Kelet-Magyarország, 1962. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-20 / 16. szám
Az alkotó ember (Tudóeitónktél.) IJ a csak annyit tudunk egy emberről, hogy néhány év alatt 86 újítása volt, amelyek közül 52-t bevezettek és ezért mintegy negyvenezer forint újítási díjat fizettek ki — máris felkelti érdeklődésünket. Háy Ervint bizonyára sokan ismerik Nyíregyházán, de a posta távbeszélő központ üzemében mindenki tud róla. öt éve, hogy a csehszlovákiai moszti távbeszélő központból Nyíregyházára került. Ez idő alatt többmillió forintot takarított meg népgazdaságunknak és több ezret kapott maga is. 1958 decemberében a II. országos újító és feltaláló konferencián Munkaérdeméremmel tüntették ló. 1961. április 4-én megkapta az Országos Találmányi Hivatal „Kiváló újító" jelvényének ezüst fokozatát, majd vem sokkal később a posta és a szakma kiváló dolgozója kitüntetéseket. Nemrégiben ott volt a III. országos újító és feltaláló konferencián is. — Az újításaim? — mosolyog érdeklődésemre. Jöjjön velem... Szürke vasajtó mögött tengernyi villogó miniatűr lám- pácska jelzi a foglalt vonalakat. A zömök, fürge mozgású ember otthonos az automata telefonközpont berendezése között. — Akar Debrecennel beszélni? Vagy Budapestet kapcsoljam? — Meghúz egy fogantyút és nyújtja a telefonkagylót. Zavartan szabadkozom., arra gondolva, hogy „potyázom”, mikor száz és száz türelmetlen hívó vár kapcsolásra. — De... — Háy Ervin kitalálja gondolatomat: — Miért kell sokszor órákig várakozni egy pesti hívásra — ezt akarta kérdezni? — Igen. Nézze, ennek az újításnak a lényege, hogy a posta távbeszélő központok kezelői közvetlen kapcsolhassák Debrecent, Budapestet, Szombathelyt, vagy bármely járási, megyei székhelyt. Hogy aztán egy-egy várost hány hívó hív egyszerre, az más dolog... — Nálunk sok éves probléma a telefonvonalak zsúfoltsága; a kérelmezők felének sem tudunk telefont biztosítani. A négyes ikerállomás megoldása ezen a'ei helyzeten 180 fokos fordulatot í> jelent. Eddig egy vonalon ma-§ ximum két állomás működbe- 8 tett, most négy, külön hívó- ó számmal, egymástól teljesen J függetlenül. jbt egszületett, amire évek óta | vártak a szakemberek. A f orvéit év végéig Debrecenben | nyolc ilyen berendezel próba- ; üzemeltetése kezdődött, tehát harmi'Achét új előfizetővel gyarapodott a távbeszélő tulaján-' nosok névsora. S a későbbiekben még hány ezer és ezer új előfizető köszönheti maid telefonját egy nyíregyházi újítónak, aki nem azt találja fel, ami éppen eszébe jut, hanem amit a szocializmus építése megkövetel. Gregor Pál Tábori asztalok és székek a nyári ifjúsági építőtáborok részére Egy köatnüveäodeei könyvtár fejlődését leginkább azon lehet lemérni, hogy mennyivel szaporodik olvasódnak a száma és a kikölcsönzött köteteknek a száma. Az ötéves kulturális terv előirányzata szerint megyénkben 35 ezerrel kell emelni az olvasók létszámát öt év alatt. Ebből az elmúlt évre hétezres emelkedést irányoztak elő. A tiszalöki járásnak 361-el kellett emelnie az olvasók számát, ezzel szemben 8315-ről 3769-re emelkedett vagyis 454 olvasóval gyarapodott. Tiszalökön 750 beiratkozott tagja volt tavaly a könyvtárnak, vagyis csaknem pontosan minden nyolcadik lakos — a csecsemőket is figyelembe véve — rendszeres olvasója volt a könyvtárnak. Az egy olvasóra jutó 33 kötet kikölcsönzött könyv pedig azt bizonyítja, hogy az olvasók számának növelése megalapozott volt. Bár itt megemlíthetjük, hogy 1960-ban 42 kötet jutott egy olvasóra és ezzel országos elsők voltak. ktsz-től levált asztalos részleget is. Űj gyártmányok előállítására is sor kerül ebben az évben. Az asztalos részleg kétajtós dörzsölt szekrények gyártására is rátér. Ebből már az első negyedévben 200 darabra kaptak megrendelést a Bútorértékesítő Vállalattól. Ugyanakkor megkezdték a KISZ nyári ifjúsági táborok részére készülő tábori asztalok és ülőkék készítését is. Tavaly nagy volt a kereslet kerítésdrótból. A szükséglet kielégítésére a meglévő egy drótfonó gép mellé egy másikat is beállítanak. A gépet már megkapták és kisebb javítások elvégzése után a napokban üzembe is helyezik. Időszerű munka A talajerő utánpótlása egyik fedezete a jobb termés elérésének. A Kcmeesei Állami Gazdaság földjeire gépekkel és fogatokkal többezer mázsa istállótrágyát hordanak ki. (Hammel József felvétele) »«»»»iwinmi r«nrrimmni»ttsvtiTTTi i----r— -*•-**—*-~*~**“***“***"“^a‘ cÁ kéf t&ié L' nnivaló. cuki po- ^ fa a kis Józsika. Végtelenül szereti a tanító nénit, s az viszont. Egyik nap így dicsekedett a tanító néninek: — Vágtunk malacot, s hozok tanító néninek egy kis kóstolót. Tanító néni megsimogatta a jószívű kis tanuló buksiját. — Nem szabad kisfiam. — De én akkor is hozok. Amikor hazament, eldicsekedte szüleinek, hogy ő mit ígért a tanító néninek. A papa nagyot nézett, csak nyelt, s nem szólt egy szót sem. — No ezt szépen megcsináltad kisfiát* — mondta később bólogatva. A gyerek csodálkozott. — Most mit tegyünk? — fordult feleségéhez Tempfli papa. — Ha már megígérte. nem maradhat szégyenbe. Nem? — magyarázta a fiatalasszony. A férj csak helyeselni tudott, s másnap Józsika hurkakolbász csomaggal állított be a mátészalkai iskola első osztályába. Szeme ragyogott és örömmel nyújtotta át a kóstolót a tanító néninek az óra megkezdése előtt, aki ugyancsak meglepődött a fiú jószívűségén. Józsika büszke volt. De a papa is felnézett a kis »1politikusra”. — Jó korán kezdi az út egyenletesét a felsőbb iskolába való felvételhez a fiú — mondta nevetve feleségének. 4 z asszony mo- solygott. Mégpedig nem « akárhogy. Áldozatot kell hozni érte az egész családnak. Ugyanis Józsika a kóstolóba kapott hurka-kolbászt vitte el tanító nénijének, amit a papa hozott a nagymamától. Hiába, a gyerekért sok mindent meg kell tenni. Nem?... f. k Me'ikeztfüifön a gépáüomás! szerződések előkészítése Jól bevált módszer már, hogy a gépállomások és a termelőszövetkezetek éves szerződés alapján működnek együtt. Az 1962- re szóló szerződéseket most készítik elő és február 15-ig írják alá. A szerződések megkötése előtt széleskörű közös felméréseket végeznek. Megvizsgálják többek között, hogy a különböző kampányok idején a termelőszövetkezetek milyen munkákat végeznek el saját gépeikkel, fogataikkal, s milyen mértékben kívánnak a gépállomások segítségére támaszkodni. A gépállomások 22 000 traktorjának nagy része az idén már egész évre kihelyezve dolgozik egy-egy ter- rodószövetkegetben. 