Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)
1961-10-15 / 243. szám
Búzatermesztési számvetés a győrteleki Aranykalász Tsz-ben Kenyérnek lennie kell, mert a kenyér — élet. Sok-sok keserű tapasztalat bizonyította régen ezt az igazságot, amikor nem volt... A kenyémekvalót minden paraszt igyekezett megtermelni, s többedrendű kérdés volt az, hogy jut-e belőle a piacra. Csak a családnak legyen elég. Még a közelmúlt években sem fordult elő — talán csak minden ezredik gazdánál —, hogy számot vessen magának: Erdemes-e, kifizetődő-e a búzával, mint áruval foglalkozni ? Meghozza-e a termés a sok verejték, a sok munka hasznát? Pedig nagyonis érdemes foglalkozni ezzel a kérdéssel. A nagyüzemi gazdálkodás viszonyai között pedig elengedhetetlen az ilyen felmérés, kiszámolni, hogy meg lehet-e találni a gazdaságosságot, a jövedelmezőséget a búza termesztésénél. A mátészalkai járás egyik községében, Győrteleken erre az igen lényeges kérdésre kerestünk magyarázatot. A győrtele- ki Aranykalász Tsz-ben 11,90 mázsa volt a búza átlagtermése, s volt egy terület, ahol 17,80 mázsát fizétett holdanként. E két összehasonlítható adottságon túlmenően egyéb tényezők is közrejátszottak, hogy feltárjuk a búzatermesztés gazdaságosságának néhány kérdését. A szövetkezet 404 holdon termelt az idén hazai fajtájú búzát. A területből negyven hold volt az, amelyiken az említett 17,80 mázsás átlagot termelték. Az aratásnál 100 holdat vágták le kévekötő-arató géppel, 84-et kombájnnal, 110-et rendrevágó- val és 124-et kézi kaszával. Kézzel vágták a nagy termést adó negyven holdas táblát is. Mindehhez tudni kell még, hogy a 40 holdas táblán átlagban 220 kilogramm vegyes műtrágyát szórtak ki, míg a többi terület 40 kilós adagú fej trágyában részesült. Egyéb munkákat és ráfordításokat — aratásig — egyformán kapott minden terület. Az ágazati ráfordítások könyvelése nélkül nehéz a termelő- szövetkezetekben önköltséget számítani. Azonban mégis sikerült hozzávetőleges pontossággal megállapítani az egyes anyag- és munkaráfordítások értékét. S nagyon érdekes dolgok derültek ki! A búzatermesztésnél a talajmunkák, a csávázós, a vetőmag, a vetés, növényápolás költségei megegyeztek. De különféleképpen alakultak — mint fentebb láttuk — az aratással és csép- léssel járó tennivalók. Erre csak egy példát: A kombájn 180 forintért aratott le és csépelt el egy hold búzát, s a szalmaösz- szehúzás és a szemtermés elszállítása okozott még költséget. Ugyanakkor a kézzel aratott területen — a tsz munkaegységnormái szerint — az aratás 324, a behordás 45, a cséplés 247 forintba került holdanként! Ezek után tegyünk összehasonlítást — az aratás módszereinek alapján — a különféle eljárásokkal aratott búza költségei között. A 11,90 mázsás holdanként! átlagtermés mellett egy mázsa búza egész évi előállítás: Miről olvashatunk majd az MHS megyei kiadványában? Színes, változatos formában megírt megyei jellegű kiadványt készít a Magyar Honvédelmi Sportszövetség megyei elnöksége. Nemcsak a különböző honvédelmi sportok rövid történetével, fejlődésével ismerkednek meg az olvasók, véleményt kapnak arról is, milyen hatással vannak e sportok a testi és lelki egészségre, az emberi szervezet ellen- állóképességének fokozására. Emellett bepillanthatnak a motoros akrobatika rejtelmeibe, az «jtőernyősök, repülők lélektanába. Riportok vezetik el az olvasót egy-egy érdekfeszítő esemény színhelyére, például amikor a Magyar Honvédelmi Sportszövetség éber tagjai a dolgozók segítségével ellenséges kémet fognak a Tiszánál. Megelevenedik az egész országot bejáró légi életmentés, melyről annak idején lapunk is beszámolt. Hogyan kel életre az ősi íj? — Erre az íjjászokról szóló írás mond el sok mindent. A „világjáró szabolcsiak'’ rovatban a szabolcsi rádiósok élményei kelnek szárnyra, míg a vízi emberekről írott sorokban a záhonyi MHS vízicsapatára ismerhetünk. Képrejtvény, szórakoztató humoros írások, tárcák és még számos témát felölelő riportok látnak napvilágot a kiadványban, mely az év végén kerül kiadásra. .jw-leíek a Cleopatra című film forgatásához. költsége: arató-cséplő géppel (kombájnnal) 105,19 forint; rend- revágóval és rendfelszedővel (kétmenetes aratás) 97,81 forint; kévekötő-arató géppel 125,14 forint; kézi aratással 159,31 forint A negyven holdas, 17,80 mázsa átlagtermésű táblán, nagyobb műtrágyaköltséggel és kézi aratással 111,98 forintba került egy mázsa búza termesztése. A számok magukért beszélnek De sóskái többet mondanak mint ahogy első látásra hinnénk! Megmutatja a gépesített termesztés fölényét, s azt, hogy a búza termesztése igenis jövedelmező, ha... A közel tizenkét mázsás átr lagtermés nem rossz. Ha a kombájnnal aratott búza költségét nézzük, kitűnik — 210 forintos búzaárral számolva —, hogy a hold búzának a termelése kereken hat mázsa búzának az értékébe került, — a másik hat mázsa már tiszta jövedelem! A kézi aratásban részesített területen — pontosan emiatt — magasabb volt a költség, de még így is meghaladja a három mázsát a tiszta haszon. A magasabb — 17,80 mázsás — hozamú területen, dacára a kézi aratásból származó többletköltségnek, nyolc mázsa volt a nyereség. Ha ezek mellett figyelembe vesszük — és mázsánként húsz forintjával számoljuk — a szalmahozamot, (amely nélkülözhetetlen az állattenyésztésben), ügy kiderül, hogy a 11,90 mázsás szemtermés mellett 476. a 17,80 mázsánál 712 forint a szalma értéke holdanként. ^Mindebből nyilvánvalóan kitűnik. hogy azokon a területeken, ahol a búza megadja a hét- kilenc mázsás szemtermést holdanként — különösen gépek alkalmazásával, — de kézi betakarítás mellett is jövedelmező a termesztése. S ahol növekszenek az átlagtermések — mint erre a győrteleki negyven hold is példa —, ott egyre kevesebb költség jut egy mázsa termés előállítására, és mind több lesz a búzatermesztés tiszta jövedelme. Ez pedig mind a termelőszövetkezet, mind a népgazdaság szempontjából igen-igen fontos. Samu András. Akadémiák, előadás-sorozatok, tanfolyamok ismer etter feszté» a vúsúrosnaményi járásban Űj feladatokkal, új célkitűzésekkel alakult meg Vásárosna- ményban a járási művelődési tanács. A régi csupán módszertani kérdésekkel kívánt foglalkozni, így nem csoda, hogy nem töltötte be hivatását, a járás művelődési életének irányítójává nem válhatott. A tanácsnak mindjárt az első tevékenysége egy jól egybehangolt járási művelődési program elkészítése volt. Nem is olyan régen a különböző szervek még egymásra szervezték a különböző ismeretterjesztő előadásokat, máskor egyik sem tartott, egyszóval nem volt tervszerűség a különböző szervek munkájában. Most kitűnően koordinálták a különböző szervek tervét. Előre meghatározták az egész járásban tartandó ismeret- terjesztő előadások számát, tárgyát, cím szerint is; a közelebbi előadásoknak az előadóit is kijelölték, a pontos dátumot meghatározták. A TIT rövidesen megkezdi a hat előadásból álló sorozatot a 18 tervezett községben. Az előadások: Atomháború vagy atombéke, Kik érted haltak szent világszabadság, A gyümölcsös helyes gondozása, A sertéstenyésztés fontossága sertésbetegségek, Kémia a mindennapi életben* Miért van nyár, tél, nappal és éjszaka. Az MHS né.y műszaki jellegű előadást tart núsz községben. A Hazafias Népfront valamennyi községében négy politikai tárgyú előadást, a Vöröskereszt és a Nőtanács 3—3 előadásából álló sorozatot tart. A téesz jogszabályokról és a társadalmi tulajdon védelméről két előadást a jogászszövetség rendez. Ezeken kívül a helyi művelődési házak is szerveznek előadásokat. Olcsván, Csarodán, Vásáros- naményban. Tarpán, Aranyosapátiban és l árnyán tsz akadémiát szerveznek. Hat helyen ezüstkalászos tanfolyam lesz. Egészségügyi tanfolyamot 19 helyen terveznek. Ezeken kivül kilenc féle szakkör is működik majd. Légpárnán íiitó kísérleti járművet készítettek a Szovjetunióban Elkészítették a Szovjetunió első légpárnás gépjárművét. A kísérleti kocsit két közönséges IZS 56. motor hajtja. A vezető ülés előtt nagyméretű hatlapátos ventillátor forog, a jármű alá hajtva a levegőt. Az így keletkezett légpárnán a kocsi körülbelül IQ centiméteres magasba emelkedik és óránként 50 kilométeres sebességgel halad. A kis jármű még nem tökéletes eléggé, mert nem stabil, igen nagy port ver fel és a kormányzása sem kifogástalan. A kísérlet azonban sikerült és megnyilt a további kutatások útja. Elkészült az első szovjet telerecording berendezés A Szovjet Országos Hangfelvételi Kutató Intézet elkészítette az első szovjet telerecording-ké- szüléket, amelynek a „video- magnetofon” nevet adták. A készülék 50 milliméter széles magnetofonszalagra veszi fel a képet és a hangot egyaránt Különösen az „egyenesbe” készült televíziós adások tárolására és ismételt lejátszására alkalmas, őszi eiulékek... A Liz Taylorral a főszérepben forgatásra kerülő „Cleopáíra” című film helyszíni felvételeihez korabsli stílusban építik meg a környezetet Torre Asturabam. (MTI Külföldi Képszolgálat) Lassún húsz esztendeje lesz, hogy erre jártam — sóhajtottam fel magamban, ahogy ismerősöktől és barátoktól kísérve, helyet kerestünk magunknak az fmsz vendéglő forgatagában. Dél volt, éppen az ebédet tálalták a fürge pincérek és mi a zenekari pódium előtt találtunk üres asztalt. A pódiumon csak a nagybőgő szo- morkodott, szinte szégyellősen az utcafelőli saroknak fordulva. ősz volt és vásár, akkor is — emlékeztem azonnal vissza. Almát színesítő, tengerit érlelő szeptember eleji ősz. por- nélküli tiszta levegővel, mert eső esett az előtte való napon. Káposzta volt a szekerünkön, gondosan tisztított, ropogó levelű káposzta, amit százával árultunk és tetejéről végigtekinthettem a vásári sokaságon. A bazároktól egészen a teber- nákig, amék előtt már húzta a cigány. — Nézd csak, azok a hegyes iiucsmások a tyukodizk — suttogta a fülembe a lápon lakó rokonom nagyobbik fia, akivel véletlenül találkoztam össze. — A szemrevágott kalapnak Por- csalmáról jöttek, a vászongatyások pátyodiak, az a csizmás, akinek vállára van lökve a vászontarisznya, az Erdöhátról jöhetett — és sorolta sorjában a jellegzetességeket. A falut jelentő ruhadarabokat, az arcokat, bajuszviseleteket, lányok ruháját. . . A látványt alig győztem elraktározni emlékezetemben. Annyira új volt számomra. Most ezeket a külső jellegzetességeket kerestem,, ahogy botorkáltam a sátrak és a malacokat áruló szekerek között. De hiába erőltettem a szemem, még mutatóba sem akadt már belőlük. A konfekcióipar egyformára gyalulta az emberek külsejét, szépre, csinosra. Csak a beszédjük íze. ami még különböző. A szekérkaraván helyett most autóbusz száguld velük a tanyák felé, a lányok lábán a legújabb divatú szandál és gesztenyeszínű hajukat a fodrász borzolta össze, nem a szél. A szomszéd asztalnál ketten ülnek. Az egyikük csizmás, jó félidejű, mosolygós arcú ember, a másik meg pantallós, alkalmazott, vagy boltos féle. — Fizetünk, — veti oda a csíz. manadrágos a fehérkabátos pincérnek. A pincér fürgén ugrik és még fürgébben számol. Öt, meg kettő, meg hét, meg, meg, és mire aláhúzza a keskeny papíron a tételt, az utolsó forinton felül valami fillérek vannak. Olyan fillérek, amiket úgy sem tudnak adni, vagy amiből nem tud visszaadni. A csizmanadrágos szeme azonban ravaszul csillan meg, átlát a szitán és addig kutatja, addig forgatja a zsebeit, míg elő nem kaparja mélyéről a pontosan kívánt filléreket. — Tetete, tetete — mondja a pantallós, amint a mérgelődő pincér tovább megyen és rosszallóan csóválja a fejét. — Mit csóválod a fejed, nekem se kerekítitek fel a tizedet egy munkásegységre, ügyi!? Nahát akkor... meg osztón tanulja meg az illető, hogy nw is kijártuk a három butát, m«ff a hat ostobát. Szállón 3
