Kelet-Magyarország, 1962. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-21 / 17. szám

Megtalálják a téli napokon is a tennivalót az ibrányi Dózsa Tsz-ben BgyáííaJan nem fedi a valósá­got az a hiedelem, miszerint a pa­raszti foglalkozásban „szundiké-, ló nyugalmat”, tétlenséget jelent a tél. Igaz ugyan, hogy hol fa­gyos-havas, hol sáros határ konk­rét művelése nem végezhető, de ez nem jelenti azt, hogy más egyéb, hasznos munkákat sem le­het elintézni. Éspedig olyanokat, melyeket nem lehet tavaszra hagyni, amikor már amúgy is esőstől jelentkeznek a tennivalók. Az ibrányi Dózsa Tsz tagsága jói iparkodik kihasználni a téli napokat is. Egyik ilyen ténykedé­sük arra irányul, hogy a mintegy kilenc holdnyi területen kiszed­jék a már túl öreg, általában elfertőzött gyümölcsfákat. így ta­vasszal nem kell majd bajlódni velük, hanem a szükséges előké­születiek megtétele után, azonnal ültethetik majd el az új cseme­téket. Trágya, trágya, trágya — ez a sikeres növénytermesztés alapja. S mikor hordják, ha nem most? És hordják. Hogy ott legyen ta­vasszal szétterítettem a földön, az eke előtt. De melegágyakat is készülnek csinálni, hogy szépen fejlett/ jó palántákat nevelhessenek. Trá­gya nélkül azonban ezt sem le­het. Itt is van tehát mit tenni. És a fogaitok arra is úton van­nak, hogy a melegágyak készíté­sének helyén időben ott legyen a szükséges trágya-mennyiség. mó mennyisége hogy van, mint telel? — nagyon fontos a közös gazdaság számára. Nem mulaszt­ják el tehát bekukkantani a priz­mákba. Nincs-e íagyás. rothadás? Mennyi a hőmérséklet? A vizsgálat megnyugtató: nincs semmi komolyabb baj. Imi a mesterekre tartozik... Az emberi kéz mellett nagyon | sok minden van még. (és örven­detesen egyre több!), amelyek szintén a közösség érdekében munkálkodnak, segédkeznek. És ezek nem örökké egészségesek: használatuk közben kopnak, fogy­nak, törnek, szakadnak... Ha ren­desen megtörténik kijavításuk, jól lehet tovább használni őket. Ezt is most kell elintézni. A tsz iparosai a gépek, gazda­sági felszerelések javítását vég­zik. Hogy mire elérkezik a tavasz kifogástalanul használhatók le­gyenek a zetorok, ekék, vetőgé­pek, boronák, ekekapák és min­den más egyebek. Mert akkor már nem lesz rá idő veszteség nélkül. És ez az utóbbi (a vesz­teség,) maradjon csak minél tá­volabb ! A. B. Tsss-asssourofc tanulságos tundeskozása Vásár osnaményban Az elmúlt napákban a vásáros- naményi járási nőtanács szerve­zésében a járás kiváló tsz nő dol­gozói részére tanácskozást tartot­tak. 114 asszony jelent meg a tanácskozáson. Petes János a járási tanács vb elnöke tartotta a vitaindító elő­adást. Előadásában részletesen elemezte a tsz-ek gazdasági, po- Mäaaä helyzetét. Ismertette az eredményeket, amelyeket a jól gazdálkodó tsz- ben elértek. Rámutatott, a ti- saaezaSkai Búzakalász Tsz, vagy az oáesvai Űj Élet Tsz ered­ményeire. Ezek a tsz-ek azonos természeti feltételek mellett, szi­lárd és jó vezetéssel eredménye­sen gazdálkodnak, a tagság elé­gedett. Ugyanakkor bírálta azokat a tsz-eket, amelyek lemaradtak a fejlődésben. Foglalkozott az óvodai hálózat kibővítésével, a nők vezetésbe való bevonásával, az asszonyok helyzetének meg­könnyítésével, a Vásárosnamény- bam 28 millió forintos költséggel megépítendő kórház jelentőségé­vel. A vitaindító előadás után hu­szonegyen szólaltak fel. A fel­szólalások arról tanúskodnak, hogy a járás tsz nő dolgozói rendkívül nagy felelősséget érez­nek a tsz-ekért. hozzáértéssel foglalkoztak a tsz-ek problémái­val. Kivétel nélkül beszéltek a vezetés színvonalának emeléséről. „Csak“ 100 kiló bab Mindössze ennyiről van szó. Száz kflé étkezési babot vásárolt meg a tiszamogyorósi termelőszövetkezet főkönyvelője, Ferenczi Béla a saját szövetkezetükből. Az üzlet a veze­tőség előzetes hozzájárulásával tör­tént és az ellenértékével annak ide­jén megterhelték a főkönyvelőt. Az egész vásárlás szabályosnak látszik, mégis miért foglalkozunk vele? Egyrészt azért, mert a terme­lőszövetkezet csak részben teljesítet­te a szerződéses kötelezettségét, más­részt 100 kilogramm bab már jóval több, mint egy család évi szükség­lete, harmadsorban pedig vezető vá­sárolt ennyi babot! Az igazság ked­véért meg ken említeni, bogy a fő­agronómus iti vásárolt 30 kilót és még egy személy 10 kilót, de ezek a tételek már közelebb állnak a szükséglethez. Közismert, hogy az aszály miatt országosan nehézségek vannak a babellátásban, ezért, ha nem nagy tételről van sző mégis káros volt az állami készletből ennyit elvonni. A főkönyvelő a termelőszövetkezet­ben a törvényesség őre kell hogy legyen, tehát a legkisebb vétség is nála súlyosabban esik a latba, mint másoknál. Tanúlság: kivételt sen­kinek nem szabad engedni, külö­nösen nem teheti mieg egy vezető, még ha „csak” 100 kiló babról van is sző!. . Cs. B. ess «wa® .-jtiitewH farsangi jelmeze. (Szegő Gizi raj/,a.) Sokan foglalkoztak az öregek­kel is. Dankó Istvánné tiszaado- nyi asszony élmondotta, hogy a község tsz vezetősége úgy dön­tött; az öregek számára kiosz­tásra kerülő búzát, megemelik, s azoknak az öregeknek, akiknek nincs tüzelőjük, fát juttatnak. Na­gyon sok hozzászóló foglalkozott és bírálta a tsz vezetését, mert az asszonyokat hátrányos hely­zetbe juttatják. Különösen sokan foglalkoztak a háztáji földekkel. Pataki Péterné (Beregsurány) a következőket mondotta: ,.A ház­tájival kapcsolatban én is sérel­mesnek érzem, hogy 1960-ban 355 munkaegységet, 1,961-ben 360 munkaegységet teljesítettem és csak 800 négyszögöl háztájit kap­tam. Férjem mái- 14 éve vállalati dolgozó, én pedig 10 éve tsz-tag vagyok, és a férjemre való hivat­kozással csorbítják meg a háztá­jit. Helytelenítem, hogy az előző vezetőség úgy járt el, hogy fi­gyelmen kívül hagyta a tsz-tag asszonyok munkába való . részvé­telét, megkülönböztetés nélkül úgy határozott, hogy akinek fér­je távol van, az csak 800 négy­szögölet kaphat.'1 Demjén Lászlóné, de mások is, az állattenyésztésben lévő problé­mákat említették meg. Az állat­tenyésztésben kevés nő vesz részit, pedig a kismalacok neve­léséhez az asszonyoknak több tü­relmük van, mint a férfiaknak. A jól sikerült nőtanácskozáson elhatározták, hogy a járási ta­nácskozás tapasztalatai alapján minden községben megrendezik a tsz nö dolgozók tanácskozását, amelyre a községi vezetőket: is meghívják. Január (torija ülését a TIT el«4Sfc'«<ege ■Január- 23-án kedden délelőtt kerül sor a TIT elnökségi ülésére. Az ülésen beszámolnak az elmúlt i évi munkáról, különösképpen a! 1961 második félévéről, majd j utána javaslatok alapján megbe- j szélik az idei munkatervet. A j TIT elnöksége bő programot ál-; lított össze az 1-962-es ér első1'! félévére. cA*l új dipi&mmßk Huszonegy ápolónő ballagása a nyíregyházi kórházban „Meg kell taní­tani az ápolónőket a kötelességre, vagyis arra, hogy tudjon pontosan megfigyelni, ponto­san cselekedni és pontos jelentéseket tenni olyan hatal­mas dolgok körül, mint élet és halál.” 13 uskás Katalin, a nyíregyházi két­éves munka melletti ápolónőképző iskola vezetője idézte ezt a mondatot az ápolónő­képzés egyik úttörő­jétől, s akik ott vol­tak, a most végzettek mindannyian esküvel fogadták meg, hogy felelősséggel és pon­tossággal végzik ne­héz munkájukat. És tanulnak, hogy még jobban megfeleljenek hivatásuknak. Akik most pénte­ken vizsgáztak, 1959: november 30-án kezd­ték meg a tanulást. Huszonegyen kapták meg a diplomát, és egy szál virággal ke­zükben ballagtak az ápolónők ragyogóan tiszta kék-fehér ru­hájában. Eredményes volt az iskola, hiszen a hu­szonegy leány, fiatal- asszony között egy kitűnő, négy jeles, nyolc jó és nyolc feö- zepesrendű bizonyít­ványt osztottak szét. Ha hozzátesszük, hogy a tanulásra a munka mellett került sor és kora reggeltől késő estig igény be vette idejüket, erejüket, munkájukat ez az is­kola, s a két eszten­dő alatt huszonnégy­szer volt kollokvium, akkor megértjük mennyi küzdelem árán jutottak el ide a munkások és pa­rasztok gyermekei. Igaz a legtöbben előnnyel. érettségi után jöttek ide. s már nem volt nekik olyan nehéz, a sok tantárgy: a sebészet, belgyógyászat, kórtan, ápolástan, közegész­ségtan és a többi egyenként is igen ne­héz anyag. A vörös diplomás, kitűnő tanuló: Sza­kolczai Zita 1959. nya­rán érettségizett a Kölcsey- Gimnázium­ban kitűnően. Mielőtt beszélgetni kezdtem vele, figyelmeztettek, hogy nem jó riport­alany, mert keveset beszél, inkább dolgo­zik. Édesapja a Fa­ipari Vállalatnál anyagkezelő, édesany­ja a MÉK-nél admi­nisztrátor. ő viszont már régen orvosnak készül, a gimnázium­ban is a biológia, fi­zika volt a kedvenc tantárgya, A debre­ceni egyetemen meg­felelt a felvételi vizs­gán, férőhely hiányá­ban még sem vették fel. — Azonnal idejöt­tem — mondja. Gondoltam, ez előny lehet a felvételnél, mert az orvoskarról még mindig nem mondtam le. Nyáron újra megpróbálom. — S ha nem veszik fel? — Akkor nagyón szívesen dolgozom itt tovább. De megérthe­ti, többet, még többet szeretnék tudni. (A kórház az iskola ve­zetőinek véleménye is: Zitából orvosnak kell lenni!) A rövid ünnep- ségen dr. Illyés Zsigmond főorvos kö­szöntötte őket: „Az élet iskolája csak ez­után kezdődik, de máris felelősségteljes munka vér önökre. Örömmel üdvözlöm a most végzett ápolónő­ket és megígérem, se­gítünk,, közös célunk elérésében, hogy a be­teg dolgozókat vissza­adjuk a társadalom­nak.” Az ünnepség hiva­talos része után még sokáig együtt marad­tak a most végzett nővérek tanáraikkal, hozzátartozóikkal. „A nővén vek is szédülnek** Űj-Zélandban érdekes kísérle­tet folytattak néhány növényfaj­tával (ciklámennel, babbal, rozs- zsal). A kísérletek eddig még meg nem magyarázott, különle­ges eredményhez vezettek. A hő­mérséklet, a fény és a nedvesség folytonos változása mellett, a növényeket függőleges irányban megfordították a tengelyük kö­rül (naponta egy fordulat). Ki­derült, hogy a kísérleti példá­nyok nagyon érzékenyen reagál­nak a műveletre. A tudósok nagy csodálkozással észlelték, hogy a növényeknek egyáltalán nem kö­zömbös, hogy milyen irányban forgatják őket. Ha a forgatás az óramutató járásával egyező irányban történt, növekedésük meglassult és a legtöbb esetben néhány nap múlva elhervadtak. Ha viszont az óramutató járá­sával ellentétes irányban forgat­ták őket, a levelek és a gyöke­rek fejlődése gyorsabbá vált. A színház jövő heti műsora Januar 26-án és 27-én szomba­ton és vasárnap este 7 órai kez­dettel a Debreceni Csokonai Színház a Móricz Zsigtrjpnd Szín­házban bemutatja Shakespeare: „Vízkereszt vagy amit akartok" c. háromfelvonásos vígjátékát. A 26-iki előadásra a Vörösmarty, a 27-re a József Attila bérlet ér­vényes. A MONDATOKBÓL IS VAN ELŐREGYÁRTÓIT — Haladni kell a korral, öregein. Én már régen ragas*- ütrtn a cikkeimet: (MésnÉras Antons mim) 4 Kiszedik a haszontalanokat (lton a tojjatok Mi újság a „takaró“ alatt? Sokat érő burgonya van priz- j mákban a szövetkezetnél. Az egyik fő termelési ág vetögu-)

Next

/
Oldalképek
Tartalom