Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)
1961-10-15 / 243. szám
Nagykállói mozaiKOk.... Megannyi csepp az éleiből, a mából. De a tegnap is sokat tudna mesélni, hiszen Nagykálló múltja maga a történelem. Az első írott adat Nagykálió- ról 1323-ból származik: a fakult, alig' olvasható írás szerint ekkor Nagykállóban a vármegye nemesei megyegyűlést tartottak egy hatalmaskodás ügyében. Kálid lakói ebben az időben jobbágyok voltak, s az első földes- 1 urak. a Káílavak. Aztán a települést a vásárlartás fejlesztette tovább. A török háborúk idején. 1574-től KáJló letl az egyik leghíresebb végvár, itt épült "fel az ország legnagyobb palánkvára. Később a település , az erdélyi fejedelmek szabadságharcaiban kapott jelentőséget, A Bátho- riak, Bocskayak, Rákócziak taposták Kalló földjét. Nagykálló volt az első mely rövid ostrom után II. Rákóczi Ferenc dicső szabadságharcához csatlakozott. Ez az emlékmű már a legFizika óra a negyedik osztályban. napról beszél. Azt hirdeti, hogy itt véreztek az ősök az elnyomok elleni csatákban. Az egykori megyeszékhely ma Járási központ. Tíz termelőszövetkezet működik a községben, köztük olyan híres szövetkezetek, mint az „Új Alkotmány”, a „Vörös Zászló”, az „Üj Elet”. A tanácselnök, Biró János elvtárs büszkén újságolja, hogy még az idén felépítik a kpzségfejleszté- si alapból az új 50 létszámos óvodát, és egy új, négytantermes iskolát. De nemrég készült el a 840 000 forintos költséggel épített új fürdő is. A gyönyörű, csempés épületben naponta száznál is többen fürdenek. Olyan elegáns és tiszta az egész, hog> akár a fővárosban is büszkélkedni lehetne vele. A kilenc osztály közül hét már politechnikai osztály. 352 fiatal ismerkedik itt a humán műveltségen kívül, a gépállomást és egyéb ipari munkával, a gyümölcs és zöldségtermelés, a kertészet és a mezőgazdaság egyéb fontos teendőivel. Kicsi, már a gimnázium, a község vezetői azon „spekulálnak”, hogyan lehetne a tornakertből hozzáépíteni. A napóleoni háborúk legendás hőse, Simonyi Óbester is itt szü- atett, s Nagykálló fia még' a '-agy gyógyító, Korányi Frigyes De Nagykálló tegna.pja máról :s nevezetes: a szomorúemlékvi ínség-dombról. a sanyargatott jobbágyokról, a nincstelenek küzdelmes életéről. A mostani elmegyógyintézet, vagy a gimnázium öreg falai is okát mesélhetnének. De beszélőn inkább a ma, a jelen... Biró elvtárs, a tanácselnök büszkén sorolja, mit végeztek már a szövetkezetek. Az Épületszerelő és Karban- artó KTSZ üzemében 102 ember dr) gozik. 1957-ben még 180 000 forint adóssága volt a szövetkezetnek, de 1-958. óta állandóan nyereséggel zárják az évet. Akad munka bőven, s a legjobb brigádok: a Bernáth kőművesbrigád, a Torma villany- szerelő brigád, a Demeter lakatosbrigád, a Fullajtár vízvezetékszerelő brigád, az asztalosok, a festők, meg a többiek mind a lakosságnak dolgoznak. Idei 600 000 forintos tervüket a harmadik negyedévre már 800 Ó00 forintra teljesítették. . A ktsz-ben a perlit-payílonok tetejét szerelik. A legnagyobb szövetkezetben, az .„Üj Alkotmányban” elvetették már az őszi búzát. az árpát, a takarmánykeverékei, letörték a kukoricát, betakarították a napraforgót. Minden káliói tsz csatlakozott a gyomai és szarvasi szövetkezetek versenyfelhívásához. Mindez arr>t felsoroltunk. ár csak egy csepp Nagykálló jelenéből. S az emberek, a nagy- kállóiak szorgosak, gazdagodnak. Az ínség-domb, a robot, :s tenger szenvedés — csak emlék, amit az iskolában tanítanak, tanulságul és emlékeztetőül... Szöveg: Győri Illés György Foto: Hammel .ié-rr^ Tisztítják már a napraforgót a „Zöld Mezőben '. ★ Mindennapos kép az utcáról: vonul a gépállomás egysége munkahelyére. 4
