Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1961-10-31 / 256. szám

Hogyan lehet gyorsítani és olcsóbbá tenni a vetést? Bátor kezdeményezés a tiszaszalkai Búzakalász Tsz-ben A szokatlan aszály nagy gon­dot okoz szövetkezeti és gépál­lomási vezetőknek egyaránt. A kedvezőtlen időjárás nemcsak úgy befolyásolja a. vetést, hogy kevesebb ekefejet bír vontatni egy-egy erőgép, törnek a gépek, hanem a felszántott terület is többszörös munkát kíván, amíg azon magágyat lehet készíteni. A tiszaszalkai határban pél­dául — nem a legkötöttebb ré­szen — a vetőszántás után még háromszor kell gyűrűshengerez- ni és háromszor tárcsázni, hogy a magot a talajba lehessen ten­ni. A kötöttebb területeken még több munka szükséges. A talajlőkészítés a három­éves tiszaszalkai Búzakalász Ter­melőszövetkezetben szokásos módszerrel az alábbiak szerint alakul: középmélyszántás kh./99 Ft háromszori tárcsa kh./27 Ft háromzsori gyűrűshengerezés kh./17 Ft 99 Ft 81 Ft 51 Ft kommunisták fóruma Baljai fordulat A termelőszövetkezet vezetői a gépállomással egyetértve megpróbálták burgonya és cukorrépa után a diszktiller- rcl való talajclőkészítést. Er­re a szövetkezetre eső díjté­tel szerint a diszktillerezés holdanként egyszeri járatás­sal 80 forint. A burgonyaföldön kétszer já­ratták a gépet, így 160 forintba került, tehát ennél a megtaka­rítás pénzben is jelentős. A cu­korrépaföldön már volt terület, ahol háromszor járatták. A szö­vetkezetben eddig, mintegy 50 holdat készítettek elő diszktiller- rel és ez átlagosan jóval olcsóbb, mint a szántás. A lényegesebb nyereség azonban nem itt van, hanem az időmegtakarításnál. Ekével, tárcsával, gyűrűshen­gerrel előkészíteni a talajt, több mint háromszor annyi időre és erőgépre van szük­ség, mint a diszktillerrel. 231 Ft A középmélyszántás műszaknor­mája 3,6 kh. míg a diszktillere- zésé 9,5 kh. A szántáshoz hozzá kell még számítani az egyéb elő­készítő munkálatokat is. A Búzakalász Termelőszövet­kezetben most kukoricaföldön is kipróbálják a diszktillerrel való talajelőkészítést. Különben a í'épaföldön kísérleteznek, hagy­tak ekével való előkészítésre is talajt. Az egymás mellett lévő két parcellát azonos időben és ugyanabból a vetőmagból vetet­ték. Jövőre mérik majd a kü- lömbséget, ha lesz. A szövetkezet agronómusa, brigádvezetői egyöntetűen csak javasolni tudják ezt a módszert a többi szövetkeze­teknek is, különösen a homo­kon gazdálkodóknak, mert itt sokkal jobban érvényesül­het a diszktiller. ( Cs. B.) 300 vagon almát értékesített a Fehérgyarmati Állami Gazdaság; A Fehérgyarmati Állami Gaz­daság új exportalma-feldolgozó telephelyén — a szüret teljes be­fejezése után — mintegy hatszáz dolgozó serénykedik: nagy lendü­lettel végzik az alma válogatását, osztályozását, az exportminőség csomagolását. Naponta tíz-tizenöt vagon almát indítanak útnak a bel- és külföldi piacokra. Szép termést — 390—400 vagon almát — szüreteltek az idén a gazdaságban. Ez eddig a legna­gyobb eredményük. A minőségre sem lehet különösebb panaszuk: az exportarány meghaladja a hatvan százalékot. Az eddig elszállított 300 vagonból 180 vagon export­almát irányítottak a Szovjet­unióba, az NDK-ba, Csehszlová­kiába és a nyugati államokba. Személyi viták, intrika, funkcióért való törtetés, pletyka, egyéni érdekek, jogtalan előnyök hajhászása kötötte le hosszú ide­je a balsai pártszervezet figyel­mét. Mindezek gátolták a kol­lektív vezetés, a helyi pártpoli­tikai munka kibontakozását. Két év alatt három titkár váltotta egymást a vezetőségben. Ez is sorvasztotta a pártszervezet éle­tét. Közömbösség, tétlenség ka­pott lábra, mely fékezte, vissza­felé húzta a tömegszervezetek munkáját is. A termelőszövetke­zetben most is egymást érik a fegyelmezetlenségek, sorozatosan megkárosítják a közös vagyont. S mindezeket a tsz párt- és gaz­daságvezetői tétlenül tűrik, il­letve tűrték a pártvezetőséget újjáválasztó taggyűlésig. A taggyűlésen elhangzott be­számolóból felelősség csendült. Igyekezett a vezetőség sokolda­lúan elemezni, megmutatni az elmúlt két évben megoldásra vá­ró és végzett munkát. Egyes kér­désekben önkritikusan, őszintén beismerték: elhanyagolták a párt­munkát, nem léptek fel a közös vagyon herdálóival szemben. Ke­veset foglalkoztak a tsz tagok nevelésével, a gazdasági kérdé­sekkel. Nem titkolták el ered­ményeiket, de beszéltek a hibák­ról is. Néhány hozzászólás is a bírálat, önbírálat szellemében hangzott el. Hasznos javaslatok születtek, tanácsokkal látták el a megválasztott új vezetőséget. Nemcsak szervezeti feladatnak tekintették a vezetőségválasztó taggyűlést, hanem fontos politi­kai tényezőnek. A taggyűlést elő­készítő politikai munka során sok olyan kérdést vetettek fel a kom­munisták, pártonkívüliek, ame­lyek megoldásával erősödnek so­raik. Mindezek ellenére sem le­hetünk azonban elégedettek a taggyűlés munkájával. Olyan tsz-ben, ahol az elmúlt években — és abban a pártszervezetben, amelyben az utóbbi időben — any- nyi hiba volt, mint Balsán, foko­zott figyelemmel szükséges előké­szíteni a taggyűlést. Igaz, volt sze­mélyekhez szóló dicséret és bírá­lat, önbírálat, javaslat, azonban mindezek kevésnek bizonyulnak Sikeres szavalóverseny volt a Bessenyei kollégiumban Tragikus sorsú nagy költőnket, Radnóti Miklóst választották névadójuknak a nyíregyházi Zal­ka Máté és Bessenyei György kollégium diákjai, amikor közös irodalmi színpadot alakítottak. Az épülő Tiszavidéki V egyikombinát Szombaton bebizonyították, hogy nem akarnak méltatlanok lenni névadójukhoz. Helytelen volt azonban, hogy a szavalok nagy része nem tanul­ta meg a verset, hanem csak fel­olvasta. Kifogástalan verstudás nélkül nincs versmondás! Érthető, hogy szinte minden résztvevő a szabadonválasztott versével nyújtott jobb teljesít­ményt. Tárgyilagosan megálla­píthatjuk azonban, hogy a sza­valok zömének — több, mint húszán voltak összesen — van érzéke a versmondáshoz és csak szorgalmukon múlik a fejlődés. Tehát már csak ezért is si­keresnek mondhatjuk a ver­senyt. Legalább ilyen sikernek könyvelhetjük el azonban a hall­gatóság nagy érdeklődését is. Nemcsak azokat érdeklik a ver­sek, akik szavalnak is. És ez nagyon örvendetes. Az irodalom számukra nemcsak tantárgy. Egy- egy jól sikerült szavalat után úgy csattant fel a taps, hogy az kétségtelenül bizonyította: a hall­gatóság ért a versmondáshoz, meglátja benne az igazi szépet. A színpad további lelkes munkával elérheti, hogy a két kollégium lányai és fiai a vers örök barátaivá váljanak, és ez legalább annyira fontos, mint az, hogy a szavalok szépen mondják a verset. G. B a balsai nehézségek megoldású- - hoz. Elmulasztottak fontos kérdé­seket megvitatni. Nem volt szó arról, milyen elvi, politikai és gazdasági kérdéseket vitatott meg az utóbbi időben a pártve­zetőség. Elhallgatták, hogy hiá­nyosak voltak a pártrendezvé­nyek, nem foglalkoztak a párt­csoportokkal. Beszéltek a tömeg­szervezetek szerepéről, tevékeny­ségéről, de az ezzel kapcsolatos beszámoló öntömjénezés, öndi­cséret volt a tanács javára. Ar­ról szóltak, mit segített a ta­nács a pártszervezetnek (!), de arról már nem, hogy a kommu­nisták hogyan biztosították a ve­zetést, irányítást a tömegszer­vekben. Elhallgatták, számonkér- te-e időközönként a pártvezető­ség, a taggyűlés a tanácstól, a tömegszervezetektől a végzett munkát. Arra is feleletet vártak: voltak-e pártfeladattal megbízva a tömegszervezetek? S ha igen, hogyan teljesítették, a pártveze­tőség segített-e a feladatok meg­oldásában, ha nem, ezt is őszin­tén meg kellett volna mondani. Szó volt arról, hogy egyesek hozzányúlnak a közös vagyon­hoz. De hogy kik, azt elhallgat­ták. Arról sem beszéltek, mit tet­tek, vagy mit kell tenni az új vezetőségnek a közös vagyon védelme, gyarapítása érdekében. Beszéltek az őszi munkákról, de csak általában, s a taggyűlés azt sem tudta, milyen munkák vár­nak még elvégzésre. A pártokta­tásról csupán néhány szó esett, de ami arról szólt, el lehetett volna mondani bármelyik köz­ségben. Nem elemezték mi az oka, hogy évek óta nem vettek fel tagot és tagjelöltet. Ugyanak­kor Tóth József elvtárs, KISZ titkár már két éve tagjelölt (!). Miért? Nemtörődömség, hanyag­ság miatt. Pedig jól dolgozik a KlSZ-titkár. Beszeltek a munkás-pa­raszt szövetségről. Arról, hogy a munkásosztály továbbra is segí­ti a szövetkezeteket; a balsaiak is kaptak három traktort és négy burgonyaszedőgépet. A munkás­paraszt szövetségnek azonban csak egyik oldaláról, a munkás- osztály által vállalt és becsület­tel teljesített kötelességekről be­széltek. Egy szót sem szóltak azonban arról: mi az oka, hogy a tsz mintegy ötezer mázsa bur­gonyával adós a népgazdaság­nak? Elemezte a beszámoló az egységes paraszti osztály kiala­kításának szükségességét, a vita során elhangzottak azonban ez­zel kapcsolatban téves nézetek is. Egyesek még most is jogtalan előnyökhöz szeretnének jutni párttagságukra való hivatkozás­sal, s háttérbe szorítani a be­csületes pártonkívülieket. Egyik hozzászóló negyvenötös párttag­ságára való hivatkozással kifogá­solta, hogy miért nincs neki többje, mint egy pártonkívüli- nek. Egyesek azt gondolják, úgy lenne helyes, ha minden funk­ciót kommunistára bíznának. El­felejtik, hogy párttisztségen kí­vül bármilyen funkciót belölt- hetnek pártonkívüliek is. Nem elemezték ennek jelentőségét, a párt és a tömegek közötti kap­csolat erősítésében betöltött sze­repét. A vezetőséget újraválasztó tag­gyűléseknek — többek között — az a célja, hogy elemezze az el­múlt két évben végzett párt, gazdasági és kulturális munkát, levonják a tanulságokat, megha­tározzák a feladatokat. Erősöd­jön a párt szervezeti, cselekvés­beli, eszmei és ideológiai egysé­ge. Ha Balsan a kommunisták koratavasszal és a növényápo­lás idején is többször szót vál­tottak volna a pártonkívüliekkel, a kisnitűekkel, ha rendszeresen napirendre tűzik a közösséget érintő kérdéseket, nem kellene szégyenkezniük a rosszúl meg­munkált vetemények miatt. A viták önmagukban azonban nem elegendők a jó munkához. Az ott hozott határozatok s azok végrehajtása, az emberekkel va­ló rendszeres foglalkozás, a ne­velés, a meggyőzés, a példamu­tatás hatása kedvező lett volna. S mivél a vezetőség beszámolója nem volt elég önkritikus, konk­rét, s nem határozta meg a párt- politikai tennivalókat, így a vi­ta során nem került sor a hibák okainak sokoldalú elemzésére. Az ni partvezetőségre vár az a nehéz, de megtisztelő feladat, hogy teljesítve a tag­gyűlés megbízását, felszámolja a tétlenséget, közömbösséget, hibá­kat. Eleven, pezsgő pártéletet le­het teremteni Balsán. Ahol öt­venegy kommunista dolgozik egy termelőszövetkezetben, ott van erő arra is, hogy jó politikai munkával megduplázzák már jö­vőre az egy munkaegység érté­két. De, hogy ez így legyen, job­ban kell támaszkodniok a párt­tagok és pártonkívüliek vélemé­nyére, javaslataira, munkájára. Az új pártvezetőség, akinek élén a balsai Petőfi Tsz megbecsült főagronómusa áll, képes a hibák megszüntetésére, új, nagyszerű tervek kidolgozására, s annak megvalósítására a kommunisták­kal, s a pártonkívüliekkel együtt. Nagy Tibor R nyírteleki HM Mező Tsz befelezte a vetést A nyíregyházi járási tanács mezőgazdasági osztályáról jelen­tették, hogy a nyírteleki Zöld Mező Termelőszövetkezet befe­jezte az őszi gabonafélék vetését. A szántóterületének több mint 33 százalékát vetette be kenyér- gabonával. A cukorrépa kivételével min­den kapást betakarítottak, a ré­pát a cukorgyár ütemterve sze­rint kell betakarítaniuk. Ty&rtui&spáíeai aféindék&zék I960, tavaszán kezdték meg a Tiszavidéki Vegyikombinát építését és 1965-ben fejezik be. Az új üzem építése 120 mil­lió forintba kerül. A képen: a hígsav-üzem építése. (MTI Foto: Urbán Nándor felv.) Egyelőre talán még szokatlan kissé ez a felirat, amely a tor- nyospálcai községi könyvtárba belépő­nek mindjárt a sze­mébe ötlik: Ajándé­kozz könyvet! — A könyvtárba azonban — legalább ebbe — nemcsak azért jár­nak az olvasók, hogy kölcsönözzenek könyveket, hanem azért is, hogy vegye­nek és ha már el­olvasták, ajándékoz­zanak is. Szász And­rás könyvtáros, ál­talános iskolai tanár, egyben földművesszö- vetkezeti könyvbizo­mányos is. Egy jó pontot ad minden gyereknek egy-egy könyvtárnak aján­dékozott könyvért. A felnőttek is jó pél­dával járnak elől: Legény Imre, a Rá­kóczi Ferenc Tsz pénztárosa 35 köny­vet, Ráti Gizella 3 könyvei, Bteíagn Má­ria KISZ-fiatal öt könyvet, Furda Fe­renc asztalos segéd három könyvet aján­dékozott a könyv­tárnak. Egyre in­kább terjed az a gyakorlat, hogy fő­leg a Kincses Köny­vek, az Olcsó Könyv­tár és az Ifjúsági Kiskönyvtár sorozat­ból vásárolt könyve­ket elolvasás után a tulajdonosok a könyvtárnak aján- ; dékozzák, hadd cl-^ ■»ássák el másóty^is,-

Next

/
Oldalképek
Tartalom