Kelet-Magyarország, 1961. november (21. évfolyam, 257-281. szám)
1961-11-04 / 260. szám
November 19-én nyílik meg a nyírbátori múzeum November 19-én délután 2 órakor nyitja meg kapuit az érdeklődő közönség előtt a nyírbátori Báthori István múzeum régészeti, helytörténeti, néprajzi. természettudományi; bútor-, kép-, Báthori-emlékek és fegyvertörténeti kiállítással. Megnyitó beszédet mond dr. Ortutay-Gyula; a Hazafis Népfront főtitkára, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem rektora. A Művelődésügyi Minisztérium levéltárí- és múzeumi főosztályát dr. Liptai Ervin főosztályvezető, a megyei tanácsot Gulyás Emilné, a megyei tanács elnökhelyettese képviseli. A kommunizmus felé megyünk előre A KISZ Szabolcs-Szatmár megyei bizottságának üléséről Nagy fontosságú ülést tartott október utolsó napján a KISZ Szabolcs-Szatmár megyei bizottsága Nyíregyházán. Megyénk falusi fiataljainak, ifjúsági szervezeteinek helyzetéről és a második ötéves terv nagyszerű célkitűzéseiről Havacs József elvtárs terjesztette elő a végrehajtó bizottság beszámolóját. — Könyvtárban. — Mezőgazdaságunk szocialista átszervezésével jelentősen megnőtt a falusi KISZ szervezetek szerepe a termelésben. A KISZ első kongresszusa, majd 'később az MSZMP Megyei Bizottsága konkrétan jelölte ki azokat a feladatokat, amelyek a termelő- szövetkezetek megerősítését és előrehaladását eredményezik. Szabolcs-Szatmár megye szervezett ifjúsága becsülettel teljesíti az eléje kitűzött feladatokat. Megyénk 363 falusi KISZ szervezetébe közel 16 és félezer paraszt- fiatal tömörül. Ezek a fiatalok az év minden szakában példamutató munkát végeznek. De szép igyekezet tapasztalható a más 100 ezer baromfit neveltek fel ez évben a mátészalkai járásban az asszonyok Harminchaton vettek részt szaktanfolyamon Az elmúlt esztendőben a mátészalkai járásban elég alacsony színvonalon mozgott a baromfi- tenyésztés. A tsz-ek ennek okát azzal magyarázták, hogy ráfizetéses és sok az elhullás, így nem érdemes vele foglalkozni. Ezért történhetett meg, hogy tavaly mindössze alig húszezer naposcsibét neveltek fel, melyből 1728 darabot hagytak meg törzs- állományban. A fejlődést gátolta az is, hogy nem voltak meg a szükséges férőhelyek. E problémák megoldásában segített a járási nőtanács. Községenként felmérte, hogy milyen lehetőségek vannak. Megtudták, hogy több mint 14 ezer baromfi elhelyezésére biztosított a hely. Azokban a községekben, ahol a csibeneveléshez nem volt meg a szükséges épület, ott a nötanácsok szorgalmazták az istállók, pajták igénybevételét is. így neveltek fel sok aprójószá- got Nyírparasznyán, Kocsordon, Kántorjánosiban és több községben. A baromfitenyésztési szaktanfolyamon 36 tsz asszony és lány vett részt. Ezer kívül a gondozók részére tapasztalatcsere-értekezleteket is tartottak. Ennek volt köszönhető, hogy az elhullás ez évben már csak 3—6 százalékos volt. Hogy valóban kiváló munkát végeztek a nqtanácsok, az asz- szonyok, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az eredmény: a tsz-eknek a terv szerint ez évben 5500 törzsbaromfit kellett volna biztosítani s ezzel szemben 11263-at állítottak be. Sikereket értek el a csibenevelés terén is. Ez évben több, mint 100 ezer baromfit neveltek fel a mátészalkai járásban az asszonyok. Különösen kitűntek ebben a munkában a hodásziak, ko- csordiak, mátészalkaiak, nagy- ecsediek és az ököritófülpösiek. Ahol a tsz-ek nem tudták biztosítani a baromfit, ott a nőtanácsok kezdeményezésére megszervezték az egy tyúk-mozgalmat. így adtak össze a nyírpa- rasznyai asszonyok 200, a kocsor- diak