Kelet-Magyarország, 1962. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-21 / 17. szám

Hat családiház építésére kötött már szerződést a Nagykállói Épületszerelő- és Karbantartó KTSZ|j Bőven akadt munkája az el­múlt évben a Nagykállói Épü­letszerelő- és Karbantartó Kis­ipari Szövetkezetnek. Különösen a családiház építéseknél vívtak ki elismerést a lakosság körében. Ta­valy 15 kislakás építését végez­ték el, hatot tataroztak és Tá- k oson, Kállósemjénben összesen 52 lakásban végezték el a vil­lanyszerelési munkát. Előreláthatóan az idén még több munkát igényel a lakosság. Már Az ér első megrendelésén dolgoznak a Nyíregyházi Asztalos KTSZ munkásai Megérkezett a Nyíregyházi Asztalos KTSZ-hez az első ne­gyedévi rendelés. Az 500 ezer fo­rint értékű rendelést a BŰTOR- ÉRT-től kapták. A készülő beren­dezési tárgyak között 200 darab öltözőszekrény, 200 darab szeny- nyesJáda, 200 rádióasztal és 400 könyvszekrény szerepel. A ne­gyedév végéig még 400 ezer fo­rint értékű közszolgálati megren­delést várnak. Új KISZ- szervezet alakult tegnap Nyíregyházán Tegnap, szombaton a déli órák­ban jelentős esemény zajlott le a Szaboics-Szatmár Megyei Kút­fúró Vállalat fiatal dolgozóinak életében: teljesült a régi vágy, megalakult a vállalat KISZ alap­szervezete. A vállalatnál dolgozó több, mint 30 fiatal fiú és lány a jövőben szervezett életet íog él­ni. A tegnapi ülésen megbeszél­ték a közieljövőben rájuk háru­ló feladatok részletes programját. Amikor as autó kifordult velünk a nyírbátori járási párt- bizottság udvaráról, valami megnevezhetetlen érzés szorítot­ta össze a torkomat. Hánya­tott életemben már elég sok kritikus pillanatom volt, — de most úgy éreztem, nagy szük­ség van az ■ önbizalmamra... Törlesztettük a kilométereket és az agyam valósággal zaka­tolt a torlódó kérdésektől. Ho­gyan fogadnak; kinek tarta­nak; sikerül-e közelebb jutni hozzájuk; bíznak-e majd ben­nem; hisznek-e abban, hogy jót akarok valamennyiüknek? Mert én, Szilágyi György nyíregyházi ruhagyári szakmun­kás azok közül való vagyok, akik 1961. április 12-én több, mint kilenc hónapos pártmun­kára fiatal termelőszövetkezeti falvakba szegődtünk el. Mint- ahogy egyik ismerősöm megje­gyezte: „misszionáriusok” vol­tunk, a párt missziósai, akik azt a feladatot kaptuk, hogy a nagyüzemi gazdálkodás kezdeti idejében segítsük a távoli, el­dugott falvak népével mielőbb meglátatni az új idők ember­ségesebb boldogulásának útját. Azt hiszem, most már látják, hogy az előbbi kérdések nem a hatás kedvéért sorakoznak, egy­más után. Frissek voltak még bennem a téli emlékek: jár­tuk * falvakat, türelmes, okos vet díjmentesen készíti el. Két szoba osszkomfortos lakásokat épí-1 ■ tenek 80—90 ezer forintért, pin ]] óévei, villannyal, fürdőszobával és vízzel ellátva 117 ezer forint­ért. A munkát a tervezéstől, a kulcsátadásáig vállalják. 