Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)
1961-10-08 / 237. szám
fPntytaía az 1. oldalról.) imperialista összeesküves Kongóban, a katonai invázió kísérlete Kuba ellen — mindezek a veszélyes imperialista kalandok gyors egymásutánban idézték íel a háború közvetlen veszélyét. A szocialista világ ereje azonban minden esetben elegendőnek bizonyult ezeknek a háborús irányzatoknak a megfékezésére. Ma már minden ember megérti, hogy a háborús szakadékok szélén való nyaktörő egyensúlyozás kedvező kimenetele nem a vak-véletlennek volt köszönhető. Az elmúlt másfél évtizedben, kiváltképpen pedig a legutóbbi öt évben olyan új történelmi helyzet alakult ki, amelyben döntő hatóerővel már a világrendszerre növekedett szocializmus alakítja bolygónk sorsát. A szocialista világ — hála fejlett tudományának — megnyerte a rá- kényszerílett fegyverkezési versenyt: a mi világunk azonban nem katonai párbajra szólít. — Egyes dühödt monopolista és katonai körök még ma is inkább hajlanak a hidegháború és a fegyverkezési hajsza folytatására, mint a békés gazdasági párbajra. Ezek még ma is azt hirdetik, hogy a fegyverek erejére kell bízni a két rendszer erejének eldöntését. Nem tételezhetjük fel tehát, hogy az imperialista háborús kalandok veszélye megszűnt volna. — Mi — tisztelt országgyűlés — a termonukleáris fegyverek árnyékában többé már nem elégedhetünk meg az itt, vagy ott keletkező háborús veszély egyszerű elodázásai al, az idöröl-idöre kiéleződő nemzetközi feszültség csil- ' lapítószeres, tüneti kezelésével. Idejekorán, amíg nem késő, a feszültség okait kell megszüntetni és szükség cselén kioperálni. — A tüneti kezelés nem a ve- ! szelyt csökkentené, hanem csak elkendőzné a veszély nagyságái. Az általános és teljes leszerelés szovjet terve pontosan azon a felismerésen alapul, hogy a hadi- technika szédítő iramú fejlődése következtében a fegyverkezési verseny totális cs az egész emberiség jövőjét magában foglaló problémává változott. Ennek a problémának a végső megoldása , is csak totális lehet, tehát: az j egyetemes és teljes leszerelés. | — De vajon megtehetjük-e akár a kezdő lépest is az egyetemes és teljes leszerelés felé, ameddi gyorsított ütemben folyik a nyugatnémet imperializmus katonai erejének kiépítése? Lehet-e bizalom és megértés j Európában, ameddig a nyugatné- I met revansisták a keleti határok ; megváltoztatását követelik és a | két Németország egyesítésén a í Német Demokratikus Köztársaságé erösszakos bekebelezését értik? Lehet-e pontot tenni a második világháború után, lehet-e véget- vetni r nukleáris fenyegetéssel terhes hidegháborúnak, amíg a NATO-hatalmak Nyugat-Berlint előretolt frontvárosuknak tekintik, s amíg Európa szívében egy városon belül két világ fegyveres koalíciói néznek farkasszemet egymással? Lehet-e kézzelfogható eredménye a leszerelési tárgyalás- soknak, amíg közvetlenül fenyeget az a veszély, hogy a Bundeswehr hitlerista tábornokainak kezére adják a nukleáris háború kirobbantásának eszközeit? — tette fel a kérdést az előadó, majd hangsúlyozta: — A varsói szerződés tagállamaiban működő kommunista- és munkáspártok központi bizottságainak első titkárai ez év augusztusában megállapították, hogy a német békeszerződés megkötése nem tűr halasztást. Kifejezték óhajukat, hogy a békekötés a két német állammal és a nyugati hatalmakkal egyetértésben történjen meg. A Szovjetunió már 1945-ben egységes Németországot uSturl — A szocialista országok nem /először nyilvánították ki békés 'megegyezésre törekvő készségüket ja német kérdésben. A Szovjet- iunio és az NDK kormányai hosz- «zú évek óta újabb és újabb javaslatokkal fordultak a nyugati hatalmakhoz, ezek a javaslatok azonban minden alkalommal süket fülekre találtak. Az előadó itt részletesen elemezte a háború utáni németországi helyzetet. Mint mondotta — a Szovjetunió még a második világháború kellős közepén, 1942- ben úgy foglalt állást, hogy az egységes német államnak a háború után is fenn kell maradnia. Ha csak a szovjet kormányon múlt volna, már 1945-ben központi kormány létesült volna Németországban. Az erre irányuló szovjet javaslatokat azonban a tárgyaló partnerek elvetették. Sőt. Németországnak, mint Európa földrajzi központjának nagy hadászati jelentősége van. A NATO- haderők Nyugal-Németországgal az oldalukon Közép-Eurúpában szilárd és egybefüggő arcvonalat alkotnak majd a Keleti-tengertől az Alpokig.” De még világosabban fejezte ki magát Dulles volt külügyminiszter, aki „Háború es béke” című könyvében ezeket írta: \ .,Ha a Nyugat bevonja Nyu- gat-Némstországot hatalmi körébe, előretolt hadászati állást alakíthat ki magának Közcp- Európában, s innen bomlaszthatja a Lengyelországban; Csehszlovákiában, Magyarországon és más szomszédos országokban levő kommunista pozíciókat.” 1947-ben az angolok és az amerikaiak egyesítették saját övezeteiket és létrehozták Bi- zóniát. Ehhez csakhamar csatlakozott a francia zóna, s az így kialakított Trizóniá- ban, 1948-ban, külön pénznemet vezettek be. Egy évre rá Trizónia területén létrehoztak a nyugatnémet államot, a Német Szövetségi Köztársaságot, Csak hónapokkal ezután alakult meg a szovjet zónában a Német Demokratikus Köztársaság. — Vajon, miért ellenezték a nyugati hatalmak Németország egységesítését? Vajon miért volt szükség a Német Szövetségi Köztársaság létrehozására? Ezekre a kérdésekre választ kaphatunk magától Eisenhowertól, aki még mint NATO-főparancsnok, 1952- ben tartott beszámolójában a következőket, mondotta: „NyugatBarcs Sándor ezzel összefüggésben ismertette a nyugati hatalmaknak a német militarizmus fel- támasztására tett intézkedéseit. — 1954. decemberében az úgynevezett párizsi egyezményekkel lehetővé tették, hogy Nyugat- Németország nyíltan hozzákezdhessen fegyveres erőinek kiépítéséhez. Ma már olt tartunk, hogy az európai kontinens nyugati részén a Német Szövetségi Köztársaság rendelkezik a legnagyobb hadsereggel. 1959-ben, a 230 ezer rät számláló létszámból húszezer volt a tiszt és hetvenezer a tiszthelyettes. Ebből az következik, hogy a nyugatnáme' hadsereget tövid idő alatt két-háromszoro- sára fel lehet tölteni. A fegyverkezési kiadások az elmúlt öt év alatt 3,4 milliárd márkáról 11,7 milliárd márkára növekedtek. — De nemcsak az egyszerűségükben is-sokat mondó számadatok érdekesek itt. hanem az is, ami a számok mögött van. Ma ugyanis a nyugatnémet hadseregben száznegyven tábornok szogál. Nos, tisztelt országgyűlés, ezek valamennyien tábornoki, vagy törzstiszti rangot viseltek a hitleri hadseregben! Cseppet sem lehet tehát csodálkozni azon, ha a hadsereg fuparancsnoki tisztét az a Foerisch tábornok tölti be, aki háborús bűntettei miatt évekig ült börtönben a Szovjetunióban! S ha a nyugatnémet nép számára népszerűtlen az újraéledő militarizmus, akkor ezen is igyekeznek segíteni. Az úgynevezett bajtársi szövetségek — számuk 1953 végén elérte az ezerkétszázat — és a volt SS-ek, úgynevezett „hagyományápoló egyesületei” mindent elkövetnek a re1 vansista-mílitarista indulatok szitása érdekében. A háttérben ezeket a bajtársi szövetségeket nem kevesebb, mint harminckét szélsőjobb- oldali. fasiszta párt támogatja. Szerte Nyugat-Némelországban j különböző — burkoltan, vagy i nyíltan náci szellemben tevékeny- I kedő — ifjúsági szövetségek lé- j tesültek. — Ezt az egész ördögi gépeze- j tét nemcsak az imperialista ha-' lalmak támogatják, hanem a hatalmas. nyugatnémet monopóliu-j mok is. A monopóliumok élén! kevés kivétellel ugyanazok a volt náci hadigazdálkodási vezérek állnak, akik a hitleri rendszert is buzgón szolgálták. Az \I)ÍV nicgalaUulásúviil új korszak kezdődőit a német történekemben Az előadó a továbbiakban a re- I vansista-militarista Nyugat-Né- metországgal ellentétes célokat j követő másik német állam, a l Német Demokratikus Köztársaság jelentőségét méltatta. Rámutatott, [• hogy az NDK megalakulásával i új korszak kezdődött el a német történelemben. — A Német De-1 mokratikus Köztársaság puszta j léte a béke megszilárdításának j egyik legjelentősebb tényezője j egész Európában. 1 A fiatal demokratikus német állam mögött acéljaiként áll a szocialista országok tömbje cs a Szovjetunió hatalmas katonai ereje. békeszerződés aláírása. Két dokumentum fekszik itt előttem. Biztos vagyok benne, tisztelt képviselőtársaim. hogy mindkét dokumentumot örömmel üdvözölték, s tartalmukat szívvel-lélekkel tették magukévá. Az egyik a testvéri Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetgyűlésének felhívása valamennyi ország parlamentjéhez a német békeszerződés haladéktalan megkötése érdekében. A másik a magyar kormány nyilatkozata. Ebben kormányunk kifejezi azt az eltökélt szándékát, hogy mindkét nemet állammal aláírja a békeszerződést. Ha azonban ez a lehetőség a nyugati hatalmak ellenállásán meghiúsul, akkor a Német Demokratikus Köztársaság kormányával köti meg a békeszerződést. Úgy hisszem. a tisztelt ország- gyűlés — népünktől kapott felhatalmazása alapján — minden támogatást meg fog adni kormányunknak. hogy az a nyilatkozatban lefektetett elveket érvényre tudja juttatni. Tisztelt országgyűlés! — Szinte már közhelyként hat az a léplen-nyomon hallott megállapítás, hogy tizenhat esztendővel a világháború befejezése után nem késhet tovább a német — A külügyi bizottság megbízott azzal, hogy a német kérdésben elfogadott nyilatkozatát, mint határozati javaslatot az ország- gyűlés elé terjesszem. Engedjek meg, hogy ismertessem a határozati javaslatot. A magyar országgyűlés nyilatkozata a német békeszerződésről A Magyar Népköztársaság országgyűlése 1981. október 7-i ülésén megvitatta a nemzetközi helyzetet. Megállapította, hogy tizenhat evvel a második világháború befejezése után, amikor még alig hegedtek be a fasiszta pusztítás szörnyű sebei, az imperializmus egyre erőteljesebben kovácsolja a népek ellen az új háború fegyvereit. A magyar országgyűlés korunk legfontosabb megoldandó feladatainak tekinti az általános és teljes leszerelés megvalósítását, a gyarmati rendszer teljes és végleges felszámolását; a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján történő rendezését, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élesét. Az egyetemes béke megköveteli, hogy minden ország, minden nép, a kormányok és parlamentek állhatatosan küzdjenek e feladatok megvalósításáért. A magyar nép továbbra is minden erejét latba veti, hogy korunk c fontos kérdéseit a béke javára oldják meg. A jelenlegi nemzetközi helyzet legfontosabb kérdése a német békeszerződés haladéktalan megkötése. Három évtizeddel ezelőtt a fasizmus szennye zúdult Európára, s történelmünk legsötétebb tragédiáját idézte elő hazánkban is. Ma áldozatos és nehéz országépitö munkánk közepette tapasztalnunk kell, hogy az imperialista hatalmak semmibe veszik a fasizmus kiirtására kötelező potsdami egyezményt, sőt évről-évrc határozottabban és nyíltabban táplálják cs növelik az új fasizmus ugrásra kész erőit. Ennyi idő múltán, az imperialisták csökönyös ellenállása miatt, meg mindig megoldatlan az ügyne- vczcit német kérdés, a fasisztacllcncs háborúban győztes nagyhatalmak máig sem kötöttek békét Németországgal. A békeszerződés hiánya miatt Európa szívében olyan helyzet alakult ki, amely alapjaiban fenyegeti az emberiség biztonságát. Évszázadok tengernyi szenvedése, nemzedékek cs alkotásaik pusztulása a kizsákmányolok állal kényszerűéit háborúkban, jogot cs erőt ad a népeknek — s köztük nekünk, magyaroknak is, — hogy követeljük a német kérdés rendezését. Ámde nemcsak a múltról van szó, hanem a jelenről is; nem azért dolgoztunk és ériünk el másfél évtized alatt kimagasló eredményeket a szocializmus építésében, szabad népünk anyagi és kulturális felemelkedésében, hogy vívmányainkat cltiprással fenyegessék a háborús uszítok. Békében akarunk élni, de ennek áldásait nem élvezhetjük zavartalanul, amikor utunkat a NATO cégére alatt a bonni rohambadosz- tályok agressziós tervei keresztezik. Nyugat- Németországban újraéledt a revansizmus, amely a nyugati imperialisták, különösen az amerikaiak támogatásával új háború kirobbanlásávai fenyeget. A világ helyzete azonban napjainkban gyökerében különbözik a korábbitól. Ma hatalmas erők sorakoznak fel a béke védelmében, s képesek mcgzabolázni a háború bajkeverőit. Igazim k és erőnk tudatában megálljt kiáltunk az új „kereszteshadjárat” szervezőinek. Erőnk egy a szocializmus építésének útjára lépett népek roppant erejével! A testvérnépekkel együtt a szocialista világrendszer történelmi igazságát cs Icbírhatatian fegyveres hatalmát — valameny- nyi bckcszcrclő nép erejét — szegezzük a háborús gyújtogatokkal szembe. A magyar országgyűlés, mint az egész magyar nép akaratának törvényesen megválasztott letéteményese, ünnepélyesen kijelenti: sürgősen és gyökeresen fel kell számolni a második világháború minden maradványát. Az egyetemes biztonság igénye a történelem napirendjére tűzte. hogy oly sok idő után 1961-ben, jelenünk eme egyik legfontosabb nemzetközi kérdésére végre kielégítő választ kapjon a világ. Népünk iránt érzett felelőssegünk megköveteli, hogy ne várjunk tovább! Nem várhatjuk meg, amíg az imperializmus és a német millta- rizinus olyan messze megy előre háborús terveinek szándékos útján, ahonnan már nincs nincs visszatérés. Meg kell kötni a nemet békeszerződést, ki kell oltani a háborús uszítás és aknamunka nyugat-berlini tűzfészkét. Ez elsőrendű feltétele annak, hogy a népek akarata szerint felengedjen a nemzetközi feszültség, s nyugodtan élhessenek egymás mellett a különböző társadalmi rendszerű országok. Megbízóink, a magyar nép milliói igent mondanak a szocialista országok vezetőinek legutóbbi értekezletén elhangzott megállapításra: a nemet békeszerződés megkötése és a nyugat-berlini helyzet egyidejű rendezése már régen megérett a megoldásra; halogatásával akaratlanul is hozzájárulnánk, hogy az új világháború veszélye fokozódjék. A magyar országgyűlés híve annak, hogy a hitleri Németország elleni háborúban résztvett nyugati hatalmak a Németországban ténylegesen kialakult helyzet mérlegelése alapján részesei legyenek a mindkét nemet állammal kötendő békeszerződésnek. Amennyiben eme ésszerű indítvány a nyugati hatalmaknál továbbra sem talál megértésre, úgy a Magyar Népköztársaság kormánya szövetségeseivel és más békeszerető országok kormányaival együtt — békeszerződést ir alá a Német Demokratikus Köztársasággal. A magyar országgyűlés ezért felelőssége tudatában támogatja és megerősíti a forradalmi munkás-paraszt kormánynak a német békeszerződés megkötése érdekében tett nyilatkozatát és felhatalmazza a német békeszerződés aláírására. Egyben felkéri a kormányt, hogy minden lehetőséget felhasználva, szövetségeseinkkel és barátaink (Folytatás a X. oldatna.-) 4
