Kelet-Magyarország, 1961. december (21. évfolyam, 282-306. szám)

1961-11-19 / 294. szám

---------------------------------------------7-------------------------­XVIII. ÉVFOLYAM, Mßr SZÁM Ara 70 fillér 1961. NOVEMBER 19, VASÁRNAP MA: Lássunk munkához Kulturális életünkből Családi rasárnap Téli készülődés a MÁV-nál A tét, különösen a havazás és • hófúvás minden évben nagy1 próba elé állítja a vasutasokat. ' Az idén idejekorán felkészültek j a zordabb időjárásra A MÁV V ezérigazgatóságon elmondották: a hófúvástól leg­jobban veszélyeztetett vonalsza­kaszokon föld- és beton hóvédő- müvek, hófogó erdősávok, hor­dozható hósövények védik a pá­lyát — összesen 389 kilométer hosszan. A nagy havazások és hófúvá­sok esetén azonban elkerülhe­tetlen, hogy egy-egy pályaszaka­szon hótori aszok keletkezzenek. A forgalom gyors helyreállítása érdekében ilyen esetekben a leg- rövidebbb időn belül át kell tör­ni az akadályokat. A MÄV több intézkedést tett. Az egyik: a pontos jelentő-szolgálat megszer­vezése. Zord idő esetén menet­kész állapotban tartják a fűtő­házakban a mozdonyokat, s azon­nal indulhatnak a hóekék. Három nagy állomáson, úgynevezett Henschel-féle hómarógép áll „bevetésre” készen, ami óriás lapátjaival megbirkózik a legna­gyobb hótorlasszal is. Ezenkívül a MÁV 24 óra le­forgása alatt többezer pálya­munkást tud az ország minden részéből a veszélyeztetett terü­letre küldeni. Megkezdték a hazai televízió képfelvevücssvek gyártását Az Egyesült Izzó újabb világ- színvonalon álló gyártmánnyal gazdagítja termékeinek számát. Az üzem megkezdte az úgyneve­zett Vidikon-csövek próbasoro­zatgyártását A Vidikon-csó — egy amerikai marka neve - a televízió-kamera legfontosabb kelléke: képfelvevő- cso, amelynek fényérzékeny er­nyője elektromos jelekké ala­kítja át a képet. Előnye, hogy méretei jóval kisebbek, élettar­tama nagyobb, ára olcsóbb, mint a más típusú felvevő-csöveknek. Gyors fejlődésnek indult a faipar Az utóbbi években rendkívül gyorsiramú fejlődésnek indult a magyar fafeldolgozó ipar. A ré­gebbi üzemek kibővítése és kor­szerűsítése mellett nemrégiben Mohácson farostlemez-gyárat Szombathelyen pedig forgácslap­gyárat létesítettek. Ezek az új gyárak a legkorszerűbb gépeket, felszereléseket és gyártási eljárá­sokat alkalmazzák. így az eddig csupán tüzelőként felhasználható alacsony minőségű, osztályú, vagy egészen vékony faanyagokból is kitűnő minőségű árut készítenek. A farostlemez és a forgácslap felhasználása évről-évre bővül. A faipar fejlesztésével egyide­jűleg a soproni Erdőmérnöki Fő­iskolán megszervezték a faipari mérnökképzést Évente 25 faipari mérnökhallgatót vettek fel a fő­iskolára, s 1957 óta benépesült az öt évfolyam. Az igények fokozó­dása miatt ez évben már 30-ra emelték az első évfolyam létszá­mát. Az első magyar faipari mérnö­kök 1962, júniusában kapják meg oklevelüket. Bevált as új jövedelemréssesedés a termelííssovetkesetekben Tanácskozás a Földművelésügyi Minisztériumban A Földművelésügyi Miniszté­rium kezdeményezésére az idén több gazdaságilag megerősödött termelőszövetkezetben vezették be a tagság pénzbeni munkadí­jazását. Az úttörő munka ta­pasztalatainak megvitatására az érdekelt szövetkezetek elnökei és főkönyvelői pénteken tanácsko­zást tartottak a Földművelésügyi Minisztériumban. Az új jövede­lemrészesedési rendszer tanulsá­gairól Tóth Mátyás, a minisz­térium osztályvezetője tartott be­vezető előadást, majd a szövet­kezetek vezetői mondották el ta­az aránytalanság, van olyan szövetkezet, ahol az állattenyész­tésben dolgozók havi átlagos jö­vedelme kétszerese a növényter­mesztésben dolgozókénak. A Földművelésügyi Minisztérium, akárcsak az idén, a jövő évre is ad ki normakönyvet, ezt azon­ban csak segítségnek szánják ah­hoz, hogy a szövetkezetek maguk ala­kítsák ki a náluk szükséges és legjobban megfelelő nor­mákat. Ehhez a munkákhoz a miniszté­rium üzemszervezési kutató in­tézete útmutatót bocsát rendel­kezésükre. Az új munkadíjazási rendszer egyes problémáinak megoldásá­hoz hasznos segítséget ígérnek azok a tapasztalatok, amelyeket a minisztérium munkatársai és több szövetkezeti vezető szerzett az idén a szovjet kolhozokban. Az egyik ilyen probléma a természetbeni ellátás, pasztalataikat, javaslataikat Egyöntetű vélemény volt: A pénzbeni munkadíjazás teljesen megfelel az elosztás szocialista elvének, s igen sok előnnyel jár. Bebizo­nyosodott azonban az is, hogy ezt a rendszert csak a gazdasá­gilag már megerősödött, szilárd vezetéssel rendelkező szövetkeze­tekben lehet sikeresen alkalmaz­ni. A pénzbeli munkadíjazás legfőbb idei tanulsága, hogy hatására jelentősen meg­nőtt a tagok munkakedve, s részvétele a közös munkában. Ez a tapasztalat olyan szövet­kezetekből származik, ahol a jövedelem és a munkafegyelem körül eddig sem volt különösebb probléma, s így igen valószínű, hogy a gyengébben gazdálkodó szövetkezetekben még fokozot­tabban jelentkezne a meghatáro­zott szinten garantált jövedelem kedvező hatása. A pénzbeni dí­jazást alkalmazó szövetkezetek­ben már nincs, vagy alig van munkaerő-probléma és megszűnt a munkaerő-vándorlás. Az új módszer bevezetése óta például a nagycenki Széchenyi Tsz- be 23-an, a tiszadobi Tán­csics Tsz-be 32-en, a nyír­egyházi Ságvári Tsz-be pedig ötvenen tértek vissza, illet­ve jelentkeztek új tagként. Az új munkadíjazás legfőbb eredménye, hogy serkentő hatá­sára az illető szövetkezetekben minden munkát időben és jól el tudtak végezni. A pénzbeni munkadíjazás emellett kedvező hatást gyakorol a munka, — el­sősorban az élőmunka-ráfordítá­sok takarékosságára. A legtöbb helyen igyekeznek elkerülni a felesleges, a hozamokat nem nö­velő munkákat, s az eddiginél jobban ügyelnek arra is. hogy csak ténylegesen elvégzett mun­káért írjanak jóvá. illetve fizes­senek ki munkadíjat. A pénzbeni munkadíjazás rendszere új problémaként vetet te fel a díjtételek megállapító sát. A tanácskozáson elhangzó*- tak szerint a munkadíjakat a legtöbb szövetkezet már az el*6 esztendőben reálisan határozta meg, s az év közben kifizetett összegeket az év végén — az aszályos év ellenére is — 2u— 30 százalékkal ki tudják egé­szíteni. A munkanormák és díjtételek kialakítása azon­ban még további finomítást kíván. Egyes helyeken nagy még amelynek fenntartása mind a tagok személyes szükséglete, mind a háztáji árutermelés ér­dekében a pénzbeni díjazás mel­lett is indokolt. A szükséges ke­nyérgabonát és takarmányt most a legtöbb készpénzben díjazó szövetkezetben a tagság megvág sárolja a közös gazdaságtól, en­nek a megoldásnak viszont hát­rányai is vannak, Előnyösnél^ látszik egyes szovjet kolhozok mód­szere, ahol a természetbe- niek egy részét előre megter­vezik a munkadíjban és mun­kadíjként osztják ki. Eltérőek a vélemények a pre­mizálással kapcsolatban is, bár az általános tapasztalat az, hogy az anyagi ösztönzésnek ee a formája még a legfejlettebb és önmagában is ösztönző elosztá­si rendszer mellett is hasznos. A tanácskozás résztvevői helyes­léssel fogadták azt az ugyancsak szovjet kolhozokban látott mód­szert, amely szerint a prémiumot előre megbatá­rozott optimális időben, il­letve minőségben elvégzett munkák után fizetik. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban is, hogy a garantált pénzbeli díjazás biz­tonságos alkalmazása szük­ségessé teszi a pénzbeli, vagy természetbeni tartalék-ala­pot. Arra törekednek, hogy né­hány év alatt az évi munkadíj 20—25 százalékának megfelelő tartalékot képezzenek. Számtanórán (Hammel József felv.) Magyar békeharcosok Moszkvában Moszkva, (TASZSZ): Moszkva leningrádi pályaud­varára szombaton megérkezett az a mintegy háromszáz magyar békeharcos, aki november 11-én indult Budapestről a Szovjet­unióba. A küldöttség, melynek tagjai munkások, parasziok, mér­nökök, technikusok, tanárok, ta­nulók, egyetemisták, már meg­járták Leningrádot. A magyar küíaóttséget Szem- jou Birjukov, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság aielnöke üdvö­zölte Moszkvába érkezése alkal­mából. Szatmári Nagy Imre a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának titkára válaszúban ki­jelentette, hogy a magyar nép telkes figyelemmel kísérte aa SZKP XXII. kongresszusának munkáját. A magyar nép — mondotta — az SZBP új prog­ramját, mint sajátját tekinti. A magyar békeharcosok körül­belül egy hétig tartózkodnak Moszkvában, majd visszatérnek Magyarországra. II iiorlaiilsllás eifen Nemrégiben került nyilvános­ságra, hogy a Nemzetközi Szőlo- és Borhivatal előtérbe helyezte a híres borpincék termékeinek védelmét és a hamisításuk elleni küzdelmet. Mihalusz Ferenc, az Élelmezésügyi Minisztérium bor­forgalmi igazgatóságának vezető­je elmondotta, mit jelent az in­tézkedés magyar szempontból. Magyar szempontból igen je­lentős ez a nemzetközi kezdemé­nyezés, hiszen a tokaji aszút, amely a maga nemében utolérhe­tetlen és egyedülálló borfajta, nagy előszeretettel hamisítják, „házasítják” egyes nyugati bor- kereskedők. Az utóbbi 6—8 évben legalább tíz esetben kellett felje­lentést tennünk aszúborok védel­mében. Tokaji névvel hoztak pél­dául forgalomba hamisítványt, s úgy próbálták kijátszani a ren­delkezéseket, hogy a végére i be­tű helyett y-t írtak. Nem egyszer előfordult az is, hogy más borok­kal vegyítették, „házasították” hí­res borainkat, s a legjobb esetben is csak 20—25 százalék eredeti magyar bor volt a palackban. Egyes országokban, például Franciaországban van olyan vi­dék, ahol egy szőlőfajtát hívnak tokajinak és az ebből készült bor palackjára a tokaji nevet írják. Ezt a laikus vásárlóközönség összekeverheti a tájjelleg szerinti és egyedülálló tokajival. Ugyan­csak a déli vidékeken készülő ne­héz. édes borokat szokták úgy ajánlani, hogy a címkén feltünte­tik: tokaji módra készült bor. A Nemzetközi Szőlő- és Borhivatal döntése értelmében a speciális hírességeket, így például a tokaji aszút, nem szabad más országok­ban előállítani és a tőlünk kül­földre szállított italt is csak ma­gyar címkével ellátva lehet for­galomba hozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom