Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1961-10-29 / 255. szám

/ * Y Kibővített ülést tartott as MSZMP megyei bisottsága ’Folytatás a 3. oldaltól) szervezése, a paraszti életforma meg­változása növeli az áruforgalmi szük­ségleteket, az összjövedelmen belül nő a parasztság pénzjövedelme és várhatóan csökkenni fog az önfo­gyasztás részaránya. — A tervidőszak idején jelentőseb­bek lesznek azok a tartalékok is, amelyek a termelőszövetkezetekbe belépő parasztságnál jelenleg meg­vannak és a kereskedelem árukíná­lata esetén az áruforgalomban reali­zálódnak. A paraszti életforma megváltozása magával hozza a szükségletek minden- oldalú növekedését, a magasabb szín­vonalú ruházkodási, lakberendezési, szó­rakozási igényeket, ami feltétlenül nö­veli a bolti és vendéglátóipari forgal­mat. Ebből eredően állami és szövet­kezeti kereskedelmünket irányító szer­veinknek. a kereskedelemben dolgozó kommunistáknak és pártonkívülieknek fokozottabb tevékenységet kell kifejteni a kereskedelmi munka további megja­vítására. Mezőgazdasági termelés és felvásárlás Az esztendő elején megyénkben újabb tízezrek szövetkezetbe lépésével mezőgazdaságunkban is uralkodóvá lett a szocialista termelési viszony. Üj kor­szak kezdődött el falvainkban a mező- gazdasági termelésben. Üj, bíztató táv­lat bontakozik ki egész mezőgazdasá­gunk előtt. Ezt a távlatot foglalja ösz- sze az 1965-ig tartó időszakban II. öl­éves tervünk, amely részletes irányt szab a termelés fejlesztésére. A mezőgazdasági össztermelést az ötéves terv idején 22—23 százalékkal kell növelni. Ez azt jelenti, hogy éven­te a hozam 4,1, illetve 4,2 százalékkal emelkedik. Ismert dolog, hogy népgazdaságunk­nak ez a nagyon fontos ága lassan nö­velte a termelést az elmúlt másfél év­tizedben. Számottevő fejlődés a tavaly befejeződött 3 éves terv idején követ­kezett be, amikor a helyes gazdaságpo­litika, a szövetkezeti mozgalom fejlődé­se révén a termelés mennyisége 11—12 százalékkal haladta túl az 1955—57-es esztendők átlagát. Az igazán gyors előrehaladás előtt most a szövetkezeti mozgalom sikerével nyílt meg a lehetőség. A szövetkezés, az összefogás ad arra módot, hogy a mezőgazdaság a II. ötéves tervben job­ban kielégítse az ország lakosságának növekvő igényeit, több mezőgazdasági eredetű nyersanyagot adjon az iparnak, növelje a népgazdaság erejét gyarapító exportot, fokozottabban hozzájáruljon a lakosság életszínvonala növeléséhez, s nem utolsó sorban a falu népének szebb, emberibb életet teremtsen. A II. ötéves terv kitűnően szolgál­ja ezeknek a feladatoknak a megoldását. Jól számol a valóságos helyzettel, azzal, hogy a szövetkezés immár mindenütt módot ad a termelés gyors fejlesztésére. Szövetkezeteink jelentős része fia­tal, most kezdi az igazán korszerű nagyüzemi gazdaság kialakítását. Már az idén is jelentős eredményeket értek el, de azt mindenki tudja, hogy technikailag jól felszerelt, a terme­lés legkorszerűbb fogásait általáno­san alkalmazó nagyüzemeket nem lehet egyik esztendőről a másikra teremteni. Sok munka, fáradság, nagy anyagi erő és idő kell ahhoz, hogy ezt elérjük minden faluban. Az állam segítségével és a szövetkezetek saját beruházásai révén az ötéves terv egyik legnagyobb feladata a mezőgazdaságban, hogy min­denütt minél gyorsabban alakuljanak ki az olyan nagyüzemek, amelyek a munka termelékenységét, a termelést képesek az adottságoknak megfelelően emelni. A II. ötéves tervből reánk háruló feladatoknak csak akkor tudunk ele­get tenni, ha az eddiginél belterje­sebben gazdálkodunk és ha a mun­ka termelékenységét növeljük. _ A belterjesebb gazdálkodás megva- tósítasat két irányból közelítjük meg: egyrészt növeljük a belterjesebb terme­lési ágazatok területét, másrészt min­den termelési ágban fokozzuk a terme­lés belterjességét. Megyénk adottságai­ból adódóan a kenyérgabona, a burgo­nya, kukorica, napraforgó és a gyü­mölcs — mint főbb növények — képe­zik a belterjesebb kultúrák nagyobb arányú részesedését. Minden termelési ágban fokozni fogjuk a termelési ráfordítások értékét a belterjesség fokozása és a termés- eredmények növelése érdekében. A rá­fordítások értékének növelését legin­kább a több és jobb gépi munkával, a talajerő fokozásával, az öntözéses gaz­dálkodás kiterjesztésével. a vezetés színvonalának emelésével és a gyor­san megtérülő beruházások megvalósítá­sával kívánjuk elérni. A II. ötéves terv idején megvalósu­ló belterjes és észszerűen szakosított termelés, valamint a több és jobb gépi munka megteremti az alapját a munka termelékenységének. A mezőgazdasági nagyüzemek ter­melését a több és jobb áru előállítása, valamint a termelési költségek csök­kentése érdekében fokozatosan specia­lizálni kell. A megye 11. ötéves tervének elké­szítésénél szem előtt tartottuk, és szá­mításba vettük azokat a népgazdasági erőforrásokat, amelyek megyénk részére valószínűsíthetők. Fokozott gonddal fi­gyelembe vettük a saját erőforrásokat és helyi lehetőségek felhasználásával meg­teremthető előfeltételeket. Termelés­technikai vonatkozásban a növényter­melésben éppen úgj'. mint az állatte­nyésztésben, figyelembe vettük az eddig elért hazai és nemzetközi tudományos eredményeket és azok tömeges alkalma­zását-, amelyeket tervjavaslatunkba be­építettünk. A megye II. ötéves terve mezőgaz­dasági feladatainak részletezése a kö­vetkező : Növénytermelés A tervtörvény előírja, hogy .,a szocialista nagyüzemi termelésben rejlő lehetőségek kihasználásával, a termelés anyagi-műszaki feltéte­leinek fejlesztésével el kell érni, hogy a növénytermesztés hozama 1961—65. év átlagában a megelőző öt év átlagához képest 24 százalék­kal. az egész mezőgazdaság fejlődé­sét meghaladó ütemben növeked­jék/’ Több év tapasztalata igazolja, hogy a fiatal szövetkezetek a növénytermesz­tés nagyüzemi feltételeit aránylag köny- nyebben, gyorsabban tudják megterem­teni. A növénytermelés fejlesztése ál­talában sokkal gyorsabban megtérülő anyagi eszközöket igényel, továbbá a korszerű növénytermesztés módszerei nálunk kidolgozottabbak, kipróbáltab- bak, s ezért egyelőre könnyebben is al­kalmazhatók. A növénytermelésen belül egyik legfontosabb feladat az. hogy az ország kenyérgabona-szükségle­tének hazai termésből való kielégí­tése érdekében a kenyérgabona ve­tésterületét 185 ezer kh-ban biz­tosítjuk. Ez lényegében megfelel az 1960. évi lényszámnak. Az ötéves terv időszaka alatt lé­nyegesen növeljük a nagyhozamú bú­zafajták területét. Addig, amíg 1961-ben a megye termelőszövetkezetei csak 5500 kh-on termeljek nagyhozamú búzafajtá­kat, 1965-ben a búzavetés területének eléri a 70 százalékát. Ez utóbbi is biz­tosíték arra, hogy a kenyérgabona ve­tésterületének maradéktalan . teljesítése mellett a búza terméshozamait lénye­gesen növeljék. A takarmánygabonán belül növel­jék az őszi árpa vetésterületét az 1960. évi 12 800 kh-ról 24 ezer kh-ra, első­sorban a tavaszárpa, a gyenge termést adó kukorica rovására és azokban a tsz- ekben, ahol munkaerőhiány van, de abraktakarmány szükséges. A kukorica vetésterületét a tervidőszak alatt nem növeljük, de ezen belül növekszik a hibrid-kukorica vetés- területe. A tervidőszak végén az ossz kuko­rica-vetésterületnek 90 százaléka lesz hibrid. Az ipari növények növénycsoport­jának