pedig félezer baromfit. Szép eredményeket értek el a nőtanácsok a szerződéskötésekben is. Szamosszegen pl. 70 asszony kötött szerződést több mint 600 libára, félszáz pulykára, 150- kacsára. Öt asszony pedig 3000 csibe nevelését vállalta. Győr telken az asszonyok így neveltek fel a tsz részére 2 ezer baromfit. Ezeknek köszönhető, hogy a vágóbaromfi-tervet — mely 350 mázsa — túlteljesítették a szalkaiak. A több, mint százezer baromfin kívül 2800 kacsát és 1050 pulykát neveltek fel eddig. Csupán a libaneveléssel vannak lemaradva. De ennek teljesítésére is van remény, ha úgy dolgoznak, mint eddig. A sajtóterjesztés munkájában jó eredményt értek el a rakama- zi postahivatalnál is. Jól tudnak dolgozni a mi fiataljaink Termelőszövetkezetünkben, a vitkai Kossuth Tsz-ben október 28-án befejeződött az almaszedés. Nem kis munka volt, hiszen 79 hold termőgyümölcsösünk van. Minőségben és meny- nyiségben is jó termésünk volt. Ez dicséri a kertészeti brigád, de valamennyi szövetkezeti tag jó munkáját. A gazdag termés leszedése azonban gondot okozott a szövetkezet vezetőinek, mivel egyéb betakarítási munkák is terhelték a tagságot. Ilyen gond közepette kerestem fel a Vásárosna- ményi Általános Gimnázium igazgatóját és kértem tőle segítséget. A meghívást szívesen fogadták és négy napra három osztály, tanulói kijöttek segíteni. Becsületes, jó munkát végeztek, amiről csak a legnagyobb elis- meléssel írhatok. Tagságunk is dicséri a tanuló ifjak munkáját. Akadtak nálunk is olyanok, akik lenézték, csak legyintettek a mai fiatalokra, inkább csak a hibáikról beszéltek, de kevesebbet az erényeikről. Szinte egyöntetű lett szö- vetekzetünkben az a vélemény, hogy jó irányba nevelik a középiskolában a fiatalokat, tudnak dolgozni is. Békési András pártmunkás ü férfikalap legújabbkori történetéből Statisztikai adatok szerint a kalapot nem viselő férfiak listáján első helyen a dánok, második helyen .a spanyolok állnak. A múlt évben egész Spanyolországban mindössze 300 ezer, Dániában pedig 100 ezer férfikalap kelt el. Spanyolországban eszerint csak minden ötvenedik férfi hord kalapot területen dolgozók részéről is. Ezt bizonyítja, hogy az idén a növényápolási, az aratási, cséplési és hordási munkák idején 33 ezer fiatal segítette a tsz-ek sürgős munkáit. Az országos és a helyi termelési versenyekben 242 ifjúsági munkacsapat vesz részt megyénkben. E brigádok 5253 tagja több, mint hatezer hold felett vállalt védnökséget. Az állattenyésztés fejlesztését segíti elő az a 213 fiatal, aki megbízatással tevékenykedik az állattenyésztésben. Eredményeik dicséretesek. Ezzel szemben az is tapasztalható, hogy a tsz-ek vezetősége nem minden esetben látja még az ifjúságban rejlő erőt. néha megnemértés tapasztalható a szakemberek részéről. Most az az egyik legfontosabb feladat, hogy ezeket a hiányosságokat megszüntessük. Hiszen a fiatalok szívesen vállalkoznak, s kellő segítséggel értékes munkát végezhetnek. Annál is inkább fontos ez, mert a fiatalok így még jobban megtalálják számításukat a közösben. A mostani eredmények is szépek: van már olyan tsz — mint például a tiszaszalkai, — ahol egy fiatal havi átlagkeresete jóval meghaladja az 1100 forintot. Csak növeli a termelőszövetkezeti fiatalok termelési kedvét, akaratát, ha az elismert szakemberek többet foglalkoznak a tudásra vágyók nevelésvel. Különösen a második ötéves terv időszakában kell szorgalmazni, hogy fiataljaink minél nagyobb számban ismerkedjenek meg a termelést elősegítő módszerekkel. „A szocialista Magyarország felépül. Nemcsak az alapok, hanem az egész szocialista társadalom. És a kommunizmus felé megyünk előre. Ez bizonyos. Az élet pedig év- röl-évre fejlődik, szebb és jobb lesz.” Kádár elvtársnak az országgyűlési beszédéből kiragadott idézed jegyében vitatta meg a KISZ megyei bizottsága a soronkövet* kező öt év szükséges tennivalóit. Megyénk ifjúságának tudása és tehetsége legjavát kell adnia második ötéves tervünk sikeres megvalósításához. A feladatok szépek. A növénytermesztés területen különösen a kenyérgabona termesztését kell szorgalmazni. Tovább kell fejleszteni a 30 mázsás kukorica, a 300 mázsás silókukorica, a 100 mázsás napraforgó, a 200 mázsás cukorrépa és a 60 százalékos export-gyümölcster- mesztési mozgalmakat. Azon kell lenni, hogy ifjúságunk minél jobban megismerje a mélyművelést, a vegyianyagok, a hibridek alkalmazását, elterjesztését. A korszerű nagyüzemi állattenyésztés kialakítása végett a második ötéves terv végére 1200 szatmári fiatal dolgozik majd megbízással az állattenyésztésben. A terméshozamok növelése érdekében elengedhetetlenül fontos, hogy fiataljaink képezzék magukat. Már 1962-ben 1500 fiatal gyarapítja tudását az ezüstkalászos tanfolyamokon. Ez a szám évről évre növekszik. A kihelyezett technikumi osztályok, továbbá a minden évben megrendezésre kerülő szakági tanfolyamok is a szakmunkásképzést segítik majd elő. Hasonló szép tennivalók lesznek a második ötéves terv során a takarékossági mozgalom kiterjesztése, a társadalmi munka fokozása, a kulturális és sporttevékenység eredményesebbé tétele terén. Minden alapszervezetnek fel kell használni azokat a lehetőségeket, amelyeket az „Ifjúság a szocializmusért” mozgalom nyújt, mert így még sikeresebben teljesítheti megyénk ifjúsága a második ötéves terv ígéretes célkitűzéseit. A KISZ megyei végrehajtó-bizottságának beszámolóját —■ amelyből itt csak kivonatokat volt módunk közölni —- a jelenlévők hasznos hozzászólásai egészítették ki, majd egyhangúlag határozottá szavazták meg. (—gyal—) Eltűnik a vizesgödör — Park less a helyén már elkészítettük, csupán a MÁV Budapesti Igazgatóságának hozzájárulására van szükség, ugyanis a levezető csatornát a vasúti töltés alatt vezetnénk át. Nagy munka lesz ez. A 700 ezer forintos beruházást igénylő munkát a Nyíregyházi Városgazdálkodási Vállalat végzi el. A község lakosai jelentős mértékben veszik ki majd részüket a munkából. Még csak a tervezésnél tartanak és máris 35 ezer forint a felajánlott társadalmi munkák értéke. Hamarosan kezdődik a nagy munka. A vencsellőiek elhatározták, hogy a cigánygödör helyére parkot létesítenek. — Két év múlva, ha Vencsei- lón megy keresztül a gépkocsijuk, a község közepén egy S2jép. nagy parkot fognak találni mondta Futkos András, A NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ MAI MŰSORA Keletmagyarországi Krónika. — A Körmendi-együttes játszik. — Elbeszélés. — Ajándékmuzsika, a Vízügyi Igazgatóság dolgozóinak. — ígérem, kedves bátyám, ha megválasztanak, hamarosan megkezdjük a cigánygödör lecsapo- lását — mondta Illés József képviselőjelölt az 1939-es választások előtt. — Illésre szavaztunk, de ígéretét éppúgy nem váltotta be, mint elődei, a kormánypárti Balsai Veres és a kisgazdapárti Vágner — emlékezik vissza a régi múltra a 82 éves Vécsei Károly bácsi, aki egykor híres kortesvezér volt. — Hogy mi az a cigánygödör? — A falu szégyene. A község közepén lévő másfélholdas gödröt hívják így a vencsellőiek. Ide folyik a szennyvíz a környező házakból. Nem egyszer volt már a betegségek forrása. — Idén kezdünk hozzá a le- csapolásához — mondja Futkos András vb.-elnök. A terveket 5
