Kelet-Magyarország, 1961. november (21. évfolyam, 257-281. szám)
1961-11-12 / 266. szám
Ssükségsxerű feladatunk; a gy*ea&le#ternaeszéés áj módszereinek bevezetése Kétségtelen, hogy szocialista nagyüzemeinkben a kertészeti ágazatok közt a gyümölcstermesztés, ezen belül pedig a téli alma termesztése fejlődött legnagyobb ütemben. Ennek ellenére sem belső fogyaszásuok, sem kivitelünk nem érte el a kívánatos színvonalat. Gátolja a fejlődést az a körülmény is, bőgj’ gyü- mötesfaállumónyunk mintegy 90 százaléka még házikertben és szórványteiepítésben van. ahol jobbéra elmaradott termelési módszereket alkalmaznak. A munkaműveletek túlnyomó részét kézierővel és igen alacsony hatásfokkal végzik, ezért az élő és a tárgyiasult munka aránya kedvezőtlen. H« tartani, sőt fokozni akarjuk a magyar alma hírnevét a nemzetközi piacokon, — már pedig ez fontos népgazdasági érdekünk — akkor az a feladat, hogy téikd tefTekfeiieít megfeldk'ími egyrészt növeljük az üzemi gyümölcsösök területét főleg a termelőszövetkezetekben, másrészt gazdaságosabban termeljünk. A nemzetközi versenyben csak akkor számíthatunk további és fokozódó sikerekre, ha területegységenként lényegesen kevesebb ráfordítással jóval több termelési értéket állítunk elő a jelenleginél. Van-e erre mód és lehetőség? Világos választ adott erre a kérdésre Velich Sándor előadásában a nemrégen lezajlott Kertészeti Napok alkalmával. Megállapította például, hogy gyümölcstermelésünk elmaradottságán megfelelő munkaszervezéssel, magas színvonalú agrotechnikával és korszerű komplex gépesített módszerek bevezetésével lehet változtatni. Felül kell vizsgálni a téü alma termesztésének egész menetét, főbb tényezőit és ki kell vetni az elavult módszereket, tudatos harccal utat keil nyitni a ] ző technikai forradalom előtt eb- még csak szórványosan jélentke- 1 ben az üaemágban is. A gazdaságos termelés főbb tényezői Változik a térkép Nyilvánvaló, hogy gazdaságosan termelni csak nagyüzemi méretekben lehetséges, nem pedig csip-csup parcellákon. Ipari szintű, kornlex gépesített módszerek megfelelő nagy területen érvényesülnek. Állami gazdaságaink 400—1 000 köt. holdas telepítési egységeket hoznak létre. Termelőszövetkezeteinkben a telepítések kívánatos alsó határa 100 hold körüli legyen. A telepítési rendszer ugyancsak fontos tényező. A hagyományos négyzetes kötésben végzett telepítési mód ma már nem felel meg a gazdaságosság elveinek, mert itt csak e sajátságos térköz-viszonyoknak megfelelő drága, anyag- és időpazarló kisüzemi módszerek valósíthatók meg. Ma az odyan széles sorközű és sűrű tőtávolságú telepítési rendszer a ; megfelelő, amely univerzális traktorokkal, gazdaságosan és jól dolgozó munkagépekkel biztosítja a korszerű talajművelést, lehetővé teszi a szervestrá- i gyázást kifejezetten zöldtrágyá- j zással, elősegíti a korszerű no- | vényvédő gépek alkalmazását, a ; szedési és szállítási munkák gé-! pesítését. Az új telepítési rendszer elő-! nyeit máris igazolják az első ! tudományos megfigyelések és \ kísérleti eredmények megyénk t állami gazdaságaiban is, ahol a termelőszövetkezeti tanulmányi csoportok szervezetten tanulmányozhatják azokat. Csupán egyetlen adat: az új telepítési rendszer a régivel szemben 1696 forint megtakarítást jelent kát. holdanként az egyirányú tala.jmű- velés, a zöldtrágyázás és a 2 túloldalra permetező automata gépek alkalmazása révén. Szüreti és matti pulii Hó* munkák bszflmlíjas kitti Ramecsaitázán Kalász Márton, a fiatal országos nevű költő egy évi tartózkodásra Ramocsaházára költözött. Ez idő alatt közvetlen élményeket gyűjt a falu életéből, s élményeit — ezúttal vers helyett, — prózában szándékszik megírni. A készülő regény tehát Ramocsahá- za történetének egy darabja lesz. A téli alma önköltségét legjobban terhelik — 35—40 százalékban — a szüreti és a manipulációs munkák. Megfelelő új módszerek alkalmazása leginkább itt járul hozzá a ráfordítási költség csökkentéséhez. Éppen ezért igen nagy jelentőségű az az új módszer, amelyet Velich Sándor irányításával a Nyíregyházi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum Tangazdaságában dolgoztak ki. A hagyományos (létrás, vödrös) módszerrel szemben az új, úgynevezett megosztott (gépesített állvánnyal manipuláló) módszer munkaóra-teljesítménye kétszerese az előbbinek. Hogyan érték el? Ésszerűbb munkaszervezéssel, a munkaidő jobb kihasználásával és korszerű gépesített eszközök alkalmazásával. Ezzel a módszerrel csökkent az improduktív munka és nőtt a produktív munka aránya a szedési munkafolyamatban. Lényegesen megjavult a munka termelékenysége. Emellett szociális szempontból is előnyösebb a munkásra nézve, mert kíméli fizikai erőkifejtését és ruházatát; Az itt ismertetett, módszereknél ma már fejlettebb módszerek is vannak, például a Nyírmadai Állami Gazdaságban a legkorszerűbb. szinte „nehéziparinak” nevezhető, komplexen gépesített rendszer segítségével kiváló eredmények érhetők el. Azonban a termelőszövetkezetek számára ez a módszer ma még csak távlati cél. Nem vitás, hogy ezé a módszeré a jövő. Addig, amíg ez általánosan elterjedhet, addig a Velich-fóle, átmenetinek nevezhető módszerek bevezetése ajánlható a fejlődésben lévő közös gazdaságoknak. Egyet azonban nem szabad elfelejteni: a régi, elavult módszerek elhalása és az új, haladó módszerek meghonosodása nem önmagától megy végbe. Szívós erőfeszítést, Öntudatos harcot, pártfogást kíván az új' dolog meggyökereztetése termelőszövetkezeteink kommunistáitól, minden rendít vezetőjétől és tagságától, a patronálóktól és a kihelyezett káderektől egyaránt. De ez az erőfeszítés meghozza a maga jutáimét. Zajtai Antal Még félévszázada sincs, hogy a' világ első szocialista hatalma megszületett és történelmileg ilyen rövid idő alatt Földünk területének több mint egynegyede, a lakosságnak pedig 35,5 százaléka szocialista világrendhez tartozik. Munkaértekezlet, jutaiomosztás a gyógyszerészeknél A Gyógyszertári Központ új kultúrtermében csütörtökön vezetői munkaértekezletet tartanai. Az értekezleten, ahol résztvesz- nek az Egészségügyi Minisztérium és a megyei tanács képviselői is, értékelik a féléves mun. kát, összehasonlítsák a két esztendő eredményeit, dr. Bölcs 3éTflváW) íejfődik a 10 éves Nyíregyházi Fényképéé« ICts/ A nyíregyházi Fényképész Ktsz az idén tíz éves. Most, az őszi-karácsonyi akció során, a tizedik évforduló alkalmából a szövetkezet megrendelőinek ajándékkal is kedveskedik: aki háromszor három levelezőlapot rendel, 18x24-es nagyítást kap ajándékba a ktsz-től. A szövetkezet vezetősége elhatározta, hogy korszerű, új műtermeket nyit Nyírbátorban, Vá- sárosnaményban és Tiszavasvári- ban, képzett magánkisiparosok belépésével. it mondhatnék magamról? Olyan vagyok, mint a legtöbb asszony. Azzal a különbséggel, hogy sajnos, nekem nincs férjem. A háború elválasztott bennünket. És az évek nem röstellkednek, s mindig egyedül, segítőtárs nélkül... Azaz mégsem egyedül. Együtt lakom a szüleimmel, van egy fiam is, már kész ember, kocsifényező. Nemrég kapta meg az első keresetét. Az első kereset! Én sem fogom elfelejteni, nemcsak ő. Mert mindig a saját sorsom jut róla eszembe. A fáradtság is elszállt belőlem, mikor kézhez kaptam a kenderüzemben az első keresetet. Pedig a kender kivette az erőmet, a tiló rázott egész nap, a karom nagyon elfáradt. Később mindent megszoktam, a súlyos, makacs kendert, a nehéz munkát. Hogy mégis ide kerültem az íróasztalhoz?: „Legalább legyen egy nő is a vezetőségben, egy élelmes nő’’ — mondták az asz- szonyok és az