Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1961-10-31 / 256. szám

A SZÉP LÁNY: — Becsületszavamra, nem engem választott a főnök titkárnőnek. A főnök a vál­lalat legcsúnyabb nőjét vá- - lasztotta. Ki érti ezt? A VILLAMOSKALAUZ: — Ne tessenek igyekezni a felszállással. Ráérünk, egyi­künket sem hajija a tatár. Nem igaz? Nohát! Csak fes­senek kérem leülni, pihenni. Majd ha úgy gondolják, szól­janak ós mehetünk. A PÉNZTÁROSNÖ: — Nem szeretem, ha előre kiszámolják és szélien sorba szedik a forintokat... EGY BIZAKODÓ DRUK­KER: — En mondom magúiénak, h lestaktikánkkal fogjuk megnyerni a chilei világ*- bajnokságot. Majd meglát­ják. .. EGY 1NTRIKUS-KA: — Biz' isten nem érdemes manapság Intrikálni. Akit a nyelvem hegyére veszek, sok­kal népszerűbb, mint akit békén hagyok. Hát döntsék el, érdemes rongyosra be­szélni a szám? A HIVATALI TELEFON: — Rajtam kizárólag hiva­talos ügyeket tárgyalnak. 75 Hisvárdai dolgozó kongresszusi műszakja Kisvárdáról érkezett a híradás: az elmúlt, napokban 75 kisvárdai dolgozó ünnepi műszakot vállalt a XXII. kongresszus tiszteletére. Két teherautóval indultak a kis­várdai kísérleti gazdaság dolgo­zói Gyulatanyára, a gazdaság köz­pontjába, s a vállalt 3 hold ku- i korira törését 3 órás munkával el J rois"Véeczték. 1 Még véletlenül sérti esik szó magántermészetű dologról. Nó hisz, hivatali lelefónké- sztilék lennék! A BOLTI MERLEG: — Ha hiszik, ha nem, min­dig pontosan mérek. Sőt egy kicsivel többet is a kelleté­nél, nehogy a vevő becsa­pódjon, ., SZÍNHÁZI TISZTELET- JEGY: — Mostanában mennyien nem pályáznak rám! Való­sággal mellőznek, nem jár­ják le utánam a lábukat az emberek. Hát tehetek én ró­la, hogy ingyenes vagyok? AZ ÜT1SZAMLA: — A rovataimat mindig clethűen tölti ki gazdám. Olyan is előfordul sokszor, hogy egész nap helyett tisz­tán szerényvégből és takaré­kosságból csak fél napot számol el... a pénztárca. — Belőlem sohasem szá­molnak ki borravalót. Inkább folyton hízom. Gazdám ugyanis nem ad, hanem kap borravalót a pincértől, a fodrásztól, s mindenkitől... A RUHAFOGAS: — Rám nem aggatnak ide­gen holmit. Fogasságom alatt még nem fordult elő, hogy mikor például a gazdám fe­lesége egyedül van otthon, idegen férfi-holmit akasztot­tak volna a nyakamba. .. A CIPŐ: — Engem mindig rendesen használnak. A gazdáin nem tapos lefelé, felfelé pedig... No, de mit dicsekedjem? (p- *•) Megyénk kisipari szövetkezetei a lejlődés útján Megyénk szocialista fejlődése megköveteli, hogy a kisipari ter- melőszövctkezétck is lépési tart­sanak az igények növekedésével. Különösen a mezőgazdaságban végbement szocialista átalakulás következtében előállott új igé­nyek kielégítése vár a ktsz-ekre. Bővíteni kell a hálózatot., első­sorban a javító- és szolgáltató részlegeket.. A KISZÖV ilyen meggondolá­sok alapján készítette cl háló­zatbővítési tervezetét. 82 új kisipari szövetkezet A hálózatbővítési tervezet sze­rint 1962—63 években a megyé­ben 38 cipő- és gumilábbeli-javí- tó, 12 női és férfi fodrász, va­lamint egy kozmetikai, 8 rádió- javító. 8 mötorjavító, 7 villamos háztartási gépjavító, 3 férfi és női méretes szabó, 1 elektromű­szerész és 1 gumijavító kisipari szövetkezettel bővítik a szolgál­tató hálózatot a 10 járás terüle­tén. A tervezet összeállításánál fi­gyelembe vették a meglévő kis­ipari szövetkezeteknél a szak­emberek létszámát, képzettségét, Az 1961. évi Nobcl-díjat a magyar származású dr. Bc- késy Györgynek, a Harvard egyetem tanárának ítélték oda. Békésy György 1899-ben született Budapesten. A 250 000 svéd korona (18 300 dollár) összegű Nobcl-díjat a fülcsígán belüli ingerületek fizikai mechanizmusai terén elért felfe­dezéseiért kapta. A képen: A Békésy szerkesztette eredeti audiometer, amelyet még nia is használnak Stockholm­ban, mellette egy asszisztens. (MTI Külföldi Képszolgálat) | valamint, a gazdasági lehetősé­geket. j Javult a szövetkezetek munkája Megyénk térülőién jélérileg SÍ , kisipari szövetkezét működik. A j megye 224 községéből 68 község- I ben, 61 különböző szakmában 1 működnek a szövetkezetik, illéf- ! ve fiókjaik. Az építőipari tevékenységgel az I egész megye területét behálóz- 1 zák. Az ulóbbi években az áru- j termelés mellett fokozták főleg a kisiparosok bevonásával a javí­tó-szolgáltató hálózat működését J és javították az ilyen tevékenysé- j get végző szövetkezetek kultú- i ráltságát is. A szolgáltatás növelése erde-^ kében a legfontosabb feladatok közé tartozott a jó minőségű munka, az udvarias kiszolgálás ! cs a tisztaság. E léren is ered­mények születtek. A jó vezetés érdekében A szövetkezeteknél most foly­nak a vezetőségváiasztó közgyű­lések. Eddig 29 megtartott ve­zetőségváiasztó közgyűlésen a szövetkezetek politikailag és gazdaságilag is megerősödtek. Erre annál inkább is nagy szükség van. mert az utóbbi években több szövetkezetnél hiá- j nyos volt a vezető, ellenőrző I munka. Most minden remény j megvan arra. hogy a helyi párt I és tanácsi szervek segítségéve! j megtalálják azokat a vezetőket. I akik biztosítékot jelentenek ar­ra. hogy a szövetkezeteknél meg­javul a politikai munka, fellen­dül a szocialista munkaverseny. Kisipari szövetkezeteink fontos hivatást töltenek be , lakosságunk j ellátásában. Fejlődésük tehát ! közérdek. gy. Külpolitikái, egésssemügyi témák a városi nők össze jövetelein Három érdekes előadást tartot­tak a közelmúltban a városban és a városhoz tartozó külső te­lepüléseken a nőtanácsok. A j Benkő-bokorban a Nemzetközi I Demokratikus Nőszövetség buda- I pesti ülésén elhangzottakat vi- I tatták meg. A nőket érintő igen fontos kérdésekről Valent Sán- j dorné, a megyei nőtanács mun­katársa számolt be. A Szabad- j ság-telepen Folkmájer Tibor, a • dohánybeváltó üzemvezető-mér- j nőké a jelenlegi nemzetközi I helyzetről tartott előadást. Bor- i bányán az általános iskolában | egészségügyi témájú összejövetel- j re került sor. dr. Bárány Ottó I a házi-betegápolásról és a vér­adásról adott felvilágosító jelle­gű ismertetést. EBBŐL AE ESETBŐL sem lesz már semmi, mondja jó- b aratom, amíg nyolcvanassal száguld a kis zöld Moszkvics, egyenletes morgással törlcszt- geti az adósságunkat. Mert bárhogy is számolgatjuk a per­ceket, másfél óra a késesünk, egy lélek sem lesz már a te­remben, ahol amolyan író-olva­só találkozó félén írásainkból szeretnénk bemutatni néhá­nyat. (Szervezési félreértés, nem volt jármű időben, — de .vagy hiszik, vagy nem, hát ha­zamentek valahányan, jól be­csaptak őket.) Megérkeztünk. Nem hiszünk a szemünknek. A kölcsciek elénk sietnek, épp olyan öröm­mel, mint amikor az elmaradni vélt meccsre végre megjön a vendégcsapat. Mondják, nincs hiba, már mentek el néhá- nyan, de nézzük csak, majd­nem lelt a ház, ennyien vár­tak ránk. Restellkedünk, meg bújtatjuk az örömünket, T* HOGYAN? Hát mégsem igaz, hogy az efféle falusi irodalmi estéken csak a kisiskolások töl­tik meg a padsorokat, mert kötelezővé hirdették az iskolá­ban? Mégis igaz, hogy itt, a világvégi Szatmárban olyan nagy a kíváncsiság, az óháj a leírt betű iránt,..? A velünk érkezeit nyíregyházi tanár kol­lega Váci Mihály Kelet felől­iével kezdi szűkebb hazánk irodalmi múltjának, szülöttjei­nek sorjázását, s én az arcokat lesem. Elől: fehér blúzos kis­lányok, Kipirosodik az arcuk * szemrebbenés nélküli figye­lemben. Csak néha fészkelőd­nek., Mögöttük . tarka sereg: idősebb terhi, fején a kalap, fekete, bajusza színezüst, ki­csit öldalt fordítj'a a fejét-, úgy jobban hall. Aztán legények, lányok: szelíden, akár a temp­lomban, olykor szemeznek.,. És látom, hogy milyen szépen ki- ragyognak a szempárok. Egy­szerre, mintha kézintésre tör­ténne. Ebben a pillanatban ar- ró beszél a tanár-előadó, hogy környékbeli élmeny ihlette Pe­tőfit a íaluvégi kurta kocsma mcgéncklcscrc, s hogy a hají- tásnyira lévő szomszéd faluban látta meg a Nap világát a leg­nagyobb magyar kritikai rea­lista: Móricz Zsigmond. Szép ez a ragyogás, tiszta és őszinte, mint a büszkeségük, amelyet kifejez. ★ JÓLESIK a taps, a csokor őszirózsa, felolvasás után, de mégis. Értették vajon, így első hallásra? Vagy .vaprc fogalmuk erről a parasztember nyelvét törő kifejezésről: kritikai rea­lizmus? Nem csupán arra egy­szerűsítik le a jelentést, hogy Móricz a szegénység krónikása volt? ★ SZÍVES—KEDVES a meghí­vás: messziről jöttünk, hol van már az ebéd, és éjfél is lesz tán, míg hazaérünk, — költsük el együtt a vacsorát. Útköz­ben, a hunyorító utcai lámpák alatt a járásszékhelyről érke­zett elvtársnő mellett megyek. Azt mondja, ő. meg a férje, amolyan , ..vándortársulat'', szombat—vasárnaponként jár­ják a környéket a gyarmati könyvesboltban íelmálházolt autóval. Mert itt ma este még hanglemczparádé is lesz ám! ,,E1 sem hiszi, milyen sikerünk van! Bált rendeznek és a tel­jes bevételért lemezt vásárol­nak. Van úgy, kétezer forint­ért»* DE VAN ÁM más érdekes­ség is ezeken a parádékon — így tovább a „vándortársula- los’. ,A könyvtombola. Valósá­gos divat lett Szatmárban. Je­gyeket árulnak, kalapban ösz- szerázzák, s akiét kihúzza a szerencsés kéz, az már Mik- szálhtal, Petőfivel, vagy Jókai­val a zsebében, kezeben megy haza. ★ NEM MUTATKOZOTT Í3E, szomszédom súgta halkan, hogy a léesz elnöke, aki a szalmá- rias vacsora után a pohárkö- szünlót mondta a sörhöz. Szi­kár, komoly tekintetű, javako­rabeli ember. Előbb nehézke­sen küszködött a zavarával, s amikor legyűrte, már szeret­tem volna minden szavát fel­jegyezni. De csak hallgattam, ittam magamba őszinteségéi, bölcsességét. Mert Móricz hö- i sei, azok utódai előrébb léplek az utóbbi esztendőkben: vil­lanyfénynél olvassák a könyve­ket, újságokat, hallgatják a rá­diói, nézik a televízió!. És a léesz elnöke kérdőre fog ben­nünket: miért nem jönnek sű­rűbben? Íróasztal mellől ne­künk nem lehet írni. Az ha­mis, nem hisszük... Azt mond­ja az elnök: látnánk csak a léesz hatalmas gyümölcsösét, az almát, ami az ö legdrágább kincsük! Meg a jószagokal! Meg az épületeket!... A kör- bcnülök bólogatnak, s hogy örülnek, amikor elhangzik a válasz, az Ígéret: jövünk, ha­marosan. gyakrabban...1 Ans.ul '■ andor Károm íáz volt a nyíregyházi járásban szombaton Szombaton Napkor községben, i Bacsó utca 3. szám alatt meg- j gyulladt és leégett egy szalma­kazal. A tűz oka rendőrségi nyo- j mozás alatt áll. Vencsellőn Móré Ferenc Petőfi út 3. szám alatt I lakó isz-tagnál okozott jelentő* I sebb kárt egy gondatlanságból 1 eredő tűz: Morc Ferenc 35 éves í édesapja a házelőtt pipázva meggyújtoti egy szalmakazlat. A tűz átterjedt a lakóépületre ás közel 10 ezer forint értékű kárt okozott. Leveleken három szom­szédos udvaron pusztított a tűz. Több mellékhelyiség és három dohánypajta égett le, A kaéértéfc meghaladja a 10 «ser forintot. víjij estéről 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom