Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1961-10-18 / 245. szám

Hruscsov elvtárs beszái mólója (fotytoflk» m 3. oWah-ol.) zsákmányolás igájától, széleskörű demokratikus jogokat ad neki, biztosítja számára a lehetőséget, hogy emberhez méltó feltételek között éljen, megadja neki a biz­tos holnap tudatát, feltárja egyé­ni képességeit és tehetségét, megszilárdítja azt a tudatát, hogy munkája az egész társadalom ja­vát szolgálja. — A szocializmus éppen ilyen társadalmi rend — hangsúlyozta Hruscsov, majd hozzátette: — A szocialista rend által létrehozott összes értékek közül a legdrágább az új em­ber, a kommunizmus tevé­keny építője. A továbbiakban Hruscsov a j kővetkezőket mondotta: — Az j imperlhlizmus ideológusai a ka­pitalizmus országait „nyílt társa­dalomnak” nevezik, a Szovjet­uniót pedig „zárt társadalom­nak”. Igen, egyetértünk abban, hogy a mi szocialista államunk va­lóban zárva van a kizsákmányoló és harácsoló monopoltőke, a mun­kanélküliség, a haramia-törvé­nyek, a zülleeztö. dekadens ideo­lógia előtt. Természetesen az imperia­lista urak azt szeretnék, ha a szocialista társadalom nyitva áll­na kémtevékenységük számára. A szocializmus ellen irányuló fel­forgató tevékenység számára azonban a szovjet társadalom zárva, szigorúan zárva van! Hruscsov hozzátette, hogy a szovjet társadalom nyitva áll az olyan külföldiek előtt, akik tisz­ta szívvel küzdenek. Nyitva áll a becsületes kereskedelem, a tu­dományos, technikai és művelő­dési vívmányok cseréje, az igaz­ságnak megfelelő tájékoztatás előtt. Már régóta javasoljuk a ka­pitalista világnak, hogy ne a fegyverkezési versenyben mérjük össze erőinket, hanem a dolgozók életének megjaví­tásában — mondta Hruscsov. — Meggyő­ződésünk, hogy a kapitalizmus nem tud helytállni ebben a ver­senyben. Meggyőződésünk, hogy végered­ményben minden nép helyesen választ majd, előnyben részesíti a kommunizmus valóban szabad világát és elfordul a kapitalizmus úgynevezett „szabad világától”. A% öt feladat Nyikáta Hruscsov ezután kije­lentette, hogy az elkövetkezendő évekre belpolitikai téren a pórt öt feladatot állít a kommunisták és az egész szovjet nép elé. — Első — az egész nép erőfe­szítését arra kell irányítani, hogy teljesítsék és túlteljesítsék a hét­éves tervet, amely fontos korszak a kommunizmus anyagi-műszaki alapjának megteremtésében. Az anyagi termelés színvonalát a jö­vőben is emelni kell. s a szük­séges színvonalon kell tartani az ország védelmi képességét. — Második — meg kell gyor­sítani a technikai fejlődést a szo­cialista ipar minden ágában, ki­váltképpen fejleszteni kell a vil- lamoscnergia-termelcst, a vegy­ipart. a gépgyártást, a fémkohá­szatot és a f ütőanyagi part. — Harmadik — olyan színvo­nalat kell elérni az ipar és me­zőgazdaság fejlesztésében, amely lehetővé teszi a lakosság ipar­cikk és élelmiszer-szükségleteinek teljesebb kielégítését. — Negyedik — a mezőgazdaság fejlesztését az egész párt és az egész nép ügyévé kell tenni. — Ötödik — tovább kell ha­ladni a kulturális és szociális építés minden frontján. A lenini párt a kommunizmus győ­zelméért folytatott harc szervezője című fejezetre áttérve Hruscsov kijelentette, hogy a személyi kul­tusz megbírálásának és következ­ményei felszámolásának rend­kívül nagy politikai és gyakor­lati jelentősége volt. — Ha nem ítéltük volna el a személyi kultuszt, nem küzdöt­tük volna le hátrányos követkéz? ményeit és nem állítottuk volna helyre a párt- és állami tevé­kenység lenini elveit — jelentet­te ki Hruscsov —, akkor ez az­zal a veszéllyel járt volna, hogy a párt elszakad a tömegektől, a néptől, súlyosan megsérti a szov­jet demokráciát és a forradalmi törvényességet, meglassul az or­szág gazdasági fejlődése, hanyat­lik a kommunizmus építésének üteme és ennek következtében csökken a dolgozók jóléte. — Nemzetközi vonatkozásban gyengült volna a Szovjetunió helyzete a világ küzdőterén, rosszabbodtak volna kapcso­latai más országokkal, ami komoly következményeket rejtett volna magában. — Ezért volt olyan óriási po- (Wtikai és gyakorlati jelentősége ■a személyi kultusz megbírálasá­nak és következményei leküzdé­sének — hangsúlyozta Hruscsov. — A párt számot vetett azzal — jelentette ki Hruscsov —, hogy a hibák és torzítások feltárása, a hatalommal való visszaélések le­leplezése bizonyos keserűséget, sőt elégedetlenséget kelthet a párt soraiban és a nép körében, bizonyos hátrányokkal jár, átme­neti nehézségeket okoz az SZKP és a marxista-leninista testvér- pártok számára. Mégis a párt bátran szembenézett a nehézsé­gekkel, becsületesen és nyíltan megmondta a népnek a teljes igazságot, mert mélyen áthatotta az a hit, hogy a nép helyesen fogja fel a párt vonalát. Nem is csalódott. Hruscsov kijelentette: A szovjet kommunisták büszkén mondhatják: nem tettük tönkre a lenini párt becsületét és méltóságát, a párt tekintélye mérhetetle­nül megnőtt, a nemzetközi kommunista mozgalom új, magasabb fokra emelkedett. Ma pártunk egységes, szik­laszilárd mint még soha! — A XX. pártkongresszuson kifejezésre juttatott lenini irány­vonalat — folytatta Hruscsov — eleinte elkeseredett ellenállással fogadták a pártellenes elemek, a revizionisták és a dogmatikusok azok. akik megcsontosodott hívei voltak a személyi kultusz idején uralkodó módszereknek és rend­szernek. A párt lenini irányvonala el­len lépett fel az a pártelle­nes frakciós csoport, amely­nek tagjai Molotov, Kagano- vics. Malenkov, Vorosilov, Bulganyin. Pervuhin, Szabu- ' rov és hozzájuk csatlakozott Sepilov voltak. Az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára hangsúlyozta, hogy a pártellenes csoport ellen vívott harc éles elvi, politikai küzdelem volt az új harca a ré­gi ellen. Arról volt szó, hogy pártunk továbbra is folytatja-e a XX. kongresszuson kijelölt le­nini politikát, vagy újból feltá­madnak a személyi kultusz idő­szakának az egész párt részéről elítélt nyódszerei. Hruscsov emlékeztetett arra, hogy nem sókkal később, 1957 októberében az SZKP Központi Bizottságának plénuma határo­zottan visszaverte Zsukov volt honvédelmi miniszternek azon próbálkozásait, hogy lépjenek a kalandor- kodás útjára. kövessenek olyan irányvonalat, amely elszakítja a fegyveres erőket a párttól, szembeállítja a szovjet hadsereget a pártve­zetéssel. — Visszaverve a. levitézlett frakciósokat, intrikusokat és kar­rieristákat, a párt még szorosabb­a XX. kongresszus Irányvonala lelkes helyeslésre talált a nemzetközi kommunista mozgalomban, a marxista—leninista testvérpár­toknál. — Ugyanakkor — foly- tata — pártunknak a személyi kultusz káros következményeinek leküzdését célzó irányvonala — mint később kiderült — nem ta­lált kellő megértésre az Albán Munkapárt vezetőinél, sőt mi több, e vezetők harcot indítotiak ezen irányvonal ellen. — Az albán vezetők már nem is titkolják — mondotta Hrus­csov —, hogy nem tetszik nekik pártunknak az az irányvonala, amelynek célja Sztálin személyi kultusza káros következményei­nek határozott kiküszöbölése, a hatalommal való visszaélések éles elítélése, a párt- és az állami élet lenini szabályainak helyreállítása. — Az albán vezetőknek ezt az álláspontját az magyarázza, hogy ők maguk, — sajnálatunkra és bánatunkra — megismétlik azo­kat a módszereket, amelyeket ha­zánkban alkalmaztak a személyi kultusz idején, — jelentette ki Hruscsov, majd így folytatta: — A pártunk XX. kongresszu­sán kidolgozott irányvonal lenini irányvonal és mi nem engedhetünk ilyen elvi kér­désben sem az albán vezetők­nek. sem bárki másnak. — Az albán vezetők vissza pró­bálják húzni pártunkat azokhoz a viszonyokhoz, amelyek nekik tet­szenek. de amelyek hazánkban soha többé nem ismétlődnek meg. Pártunk továbbra is határozottan és következetesen végrehajtja XX. kongresszusának irányvonalát, amely kiállta az idő próbáját. Senki sem tud letéríteni bennün­ket a lenini útról! hangsúlyoz­ta Hruscsov. Az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára így folytatta; — Ha az albán vezetők nagy- rabecsülik népük érdekei és a szocializmus építésének ügyét, ha ténylegesen barátságot kívánnak a Szovjetunió Kommunista Párt- j jával, á többi testvérpártokkal,1 akkor le kell mondaniok téves né- j zeteikről, vissza kell térniök a szocialista közöiség testvéri csa­ládjával való egység és szoros együttműködés útjára, az egész nemzetközi kommunista mozga­lommal való egység útjára. — Ami pártunkat illeti, pár­tunk továbbra is nemzetközi kötelességének megfelelően minden tőle telhetőt megtesz, hogy Albánia egy sorba ha­ladjon minden szocialista or­szággal. — Nincs egyetlen olyan nagy bel- vagy külpolitikai kérdés, amelyet pártunkban nem vitat­tunk volna meg kollektív módon és ennek során ne érvényesült volna a párt kollektív tapaszta­lata. — jelentette ki Hruscsov és hozzátette: •— Éppen ez a lenini elvek megvalósítása. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a párton belüli demokrácia fejlesz­tése, a helyi pártszervek jogainak kiterjesztése és szerepének foko­zása, a liollcliiív vezetés elvének betartása a pártot még harci«épesebbé tette, megszilárdította a párt kapcsola­tait a tömegekkel. Közölte, hogy a beszámolási időszakban az SZKP taglétszáma majdn.em 2,5 millió fővel növe­kedett. Míg a XX. pártkongresz- szus idején a pártnak 7 215 505 tagja volt, addig a XXII. kong­resszus idejére (1901. október 1- re) a párt taglétszáma 9 716 005 főre emelkedett. — Jelenleg elsőrendű jelentő­ségűvé válik — folytatta Hrus­csov — a párt-, állami és társa­dalmi ellenőrzés felülről le és alulról fel. A párt-, állami és tár­sadalmi ellenőrzés rendszere ha­talmas eszköz ahhoz, hogy igazi demokratikus elvek alapján töké­letesítsük a kommunizmus épí­tésének irányítását, a nagy töme­gek kommunista nevelésének nagyszerű iskolája. — A tanácsok, — mondotta Hruscsov, — a nép mindent át­fogó szervezetei, amelyekben egy­sége ölt testet. A tanácsok milliók társadal­mi tevékenységének olyan is­kolájává váltak, amilyent az emberiség fejlődésének eddi­gi története során még nem ismert. — A tanácsok egész tevékeny­sége társadalmunk nagyszerű de­mokratizmusának legjobb bizonyí­téka, — hangsúlyozta Hruscsov. Közölte, hogy a tanácstagok szá­ma hozzávetőleg kétmillió. Ezen­kívül további több. mint kétmil­lió aktivista vesz részt a taná­csok állandó bizoltságainak mun­kájában. — A Szovjetunió, — mondot­ta Hruscsov, — fejlődésének új szakaszába lépett, magasabb szintre emelkedett a, szocialista demokrácia. A Szovjetunió új alkotmá­nyának. amelynek kidolgozá­sát most kezdjük, tükröznie kell a szovjet társadalom életének új vonásait a kom­munizmus kibontakozó építé­sének időszakában. — Amint a szovjet társadalom, a kommunizmus felé halad, — folytatta Hruscsov, — a szakszer­vezetek funkciói bővülni fognak, mind újabb olyan problémák tar­toznak majd tevékenységük kö­rébe, amelyekkel azelőtt az ál­lamapparátus szervei foglalkoz­tak. Pártunk előmozdítja'a szak- szervezetek gazdaságvezető tevé­kenységének fokozását. Hruscsov kijelentette: ■ — A lenini kommunista ifjúsá­gi szövetség fő feladata az, hogy az ifjakat és a leányo­kat a forradalmi harc hősi hagyományain, a munkások, a kolhozparasztok, az értel­miség önfeláldozó munkájá­nak példáján, a marxizmus— leninizmus nagy eszméin ne­velje. Mint Hruscsov megjegyezte, az SZKP nagy elméleti munkája a legteljesebben új programjában ölt testet, amely a Szovjetunióban folyó kommunista építés filozófiai, közgazdaságtani és politikai megalapozása. — A kommunizmus építésében kivívott gyakorlati sikereink, — mondotta, — egyben az elmélet fejlesztésében aratott sikerek is. Éppen ilyen szemszögből kell tekinteni azokat a kimagasló tár-, sadalmi és gazdasági intézkedé­seket, amelyeket a pórt a leg­utóbbi években foganatosított. — A pártépítés területén a kö­vetkező fő feladatok várnak megoldásra. — A párt a szovjet nép erő­feszítéseit mindenekelőtt a kom­munizmus anyagi és iechnikai alapjának megteremtésére, az új társadalmi viszonyok tökéle­tesítésére, valamint arra fogja irá­nyítani, hogy minden; szovjet embert a kommunista tudatos­ság szellemében neveljen. — A párt figyelmét rá kell irányítani a hétéves terv telje­sítésére, a munkatermelékeny­ség szakadatlan emelésére és » dolgozók jólétének fokozására. — A párt következetesen be­tartja a partéiét lenini normáit és a kollektív vezetés elveit. A párt erősíteni fogja sorainak egységét és ósszef orrait ságát4 niegvédelmezi a niarxizmus-lc- ninizmus tisztaságát, erélyes har­cot folytat a marxista-leninista pártossággal összeegyeztethetet­len frakciózás és klikk -szellem minden megnyilvánulása ellen. — A párt minden eszközzel előmozdítja a tanácsok, a szak- szervezetek, a Komszomol és a többi tömegszervezet tevékeny­ségének kiszélesitését és javítá­sát. a kommunista építésben és a kommunista nevelésben betöl­tött szerepük fokozását, a tömeg alkotó kezdeményező készségé­nek fejlődését, a Szovjetunió va­lamennyi népe barátságának erő­södését. — A párt a jövőben is ki­dolgozza majd az élet által fel­vetett új elméleti kérdéseket, minden szovjet embert a marxiz- nius-leninizmushoz való hűség szellemében, a burzsoá ideológia minden megnyilatkozásával szemben való kérielhetctlenscg szellinnében, a kommunizmus el­lenségeinek mesterkedéseivel szemben szükséges politikai éber­ség fokozása szellemében lóg ne­velni. — A párt a Szovjetunióban folyó kommunista építést a vi­lág dolgozóival szemben fennálló internacionalista kötelességének teljesítéseként fogja fel. Tovább­ra is lankadatlanul fog harcol­ni a szocialista világrendszer erősítéséért, az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységéért. — Az SZKP fejleszti testvéri kapcsolatait az összes kommu­nista és munkáspártokkal, velük vállvetve erélyesen harcol a marxizmus-leninizmus tisztasá­gáért. az opportunizmus, a fő veszélyt jelentő modern revizio- nizmus különböző megnyilatko­zásai ellen, a dogmatizmus és a szektánsság ellen. Az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára beszámolója be­fejező részében kijelentette: — A XXII. kongresszus szónoki emelvényéről, a kommunista párt és a szovjet nép nevében ünne­pélyesen kijelentjük: a Szov­jetunió változatlanul tovább folytatja békeszerető lenini kül­politikáját, a kölcsönös bizalom és együttműködés kiépítésére tö­rekszik minden állammal, füg­getlenül azok társadalmi rend­szerétől. A Szovjetunió továbbra is küzd a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a szigorú nemzetkö­zi ellenőrzés mellett végrehajtan­dó általános és teljes leszerelés­ért”. A Szovjetunió ismét felhívja azpknak az országoknak kormá­nyait és népeit, amelyek vele együtt harcoltak a hitleri Né­metország ellen, számoljanak le a második világháború maradvá­nyaival, takarítsanak el mindent az útból, ami gátolja a népek közti béke és barátság megerő­sítését, s ami újabb háborús ve­szélyt rejt magában. — Felhívunk minden kormányt a kölcsönös megértésre és együtt­működésre, a megérlelődött nem­zetközi kérdések békás megoldá­sára. A népek szent kötelessége, hogy minden rendelkezésükre ál­ló eszközzel állhatatosan és ak­tívan harcoljanak Földünk béké­jének megőrzéséért és megszi­lárdításáért.” MOSZKVA: (TASZSZ): Nyiki- ta Hruscsov, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizott­ságának első titkára magyar idő szerint 17 óra 30 perckor az SZKP XXII. kongresszusán befe­jezte a Központi Bizottság be­számoló jelentését. A beszámoló hat óra húsz per­cet tartott. 6 ra zárta sorait, megsziládította kapcsolatait a néppel, minden erőt fő irányvonalának sikeres I megvalósítására mozgósított — mondotta Hruscsov. Hruscsov megállapította, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom