Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1961-10-18 / 245. szám

Hruscsov elvtárs beszámolója

(Folytatás a 4. oldalról.)

ót, az 1955-ös 58,8 millióval szemben. A sertésállomány hasonlóan 34 millióról 58,7 millióra, a .juhállomány pedig

103,3 millióról 133 millióra emelkedett.

Hruscsov kijelentette, hogy a mezőgazdasági termelés növekedésének üteme még mindig el— Azok a konkrét intézkedések, amelyeket a párt 1961 elején hozott a mezőgazdasági termelés növelésére, még nem hathatnak teljesen a mezőgazdaságban — jegyezte meg Hruscsov. — Az azonban, ami már megtörtént, az idén elért eredmények, azt a meggyőződést keltik, hogy a mezőgazdasági termelés rövid idő alatt erősen növekedni fog.

— 1961-ben a szemestermények

teljes betakarított mennyisége nagyobb volt, mint tavaly — közölte Hruscsov — Növekedett a gabonaneműek felvásárolt meny- nyisége is. Október 15-ig 3086

millió púd szemesterményt vásároltunk fel, 354 millió púddal többet, mint 1960. hasonló időszakában. Az állam ebben az évben körülbelül 3300 millió púd szemesterményt vásárol fel, 450 j millió púddal többet, mint a múlt évben.

— Ez a párt és a nép nagy győzelme és annál értékesebb, mert olyan évben vívtuk ki, amely az időjárási viszonyok szempontjából nem a legjobb.

Hangsúlyozva, hogy „óriási tartalékaink vannak”, az SZKP Központi Bizottságának első titkára kijelentette, hogy a legközelebbi években lehetőség van a felvásárlás felemelésére a szemes terményeknél 4200 millió púdra, a húsnál 13 millió tonnára, és a tejnél 50 millió tonnára évente.

Hruscsov közölte, hogy a legközelebbi években „a Szovjetunióban még legalább nyolc millió hektár szűzföldet kell művelhe- tővé tenni.

Ilyenformán összesen ötven millió hektár új föld kerül hasznosításra.

— A szűzföld, elvtársak, pár- j tünk gyermeke, népünk büszkesége! Arra kell törekednünk, hogy a szűzföldek megművelése a szocialista mezőgazdaság kultúrájának szimbólumává váljék.

Hruscsov hangsúlyozta, hogy a szemestermények termelésének növelése lehetővé teszi az állat- tenyésztés fejlesztésének gyorsabb megoldását is.

Hruscsov közölte, hogy a párt húsz évre irányozza elő a mező- gazdaság fejlesztésének távlatait. A feladat a mezőgazdasági termékek termelésének sokszoros növelése.

A mezőgazdasági termelés újabb fellendítése az egész párt, az egész nép ügye. Ez a kommunizmusnak az a területe, amelyet a szovjet rendszer teljes erejével keli meghódítanunk.

— Pártunk tevékenységének lényegét abban látja — jelentette ki Hruscsov, hogy emeljük a nép jólétét, fejlesszük és még jobban kielégítsük a szovjet emberek anyagi és szellemi igényeit.

Hangsúlyozta, hogy a szocialista rendszer a Szovjetunióban ma már az érettségnek olyan szakaszába lépett, amikor a legnagyobb teljességgel tárulnak fel lehetőségei. A szocializmusnak a gazdasági fejlődés ütemében mutatkozó fölénye egyre gyümölcsözőbben érvényesül nemcsak az anyagi termelés, hanem a fogyasztás területén is.

— A Szovjetunióban a nemzeti jövedelem háromnegyed részéből a dolgozók személyes szük! ségleteit fedezzük — mondotta | Hruscsov, majd hangsúlyozta, hogy

években a Szovjetunióban ezer főnyi lakosra számítva kétszer annyi lakás épült, mint az Egyesült Államokban és Franciaországban, több mint kétszer annyi, mint Angliában és Olaszországban.

— önkéntelenül is ezt keil mondanom: szimbólumunkká vált az építődaru — jegyezte meg Hruscsov.

Sikeresen teljesítettük az 1956—1960. évi állami lakás- építési programot. A legutóbbi öt év alatt több házat építettünk, mint az előző 15 esztendőben. Körülbelül 50 millió ember, az egész lakosságnak majdnem a negyede kapott új lakást.

— Még így is kevés nálunk a lakás, a lakásprobléma továbbra is igen komoly — mondotta Hruscsov, majd rámutatott, hogy a Szovjetunióban a városi lakosság lényegesen gyorsabban növekszik, mint ahogyan azt számítani lehetett. Közölte, hogy a hétéves terv hátralévő négy éve alatt körülbelül 400 millió négyzetméternyi területet kell lakással beépíteni, vagyis 1,6-saer többet, mint a negyedik és az ötödik ötéves tervben együttvéve. Faluhelyen több mint 4 millió házat fognak építeni.

— Pártunk politikáját a kommunizmus e magasztos eszméje hatja át: mindent az emberért, az ember javáért! — jelentette ki Hruscsov.

Megjegyezte, hogy a dolgozók szükségleteinek hatalmas részét fedezik már napjainkban is közalapokból. Azok a kifizetések és kedvezmények, amelyeket 196Ü- ban a lakosság ezekből az alapokból kapott, 24,5 milliárd rubelre rúgtak az 1940. évi 4,2 milliárd rubellel szemben.

A hétéves terv értelmében a társadalmi fogyasztási alapok 1965-ben 40 milliárd rubelre növekszenek Ezekből az alapokból

tartanak el jelenleg több, mbhC 20 millió nyugdíjast, körülbelül 4 millió tanuló számára biztosítanak állami ösztöndíjat és szállást, több mint 600 000 iskolai tanulót internátusokban, alapjában véve állami költségen tartanak el.

A társadalombiztosítás és & kolhozok anyagi eszközei alapján több mint 7 millió munkás, kolhozparaszt, alkalmazott és ezek gyermekei részesülnek évente üdülésben és gyógykezelésben. Körülbelül 7 millió anya kap állami segélyt. ..Lám, ezt jelentik a közalapok!” —

— hangsúlyozta Hruscsov.

Az SZKP Központi Bizottságának első titkára kijelentette:

— Joggal büszkélkedünk azzal, hogy a szovjet társadalom a világ legműveltebb társadalmává vált, a szovjet tudomány pedig élenjáró helyeket foglalt el a legfontosabb ismeretágak területén.

A kommunizmus tudást ad mindenkinek

a szocializmus viszonyai között minél nagyobb a nemzeti jövedelem, annál magasabb a nép jóléte

A tömegek ismereteiből, magas- I fokú kultúrájából meríti az erőt I és a biztonságot az újabb sikeres fejlődéshez!

; — A tudomány virágzása en; nek ékes bizonyítéka — állapí- ! tolta meg Hruscsov, majd közöl- ! te, hogy a Szovjetunióban a tu- I dományos dolgozók száma meg- | haladja a 350 000-et, a tudomá- jnyos intézményeké pedig 4000 körül mozog. A szovjet tudósok becsülettel teljesítik a haza iránti kötelességüket.

— A szovjet tudósok széles arcvonalon dolgoznak korunk egyik legfontosabb problémájának területén: az irányítható termonukleáris reakció

megvalósításán.

Hruscsov különösen kiemelte a szovjet tudománynak a világűr meghódításában aratott sikereit. Hangsúlyozta, hogy e sikerek újsbb ragyogó korszakot nyitottak meg az ember tudományos ismereteinek fejlesztésében.

— A XX. kongresszus határozatainak valóraváltása során — mondotta az SZKP Központi Bizottságának első titkára — a párt nagy figyelmet fordított a szocialista termelési és társadalmi viszonyok fejlesztésére és tökéletesítésére.

— Pártunk ebben látja a kommunista társadalmi viszonyokra, a szabad, általánosan fejlett és magasfokú öntudattal bíró emberek közötti kapcsolatok legtökéletesebb típusára, a barátságon és az elvtársiasságon alapuló viszonyokra való áttérés alapvető útját.

Hruscsov megjegyezte, hogy a legutóbbi években a párt a szovjet társadalom életének minden területén nagyarányú szociális — gazdasági intézkedéseket hajtott .égre. — Ezek forradalmi jelentősége nemcsak az, hogy lehelévé tették az anyagi-műszaki alap megszilárdítását, hanem az is, nogy iontos szerepet játszottak a társadalmi viszonyok fejlesztésében, a szocialista tulajdon kéi termájának további közelebbho- : zásában.

Az új csírái egyre világosabban láthatók a munka jellegében, a termelő munkások kapcsolataiban. A dolgozók mind nagyobb tömegeinek válik vérévé, hogy öntudatosan, egész erejüknek, képességeik- j nek megfelelően dolgozzanak.

— Nagy jelentőséget tulajdonítunk a kommunista munkakol- lektlvák és élmunkások mozgal| mának. Kétségtelen, hogy idővel I az élet kitermeli a szocialista munkaverseny más, még tökéle- : tesebb formáit — mondotta Hruscsov.

— Az az elképzelés, amely a bőség ismérvét a személyi tulajdon határtalan megnövekedésében látja, nem a mi elképzelésünk, a kommunizmustól idegen elképzelés.

— A dolgozók számos tárgyra vonatkozó személyi tulajdona, mint a személyi igény formája, nem mond ellent a kommunista építésnek, amíg ennek mértéke ésszerű és nem válik öncélúvá. A túlzott személyi tulajdon bizonyos feltételek között a társadalmi haladás fékezőjévé, a magántulajdoni igények melegágyává válhat és gyakran válik is, és kispolgári elfajuláshoz vezethet.

— A Szovjetunió nemzeti jövedelme 1960-ban több mint másfélszer akkora volt, mint 1955-ben. A legutóbbi tíz év alatt az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem 2,2-szeresére nőtt. A Szovjetunióban az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem sokkal gyorsabban növekszik, mint a legfejlettebb kapitalista országokban.

Hruscsov közölte a kongresszus küldötteivel, hogy a nemzeti jövedelem növekedése alapján a szovjet munkások és alkalmazottak reáljövedelme — egy dolgozóra számítva — az elmúlt ötéves időszakban 27 százalékkal, a kolhozparasztok jövedelme 33 százalékkal emelkedett.

A hétéves terv során a munkások, az alkalmazottak és a kolhozparasztok reáljövedelme 40 százalékkal növekszik majd.

A Szovjetunióban szakadatlanul növekszik a fogyasztás. Az állami és szövetkezeti kereskedelem kicsinybeni áruforgalma

1960-bán több mint másfélszer akkora volt, mint 1955-ben. A hétéves terv első három évében

az áruforgalom növekedési üteme gyorsabb volt az előirányzottnál. Ugyanakkor még nem tudjuk teljesen kielégíteni bizonyos árucikkekben a lakosság keresletét. Egyes árucikkek hiányzanak az üzletek polcairól, s ez munkánk komoly bírálata.

Hruscsov közölte, hogy körülbelül negyven millió munkás és alkalmazott került új fizetési viszonyok közé. A hétéves terv hátralevő évei alatt a munkabérminimumot 50—60 új rubelre emeljük. Felemeljük a középfizetésű munkások és alkalmazottak bértételeit is.

— A dolgozók igen érezhető munkabértöbbletben részesülnek , az adók megszüntetésének ered- | menyeképpen, ami 1960. október ! 1-vel már meg is kezdődött.

1965 végén a Szovjetunióban nem lesz semmiféle olyan adó, ' amely a lakosságot terheli.

Az adók megszüntetése a

szovjet nép kiemelkedő szociális vívmánya”

!— mondta Hruscsov.

Hruscsov kijelentette, hogy a ' lakásépítés mérvét és ütemét te- ;kintve a Szovjetunió az első helyei foglalja el a világom. Az utóbbi

a burzsoá individualizmussal az elvtársiasság és a közösség elvét.

Hruscsov rámutatott arra, hogy a szocialista termelési viszonyok összessége és fejlődése törvényszerűen elvezet a város és a falu között, a szovjet társadalom osztályai és társadalmi csoportjai között meglevő különbségek fokozatos elmosódásához, a munkások, a parasztok és az értelmiségiek kölcsönös kapcsolataiban a kommunista alapelvek kibontakozásához és megszilárdulásához.