szántóterületbeni részesedési ará­nya kismérvű, de fokozatos emelkedést mutat. Az 1960. évi tényszámhoz viszo­nyítva a 3,7 százalékos szántó részese­désről 3,9 százalékra fog emelkedni. Az ipari növények csoportján belül a cu­korrépa és a dohány vetésterületét az 1960. évi szinten tervezzük. Az ipar nyersanyaggal való ellátá­sa és az exportlehetőségek kihaszná­lása érdekében az olajos növények ve­tésterületének az 1960. évi tényszámmal szemben mintegy 4400 kh-val fogjuk növelni. E növénycsoporton belül leg­nagyobb súllyal a napraforgó szerepel. A napraforgó vetésterületét a tervidő­szak alatt 6 ezer kh-val kell növelni. A hüvelyes növények vetésterületét az 1960. évi tényszámhoz viszonyítva közel 2000 kh-val növeljük, ezen belül növeljük a növényi fehérje takarmány- ellátás érdekében a borsó vetésterü­letét. Megyénk burgonyatermelése jelentős helyet foglal el az ország burgonya­ellátásában. Ezért a tervidőszak alatt a burgonya vetésterületét a je­lenlegi szinten tartjuk. Az ötéves terv végere meg keli oldani a vetőgumótermesztés problé­máit és biztosítani' keli, hogy a Gül és rózsa fajták aránya a 80 százalékot el­érje. A cél az, hogy az egy kh-ra eső terméshozamot növeljük. Ennek előfeltétele: a) Egészséges vetőgumó. b) Iih-nkénti 22—24 000-cs töszám. c) Helyes agrotechnika és elegendő tápanyag biztosítása. A zöldségfélék területét a tervidő­szak alatt köze] 5 000 kh-val kell nö­velni részben a lakosság zöldségfo­gyasztásának biztosítása, részben pedig a megyében megépülő konzervgyár nyersnyaggal való ellátása érdekében. Amennyiben a második konzervgyár is megépül, úgy az össz-zöldségter- melő terület 26 000 kh-ra kell, hogy növekedjék. A vetésszerkezeten belül a tervidő­szak alatt a legnagyobb változást a ta­karmánynövények csoportjánál tervez­zük. A takarmánynövények területét az 1960. évi 75 600 kh-ról a tervidőszak vé­gére 83 000 kh-ra kell növelni. Ezen belül a silókukorica vetésterületét 5000 kh-val, az évelő pillangósok területét közel 11 ezer kh-val kell emelni. Ahhoz, hogy a megye ötéves tervé­ben rögzített mezőgazdasági tervfelada­tokat teljesítsük, szükséges, hogy a váltakozó szerkezetű talajaink termőké­pessége fokozására a következőket hajt­suk végre: 1. A termésátlagok növelése érdeké­ben gondoskodni kell a termőtalaj vé­delméről és fokozni kell a talaj termé­kenységét. A gépi művelésből adódó le­hetőségeket kihasználva fokozatosan rá kell térni a talaj mélyművelési rend­szerére. 2. A talaj termékenységének fenn­tartása és fokozása érdekében az álla­mi és termelőszövetkezeti gazdaságok szervezzek meg a talaj rendszeres szer- vesanyag-ellátását, gondoskodjanak a háztáji gazdaságokban lévő szervestrá­gya rendszeres felhasználásáról. 3. Megyénk talajerő-fokozását csak istállótrágyázással nem tudjuk biztosíta­ni. Ezért fokozottabb arányban kell a homokos területen a zöldtrágyázást vé­gezni. Zöldtrágyázás céljára részben a nagy tömeget adó csillagfürt-fajtákat, részben pedig a megyénk talaján jól dísz- lö rozs-szöszös keveréket kell alkalmaz­ni. E növények vetőmagszükségleté­ről minden gazdasag maga köteles gon­doskodni olyan mértékben, hogy a tar­lók és gyümölcsösök nagyrészét zöldtrá­gyázás céljából ilyen növényekkel be lehessen vetni. 