— Kruger századost kérem.

— Bernhard Kruger századost az útlevélcsoportból — egészítette ki készségesen Schellenberg.

Kaltenbrunner még egy poharat vett elő, először whiskyt akart tölteni, de azután meggondolta és a rajnavidékiből telítette. A belépő Kruger jelentését, aki katonásan, keményen vigyázzba vágta magát, egy legyintéssel félbeszakította, s kezébe nyomta az italt. Koccintottak.

— Százados — kezdte a Mészáros — bizonyára csodálkozik, és nem tudja okát annak, miért hivatták ilyen hirtelen a — egy pillanatig várt, majd kimondta

— szentélybe...

A százados felkapta fejét, hiszen maguk közt nevezték szentélynek a főnök dolgozószobáját. De visszahökkent beddegződöít fegyelmezettségébe, a másodpercnyi kisiklás után.

— Az Oberstrumbannführer úr javaslatára., egy különleges fontos és természetesen bizalmas feladatról szeretnék önnel tárgyalni. Tessék, foglaljon helyet — mondotta Kaltenbrunner és mind hármán leültek az asztal köré.

— A Führer személyes parancsát tolmácsolom — folytatta és a Führer szónál Kruger felpattant, kezét előre lendítette, azután visszaült helyére.

Kaltenbrunner röviden vázolta a font-ügy lényegét, történetét, részvétteli hangon szólt Lange

professzor tragikus haláláról. Amikor pontot tett közlendői végére, Schellenberg megkérdezte:

—Magát nevezik, ugye százados, buldoggnak az osztályon?

— Igen — válaszolta kurtán, ismét kicsit meglepve Kruger.

— Buldoggnak nevezik, — fűzte hozzá most már Kaltenbrunner felé fordulva magyarázatképpen Schellenberg — mert ha valamit fogai közé kap, nem engedi el. Azt szeretnénk, ha ezt az ügyet is kezébe venné, vagy talán állkapcsai közé szorítaná.

— Köszönöm a bizalmat és kérek negyvennyolc órát. Akkor előterjeszteném a terveket — mondta különösebb hangsúly nélkül Kruger, arcizma se ránduií.

— Egyszóval holnapután — zárta le Kaltenbrunner a beszélgetést. S amikor Kruger elhagyta a szobát, a Mészáros megszólalt.

— Ez az ember tetszik nekem Keveset beszél és ez előnyére válik. Kíváncsi leszek a tervére vedd majd át tőle.

S a távozásra készülődő Schei- lenbergnek már a búcsú utál' hozzáfűzte:

— Figyeltesd le mindenesetre. A legcsekélyebb gyanús jelre, időben közbelépni.

... Vasárnap reggel, amikor Hilde Kruger felriadt, férje már , borotválkozott a fürdőszobában. Bernhard Kruger sohasem használt ébresztőórát.

— Ilyen korán elmész, a szabad vasárnapodon? — kérdezte az asszony enyhe méltatlankodással. — Hiszen ma van a havi szabadnapod?.

— A birodalomnak szüksége van a vasárnapomra,

Hilde jobbnak látta a hallga- . tást és a kurta parancsra, szor_ galmasan kefélte férje díszegyenruháját. Azután asszonyos kíváncsisága mégiscsak áttörte a tartózkodás falát és kibuggyant belőle a kérdés:

— Hová igyekszel?

— Államérdek.

i. — Két nap óta még a fiókodat- is zárod.

•• — Bízd rám, amit teszek.

Kruger magasvasúton indult el- a város központjába. Agyán áti villant a gondolat: nemsokára

kocsi all majd utcájukban. Ami-