Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1961-10-17 / 244. szám

„MI EZ A CSUDABOGÁR?" SzK—3-as kombájn a kölesei Zöld Mezőben Az emberek csak nézték szót­lanul, kissé összehúzott szemmel, bizalmatlanul. Mind többen gyűl­ték a Mátészalkai Gépállomás­ról érkezett két SzK—3-as nap- ráíorgó-cséplő kombájn köré. Az­tán bátortalanul mégis megkér­dezte valaki: — Mi ez a csodabogár? Még ilyet se láttam... Megkapták a felvilágosítást ha­marosan, de a bizalmatlanság et­től még nem oszlott el egészen — írja Szakács Ferenc kölesei levelezőnk. — Ez érződött a meg­jegyzésekből: „Fura egy szerzet! Félni lehet tőle”. No azért a legtöbben nem féltek, inkább csak atekintetben hitetlenkedtek, hogy ez az ismeretlen gép ké­pes lenne a napraforgótányérból hiba nélkül kiverni a magot. Nem is tágítottak a gépektől, kö­vették a mezőre, főleg a kisze­sek. Őket érdekelte legjobban a cséplés, hiszen a 23 kát. holdat kitevő napraforgó-táblát ők gon­dozták. idegenből bárót Katona György és Szondi Mik­lós, az SZK—3-asok tapasztalt mesterei kissé mosolyogtak is magukban, amikor a munka szín­helyére indulás előtt szemügy­re' vették a nagyszámú kísérőt. — Akár a násznép a menny­asszonyt. .. Nos, csak hadd jöjje­nek! 1 A tábla végénél kíváncsi pil­lantások lesték a gép beállítását. Ott állt szorosan a gép mellett a tsz-elnök és az agronómus is. Fürge egy ember ez a Katona György! Hol itt csavart, hol ott igazított valamit gyors, határo­zott mozdulatokkal a megcsodált gépen. Aztán hamar a helyére ^ilt és neki a táblának, a nép utána. Hernóczki elnököt leg­előbb is a gyűjtőszekrény tartal­ma érdekelte. Belemarkolt több­ször is a felgyülemlő maghalom­ba, majd nevető szemekkel tar­totta oda tenyerét a kíváncsiak­nak: — Aranyos tiszta ez! Egy forduló alatt tele lett a gyűjtőszekrény. Gyerünk a Ze- torral! A tiszta mag ömlesztve került a kocsira és szállították be a raktárba. A gép eddigi munkája ellen nem volt kifo­gás. Se el nem pergette a sze­meket, se össze nem törte, még- csak a bugában se hagyott érté­kes magot. Ám a bizalomnak ara van! Nem lesz-e sok a gépi munkadíj? Séra agronómus csa­pott fel prókátornak: — Felderíti azt a ceruza mind­járt! A ceruza gyorsan kiszámította, hogy egy kát. hold napraforgó elcséplése 40 kilogramm forgó­mag árából kifutja. A kézicsép- lés ennek sokszorosába kerülne. (A másik nyereség pedig az, hogy |a felszabadult munkaerőt az al­maszedéshez lehetett átirányítani. Ezek után eloszlott a bizal­matlanság, örültek a tagok az új segítőtársnak. Az idegenből barát lett hamarosan. Az öröm nem jör egyedül A kölcseiek azt tartják, hogy a világ — és így az ő életük is — szemlátomást változik. Régeb­ben a szegény ember csak a ba­jokkal bíbelődött és ezért az a közmondás járta, hogy „A baj nem jár egyedül”. Ma meg azt mondogatják: „Az öröm nem jár egyedül”. Mire alapítják ezt? Nyilván arra, hogy napról-napra kezdik látni szorgalmas munká­juk eredményét az ősz folyamán. A napraforgócséplés eredménye például 9,30 mázsa holdanként a tervezett 7 mázsával szemben. A fiatalok ki tettek magukért, s most munkasikereik tudatában izgalommal várják a felső szer­vek értékelését az ifjúsági ver­senyekről. öröm, hogy jól sike­rült a