27. — Azt akarod mondani, hogy... — megint Gütig beszélt és a másik kettőnek most láthatólag terhére volt a fecsegő emberke. Berhardsen félbe is szakította: — Én nem akarok semmit mondani. — Sziljanov mindenre hajlandó, tehát ilyesmire nem Ge- rardnál kell próbálkozni. Közelébe sem lehet férkőzni. — Neked kell vele beszélned, Leó — mondta a norvég, — engem nem ismer. Egy odasúgott félmondatot könnyen provokációnak érthet. — Talán. Megpróbálom. Képtelen volt, akárcsak a közelébe férkőzni. A francia fiúra úgy ragadtak az egymást váltó SS-őrök, mint cukorra a legyek. Nem, hogy félrevonni nem tudta, de rövid szóváltás is lehetetlennek bizonyult, jeladásra sem volt képes. Mintha az őrök is megérezték volna valamit mert a pénzhamisítóra, Gerard társára jóformán nem is ügyeltek. Krebs csaknem óránként, amikor a barakban, vagy előtte a munka sürgés-forgásában összetalálkoztak Berhardsennel, felfordított tenyérrel jelezte, hogy feladatát nem tudja teljesíteni. Közben kimért egyhangúsággal ácsoltak deszkatetőt a gépek fölé, míg az értékes műszerek és nyomdaalkalmatosságok kicsomagolását jórészt maguk, a németek végezték — nyilván szabotázstol féltek. Harmatit—Rétit £ TdfMté-tá TITKA És elkészültek az első klisék. A finisben, az utolsó két órában, maga Kruger százados sétált kimérten a barakban, azután hidegvérét vesztve unszolta, hajtotta a két grafikust és amire azt mondták, kész. valósággal kikapkodta a véseteket kezükből. Az őrség tisztelgése közepette rúgta ki a deszkaajtót és oda- átról motorzúgás jelezte, hogy autóba szállt. — Most szólok neki — suttogta Krebs a melléje sodródott Berhardsennek. — Késő. Elkéstünk. Talán várjunk ki alkalmasabb pillanatot, veszélyes lenne most magyarázkodni — hangzott az elharapott válasz. Dolgoztak még az esti órákban is, amikor az ismerőssé vált motorzúgás zaja erősödött, majd hirtelen lehalkult. Kruger törtetett be a kapun és a 19-es ba- rak lakóit azonnal felsorakoztatták. A százados Gerardot és Sziljanovot intette ki magához. Szabályszerűen jelentkeztek, de Kruger erélyesen félbeszakította mondókájukat: — Ez kinek a műve? — és felmutatta az egyik mintát Sziljanov társára mutatott. Az állt némán, nem szólt semmit Kruger elvesztette önuralmát először hallották ordítani: — Szabotőr! Azt hiszed, te francia disznó, hogy be tudsz csapni? A mi eszünkön akartál túljárni? Vigyétek! A legutolsó szó a karajban köré csoportosuló SS-ek közül szólt a szélső négynek, megragadták a még mindig néma francia fiút és hurcolták kifelé. Gerard ellenkezett de mozdulataiból hiányzott az erő, nem ment, vitték. Többet soha nem hallottak róla. Este Krebs csak ennyit mondott a norvégnek: — Szégyellem magam. — Igen, úgy látszik nemcsak mi voltunk okosak. Az, amit egyszerűen tenni kellett másoknak is eszébe jutott. Meg kell őriznünk emlékét. Harcos volt Meg kell tudnod először is a vezeték nevét Méltó arra. hogy Franciaország hősei között sorolják fel. — Mennyire igaz, hogy jobban meg kell ismernünk bajtársainkat. Itt élünk, együtt összezárva, közös sonsra kárhoztatva. Akarva, nem akarva ugyanabban a cipőben taposunk, de gyakran mi magunk is hajlamosak vagyunk a csíkos rabruha mögött elfeledkezni az emberekről. — Kesergéssel nem sokra megyünk, de az önmarcangolás sem jó tanácsadó. Hozzá kell látnunk a cselekvéshez. — Mit tegyünk? Az esBdfcgé- pet elronthatnánk. — Elsietett lenne. Nézd, mindenütt dupla őrség. A közvetlen szabotázst későbbre kell hagynunk. Üzenetet kell ionén kijuttatnunk. — Innen? Azt hiszem, köny- nyebb egy betonfalon áthatolni... — Kell! Talán ez a legtöbb, amit most tehetünk. Figyelmeztetni a világot a nácik új machinációjára. Valahol ezen a tökéletes épületen is kell lennie egy gyenge pontnak. Azt kell kitapogatnunk. Sikeresen dolgozott az elmúlt esztendőben a Kisvárdai Vegyesipari Vállalat: 103 százalékra teljesítette az éves tervelőirányzatot. A termelés növekedését segíti elő, hogy megkapták a Ahol minden nyolcadik lakos könyvtári tag s
