Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1961-10-17 / 244. szám

Októberi nap sitté* Mozgó, vagy ólló kép ? 4 mitől sok függ Vasváriban Élethű és kifejező az álló kép? I Egy-egy vonásból látható a nagy (egész? Ezekre keresték a választ az elmúlt napokban a tiszavas- 'vári Munka Tsz-ben. Nem film, közönséges papír helyettesítette náluk a fényképet. Két év ese­ményeit akarták megörökíteni. |De hogyan? ! Akkor — a kép színre kerü- ; lése előtti napokban — még fe- j bérlett a papír. A fénykép, vagy­is a pártszervezet kétéves mun­káját felölelő beszámoló még nem rajzolódott ki, csak a fe­jekben. Nem is lenne jogos a fényképpel összehasonlítani a ve­zetőségválasztó taggyűlés beszá­molóját, ha... S ez a ha hason­lat — engedélyező, mert a Mun­ka Tsz-ben úgy fogtak a beszá­molóhoz, mint a fényképész a fényképezéshez Mégpedig mint egy gyors és beállított képnél szokás. S ez már szót érdemel! A gyors kép, az álló kép nem ad hiteles tükörképet a valóság­ról. Erről megfeledkeztek a tsz Taposom a pedált (Foto: Márton) Jövöre Országos Mezőgazdasági Kiállítás lesz A 64. Országos Mezőgazdasági A kiállításon való részvétel Kiállítást és Vásárt 1962. szep­tember 1—23-a között rendezik Budapesten. A szervezési és elő­készítési munkálatok már meg­kezdődtek. A kiállítás fő fel­adata : a termelőszövetkezetek megszilárdítását és belterjes irá­nyú fejlődését legjobban előse­gítő módszerek bemutatása, az ezekkel kapcsolatos legjobb és legújabb tapasztalatok népszerű­sítése és a második ötéves terv­ben előirányzott célkitűzések megvalósítását segítő legjobb módszerek ismertetése. feltételeit a Földművelésügyi Mi­nisztérium most megjelent hatá­rozata ismerteti. A miniszteri utasítás szerint a kiállításon nö­vénytermesztési, állattenyésztési és gépbemutatók szerepelnek. A kiállítás eredmény-bemutatói­ra 1962. január 31-ig lehet je­lentkezni a megyei tanácsok me­zőgazdasági osztályán. A kiállí­tás tartama alatt bonyolítják le a II. Országos Szántóverseny dön-! tőjét, ugyanekkor rendezik Bu­dapesten a III. Nemzetközi Bor­versenyt. (A „Magyar Mezőgazdaság ’-bál) | Beledből a széf u hajamba, port hengerget a szemembe, csintalankodik velem, mint egy vásott kölyök. S én ülök a nyeregben, körülöttem úgy esik szét és áll össze a világ, akár a tirimókus az elragadta­tott kisgyermek kezében. Meg­annyi színes ábra, dolguk után siető emberek, ráérő villany- oszlopok, fehérségükkel hival­kodó, kacér épületek marad­nak el mögöttem, amíg én ta­posom a pedált. Rálő a Nap a kormány nik­kelére, elvakultan kapom el pillantásomat, s beleszédülök, belef eledkezek. a sebességbe. Részegítő érzés, bódult pilla­nat. S ekkor... harsogó zúgás­sal vág el mellettem egy mo­torbicikli. Egy szempillantás, s már csak a portömeget látom, amit felkavart. Éli csak tapo­som a pedált, miközben óriás autó-bogarak zümmögnek körü­löttem, fejem felett méltóságtel­jesen húz a budapesti repülő­gép. Taposom a pedált, zötyög a kerék a köveken, s egy gyalo­gos ember nagy batyuval irigy­kedve néz utánam. S míg én taposom a pedált, míg zötyög a kerék a köveken, valahol tur- bo-motorok szelik ketté a fel­hőket, mint éles kés a foszló ke­nyeret, kacskaringós bukfencet hánynak a hegyek fölött, s tovább fúrják magukat a leve­gőbe. Taposom a pedált, s tán - ugyanakkor rakéta cikázik a Föld körül, s lehet, hogy már ug­rásra feszülnek az újabb Vosz- tokok, neki a Holdnak, neki a mindenségnek. De én is taposom a pedált. Gyorsabban haladok, mint a járókelők, de elmaradok a für­ge motorbiciklik és büszke gép­kocsik mögött. De haladok... De... De lehet, hogy holnap már én is a motorkerékpár kormá­nyának feszülök. Lehet, hogy holnapután a volánra tapad erősen a kezem, vagy az illanó felhők felett a botkormánnyal játszadozok. S később, még később talán... Talán kiszágul- dok a Földből, leigázom a min- denséget! Taposom a pedált. Sietni kell... Győri Illés György r***-* *-**-*+>*-**** if********-***-*******-**-**)«-*-******)«-***-)«-**­Méi egyszer a tsz-vezetíík pi Sitikai és szakmai tivábbképzésérii PRÓBAKŐ VOLT ez az esz­tendő a közös gazdaságokban. A sokrétű feladatokat szokatlan időjárásban kellett megoldani. Ahol az első esztendőben ered­ményes munkát végeztek, ez­után kevesebb gonddal kell meg­birkózni. A további tennivaló­kat azonban csak akkor lesznek képesek sikeresen valóra válta­ni a termelőszövetkezetek ve­zetői, dolgozói, ha a becsületes munka mellett minden lehetősé­get kihasználnak politikai és szakmai képzettségük gyarapítá­sa érdekében. Néhány héttel korábban be­számoltunk arról, milyen tervek várnak megvitatásra, megvalósí­tásra a szövetkezeti vezetők to­vábbképzését illetően. Azóta a párt megyei végrehajtó bizottsá­ga napirendre tűzte a közös gaz­daságok vezetőinek politikai és szakmai . továbbképzését és meg­felelő határozátok születtek. A határozatok értelmében 1962 feb­ruárjában száz tsz elnök részesül egy hónapos, bentlakásos tovább­képzésben. Az egy hón>ro, tsz Mnokkép- ző tanfolyamon kívül helyesnek találta a párt végrehajtó bizott­sága, hogy minden járásban, no­vember 24-től 1962 március 30-ig, havonta két alkalommal a tsz-ek és tsz.cs-ék választott vezetői ré­szére továbbképzést rendezzenek. Ezzel már az idén is kísérletez­tek egyes járásokban, néhány he­lyen eredményesen. Hiba volt vi­szont, hogy a továbbképzés gyak­ran tájékoztató és beszámoltató jellegű volt, és nem szolgálta kellően a tsz-vezetők politikai és szakmai továbbképzését. Ked­vezőtlenül hatott az is, hogy nem egységes terv alapján tör­tént az oktatás. Ezen a helyze­ten változtat az oktatásra vo­natkozó mostani határozat, amelynek értelmében egységes tematika alapján kell a havonta két alkalommal megrendezésre kerülő oktatást megtartani. OLYAN KÉRDÉSEK is meg­vitatásra kerülnek a szakmai anyagok mellett, mint a mun­kás-paraszt szövetség időszerű kérdései, a tanácsok szerepe a szocialista nagyüzemek további erősítésében. Ezeket az előadáso­kat minden járásban a helyi vi­szonyoknak. sajátosságoknak megfelelően kell majd kielégí­teni. Csak így lehet eredményes a továbbképzés. Ebben az év­ben, illetve a következő gazda­sági évben fokozott gondot for­dít a megyéi pártbizottság és a megyei tanács a különböző bri­gádvezetők oktatására is. Ez év decemberétől 1962 március 30-ig a növénytermesztési, állatte­nyésztési, kertészeti és öntözési brigádvezetők, valamint a ser­téstenyésztésre szakosított tsz-ek sertésgondozói részére 10 napos bentlakásos ■ tanfolyamot rendez­nek minden járásban. Az öntö­zési szakembereknek megyénk­ben persze egy tanfolyam is ele­gendő. A megyei szervek az. eddigiek­nél nagyobb gondot kívánnak fordítani a tsz-vezetők tovább­képzésére. Jobb szervező és irá­nyító munkára van szükség. A különböző szervezett oktatás nagy gondot, körültekintést igé­nyel. Ha csak egy-két hetet késik valamelyik tanfolyam kezdése, ez a következő, másik iskola rovására történne. Ezért a járási szervek által is ismert oktatási tervek csak alapos ta­nulmányozással és gondos munká­val válthatók valóra. Ez azonban nemcsak a járási szervektől, ha­nem a megyei szervektől, külö­nösen a megyei tanács szakveze­tőitől is tervszerűbb munkát igé­nyel. NEM LEHET EREDMÉNYES ott a gazdálkodás, ahol a tsz vezetői nem rendelkeznek a szükséges ismeretekkel. A politi­kai és szakmai továbbképzés je­lentősen hozzájárul a vezetés színvonalának növeléséhez, amely nélkül nem lehet a feladatokat jól megoldani. Az említett tan­folyamokon kívül persze még sok lehetőség kínálkozik u tovább­képzésre. A szervezett pártokta­tás. az ezüstkalászos tanfolya­mok, ismeretterjesztő előadások, technikumok, főiskolák, egyete­mek és szakmunkásképzők által biztosított lehetőségek még nin­csenek megfelelően kiaknázva. Ha azonban a szövetkezetek irá­nyításával megbízottak nemcsak a közvetlen, mindennapi terme­lési feladatok megoldását segí­tik, hanem szószólóivá válnak a továbbképzés fontosságának is, bízón;, ára eredményesebb lesz a munka, az emberekkel való fog­lalkozás. A tanulás fontossága különö­sen szükségszerűen vetődik fel azok részéről, akik az utóbbi időben szinte sehol sem tanul­tak. A tsz-vezetők egy része a szervező, irányító és nem agy­szer a fizikai munka mellett nem vette észre, hogy tudása hiányos, ismeretei nem nyújta­nak biztos alapot egy-egy szak­terület vezetéséhez. A vezetők többsége megérdemelten élvezi választói, a járási és megyei szervek bizalmát. Tévednek az"''ban. akik azt hiszik, hogy ismeretség, barátság révén ak­kor is tisztségben maradnak, ha nem tanulnak, nem értenek a vezetéshez és az irányításuk Matt lévő gazdaságban sorozatosan elmulasztják — a vezetés hibája miatt — az előírások teljesíté­sét. A hozzá nem értő vezetőket nem támogatják a dolgozók. Ma már nem lehet hangzatos sza­vakkal ..irányítani”. Azok a jó vezetők, s azok lesznek az alkal­mas tisztségviselők, akik tanul­nak. másokat is képesek taníta­ni, ismerik szakmai és politikai feladataikat, értenek a dolgozók neveléséhez és bővítik általános műveltségüket is. Az ilyen veze­tőket joggal és méltón követik a dolgozók, megérdemelten bíznak bennük. MÁSOKAT TANÍTANI, nevel­ni csak az képes, aki állandóan tanul, lépést tart a külöböző szaktudományokkal. S talán so­ha nem volt rá annyira szükség, mint napjainkban, hogy a közös gazdaságok dolgozóit tanítsák, neveljék a vezetők, mert fejlett, korszerű, minden igényt kielégí­tő nagyüzemeket csak hozzáértő vezetőkkel. dolgozókkal lehet megteremteni. S akik ezt megér­tik, minden lehetőséget kihasz­nálnak tudásuk növelésére, azok eredményesebben teljesítik vá­lasztóik, a nép, a párt, a szö­vetkezet által meghatározott fel­adatokat. Nagy Tibor kommunistái. Pedig nincs mit félni a való helyzetet mozgásá­ban ábrázolni, hisz több a jó vo­nás. mint a rossz. Idejekorán végeztek az őszi betakarítással, a községben elsőnek, október 12-én már csak néhány hold vetniva- lójuk volt hátra. Talán a leg­komolyabb érv a Munka Tsz egész tagsága mellett, hogy már most 37 forintot ér náluk egy munkaegység. Mindebben ott van a huszonöttagú pártszervezet akarása, igyekvése is. Mégsem tárult volna fel a hét­köznapi élet sok jellemző moz­zanata az igen fontos beszámoló­ban. — A két év munkáját foglal­juk bele... — mondták a párt­vezetőség tagjai. Ám a hogyan is lényeges, hogyan vetítik a taggyűlés elé, a fényképész ese­mény- és tényrögzítő lencséjével; vagy mozgásában, előremutatóan, a problémák, a fejeket fájdító gondok elemzésével. Ügynevezett sima beszámolóra gondoltak elő­ször a pártvezetőség tagjai, s azzal is megkéstek. Érzékelteti az is, hogy a taggyűlést megelő­ző vezetőségi ülésen akarták ösz- szeállítani a beszámolót, holott már ott a jóváhagyásnak kell megtörténni. — Nincs nálunk különösebb baj! — vélekedtek a beszámoló készítői. Ez látszatra elfogad­ható, gazdaságilag jól áll a tsz, jó a hangulat, a munkakedv. De az emberek nevelése, a sokat említett tudat-formálás a Munka Tsz-ben, szorosabban véve a pártszervezetben is okoz még gondokat. Hogy csak néhányat említsünk: a gerinctelenség még néhány kommunistában otthonos. Avagy a nők megbecsülése. Ez sem minden férfiember sajátja. S sovány érv az, hogy a „nők nem akarnak funkciót vállalni”. Vajon a pártszervezet sok verej­téket hullatott, hogy a tsz-ben dolgozó nők (a tagság 60 száza­léka) leküzdje a kisebbségi ér­zését? Nincs egyetlen pártveze­tőségi tag se a nők közül, ho­lott a párttagság egyötöde nő. Az öttagú új pártvezetőségben a számok igazsága szerint is, he­lyük van a nőknek. Nem esett volna szó a beszámolóban a kol­lektív vezetésről és a közös mun­ka-megosztásról sem. Pedig mennyire helyi sajátosság a párt- szervezetnél, hogy minden párt­munkát csak a titkár végez. Ezért is nem szívesen akar ma­radni korábbi funkciójában. Ha egyenlően osztanák meg a ter­heket, a plusz-kötelezettségeket, a vezetőség minden tagja részt venne gyakorlatban is a vezetés­ben, a pártmunkában, mennyi­vel más lenne sok minden. A sértődöttségről sem esett volna szó, pedig a pártvezetőség tag­jai között is tapasztalható ilyen, még ki nem derített okokból. Tehát az eredeti elképzelés szerint álló kép került volna a taggyűlés elé. Egyrészt azért is, mert nem előzte meg sokoldalú és komoly munka a beszámoló elkészítését, másrészt túlságosan a körmére égett ez a régi veze­tőségnek. Ma ülnek össze a Mun­ka Tsz kommunistái, ma tart­ják a beszámoló és újjáválasztó taggyűlést, valószínűleg a problé­mák egyrészét utólag beleszőt- ték a beszámolóba. Tanulságos nemcsak a tiszavasvári Munka Tsz pártszervezetének, más párt- szervezetnek is, — az álló ké­pekből összefűzött beszámoló nem késztet Vitára, a gondola­tok, vélemények közlésére. Az életnek sodra van, a problémák nem tűnnek el maguktól, s ezt a jó beszámolónak feltétlenül ér­zékeltetni kell. Nagyon sok mú­lik azon, valóságos mozgó kép, vagy beállított, szürke álló kép kerül a nyilvános fórum elé. A sikert csak a közös munkával, gondosan készült beszámoló hoz­za meg. (P. G.) *«>

Next

/
Oldalképek
Tartalom