Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1961-10-08 / 237. szám

XVIII. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM Ära 70 fillér 1981. OKTOBER 8, VASÁRNAP LAPUNK TARTALMÁBÓL Kulturális életünkből Családi vasárnap Sportműsor A jelenlegi nemzetközi helyzet legfentosabk kérdése a német békeszerződés haladéktalan megkötése Megkezdődött a magyar országgyűlés új ülésszaka Szombaton délelőtt megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka. Néhány perccel 11 óra előtt megtellek a képviselői padsorok. A karzaton az üzemek, intézmények, hivatalok dolgozóinak küldöttei foglaltak helyet. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sán­dor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, Gáspár Sándor, Komócsin Zol­tán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Csergő János, Czottner Sándor, llku Pál, Incze Jenő, Kovács Imre, Losonczi Pál, Nagy József né, d<-. Nezvál Ferenc, Nyers Re­zső, Pap János, Tansz János, Trautmann Rezső miniszterek, Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglaltak a Budapestre akkreditált diplomáciai képvise­letek vezetői, illetve képviselői. Az ülést 11 órakor Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Rónai Sándor megnyitó szarai | Ságban Kikillai Sándorné képvi- ! selő lemondása folytán megürese- ] dett helyre Oláh Andor képvise- i löt; a kulturális bizottságban llku Pál képviselő művelődésügyi miniszterré történt megválasztá­sával megüresedett helyre Ben- ke Valéria képviselőt; a munka­ügyi bizottságban Pap János képviselő belügyminiszterré tör­tént megválasztásával megürese­dett helyre Leotkai István képvi­selőt választotta meg: Ezután az országgyűlés jóvá­hagyólag tudomásul vette a Nép- j köztársaság Elnöki Tanácsának az országgyűlés 1961. február 24-én berekesztett ülésszaka óta alko­tott törvényerejű rendeletéiről és hozott határozatairól szóló jelen­tését. Az elnök bejelentette, hogy a pénzügyminiszter benyújtotta hoz­zá az 1960. évi állami költségve­tés végrehajtásáról szóló jelentést. A kormány elnöke benyújtotta a második ötéves népgazdaság­fejlesztési tervről, valamint a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló törvényjavas­latokat. A külügyi bizottság a német békeszerződés megkötésé­vel kapcsolatos állásfoglalás cél­A képviselők felállva hallgat­ták meg Rónai Sándor megem­lékezését Dinnyés Lajos képvise­lőnek, az országgyűlés alelnöké- nek elhalálozásáról. Az elnök javaslatára az or­szággyűlés Dinnyés Lajos emlé­két jegyzőkönyvben örökítette meg. Rónai Sándor ezután bejelen­tette, hogy Kikillai Sándorné és Török István országgyűlési kép­viselők mandátumukról lemond­tak. Lemondásuk, valamint Diny- nyés Lajos elhalálozása miatt a Pest, illetve a Győr-Sopron me­gyei választókerületben megürese­dett képviselő helyekre Oláh Andort, Berta Mihályt és dr. Má­té László soronkövetkező pótkép­viselőket hívta be. Az országgyűlés elnöke ezután bejelentette, hogy a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága és a Hazafias Népfront OrszágoiS Tanácsának Elnöksége közös átiratot intézett az ország- gyűléshez. Galló Ernő. az országgyűlés jegyzője felolvasta az átiratot: „A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának Elnöksége együttesen javasolja az országgyűlésnek, hogy Kiss Károly országgyűlési képviselőt a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnökhelyettesi tiszte alól, Kristóf István ország- gyűlési képviselőt a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának titkári tiszte alól, Harustyák József, Ma­rosán György, Olt Károly ország- gyűlési képviselőket a Népköztár­saság Elnöki Tanácsában viselt tagsági tisztük alól saját kérel­mükre mentse fel és vegye tudo­másul, hogy Péter János, ország- gyűlési képviselő külügyminisz­terré történt megválasztása miatt a Népköztársaság Elnöki Tanácsában viselt tagsági tiszté­ről lemondott. zottságaiban megüresedett tagsá­gi helyek betöltésére. Az országgyűlés a jogi és igaz­ságügyi bizottságban Dinnyés La­jos képviselő elhalálozása foly­tán megüresedett helyre Csa- mangó Henrik képviselőt, a terv- és költségvetési bizottságban Fock Jenő képviselőnek a Miniszterta­nács elnökhelyettesévé történt megválasztásával megüresedett helyre Kiss Árpád képviselőt; a szociális és egészségügyi bízott­n .»so-gjai luuimas párt Központi Bizottsága és a Ha zaíias Népfront Országos Taná csának Elnöksége együttesen ja vasolja, hogy Marosán Györg; országgyűlési képviselőt a Nép köztársaság Elnöki Tanácsánál elnökhelyettesévé, Kiss Káról; országgyűlési képviselőt a Nép köztársaság Elnöki Tanácsánál titkárává; dr. Bognár Rezső Bruttyó János, Kristóf István Prieszol József országgyűlési kép viselőket a Népköztársaság Elnö ki Tanácsának tagjaivá válassz; meg. Kádár János a Magyar Szocia lista Munkáspárt Központi Bi zottságának első titkára, s Kál lai Gyula, a Hazafias Népfron Országos Tanácsának elnöke”. Az országgyűlés az előtérj esz tett javaslatot egyhangúlag el­fogadta és Rónai Sándor kimond­ta á határozatot. Az elnök bejelentette, hogy a megüresedett országgyűlési alel­nöki tisztség betöltésére a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságától és a Ha­zafias Népfront Országos Taná­csának Elnökségétől közös javas­lat érkezett az országgyűléshez. Galló Errő jegyző felolvasta az átiratot: .,A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, s a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának Elnöksége együttesen javasolja az országgyűlésnek, hogy Beresztóczy Miklós országgyűlési képviselőt az országgyűlés alel­nökivé válassza meg. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke”. Az országgyűlés a javaslatot egyhangúlag elfogadta és Rónai Sándor kimondta a határozatot: Ezután az elnök javaslatot tett az országgyűlés egyes állandó hí­jából határozati javaslatot nyúj­tott be az országgyűlésnek. Ezek alapján Rónai Sándor ja­vaslatot tett az országgyűlés mos­tani ülésszakának napirendjére, és javaslatára az országgyűlés a következő napirendet fogadta el: 1. A nemzetközi helyzetről szóié beszámoló és ezzel kapcsolatban a külügyi bizottság által benyúj­tót határozati javaslat; 2. A második ötéves népgazda- ságíejlesztési tervről szóló tör­vényjavaslat; 3. A Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló tör­vényjavaslat; 4. Az 1960. évi állami költség- vetés végrehajtásáról szóló jelen­tés tárgyalása; 5. Interpelláció. Az országgyűlés ezután meg­kezdte az első napirendi pont, a nemzetközi helyzetről szóló be­számoló és ezzel kapcsolatban a külügyi bizottság által be­nyújtott határozati javaslat meg­tárgyalását. Az elnök Barcs Sándor képvi­selőnek, a külügyi bizottság elő­adójának adta meg a szót. Barcs Sándor előadói beszéde — Tisztelt Országgyűlés! — Néha, pihenő óráink csen­des beszélgetéseiben, jóleső derű­vel állapítjuk meg, hogy az új generáció, amely már népi de­mokratikus rendszerünkben cse­peredett fel, mennyire a fejünkre nőtt — kezdte meg beszédét Barcs Sándor. — Statisztikai adatokat is olvashatunk lépten-nyomon ar­ról. hogy az embert kor határa kitolódott, gyermekeink pedig centiméterekkel magasabbak és testben jóval nősebbek is, mint mi voltunk. Dehát ennek megálla­pítására nincs szükség semmiféle statisztikai jelentésre, mert min­den számadatnál többet beszél az, amit tulajdon szemünkkel látunk. Bizony, tisztelt országgyűlés, itt egy egészségesebb, edzet­tebb és minden bizonnyal jobb generáció növekedett fel. Minek kerteljünk, kimon­dom nyíltan, büszkék lehe­lünk rá, mert a lehetősége­ket azért mégis csak mi teremtettük meg. két kezünk munkájával. — Itt. a mi kis hazánkban, a mi földünkön — ahová az alkotás és a hűség ezer és ezer szála köt minket, s amely, mióta tulajdo­nunk, minden legapróbb rögével oly közel férkőzött szívünkhöz, mint saját gyermekünk — ebben a kis országban a mi generációnk már megharcolta harcai javát és megette kenyere nagyobbik felét. Esténként mégsem hajthatjuk le nyugodtan fejünket párnáinkra. Eljönnek ilyenkor hozzánk a kül­világ baljóslatú üzenetei és gyak­ran vesszük elő a történelmi lec­két, amit egy emberöltőn át ta­nultunk. Gyermekeinknek meg­teremtettük a biztos jelent. De még nincs megállás. A mi sokat szenvedet, megkínzott, de tapasz­talatokban és harci fegyelemben gazdag generációnknak még biz­tosítani kell a nyugalmas jöven­dőt is. Barcs Sándor ezután rövid tör­ténelmi visszapillantást vetett a fasizmus, a hitlerizmus keletke­zésére, s beszélt arról a mérhe­tetlen szenvedésről, amelyet a náci Németország zúdított a ma­gyar népre. — Erre a múltra kell gondol­nunk most, amikor tanúi vagyunk két világpolitikai irányzat hallat­lanul éles ütközésének és kemény csatáinak. A szocialista világ nagy erőfeszítéseket tesz, hogy a nemzetközi konfliktusokkal fe­nyegető hidegháború állapotából átvezesse az emberiségét a bé­kés egymáp mellett élés megbíz­ható, szilárd talajára. Hányszor látszott úgy — csak az elmúlt öt év alatt —, hogy az erőpolttika prófétái belesodorják az emberi­séget az eddigi legiszonyatosabbí világégésbe? Bizton állíthatjuk, a történelem folyamán egyetlen- nemzedék sem ért meg ilye« rendkívül rövid időszakban ennjä- súlyos háborús válságot. A szocializmus erői alaliítjáli boljgónk sorsat — Emlékezzünk csak vissza! A nemzetközi reakció által ösztön­zött és támogatott magyarországi ellenforradalom, a szuezi kaland, az indonéziai puccs-kísérlet, a so­rozatos tajvani provokáció, a li­banoni intervenció, az iraki nem­zeti felkelés eltiprásának kísér­lete, a katonai beavatkozás Laosz- ban, az U—2-os kémrepülések, az (Folytatás a 2, oldahmS

Next

/
Oldalképek
Tartalom