Kelet-Magyarország, 1962. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-09 / 6. szám

Zárszámadás előtt A nyírbátori Vörös Csillag Tsz sikeres éve Mar hetek óta mind gyakrab­ban látogatnak el irodájukba a közös gazdaság tagjai. Egy dol­gos esztendőt ismét maguk után hagytak s ráérő idejükben szinte nézésükkel is segítik a könyve­lés utolsó simításait. Érdeklődé­süket annál jobban megértem, hogy tavaly személyesen is lát­tam s hallgattam évzáró közgyű­lésüket. Akkor a mérleg hiányt mutatott, de egyáltalán nem a szövetkezést, nem a nagyüzemi gazdálkodást kifogásolták, hanem saját hibáikat igyekeztek megke­resni és feltárni. Hogy ezek kikü­szöbölésével a kővetkező év job­ban sikerüljön.:. Szarukat nem felejtenék el, és most jogos bizalommal hiszik és látják a szinte minden vonatko­zásban megjavult eredményt. A lel­tározó bizottság — amely már be­fejezte munkáját — jelentései ar­iá­szekéroddalrúdmak sem „kelt ba” az elmúlt esztendőben. Az 1961-es nagy nyári száraz­sággal persze a nyírbátori Vörös Csillag-beliek sem tudtak némely rói tanúskodnak, hogy hiánytala- ! növényféleség tekintetében veszte- nul minden megvan, aminek j ség nélkül megküzdeni. Legsúlyo- meg kell lennie. Nemhogy valami sabb terméskiesésük a csillag­jelentősebb közös vagyoni érték- j fürtnél volt, 300 ezer forint ér­nek, de egy villának vagy egykékben. Mivel pótolták a kieséseket? Amikor az aszály kártételét lát­ták, azonnal cselekedtek. Tervük­ben eredetileg szőiőértékesítés nem szerepelt, de hogy a kiesések mutatkoztak, azok pótlásául elő­ször is 150 mázsa szőlőre kötöt­tek értékesítési szerződést. Ezt követően 1Q0 mázsa szilvát is a MÉK útján értékesítettek. így je­lentős összegű terven kívüli be­vételre tettek szert. De megmutatkozott a haszna a jó növényápolási munkáknak is. A csíráztatott burgonya 5, a napraforgó és a dohány fél má­zsával termett többet az előirány­zottnál. 20 hold cukorrépájuk 4700 mázsa terméssel fizetett Őszi érésű burgonyából 2500 má­zsát szállítottak el. Az állatte­nyésztésnél — különösen a hízó sertések után, — ugyancsak meg­találták számításukat. Bakti Béla, a tsz elnöke den igyekezetükkel azon voltak, hogy sikeres legyen a zárszám­adás. Vz Íródéban az asztalok tele vannak iratokkal. A köny­velés „teljes gőzzel” dolgozik. S ez annál is könnyebben megy már, mert az esedékes banki tar­tozások rendezve vannak; a pénz­ügyi műveletek dokumentumai­nak egyeztetése megtörtént. Most még az van hátra, hogy a leltá­rozó bizottság adatait is egyeztes­sék, összegezzék és a tagok nevei után véglegesen tisztázzák a szer­zett munkaegységeket. Ügy tervezik: a nyírbátori já­rásban elsőnek szeretnék elkészí­teni az év végi mérleget. S ez valóban lehetségesnek látszik, mert az irodaiak most egyálta­lán nem nézik a munkaidőt. így a zárszámadási közgyűlést is mielőbb megtarthatják. Sikere­sebben, mint a tavalyi volt. Asztalos Bálint Korcsolyázók a balatonfüredi öbölbe« . - ': • (MTI Foto: Bojár Sándor feávj Rendelet a kosos gazdaságok s*aSitnai vezetésének megerősítéséről A napokban jelent meg a föld­művelésügyi miniszter rendelete a termelőszövetkezetek szakmai vezetésének megerősítéséről. Ezzel kapcsolatban a Földműve­lésügyi Minisztérium szövetkezet- politikai főosztályán elmondták: a szövetkezetek többségében mind politikai, mind szakmai szem­pontból megfelelő képzettségűek a vezetők. A gyengébben gazdál­kodó szövetkezetek jelentős re­lj j könyv Fejes Sándor: Ä korszerű nagyüzemi gyümölcsös most nem kis megelégedéssel mondja, hogy a tervezett mun­kaegység-érték, a 27 forint 50 fil­lér mégis csak meglesz. S ebből több mint 12 forint a készpénz. És a tagok? Többsége úgy nyi­latkozik, hogy nem remélték az ilyen arányú eredményt a tava­lyi hiányos zárszámadás után. Akik rendszeresen dolgoztak és kivették részüket a közös mun­kákból, most megelégedettebben várják a holnapot... Kádár Ist­ván sertésgondozó közel ezer, Divinyi József fogatos közel 500 munkaegységet gyűjtöttek. De a neveket még hosszan lehetne so­rolni, mint a gyümölcsösben dol­gozó, idős Kaluha Ferencné, Mo­los Albertné, vagy az ugyancsak fogatos Bihari István, akik min­Százezer hold nagyüzemi gyü­mölcsös! Szabolcs-Szatmár me­gyében az elkövetkező tizenöt 1 esztendő alatt ekkorára nő a modern nagyüzemi gyümölcsös területe. A nagyüzemi gazdálko­dás alapvető célja; az olcsó ter­melés, a termelékenység nagy­fokú növelése. Ezt megvalósí­tani a gyümölcstermesztésben nem lehet az avult módszerek alapján. Hogy mi a modern gyümölcs­termesztés útja a jövőben, arra már van példa állami gazdasa­gainkban. A korszerű nagyüze­mi gyümölcsös kibontakozásához ad útbaigazítást Fejes Sándor most megjelent új könyvében. A szerző részletes alapossággal ismerteti a korszerű telepítés rendszerét, az agrotechnikát, a faalakot, és az üzemgazdasági kérdéseket. Ez a könyv vala­mennyi olyan tsz vezetőinek, szakembereinek nélkülözhetetlen segítőtársa, amely tsz-ekben gyü­mölcsös telepítésekre kerül sor. Harmatit—Réti: TaftlUb-tá Timi kor megérkezett a Házba, zöld út várta Schellenber szobájáig. — Nos, százados? — hangzott a faggatásnak is beillő kérdés a külföldi osztály vezetőjétől. Kruger kivette aktatáskájából a pedánsan összehajtott feljegy­zést. átnyújtotta, azután megszó­lalt: — Tervem lényege, hogy a munkát ne műkedvelő módon folytassuk. Tehát külön telep, külön őrség, megfelelő gépek és papíranyag, pontosan felsoroltam mire van szükségünk. Egyedül ez biztosítaná, hogy ne fecsegjenek széltében-hosszában a történtek­ről. — Az alapelgondolás jó, de mi­ért kell ehhez külön telep, ami­kor éppen elég táborunk van? — Schellenberg felpattant helyé­ről, szokása szerint megint vé­gigjárta kétszer-háromszor a szo­bát, aztán, mint aki megtalálta a hiányzó láncszemet, nyugal­mát félredobva, szinte harsogta: — Igen, ez a megoldás kulcsa. A koncentrációs táborban ott az emberanyag, amely szükség ese­tén örökké néma marad. — Auschwitz? — kérdezte Kru­ger. — Nem. Erre a célra kiseob üzem megfelelőbb lenne. — Dachau? — Túl zajos. — Buchenwald? — Veszélyes hely, valami ille­gális szervezet dolgozik ott. Kü­lönben is itt kellene lennie a kö­zelben. Megvan! Sachsenhausen kap egy különleges részleget. Holnap kimegy terepszemlére és sürgősen megteszi jelentését. Mi­re van még szüksége? ütofecatirig) szében az elmaradás oka elsősor­ban a vezetés gyengesége, a ve­zetők nagyüzemi tapasztalatainak kellő szakmai hozzáértésének hiá­nya. Most az egyik legfontosabi feladat, hogy a gyenge szövetkezetek mi­előbb elérjék legalább a kö­zepesen gazdálkodók színvo­nalát. Ez a feladat meghatározza i szakmai vezetés megerősítésének fontosságát is. Ezért mondja ki a termelőszö­vetkezet gazdasági megerősítésé női szóló 3004/4-es kormányhatá­rozat, s ennek nyomán a mostani rendelet is, hogy az idén mái csak a gazdaságilag meg nerr, erősödött szövetkezetekbe lehel szakembereket átirányítani. A rendelet szerint az idén van első ízben lehetőség arra, hogy elnökökön, mezőgazdászokon es könyvelőkön kívül állatorvosokat, gépészmérnököket, építészmérnök köket és technikusokat is átirá­nyíthassanak a szövetkezetekbe. A régebbi rendeletek az elnök köknek három, a mezőgazdászok­nak és a könyvelőknek két évr, biztosítottak jövedelemkiegészí tést. Ezentúl valamennyi átirányí­tott szakember három évig részesül állami támogatásban. A rendelet kimondja azt is, hogy ha az 1962 előtt kihelyezett szak­emberek továbbra is gazdaságilag meg nem erősödött szövetkezet­ben dolgoznak, az állam további két évre meghosszabbíthatja, ré­szükre a jövedelemkiegészítési;. Ha a határidő letelte után a szak­ember a már megerősödött szö­vetkezetből, más, még gyengén gazdálkodó közös gazdaságba megy át, ugyancsak állami tá­mogatást kap. A gyenge termelőszövetkezetek­ben az idén további 500 szakem­ber kezd dolgozni, akik munka­egység-részesedés mellett három évig előző keresetüknek 80 szá­zalékát kapják jövedelemkiegé-' szításként. Most jövedelemkiegé-, szítást kaphatnak azok az elnö­kök, mezőgazdászok és könyvelők is — szakmai képzettségüktől és