baromfinevelés, hiszen 2020 csibét csekély elhullási veszte­séggel (5,9 százalék) neveltek fel. Öröm, hogy szépen fizet az al­ma, amiből idáig 20 vagonnal szállítottak el értékesítésre. Nem akármilyen a minősége, Erfurtba is küldtek belőle a kiállításra, sorolhatnánk a többi sikert is, hogy elvégezték 20 hold dohány betakarítási munkáit, elvetették a szovjet búzát, •. az árpát, s a hazai búzával is rövidesen vé­geznek. sőt a jövő évi termelési terv, elkészítése is túl van a leg­nehezebb szakaszán. A szorgalom-szülte napi sike­rekre természetesen majd a zár­számadás teszi fel a koronát, s addig még kemény munkára van szükség a kölesei Zöld Mező Termelőszövekezetben is. Földgömbóra Srompf László devecseri órásmester földgömbórát készített. Az órán leolvasható a világ bármely tájának pontos ideje, s jelzi a hónapokat és a napokat is. Az órásmester most dol­gozik egy tetszetős kivitelű úi földgömbórán. (MTI foto: Fehérvári Ferenc íelv.) — Hígyje el nekem, nem jó ma- ár* az a ruha: — Már hogyne lenne jó? — A válla lenn csüng, itt kidudo­rodik, nem akarom megsérteni ked­ves vevőm, de olyan benne, mint egy nyári Mikulás... — Mikulás? — Igen, kérem, de ha magának ftzimpatikusabb, akkor madárijesz­tőt mondok. — Nem értem az egészet. Mondja, maga nem a piacról él? Maga nem * forgalom után kapja a premcsit, mi? De igen, esak... — Akkor ne legyen a saját maga ellensége mester... — Fogadja együttérzésemet lebuká- wa alkalmával. Én azért érzek együtt Önnel vezetőkar... — Volt! — Volt vezető kartárs, mert... — Mert nem hiszi, hogy egy zülött, utolsó iráter vagyok, nem hiszi »mit a fúrók állítanak. Ugye? — Azért érzek együtt... — Nyilván maga is tudja, hogy lerántottak, lecibáltak a lejtőn, alattomos emberek. Ah, emberek. férgek! Belém öntötték a pálinkát, aztán másnap kikiáltottak részeges­nek. — Együttérzek, mert... — Mert magának van szíve, em­berismerete, tisztában van az én emberi értékeimmel. Szerencsére a főközpontban is jól ismernek, csak ukmukfuk nem változtatják meg rólam a véleményüket. Már fel is kínáltak egy állást... — Én -azért érzek együtt, meg­mondom nyíltan, mert... Én az együtt­érzést is belekalkulálom a jövőm formálásába. Elvégre, emberek va­gyunk, nem igaz...? — Érdekes, lehet, hogy azért ne­veznek ki az új helyre, mert együtt- . éreztem egykor Röhönye főosztály­vezetővel? — Nem, nem kartárs, a mi járá­sunkban nem szükséges komoly beruházás. Ugyan, ne szerénykedjék, hisz alig van létesítményük. Mert vegyük esak sorra, itt van mindjárt a ma­lomipar.!. — Tessék meghinni, megteszi még az öreg vízimalom. Egy kicsit po­fozunk rajta, úgymond, korszerű­sítjük, kicseréljük a lapátokat, és .. — No, jó, a r a omipar rendben van. De milyenek az utak? — A- utak? Puhái mint a bár­sony. S’?!in:ünk a po utaknak a világon nincs párja. Különben is őseink Ír l;n nem e en az utakon jártak? — De, hogyne, én nem mondtam, csak... — Tudom én, .mire tetszik gon­dolni Árrá, ho:;y siránkozni fo­gunk. hogy ez ni • s, az ni scs. Nem, mi n?'i ke , egy fillér beruhá­zást sem. Sőt! törvény meghatározza, hogy ha­tékonyan kell fejleszteni xi ipart vidéken. S bár a törvény­ben megyénket konkrétan csu­pán a Nyíregyházi Konzerv­gyár építésénél említik, min­den biztosíték megvan rá, hogy más, munkaigényes üzemekét is kapunk a második ötéves tervtől. Megnövekszik építőiparnak feladata is. Többet kell építeni és az eddigieknél olcsóbb áron. Mintegy felére kell csökkente­ni a lakásépítkezések átlagos időtartamát. Országosan 250 ezer új lakást építenek fel 1965-ig. Ezekből a lakásokból arányosan természetesen me­gyénk is részesedik. Lehet-e ne­mesebb és lelkesítőbb cél az építőipar vezetői és dolgozói előtt annál, hogy új üzemek és lakások egész sorát hozzuk lét­re, s ezzel munkát adhatunk újabb ezreknek, kényelmes, mo­dern otthont a családok százai­nak? Nagyszerű feladatot jelent számunkra a terv azzal is, hogy meghatározza: „Mintegy 110 ezer kát. holdon új, nagy­üzemi gyümölcsöst kell telepí­teni.” Jelentősen növelhetjük tehát megyénkben a téli ;Jma termő-területeit, gazdaggá te­hetjük ezzel a még sivár, alig termő nyírségi futóhomok tíz­ezer holdjait. / Jelentős lesz az új terv egészségügyi, kommunális, kul­turális és szociális kihatása is Szaboics-Szatmárban. Kórhá­zakkal. szanatóriumokkal, s más egészségügyi intézmények­kel gazdagodunk. Cj iskolákat, számos iskolai tantermet épí­tünk és Nyíregyháza megkapja régen áhított, korszerű filmszín­házát. A terv Nyíregyháza két­száz éves problémáját is meg­oldja, amikor kimondja, hogy be kell fejezni a nyíregyházi egységes vízmű építését — s ezzel a lakásépítkezés jövendő távlataihoz is megteremti az alapot. Öt esztendő alatt 16—17 szá­zalékkal emelik a munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelmét, hasonló módón növekszik ebben az időben a dolgozó parasztság életszínvo­nala is. Tovább javul a lakos­ság ellátása, iparcikkből és élel­miszerből. Jelentősen megköny- nyítik , a nők háztartási mun­káját. Csak néhány adat: 1965-ig egymillió kerékpárt, 240 ezer motorkerékpárt, 43 ezer sze­mélygépkocsit, 75 ezer padlo- kefélői, 215 ezer porszívógépet, 128 ezer villamos hűtőszekrényt 600 ezer mosógépet, 610 ezer te­levíziós készüléket és 13 milliárd forint értékű bútort hoznak for­galomba. Nem kell bizonygatni, ezek a feladatok az egész nép felada­tai, a kötelezettségek mind- annyiunké. De a tervből szár­mazó előnyökből, holnapunk jobbáformálásának útján is egész népünk részesül. Érdemes ezért mindent elkö­vetni — erőnk, képességünk és tudásunk legjavát adva! • — Maga alapjában véve nem is potya1 eső! — Ne próbáljon vigasfcta'ni. Tu­dom, hogy megrögzött potyázó va­gyok. — Potyázó, potyázó! Tudja maga egyáltalán, mi a potyázás? . — Én ne tudnám, aki 7.7 állami vállalatot és 77. kisipari . termelő­szövetkezetet ettem ki a vagyoná­ból. én, aki előtt megnyílik minden reprezentációs szekrény, megnyílik még a sziklafal is., Én...aki... — Ne is folytassa, maga nem potyás! — Nem? .. — Ártatlanul vádolja önmagát! Nem veszi észre. ‘ hogy amit maga művel, az nem petyázás...' Ellenben, ha a barátai zsebére utazik, akkor nem szóltam egy .szót sem­(páll S.) ************************************************* Ma: Hasznos tanácsadás Ma délután négy órai kezdettől pedagógiai tanácsadást rendez a Megyei Nőtanács mellett műkö­dő művelődési bizottság. Ez a mai előadás annak a sorozatnak a kezdete, amellyel a következő hetek minden kedd délutánján a szülők gyermeknevelési problé­máira kívánnak választ adni. A gyermeknevelési és a pályaválasz­tási kérdésekben a Nyíregyházi Felsőfokú Tanítóképző Intézet ta­nárai adnak tanácsokat. A pe­dagógiai tanácsadást a megyei nőtanács hivatalos helyiségében tartják. Holnap: kommunista nők aktíva-ülése Fehérgyarmatom járási pártbizottság titkára tar* előadást a kommunista nők fel-* adatáról a termelőszövetkezetek megszilárdításában, valamint a nőmozgalom előtt átíó legfonto­sabb feladatokról. 3 M ötéves terv mfóvaltisilásfórl nagyon következetesen fogunk dolgozni — mondotta az Or­szággyűlés október 9-i ülésén Benkei elvtárs, aki megyénk dolgozói nevében fogadta el né­pünknek ezt a mindig ünnepi, nagyarányú munka kezdetét je­lentő programját. Nem kétséges, hogy más fon­tos kérdések között új ötéves tervünk vitája volt a legna­gyobb. Abból is látszik, ez hogy huszonnégy képviselő szólt hoz­zá a napirendhez, két napig tárgyalták a terv részleteit is. Am nem azért, mintha képvi­selőink nem értettek volna egyet a legalapvetőbb célkitű­zésekkel. Hanem, mert ez a kérdés nagy felelősséget igé­nyelt, hisz terv megvalósí­tása azt jelenti, hogy népünk 1965-rc lerakja a szocializmus alapjait és nagy lépést tesz előre a szocialista társadalom építésének útján. Éppen ezért minden nap és minden órában száz és százez­rek kísérték nagy figyelemmel a parlamenti ülésszak munká­ját. Most. hogy az országgyű­lés elfogadta és törvényerőre emelte az elkövetkezendő öt év országépitő feladatait, elmond­hatjuk: a terv megfelel ennek a bizalomteljes várakozásnak. Sokat foglalkozunk ezután is ötéves tervünkkel, annak ten­nivalóival. Máris szükséges azonban elmondani, hogy a terv legfontosabb követelmé­nyei az ipartól: a termelékeny­ség növelése, a műszaki szín­vonal nagrvaránvú emelés?, az ipari termékek minőségének ja­vítása. Ugyanakkor egész nép­gazdaságunk kulcskérdése, hogy továbbfejlesszük a mezőgazda­ság termelő erőit és a rendel­kezésre álló idő alatt megszi­lárduljanak termelőszövetkeze­teink." Ezekért keli dolgozni, hogy valóra váljanak, élővé legye­nek a számok, hogy megvaló­síthassuk a szükséges beruhá­zásokat és a tervezett mérték­ben, sőt azon túl is emelhes­sük a lakosság íövedelmét, jó­létét. Egész népünkön — az ipari munkásokon, a szövetke­zeti útra lépett dolgozó pa­rasztokon. az értelmiségen — múlik. hogy teljesíthessük a célkitűzéseket, amelyek nagyok, de amelyeket nemcsak meg le­het valósítani, hanem tűi is le­het szárnyalni. Nem kis feladat, hogy az ipar termelése az elkövetkezendő ót év alatt 50 százalékkal növe­kedjék. Mindenki lelkes mun­káját igénvli az is. hogy e ter­melés-emelkedést legalább 10 százalékban a munka terme­lékenységének növekedése út­ján kell elérni. Arra van tehát szükség, hogy az üzemekben, gyárakban használják ki jobban a gépeket, emeljék a termelés színvonalát, az eddigieknél lel­kiismeretesebben használják ki a munkaidő minden percét. Számunkra sokat jelent ez a mondat: ..Az ipar fejlesztésé­re 83—85 milliárd forint beru­házást kell fordítani”. A terv­Hoinap reggel 9 órai kezdet­tel kommunista asszonyok ak­tíva-ülésére kerül sor Fehérgyar­maton, a községi pártbizottság helyiségében. Az aktíva-ülésen a

Next

/
Oldalképek
Tartalom