Kelet-Magyarország, 1961. december (21. évfolyam, 282-306. szám)

1961-11-19 / 294. szám

Ä Mosz k va—Leningrad—Kiev video ielefonvonai pióbája Ka*«?««! pakiumot készítenek elé Kuba ©Ile« A aiiarni News jelentése sze­rint Guatemala City-ben értekez­letet tartottak a guatemalai, ni- caraguai, hondurasi, Costa Riea-i és Salvador! vezérkari főnökök. I Később a nicaraguaj Managua­ban az említett országok had­ügyminiszterei találkoztak. A lap értesülése szerint a fenti tanácskozások céllá egy Kuba elleni „kölcsönös segély- nyújtási katonai szerződés" meg­kötése volt. Bo.un Oum elfogadta Souvanna Phouma újabb találkozóra vonatkozó javaslatát Párizs, (TASZSZ): j elfogadta Souvanna Phouma hei­Mlnt az AFP tudósítója jelenti cég legújabb javaslatát, hogy a Viantianeből. Boun Oum herceg, három laoszi herceg találkozzék a savannakheti csoport vezetője I Vientiane közelében. Kennedy elnök külpolitikai beszéde Moszkvában sikeresen kipróbáltak a Szovjetunió első vi­deo-telefonvonalát, amely Moszkvát, Lcningrádot cs Kijc- vet köti össze, A video-telefonösszeköttetés különleges kábel felhasználásával történik. A képen V, N. Petruszcnko, a Pravda tudósítója és I. Sz. Kavics az interurbán telefon és távíró töigazgatóságánk főnöke Kievvel beszélnek a vidco-tclcfonon. (MTI Külföldi Képszolgálat). A szovjet külügyminisztérium nyilatkozata Moszkva, (TASZSZ): A szovjet külügyminisztérium csütörtökön nyilatkozatot jutta­tott el az NSZK moszkvai nagy­követségéhez, ebben tudatja, hogy Walter Naumann és Peter Sonntag nyugatnémet állampol­gárokat, az államellenes bűncse­lekményekről szóló törvény értel­mében átadták a bíróságnak. Az említett személyek gépkocsin turistautat tettek a Szovjetunió­ban. Szeptember 27-én, letartóz­tatásuk alkalmával kémcselek­ményeket bizonyító anyagokat találtak náluk. A vizsgálat megállapította, hogy mindkét nyugatnémet ké­met amerikai ügynökök szervez­ték be Heidelberg városában, ahol különleges kiképzést kap­tak. Naumann-nak és Sonntag-nak az volt a feladata, hogy rakéta- és radar-berendezéseket, nagy áramfejlesztő telepeket és egyéb katonai fontosságú ipari objek­tumokat fényképezzenek. Ezen­kívül megbízták őket azzal, hogy búvóhelyek céljára megfelelő te­rületeket szemeljenek ki. Naumann és Sonntag beismer­te, hogy a kémkedéssel megszeg­te a szovjet törvényeket. A szovjet külügyminisztérium felhívta a moszkvai nyugatné­met nagykövetség figyelmét ar­ra, hogy az Egyesült Államok hírszerző szervei a Német Szö- ! vetségi Köztársaság nyilvánvaló hozzájárulásával nyugatnémet állampolgárokat használnak fel ’szovjetellenes kémkedés céljára. New York. (TASZSZ): Kennedy, az Egyesült Álla­mok elnöke, aki jelenleg az or­szág nyugati államait járja, szer­dán este külpolitikai tárgyú be­szédet mondott azon az ünnepé­lyen, amelyet Washington állam egyeteme fennállásának századik évfordulója alkalmából rendez­tek. Az elnök rámutatott, hogy az Egyesült Államoknak 1961-ben olyan problémákkal kell szem­benéznie, amelyekhez nem lehet könnyű, gyors és tartós meg­oldást találni. „Figyelembe keli vennünk azt a tényt, hogy az Egyesült Ál­lamok nem mindenható, hogy nem kényszerülhetjük akara­tunkat az emberiség rajtunk kívül álló 94 százalékára és hogy ezért nem lehet ame­rikai megoldása minden nem­zetközi problémának”. Kennedy hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak „nem szabad visszariadnia semmilyen kockázattól és semmilyen kia­dástól”. „Számolnunk kell — mondotta — a háború kitöréséj nek lehetőségével, hogy lehető­ségünk legyen a béke biztosítá­sára”. Az amerikai elnök ugyanak­kor azt állította, hogy az Egye­i sült Államok a fontosaűb nem- 1 zetközi kérdésekben kész a tár- : gyalásokra. j I „Ha az erővel való szem- bchclyezkedés készségével nem párosul tárgyalási kész­ség, ez háborút eredmé­nyezhet. Ha viszont a tárgyalási kész­ség mellől hiányzik az a kész­ség, hogy az erővel szembeszáll­junk, ez katasztrófába dönthet bennünket”. Az amerikai propaganda ré­gi koholmányait elismételve, az elnök így’ folytatta: „Bármilyen tárgyalásokra kerül sor Német­ország, vagy Berlin kérdésében, javaslataink nem korlátozódhat­nak azoknak az engedményeknek felsorolására, amelyekre készek vagyunk. Nem terjeszthetünk elő olyan javaslatokat sem, ame­lyek kompromisszumot jelen­tenek I a szabad németek és a nyugat- I berliniek biztonsága kérdésében, [ vagy amelyek veszélyeztetik Nyu- j gáttá! való összeköttetésüket. Meg kell szabadulni attól az il­lúziótól, hogy a tárgyalások ked­véért folytatott tárgyalások min­dig békét eredményeznek”. SZÁZHARMINC ESZTENDEJE tizedeli Algéria lakosságát a könyörtelen francia gyarmatosí­tás. Algéria története szinte megszakítás nélküli véres hódftó hadjáratok és a nyomában tá­madt meg-megújuló felszabadító harcok sorozatából tevődik ösz- sae. Történelmüket ma is vér­rel írjak. Mint ismeretes, no­vember elsején az algériai há­ború hetedik évfordulóján a jo­gaikért tüntető algériaiakat Pá­rizs sugárútján, Algír és Oran utcáin rendőrsortűz gyilkolta ha­lomra. Másnap a francia börtö­nök tizenötezer algériai foglya — a politikai foglyoknak kijáró elbánásért — egységes elhatáro­zással éhségsztrájkba kezdett, köztük az FLN öt vezető sze­mélyisége, Ben Bella miniszter- elnökhelyettes, négy miniszter- társával és még ma is szilárdan kitartanak. Az arab államok la­kosságának heves tüntetése és a nemzetközi közvélemény felhá­borodása igen kínos helyzetbe hozta a francia kormányt. A fogvatartóit miniszterek esetle­ges halála súlyos következmé­nyekkel fenyeget. Azért De Gaulle kiutat keres. Ez azonban végül is csak az Algériának adott függetlenség útján lenne elérhető. Ez a kormány, amely szavakban önrendelkezést ígért ugyan az algériai népnek, de tet­teivel még mindig megtagadta azt. most is csak saját tekinté­lyének megmentésén fáradozik. AZ ALGÉRIAI probléma a francia nép életének megkese- rítője. Fokozatosan elsorvasztja az ország erejét, aláássa, lezül­JN emzetközi szemle leszti parlamentáris intézmé­nyeit. Már a válságból válságba bukdácsoló polgári kormányok az algériai ultra-kolonialisták szabad prédájául szolgáltatták ki ezt a nagymúltú, magaskultúrá­jú nemzetet. A helyzet De Gaulle eddigi uralma alatt sem­mit sem javult, sőt rosszabbo­dott. A várva-várt tárgyalásokat is sorra megtorpedózták az úgy­nevezett ultrák. Az ultrák egyre hatékonyabb szervezete működik Algériában és az anyaországban. Ha Párizs­ban, vagy bármely más francia városban plasztikbomba robban, olyan ember küszöbén, akinek egyetlen bűne, hogy nem hajlan­dó a gyilkos algériai háborút támogatni. A szenvedő fél rendszerint tudja, ki követte el ellene a merényletet. „OAS” — ez áll a folyosón — feltűnő he­lyen hagyott cédulán. Ritkán fordul elő, hogy egy illegális terrorista szervezet büntetlenül követhetné el a bűntények ily hosszú sorozatát. Újságolvasók között gyakran felvetik a kér­dést, mi" is tulajdonképpen az QAS és milyen célokat követ? AZ OAS A FRANCIA ULT­RÁK katonai szervezete, francia nevén „Organisation de 1,Armee Secrete”. A terrort nagyratörő ambícióik szolgálatába állítják. Programot is dolgozott már ki arra az esetre, ha sikerülne át­vennie a hatalmat a fővárosban. Jellemző programjából hadd emeljünk ki néhányat. Elsősor­ban is meg akarja „menteni” Franciaországot a forradalom és a kommunizmus veszélyétől, a nemzeti (értsd: „anyaország” plusz gyarmat) területet, mert „megosztás fenyegeti”. „Népi” bí­róságokat szerveznének. hogy „kivételes eljárásban ítélkezzenek az árulás, a demoralizáció és a nemzet kifosztásának bűntényei felett” — azaz mindazok felett, akik ellenzik az algériai hábo­rút. A parlamentet feloszlatnák és szétkergetnék az összes nem szélsőséges politikai pártokat. A kommunista pártot betiltanák, képviselőitől pedig elvennék a mandátumokat és az összes köz­életi funkciókat. Kormány-formájuk pedig nyíl­tan fasiszta katonai diktatúra lenne. A VESZÉLY REÁLIS, mert a szervezet ereje a francia hadse­reg reakciós vezetőihöz fűződő kapcsolatában rejlik. Élén né­hány volt tábornok áll, akik kö­zött különösen említésreméltó a szökésben lévő Sálán neve. Az OAS kapcsolatokkal rendelkezik a rendőrségen és az államappa­rátusban is. Ezt bizonyítja kü­lönben az Algériában működő De Gaulle által kinevezett „ál­talános bizottság” egyik tagjá­nak sajtónyilatkozata is. „Az OAvS igen alaposan megszerve­zett szövetség — mondja többi közt. — Kis tömbökre, kerületekre osztja fel a lakóterületet Algé­riában és ezáltal maradéktala­nul tudja megvalósítani agitációs tervét a lakosság soraiban. Ál­landóan röplapokkal, plakátok­kal, feliratokkal, zászlókkal gon­doskodik kellő hangulatkeltésről. Az európai lakosságot bizonyos fegyelemre kényszeríti: félnek az OAS-tól és rettegve tisztelik, holott ilyesmit sohasem éreztek a francia közigazgatás, de még a hadsereg iránt sem. A rend­őrség szinte teljes egészében a szervezet kezében van” — állít­ja a bizottság tagja. HONNAN MERÍTI EREJÉT az OAS-szervezete? A párizsi meg­figyelők egyetértenek abban, hogy az ultrák nem élvezik a nép tömeges támogatását. Ereje a hadsereg kádereiben rejlik. A baloldali közvélemény szüntele­nül figyelmezteti a hatóságokat, hogy tevékenységüket az OAS ellen kellene irányítaniok. De Gaulle azonban a katonai puccs vezetői felett kimondott enyhe ítélettel bizonyította, hogy nem hajlik az ilyen megoldá­sok felé. A tábornok egyfe­lől a nemzet egységére szólít fel, másrészt rendkívül enyhe a jobboldali puccsistákkal szemben és elutasítja a baloldali töme­gek segítségét. Az OAS azonban módszeresen dolgozik a rend­szer ellen Sálán tábornok „táv- irányításával”. A tábornok a De 2 4 4410 hadgyakorlat» fonlo<>flbb, mini emberélet Koppenhága, (TASZSZ): Mint már jelentettük, a Balti tengeren pénteken befejeződtek a NATO ötnapos dán-nyugatné­met „Waterproof elnevezésű tengeri hadgyakorlata!. A dán sajtó közöl egy jellem­ző esetet, amely a hadgyakorla­tok idején történt. November 14-én este a Balti tengerszoros övezetében egy lengyel hajó ra­kéta vészjeleket vett észre és a hajó keresésére indult. A dán haditengerészeti parancsnokság­nak azonban — írják az újsá­gok — „nem állt módjában”, hogy — akár egy hajójával Is a bajbajutott Feddy nevű dán gt* zös segítségere siessen. A keres kedelmi hajó személyzetévé; együtt elsüllyedt. A katonai parancsnokság kép­viselője a Berlingske Fideude című lap munkatársa kérdésére azt válaszolta, hogy a dán ha­ditengerészeti flotta hajóinak leg­nagyobb része a NATO tengeri hadgyakorlataiban volt elfoglal­va. A hadgyakorlat fontosabb volt, mint a hajón elpusztult 16 dán tengert»:/, élete. Mit űzet a Lottó? A Sportfogadási cs Lottó Igaz­gatóság tájékoztatása szerint a 46 játékhétre 4 205 959 lottószelvény érkezett be. öttalálatos nem volt. Négy találatot 20 fogadó ért el, nyereményük egyenként 157 72S forint. A háromtalálatos szelvé- ny’ek száma 1 576, nyereményük 1 000 forint. Két találatot 59 839 fogadó ért ei, nyereményük 26 forint. Gaulle elleni puccs és most mát az egész ultraszervezet feje, be­leértve Franciaországot is. PÁRIZS ESZTENDŐK ÖTA húzza, halassza az érdemi tár­gyalást az algériai ideiglenes kormány képviselőivel. De Gaul­le elnök lassan kifut az idő­ből, mert erélytelen az OAS- szal szemben. Persze ez egy kis­sé érthető is. hiszen egy tőről fakad politikájuk. Közben azon­ban telik az idő és szűkül a tárgyalásos megegyezés lehetősé­ge Algéria igazi képviselőivel, az FLN vezetőivel. A tábornok leg­utóbbi körútja során szavakban, ismételten késznek mutatkozott ’ a tárgyalásokra, s az egyre ha­talmasodó tiltakozó mozgalmak a népi és nemzetközi nyomás ha­tására ma már nem bizonyos ..irányzatnak” nevezi az FLN-t, hanem „az algériai lakosság többsége érzelmei megtestesülé­sének”. De Gaulle kőrútján a hideg fogdajtatásból, az ellene rendezett marseillei tüntetésből is lemérhette, hogy egyre szű­kül belpolitikai bázisa is. Ezzel szorosan összefügg a kérdés nemzetközi vonatkozása, az, hogy ő a legmakacsabb ellenzője a kelet—nyugati tárgyalásoknak. Ugyanis nehéz dolog tárgyalóasz­talhoz ülni, miközben az ország gyarmatosító háborút visel, amely alaposan legyengíti Franciaor­szág helyzetét nyugati partne­reivel szemben is, hiszen gaz­dasági és katonai erejét felőr- li a nyolcadik esztendeje tartő háború.

Next

/
Oldalképek
Tartalom