üzem vezetői. így ültettek az üb-titkári székbe. Dehát inkább az üzemben töltöm a hivatalos időmet. Járom a gyár zugc.it, panaszokat hallgatok. intézek, munkásokkal, vezetőkkel eredek vitába. Mert hogyne; a napokban is megállítanak az asszonyok: „Nem kapjuk meg az igazolt napokat! Hogy lehet az?” „Félreértés történhetett, utána nézek” — így én. V zep csendesen, nyugodt hangon szoktam meggyőzni a telepvezető elvtársat az igazamról. Mit tagadjam, annyi napi gond, baj összejön, nem ritka a tisztázásra szoruló dolog. így jártunk a végére az igazolt napoknak. A kétgyermekes anyáknak, akiknek 14 éven aluliak a gyermekei, minden hónapban jár az igazolt egy nap az otthoni elfoglaltságokra. „Elengedem én őket, csak... Jelentsék be előre, mikorra kérik azt a napot” — így a telepvezető. Azóta nem hallottam panaszt az anyáktól. Hogy lehet két „urat” szolgálni, az üzem érdekeit és a munkásokét egyformán? Bizony nem mindig egyszerű, dé nem is lehetetlen. Itt volt például a normarendezés. Egyesek erősködtek, hogy így, meg úgy bírják az iramot. Dehát egy csomó új gépet kaptunk az idén. Igazságos lenne a kézi erőre szabott normával számolni? Hg nem is egyszerre, lassan megértik az emberek, csak azért jár fizetés, amiért veríték hullik. • Kire hallgasson az ember? Talán mire! Szerintem: az igazságérzetére. Akkor nem csalódnak benne az emberek Újra a normákat említem. Az egyik üzemrészben igazuk volt a munkásoknak, felületesen állapították, meg a normákat. Éreztem, hogy a munkások jogosan háborodtak fel. Bármikor szemükbe merek nézni az embereknek, nem csupán akkor mondom meg a véleményem, ha valamiben nincs igazuk, akkor is, ha igazuk van. El is mentem a központban, Debrecenbe, kértem: a helytelen normákat vizsgálják felül. Meg is történt a kiigazítás... Mint nő, hogyan látom a női gondokat? Látom, van belőlük szép számmal. Sajnos a mi kenderüzemünk nem olyan, mint egy nagyvárosi üzem, nincs például étkezdénk, üzemi napközink, bölcsődénk. A fürdőnk többször rossz, mint jó. télen nem is használható. Fárasztó a nőknek az otthoni második műszak. Legalább egy mosógépet tudnánk vásárolni a kölcsönzésre! Az otthoni munkák mindig hazahívják a nőket. Hogy várhatunk így társadalmi munkát, hogyan várhatjuk el, hogy tanuljanak, művelődjenek? Pedig rájuk férne egy-egy előadás a gyermeknevelésről, az egészségről. vagy más érdekes témáról. Tudom, elsők az új gépek, hiszen azok kímélik meg az embert, mégis egy kicsit többel la. az Egészségügyi Miniszteriufh 'gyógyszerészeti osztályának vezetője és dr. Zajta Erik-, a minisztérium főelőadója is felszólalnak. A munkaértekezleten a legeredményesebb munkát végzett dolgozók között mintegy 35 000 forint jutalmat osztanak szét. kellene törődni a mi üzemünkkel más tekintetben is. Ha nem is egyszerre... Egyéni tervem? ' Nem különösek, apróságokból állanak, bútorra gyűjtök. Lassan összejön a pénz. Sok mindent szeretnék még, de egyszerre nem telik mindenre. Néhány fiatal házaspárral vitázgattam a rnúltkorá- ban. Ők azon csodálkoztak, hogy nem vagyok türelmetlen. Én pedig azon, ők két-három év alatt ■ { villát, gépkocsit, televíziót akarnának, s elégedetlenek, mert mindez egyszerre nem sikerül nekik. Nem, nem hozakodtam elő a múlttal, tudom, ma már nem az a mérce, más szemmel nézzük a világot. De egyet néha elfelejtenek sokan: az igények gyorsabban nőnek, mint a lehetőségek, s nagyon sok múlik a, helyes . beosztáson is. . . Szüli Mártonná, a nagyhalászi kenderüzem szakszervezeti üzemi bizottságának titkára elhallgat. Talán épp egy üzemi, vagy emberi gond fogta hallgatóra. Mert hogy is lennénk akkor. ha mindenki csak a saját dolgával törődne. Ő viszont nemcsak üb-iitkár, a pártvezetőség tagja is. S most újra megválasztották. .. . . '* Páll Géza 4