Egyre inkább közeledik egymáshoz a szovjet társadalom két baráti osztálya, a munkásosztály és a kolhozparasztság,

s mind jobbam szilárdul megbonthatatlan szövetségük. A szovjet paraszság közeledik a munkásosztályhoz a képzettség és a munkaviszonyok, a kulturális műszaki színvonal tékintétében. A parasztoknak a munkásokkal egyenlő politikai jogaik vannak, alapvető érdekeik is azonosak. A munkásosztály és a parasztság között a különbségek a döntő, fő dolgokban megszűntek, az osztályhatárok végérvényes elmosódásának folyamata mind gyorsabban megy végbe.

— A technikai haladás, a dolgozók kulturális-technikai fel- emalkedese alapján megszűnnek a lényeges különbségek a szellemi és a fizikai munka között — állapította meg Hruscsov.

— Az élenjáró technika és ismereteit birtokában a munkás és a paraszt munkája egyesíti magában a fizikai és a szellemi munka elemeit. Jelenleg a munkások 40 százalékának és a kolhozparasztok több mint 23 százalékának van közép- és felsőfokú végzettsége.

— Ilymódon — jelentette ki Hruscsov — hazánkban a jelenlegi viszonyok között az osztályok kölcsönös kapcsolatai fejlődésüknek új szakaszába léptek. Á proletár depokrácia általános népi, szocialista demokráciává változik át. Nagy megelégedéssel állapítjuk meg, hogy

ma már közel vagyunk a l V. I. Lenin által kitűzött célhoz, ahhoz, hogy kivétel nélkül minden állampolgárt bevonjunk az állami feladatok végzésébe.

1 Hruscsov megállapította, hogy a | szovjet emberek tízmilliói vesznek részt az ország ügyeinek intézésében, hajtanak végre társadalmi megbízatásokat, majd kijelentette: — Minden szovjet embernek tevékenyen részt kell vennie a társadalom ügyeinek intézésében! Ez a mi jelszavunk, ez a mi feladatunk.

— Amikor pártunk sarkalatos feladattá tette az állami tervek fejlesztésének, a tanácsok társadalmi önkormányzati szervvé való átalakításának feladatát, — jelentette ki Hruscsov —, ugyanakkor továbbra is arra törekszik, hogy mind több állami funkciót bízzon társadalmi szervezetekre.

Az SZKP Központi Bizottságának első titkára leleplezte a kommunizmus eszmei ellenfeleinek ama állítását, amely szerint a kommunizmus elkerülhetetlenül konfliktust okoz a személyiség és a társadalom között és a személyiség elfojtásához vezet.

Kijelentette, hogy a teljes szabadság és boldogság ismérve az olyan társadalmi rend, amely megszabadítja az embert a ki(Folytatás a 6. oldal«**-)

■ marad az ipari termelés növekedésének ütemétől, valamint a lakosság növekvő szükségleteitől.

Ezzel magyarázható, hogy a mezőgazdaságban elért vitathatatlan és jelentős sikerek ellenére az országban még most sincs elég egyes termékekből, különösen húsból. Ezért vannak nehéz- : ségek a lakosságnak az állattenyésztés termékeivel való ellá- ■ tása tekintetében.

4 mezőgazdasági termelés rövid idő ulutt erősen növekedni fo»«r

| Hruscsov kijelentette, hogy a, társadalmi viszonyok erőteljesen i fejlődnek az anyagi és a kultu- j rális javak elosztásában is. Ez j elsősorban kitűnik a munka sze- j rinti elosztás szocialista elvének j továbbfejlődésében, amely elv j a szükségletek szerinti elosztás kommunista elvére való áttérésnek legfontosabb feltétele.

— Az anyagi és eszmei ösztönző erők összekapcsolásában látja a pórt azt a biztos utat, amely a bőség megteremtéséhez és az igények szerinti elosztáshoz, a kommunista munka győzelméhez vezet, s okvetlenül el is vezet bennünket — jelentette ki Hruscsov.

Hozzáfűzte, hogy:

4 kom ni iiiiistái* a magántula jdon világává szembeállítják a társadalmi tulajdont,

5