gyakorlatuktól függően két évig, havi 800—1500 forintot —, akik nem átirányítással kerültek ugyan a szövetkezetbe, de a közös gaz­daság még nem képes részükre megfelelő jövedelmet biztosítani.1 Eddig különböző állami intéz­mények, vállalatok, gazdaságok adták elsősorban a termelőszö­vetkezetekbe a szakembereket. Az idén már az erős termelő­szövetkezetek vezeVí beosztá­sú tagjai — vezetőségi tagok, brigádvezetők stb. — is átme­hetnek más, gyengén gazdál­kodó szövetkezetbe elnöknek mezőgazdásznak vagy köny­velőnek, s ebben a munkakörben az áUam részükre is jövedelemkiegészítést nyújt. A rendelet végül foglalkozik aj szövetkezetek szakember-utánpófc-j lásának egyik igen fontos mód-! szerével. Több helyen dolgoznak) már olyan fiatal szakemberek, akiknek egyetemi, főiskolai ta­nulmányai idején a szövetfceaete biztosított Iim'iiiwMm' 17. — Megnézem eztaKrúgert — mondta elgondolkodva Kalten- b runner, miután más személy, jobb név nem jutott eszébe. Csengetett, és odavetette a be­lépő Kurtnak: — Kruger századost kérem. — Bernhard Kruger századost az útlevélcsoportból — egészítet­te ki készségesen Schellenberg. Kaltenbrunner még egy poha­rat vett elő, először whiskyt akart tölteni, de azután meggondolta és a rajnavidékiből telítette. A belépő Kruger jelentését, aki ka­tonásan, keményen vigyázzba vágta magát, egy legyintéssel fél­beszakította, s kezébe nyomta az italt. Koccintottak. — Százados — kezdte a Mészá­ros — bizonyára csodálkozik, és nem tudja okát annak, miért hi­vatták ilyen hirtelen a — egy pillanatig várt, majd kimondta — szentélybe... A százados felkapta fejét, hi­szen maguk közt nevezték szen­télynek a főnök dolgozószobáját. De visszahökkent beddegződöít fegyelmezettségébe, a másodperc­nyi kisiklás után. — Az Oberstrumbannführer úr javaslatára., egy különleges fon­tos és természetesen bizalmas fel­adatról szeretnék önnel tárgyal­ni. Tessék, foglaljon helyet — mondotta Kaltenbrunner és mind hármán leültek az asztal köré. — A Führer személyes parancsát tolmácsolom — folytatta és a Führer szónál Kruger felpattant, kezét előre lendítette, azután visszaült helyére. Kaltenbrunner röviden vázolta a font-ügy lényegét, történetét, részvétteli hangon szólt Lange professzor tragikus haláláról. Ami­kor pontot tett közlendői végére, Schellenberg megkérdezte: —Magát nevezik, ugye száza­dos, buldoggnak az osztályon? — Igen — válaszolta kurtán, ismét kicsit meglepve Kruger. — Buldoggnak nevezik, — fűz­te hozzá most már Kaltenbrun­ner felé fordulva magyarázatkép­pen Schellenberg — mert ha va­lamit fogai közé kap, nem en­gedi el. Azt szeretnénk, ha ezt az ügyet is kezébe venné, vagy talán állkapcsai közé szorítaná. — Köszönöm a bizalmat és ké­rek negyvennyolc órát. Akkor előterjeszteném a terveket — mondta különösebb hangsúly nél­kül Kruger, arcizma se ránduií. — Egyszóval holnapután — zárta le Kaltenbrunner a beszél­getést. S amikor Kruger elhagy­ta a szobát, a Mészáros megszó­lalt. — Ez az ember tetszik nekem Keveset beszél és ez előnyére vá­lik. Kíváncsi leszek a tervére vedd majd át tőle. S a távozásra készülődő Schei- lenbergnek már a búcsú utál' hozzáfűzte: — Figyeltesd le mindenesetre. A legcsekélyebb gyanús jelre, időben közbelépni. ... Vasárnap reggel, amikor Hilde Kruger felriadt, férje már , borotválkozott a fürdőszobában. Bernhard Kruger sohasem hasz­nált ébresztőórát. — Ilyen korán elmész, a sza­bad vasárnapodon? — kérdezte az asszony enyhe méltatlankodás­sal. — Hiszen ma van a havi szabadnapod?. — A birodalomnak szüksége van a vasárnapomra, Hilde jobbnak látta a hallga- . tást és a kurta parancsra, szor­_ galmasan kefélte férje díszegyen­ruháját. Azután asszonyos kíván­csisága mégiscsak áttörte a tar­tózkodás falát és kibuggyant be­lőle a kérdés: — Hová igyekszel? — Államérdek. i. — Két nap óta még a fiókodat- is zárod. •• — Bízd rám, amit teszek. Kruger magasvasúton indult el- a város központjába. Agyán át­i villant a gondolat: nemsokára kocsi all majd utcájukban. Ami-

Next

/
Oldalképek
Tartalom