4. A szántó, gyümölcsös és szőlőte­rületeken az egy kh-ra jutó műtrágya mennyiségének el kell érni a 220 kg-ot. 5. Megyénkben 230 ezer kh-t tesz ki az a terület, amit meg kell javítani. Az ötéves terv során több mint 27 ezer kh. keiül megjavításra, ebből több mint 25 ezer kh. savanyú agyag-talajt meszezés sei, 1800 kh. homokot pedig réteges altalaj-trágyázással javítunk meg. A talajjavítás fejlesztése legkeve­sebb 20 évre kihatással van a termésát­lagok növekedésére. A talajjavítások beruházási költsége a többlettermést fi- gyelembevéve 5—6 év alatt megtérül. Mindezeket figyelembevéve 1965-ben megyei szinten kh-ként búzából mintegy 12. őszi árpából 15. kukoricából 16,5, burgonyából 69, cu­korrépából 145, napraforgóból 7,5 q-ás termést kell elérni. Szőlő- és gyümölcstermelés A tervidőszak alatt, a szőlőterület . nem növekszik, hanem a meglévő.- sző-. lőterületeink rekonstrukciója, a direkt- termőfajták jelenlegi . magas arányának, csökkentése a legfontosabb feladat. A kiöregedett és direkttermő szőlőkből a tervidőszak folyamán több mint 1600 - kh-t kivágunk és helyükre ugyanannyi * oltvány-szőlőt telepítünk. Ennek alap­ján 5 év alatt szőlőterületünk közel 15 százaléka új telepítésű lesz. A tervidő­szak alatt 500 kh. csemegeszőlőt kell te­lepíteni. amely az ossz telepítésnek kö­zel egyharmadát teszi ki. (Az ötéves terv időszaka alatt). A direkttermő sző­lők jelenlegi 60 százalék arányát 30 szá­zalékra csökkentjük. Kiemelten kell, hogy foglalkozzunk, megyénk gyümölcstermelési célkitűzései­vel. A II. ötéves terv megyénkre vo­natkozó célkitűzéseinek maradéktalan megvalósítása érdekében szükséges, hogv gyümölcstermesztésünk fejlesztését teljes részletességgel kidolgozott terv alapján hajtsuk végre, amelyben érvényesül a. helyi fogyasztási, belföldi, a megyében létesülő konzervgyári és exportigény is. '* , A gyümölcsöstelepítési terv „elkészíté­sénél megyénk távlati tervét vettük fi­gyelembe és ennek alapján az ötéves terv időszaka alatt több mint 34 ezer kh. üzemi gyümölcsöst kell telepíteni. Az egyes gyümóicslajok területi el­helyezésénél figyelembe kell venni azok talajigényét, a kultúra honosságát, a kézi-munkaigényének megfelelő népsű­rűséget. A tervidőszak alatt telepítendő gyümölcsösök 85 százaléka almatelepí­tés lesz. A legnagyobb területet elfog­laló téli alma telepítésénél érvényesí­teni kell azt az észszerű törekvést, hogy a telepítések a szántóföldi növényter­mesztésre kevésbé alkalmas területeken történjenek. A telepítést már ez évben úgy kell megkezdeni és végrehajtani, hogy az cgy-egy homokdomb vonu­latban — a község határától íügget- leriül — egységes, összefüggő rend­szert képezzen. Az ötéves terv ideje alatt rendez­nünk kell a „dzsungel” gyümölcsösök sorsát és a tájjellegnek megfelelő, a legjobban termő fajtákat fogjuk ezek helyett telepíteni. Helyesnek tartjuk azt az egészséges fejlődést, amely a gyü­mölcsösök telepítési rendszerére, fajtá- V jára, az alany-típusokra vonatkozik. Ez jelentősen növeli a holdanként! átlag­termést és olcsóbbá teszi a termelést. Fontos szerepet játszik a telepítésen belül a különböző gyümölcsfajok helyes megválasztása. A híres szabolcsi Jonathán mellett mostmár konzervgyári igényeket Is ki kell elégíteni, amelyek már 1—2 • éven belül szükségessé válnak a konzervgyár üzemi termelése miatt. Ezek közé tartozik a meggy, mál­na. földieper, cseresznye, őszibarack. Helyesnek tartjuk, ha több terme­lőszövetkezet. a szomszédos csatlakozó területeken közös telepítési program alapján végez gyümölcsöstelepítést. He­lyesnek tartjuk azt is, — ahol a feltété-' lek megvannak erre — hogy a meglévő ■ hagyományos rendszerben telepített idős, vagy fiatal gyümölcsfák közé törpe ala­nyon való telepítéssel a meglévő állo­mányt besűrítsük. Ezzel lényegében. a szántóterület csökkentése nélkül növelr hető a termőielület. Az ilyenfajta télé-,— pítések legfontosabb feltétele a tér in ő­(Folytatás az 5. oldalon.) 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom