Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)
1961-10-17 / 244. szám
„MI EZ A CSUDABOGÁR?" SzK—3-as kombájn a kölesei Zöld Mezőben Az emberek csak nézték szótlanul, kissé összehúzott szemmel, bizalmatlanul. Mind többen gyűlték a Mátészalkai Gépállomásról érkezett két SzK—3-as nap- ráíorgó-cséplő kombájn köré. Aztán bátortalanul mégis megkérdezte valaki: — Mi ez a csodabogár? Még ilyet se láttam... Megkapták a felvilágosítást hamarosan, de a bizalmatlanság ettől még nem oszlott el egészen — írja Szakács Ferenc kölesei levelezőnk. — Ez érződött a megjegyzésekből: „Fura egy szerzet! Félni lehet tőle”. No azért a legtöbben nem féltek, inkább csak atekintetben hitetlenkedtek, hogy ez az ismeretlen gép képes lenne a napraforgótányérból hiba nélkül kiverni a magot. Nem is tágítottak a gépektől, követték a mezőre, főleg a kiszesek. Őket érdekelte legjobban a cséplés, hiszen a 23 kát. holdat kitevő napraforgó-táblát ők gondozták. idegenből bárót Katona György és Szondi Miklós, az SZK—3-asok tapasztalt mesterei kissé mosolyogtak is magukban, amikor a munka színhelyére indulás előtt szemügyre' vették a nagyszámú kísérőt. — Akár a násznép a mennyasszonyt. .. Nos, csak hadd jöjjenek! 1 A tábla végénél kíváncsi pillantások lesték a gép beállítását. Ott állt szorosan a gép mellett a tsz-elnök és az agronómus is. Fürge egy ember ez a Katona György! Hol itt csavart, hol ott igazított valamit gyors, határozott mozdulatokkal a megcsodált gépen. Aztán hamar a helyére ^ilt és neki a táblának, a nép utána. Hernóczki elnököt legelőbb is a gyűjtőszekrény tartalma érdekelte. Belemarkolt többször is a felgyülemlő maghalomba, majd nevető szemekkel tartotta oda tenyerét a kíváncsiaknak: — Aranyos tiszta ez! Egy forduló alatt tele lett a gyűjtőszekrény. Gyerünk a Ze- torral! A tiszta mag ömlesztve került a kocsira és szállították be a raktárba. A gép eddigi munkája ellen nem volt kifogás. Se el nem pergette a szemeket, se össze nem törte, még- csak a bugában se hagyott értékes magot. Ám a bizalomnak ara van! Nem lesz-e sok a gépi munkadíj? Séra agronómus csapott fel prókátornak: — Felderíti azt a ceruza mindjárt! A ceruza gyorsan kiszámította, hogy egy kát. hold napraforgó elcséplése 40 kilogramm forgómag árából kifutja. A kézicsép- lés ennek sokszorosába kerülne. (A másik nyereség pedig az, hogy |a felszabadult munkaerőt az almaszedéshez lehetett átirányítani. Ezek után eloszlott a bizalmatlanság, örültek a tagok az új segítőtársnak. Az idegenből barát lett hamarosan. Az öröm nem jör egyedül A kölcseiek azt tartják, hogy a világ — és így az ő életük is — szemlátomást változik. Régebben a szegény ember csak a bajokkal bíbelődött és ezért az a közmondás járta, hogy „A baj nem jár egyedül”. Ma meg azt mondogatják: „Az öröm nem jár egyedül”. Mire alapítják ezt? Nyilván arra, hogy napról-napra kezdik látni szorgalmas munkájuk eredményét az ősz folyamán. A napraforgócséplés eredménye például 9,30 mázsa holdanként a tervezett 7 mázsával szemben. A fiatalok ki tettek magukért, s most munkasikereik tudatában izgalommal várják a felső szervek értékelését az ifjúsági versenyekről. öröm, hogy jól sikerült a baromfinevelés, hiszen 2020 csibét csekély elhullási veszteséggel (5,9 százalék) neveltek fel. Öröm, hogy szépen fizet az alma, amiből idáig 20 vagonnal szállítottak el értékesítésre. Nem akármilyen a minősége, Erfurtba is küldtek belőle a kiállításra, sorolhatnánk a többi sikert is, hogy elvégezték 20 hold dohány betakarítási munkáit, elvetették a szovjet búzát, •. az árpát, s a hazai búzával is rövidesen végeznek. sőt a jövő évi termelési terv, elkészítése is túl van a legnehezebb szakaszán. A szorgalom-szülte napi sikerekre természetesen majd a zárszámadás teszi fel a koronát, s addig még kemény munkára van szükség a kölesei Zöld Mező Termelőszövekezetben is. Földgömbóra Srompf László devecseri órásmester földgömbórát készített. Az órán leolvasható a világ bármely tájának pontos ideje, s jelzi a hónapokat és a napokat is. Az órásmester most dolgozik egy tetszetős kivitelű úi földgömbórán. (MTI foto: Fehérvári Ferenc íelv.) — Hígyje el nekem, nem jó ma- ár* az a ruha: — Már hogyne lenne jó? — A válla lenn csüng, itt kidudorodik, nem akarom megsérteni kedves vevőm, de olyan benne, mint egy nyári Mikulás... — Mikulás? — Igen, kérem, de ha magának ftzimpatikusabb, akkor madárijesztőt mondok. — Nem értem az egészet. Mondja, maga nem a piacról él? Maga nem * forgalom után kapja a premcsit, mi? De igen, esak... — Akkor ne legyen a saját maga ellensége mester... — Fogadja együttérzésemet lebuká- wa alkalmával. Én azért érzek együtt Önnel vezetőkar... — Volt! — Volt vezető kartárs, mert... — Mert nem hiszi, hogy egy zülött, utolsó iráter vagyok, nem hiszi »mit a fúrók állítanak. Ugye? — Azért érzek együtt... — Nyilván maga is tudja, hogy lerántottak, lecibáltak a lejtőn, alattomos emberek. Ah, emberek. férgek! Belém öntötték a pálinkát, aztán másnap kikiáltottak részegesnek. — Együttérzek, mert... — Mert magának van szíve, emberismerete, tisztában van az én emberi értékeimmel. Szerencsére a főközpontban is jól ismernek, csak ukmukfuk nem változtatják meg rólam a véleményüket. Már fel is kínáltak egy állást... — Én -azért érzek együtt, megmondom nyíltan, mert... Én az együttérzést is belekalkulálom a jövőm formálásába. Elvégre, emberek vagyunk, nem igaz...? — Érdekes, lehet, hogy azért neveznek ki az új helyre, mert együtt- . éreztem egykor Röhönye főosztályvezetővel? — Nem, nem kartárs, a mi járásunkban nem szükséges komoly beruházás. Ugyan, ne szerénykedjék, hisz alig van létesítményük. Mert vegyük esak sorra, itt van mindjárt a malomipar.!. — Tessék meghinni, megteszi még az öreg vízimalom. Egy kicsit pofozunk rajta, úgymond, korszerűsítjük, kicseréljük a lapátokat, és .. — No, jó, a r a omipar rendben van. De milyenek az utak? — A- utak? Puhái mint a bársony. S’?!in:ünk a po utaknak a világon nincs párja. Különben is őseink Ír l;n nem e en az utakon jártak? — De, hogyne, én nem mondtam, csak... — Tudom én, .mire tetszik gondolni Árrá, ho:;y siránkozni fogunk. hogy ez ni • s, az ni scs. Nem, mi n?'i ke , egy fillér beruházást sem. Sőt! törvény meghatározza, hogy hatékonyan kell fejleszteni xi ipart vidéken. S bár a törvényben megyénket konkrétan csupán a Nyíregyházi Konzervgyár építésénél említik, minden biztosíték megvan rá, hogy más, munkaigényes üzemekét is kapunk a második ötéves tervtől. Megnövekszik építőiparnak feladata is. Többet kell építeni és az eddigieknél olcsóbb áron. Mintegy felére kell csökkenteni a lakásépítkezések átlagos időtartamát. Országosan 250 ezer új lakást építenek fel 1965-ig. Ezekből a lakásokból arányosan természetesen megyénk is részesedik. Lehet-e nemesebb és lelkesítőbb cél az építőipar vezetői és dolgozói előtt annál, hogy új üzemek és lakások egész sorát hozzuk létre, s ezzel munkát adhatunk újabb ezreknek, kényelmes, modern otthont a családok százainak? Nagyszerű feladatot jelent számunkra a terv azzal is, hogy meghatározza: „Mintegy 110 ezer kát. holdon új, nagyüzemi gyümölcsöst kell telepíteni.” Jelentősen növelhetjük tehát megyénkben a téli ;Jma termő-területeit, gazdaggá tehetjük ezzel a még sivár, alig termő nyírségi futóhomok tízezer holdjait. / Jelentős lesz az új terv egészségügyi, kommunális, kulturális és szociális kihatása is Szaboics-Szatmárban. Kórházakkal. szanatóriumokkal, s más egészségügyi intézményekkel gazdagodunk. Cj iskolákat, számos iskolai tantermet építünk és Nyíregyháza megkapja régen áhított, korszerű filmszínházát. A terv Nyíregyháza kétszáz éves problémáját is megoldja, amikor kimondja, hogy be kell fejezni a nyíregyházi egységes vízmű építését — s ezzel a lakásépítkezés jövendő távlataihoz is megteremti az alapot. Öt esztendő alatt 16—17 százalékkal emelik a munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelmét, hasonló módón növekszik ebben az időben a dolgozó parasztság életszínvonala is. Tovább javul a lakosság ellátása, iparcikkből és élelmiszerből. Jelentősen megköny- nyítik , a nők háztartási munkáját. Csak néhány adat: 1965-ig egymillió kerékpárt, 240 ezer motorkerékpárt, 43 ezer személygépkocsit, 75 ezer padlo- kefélői, 215 ezer porszívógépet, 128 ezer villamos hűtőszekrényt 600 ezer mosógépet, 610 ezer televíziós készüléket és 13 milliárd forint értékű bútort hoznak forgalomba. Nem kell bizonygatni, ezek a feladatok az egész nép feladatai, a kötelezettségek mind- annyiunké. De a tervből származó előnyökből, holnapunk jobbáformálásának útján is egész népünk részesül. Érdemes ezért mindent elkövetni — erőnk, képességünk és tudásunk legjavát adva! • — Maga alapjában véve nem is potya1 eső! — Ne próbáljon vigasfcta'ni. Tudom, hogy megrögzött potyázó vagyok. — Potyázó, potyázó! Tudja maga egyáltalán, mi a potyázás? . — Én ne tudnám, aki 7.7 állami vállalatot és 77. kisipari . termelőszövetkezetet ettem ki a vagyonából. én, aki előtt megnyílik minden reprezentációs szekrény, megnyílik még a sziklafal is., Én...aki... — Ne is folytassa, maga nem potyás! — Nem? .. — Ártatlanul vádolja önmagát! Nem veszi észre. ‘ hogy amit maga művel, az nem petyázás...' Ellenben, ha a barátai zsebére utazik, akkor nem szóltam egy .szót sem(páll S.) ************************************************* Ma: Hasznos tanácsadás Ma délután négy órai kezdettől pedagógiai tanácsadást rendez a Megyei Nőtanács mellett működő művelődési bizottság. Ez a mai előadás annak a sorozatnak a kezdete, amellyel a következő hetek minden kedd délutánján a szülők gyermeknevelési problémáira kívánnak választ adni. A gyermeknevelési és a pályaválasztási kérdésekben a Nyíregyházi Felsőfokú Tanítóképző Intézet tanárai adnak tanácsokat. A pedagógiai tanácsadást a megyei nőtanács hivatalos helyiségében tartják. Holnap: kommunista nők aktíva-ülése Fehérgyarmatom járási pártbizottság titkára tar* előadást a kommunista nők fel-* adatáról a termelőszövetkezetek megszilárdításában, valamint a nőmozgalom előtt átíó legfontosabb feladatokról. 3 M ötéves terv mfóvaltisilásfórl nagyon következetesen fogunk dolgozni — mondotta az Országgyűlés október 9-i ülésén Benkei elvtárs, aki megyénk dolgozói nevében fogadta el népünknek ezt a mindig ünnepi, nagyarányú munka kezdetét jelentő programját. Nem kétséges, hogy más fontos kérdések között új ötéves tervünk vitája volt a legnagyobb. Abból is látszik, ez hogy huszonnégy képviselő szólt hozzá a napirendhez, két napig tárgyalták a terv részleteit is. Am nem azért, mintha képviselőink nem értettek volna egyet a legalapvetőbb célkitűzésekkel. Hanem, mert ez a kérdés nagy felelősséget igényelt, hisz terv megvalósítása azt jelenti, hogy népünk 1965-rc lerakja a szocializmus alapjait és nagy lépést tesz előre a szocialista társadalom építésének útján. Éppen ezért minden nap és minden órában száz és százezrek kísérték nagy figyelemmel a parlamenti ülésszak munkáját. Most. hogy az országgyűlés elfogadta és törvényerőre emelte az elkövetkezendő öt év országépitő feladatait, elmondhatjuk: a terv megfelel ennek a bizalomteljes várakozásnak. Sokat foglalkozunk ezután is ötéves tervünkkel, annak tennivalóival. Máris szükséges azonban elmondani, hogy a terv legfontosabb követelményei az ipartól: a termelékenység növelése, a műszaki színvonal nagrvaránvú emelés?, az ipari termékek minőségének javítása. Ugyanakkor egész népgazdaságunk kulcskérdése, hogy továbbfejlesszük a mezőgazdaság termelő erőit és a rendelkezésre álló idő alatt megszilárduljanak termelőszövetkezeteink." Ezekért keli dolgozni, hogy valóra váljanak, élővé legyenek a számok, hogy megvalósíthassuk a szükséges beruházásokat és a tervezett mértékben, sőt azon túl is emelhessük a lakosság íövedelmét, jólétét. Egész népünkön — az ipari munkásokon, a szövetkezeti útra lépett dolgozó parasztokon. az értelmiségen — múlik. hogy teljesíthessük a célkitűzéseket, amelyek nagyok, de amelyeket nemcsak meg lehet valósítani, hanem tűi is lehet szárnyalni. Nem kis feladat, hogy az ipar termelése az elkövetkezendő ót év alatt 50 százalékkal növekedjék. Mindenki lelkes munkáját igénvli az is. hogy e termelés-emelkedést legalább 10 százalékban a munka termelékenységének növekedése útján kell elérni. Arra van tehát szükség, hogy az üzemekben, gyárakban használják ki jobban a gépeket, emeljék a termelés színvonalát, az eddigieknél lelkiismeretesebben használják ki a munkaidő minden percét. Számunkra sokat jelent ez a mondat: ..Az ipar fejlesztésére 83—85 milliárd forint beruházást kell fordítani”. A tervHoinap reggel 9 órai kezdettel kommunista asszonyok aktíva-ülésére kerül sor Fehérgyarmaton, a községi pártbizottság helyiségében. Az aktíva-ülésen a