10 ér — tízszeres termelés Tíz évvel ezelőtt alakult meg a Nyíregyházi Háziipari és Népi- lparmüvészeti Szövetkezet kosár­fonó részlege. A szövetkezet többi részlegeivel együtt itt is nagy a fejlődés. Egy évtized alatt meg­tízszereződött a termelés., Míg az első évben egy negyedév alatt 30 ezer forint értékű árut termeltek, ma már ugyanannyi idő alatt 300 ezer forint a termelt áru ér­téke. Ma már nemcsak kizárólag ütegkorsók fonásával foglalkoz­nak, hanem jelentős a kosárter­melésük is. A vesszőfonó üzem látja el a megyében kosarakkal az önkiszolgáló boltokat és a sü-|1 tőüzemeket. Ezenkívül sütemé­nyes-, poggyász- és fali virágos- kosarak készítésével is foglalkoz­nak. •A nagy felfutás ellenére is könnyebb a munkájuk. Ezt a celt szolgálja az a sorozatgyalugép is, amelyet a kézi munka megköny- nyítésére állítottak be. a terme­lésbe. Az év első naposcsibéi a nyíregyházi keltető állomáson Kikeltek az év első naposcsi­béi a nyíregyházi keltető állomá­son. Az ötezer ,,új szülöttet” a Nagyhalász! Petőfi Termelőszö­vetkezet vásárolta meg. Tjgy ter­vezik, hogy a sárga magyar és a kendermagos fajták felét hizlal­ják. a többiből pedig törzsállo­mányt létesítenek. A jövő héten újabb ötezer csirkét várnak, i • Igénylő is van rá, felét lefoglalta a Nyírlugosi Állami Gazdaság, aí • többi pedig termelőszövetkezetek] | között kerül elosztásra. RffrgrvMzfei elkészít a megye önkiszolgáló iilatszerbeitja Lehúzták az Étekruazer Kiske­reskedelmi Vállalat Zrínyi Ilona utca 7. sz. alatti illatszerbolt rol- lóját De csak addig, amíg átala­kítják, csinosítják, önkiszolgáló bolttá alakítják át. Speciális szakberendezések biztosítják majd, hogy a vevő könnyen hoz­záférhessen az áruhoz. Ilyen il­latezerbort még csak Budapesten Miskolcon es Gyulán van. Az átalakítást a vállalat saját]. karbantartó részlege végzi és elő-'1 reláthatóan 15—20 ezer forintba1 • fog kerülni. Az új konstrukciójú illatszerbottot tíz nap múlva ad- ] ! ják át rendeltetésének. Nyugdíjatok találkozója a nyírkogdányi üzemben A Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalat üzemi No tanácsának kezdeményezésére ma. vasárnap délután 4 órakor megrendezik a nyugdíjasok találko­zóját. A pártszerve­zettel és szakszerve­zettel közösen meg­rendezett összejöve­telre a gyárból kike­rült nyugdíjasok kö­zül huszonegyet hív­tak meg. A találkozó első aktusa gyárlátogatás lesz, majd a gyár] művelődési házában műsort adnak a nyugdíjasok tisztele­tére. Utána Fülöp János elvtárs, a vál­lalat igazgatója mond beszédet. Uj üzletek a városnegyedben Nemrég költöztek be új lakásaikba a Toldi utcai bérha* lakói. S ahogy benépesült az új városnegyed, úgy nőnek a» igények. Ezúttal arról van szú, bogy kevésnek bizonyult a környéken lévő egyetlen csemege bolt. Ezért szükségessé váH az üzlethálózat bővítése. A napokban új üzletek nyitották meg kapuikat, olyanok, amelyek külsőségekben éppúgy, mint áruválasztékban minden igényt kielégítenek Két képet «to­latunk be a Toldi utcai bérház új üzleteiről. Korszerűen kiképzett portai, fenycsövilágítású feliratok jól illeszkednek a modern környezetbe. Első vásárló a kenverosztalyon. (Hammel József felvételei.) Áíet A TISZTÁSOM I. Elmondja egy pártmunkás szóval magyaráztuk a nagy­üzem fölényét. De nem feled­tem a vívódást sem, a nehéz szülés perceit. Én megértettem a parasztemberek bátortalan­ságát, kétkedését: neki vágni az ismeretlennek, a megszokott és a demokráciában már egyre szebb gazdálkodás után, — nagy dolog ez! Terem község tanácsháza előtt nyomta meg a sofőr a fékező pedált. Megérkeztünk. Ránézésre tet­szett a falu, amelyről vajmi keveset tudtam még ezekben a percekben: egy erdei tisztáson épült fel a központja. Nyírvas­vári ás Vállaj között, — ahogy az erre valósiak mondják, az istenhátamögött. A települést körülölelő akác-, tölgy-, nyír­ás jegenyefák festő ecsetjét ér­demlik. Nagyfenék. Csoba- és Sárgaháza külsötelepülések is idetartoznak. Gyorsan megtörtént a köl­csönös bemutatkozás. Láttam, a kritikus pilltiiiHI faiuvezetök szívesen fogadnak. Csordás Anti bác siéknál kap­tam szállást, — sajnálom, hogy három nap múlva ott kellett hagynom vendégszerető család­ját, — de ez túl messze volt a tsz központjától. G. Szabó Lajos tanácselnöknél — új szál­lásomon — hasonló szeretettel láttak. . Érkezésem ntásnnnián aztán megkezdődött a küzde­lem az újjal, az újért. Munkaértekezletet hívtunk össze. Őszintén szólva, én már azért is aggódtam, hogy eljön­nek-e az emberek. Az egy eve alakult teremi Ifjúság tagságá­nak ugyanis sok gondot, szit- kozódást, káromkodást nyújtott a közös, a: első esztendőben. Restellem leírni, hogy mennyi adósággal zártak. És milyenek az emberek? Szeretnek elnéz­ni a saját hibájuk felett, — a tsz esetében vedig ez fokozot­tan jelentkezik meg sok helyütt. A teremi emberek csak azt haj­togatták, „szépen levizsgázott" a csoport, mit sem fizetett az első esztendőben, halvaszüle­tett dolog az egész. Arról vi­szont hallgattak, hogy a bajt nemcsak a rossz időjárás okoz­ta. Elhanyagolták az ipari nö­vényeket, rossz volt a munka- szervezés. elvtelen a premizá­lás, slb. Mégsem csodálkoztam később Albecz Pista bácsin: — A bőrünkön éreztük a 60-as esztendőt. Nem lesz eb­ből az egészből soha semmi... Ilyen és még elkeseredettebb szavak, mondatok, hangoskodüs és nyugtalanság tarkította a megbeszéléseket. Ültem és hall­gattam. testem az emberek ar­cát, tekintetét. Éreztem, nem tudnék haragudni ezekre az emberekre. Őszinték, nyíltak, — s ez így van jól, ha a maguk hibájáról hallgatnak is. Majd azt is belátják egyszer. Nem za­varja őket a jelenlétem. Ki­öntik, ami a lelkűket nehezíti. Hogy megkönnyebbüljenek. Az sem lepett meg, ha valamelyi­kük az tuztalt csapkodta. Pró­báltam a helyébe képzelni ma­gamat Tudtam, jobbra akarják fordítani sorsukat, bizonyságot akarnak látni, érezni, — csak türelmetlenek. Hirtelen nekem szegezték r kérdést: — És az elvtárs hogy gon­dolja? Ekkor éreviem először küldetésem súlyát. Melegcmlett. Mit mondjak most nekik? ígér­jek felelőtlenül, hogy nyugalom emberek, lesz itt minden nem­sokára, valóságos Kiskánaán? Vagy talán rohanjak nelcik a szavaimmal, hogy ők az oko­zói a mostani helyzetüknek? Nem, egyiket sem szabad, En­gem az élet. nevelt a párt tag­jává, amit vallók, az nem könyvekből, hanem a szívem­ből való. Más talán tudományo­sabban. elméletiesebben gondol­ta volna át ezt az egész hely­zetet, én azonban csak ezt éreztem: vigyáznod kell. először szólsz, gondold meg jól. Felálltam, megköszörültem a torkomat. Jegyzi: Angyal Sándor. (Folytatjuk.4 eddig hat kislakás építésére és [ három átalakítására kötötték meg I a szerződést, amit mind saját i tervezés alapján végeznek el. Könnyebbséget jelent a családi- i ház építőknek, hogy a szövetkezet I az épület költségvetését és a tér-'

Next

/
Oldalképek
Tartalom