Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)
1961-10-29 / 255. szám
Kibővített ülést tartott as MSZMi9 megyei bizottsága (Folytatás a 4. oldalról.) terület körülkerítése. Ehhez kormányzatunk csak részben tud anyagi segítséget adni, ezért szövetkezeteink saját erőből is segítsék elő a gyümölcsösök körülkerítését. A konzervgyári igény kielégítéséért A körte termesztését, illetve telepi- lését megyénkben leginkább a konzervgyári igény teszi szükségessé. Ennek még megyénkben nincs kialakult termelési körzete. Sikerrel a jóminőségű öntés-talajokon termeszthető, ezért a ie- hérgyarmati, osengeri és mátészalkai járások találkozásánál kell ennek a termelési körzetét kialakítani. Az ötéves terv időszaka alatt 500 kh. üzemi körtés telepítését kell végrehajtani. Megyénk szilvafaállománya számszerűleg tekintélyes. Legnagyobb része szórványos. Szükséges, hogy üzemi szilvások alakuljanak ki. amelyek belföldi fogyasztásra, konzervgyári és exportcélra egyaránt kifogástalan szilvát szolgáltatnak. Telepítési körzete az egész megye területe, súlyponttal a Tisza árterében lévő dzsungel gyümölcsösök helye. A tervidőszak alatt 250 kh, minőségi szilvás gyümölcsöst kell telepíteni. Cseresznyét és meggyet 1535 kh-t kell telepíteni a nyíregyházi, nagykállói és a mátészalkai járások területén. Őszi és kajszibarack telepítése tekintetében nagy előrehaladást kell elérnünk. Üzemi méretű gyümölcsösünk ezekből a gyümölcsnemekből még nincs. Szórványban azonban jól díszük. Konzervgyárunk igénye ezekből évente 200 vagon lesz. Talaj szempontjából jobb minőségű és magasabb fekvésű homok biztosít számukra jó termőhelyet. Az öntözhetőség külön előnyt jelent. Őszibarackból 700 kh-t, kajszibarackból pedig 470 kh-t kell telepíteni, főleg a nyíregyházi. baktalórántházi. nyírbátori és nagykállói járás területein. Diófa-állományunk zöme a Tisza árterületén az úgynevezett ..dzsungel'’ gyümölcsösökben helyezkedik el, de a megye egész területén az agyag és homok talajokon egyaránt találunk jól díszlő diófákat. A dzsungel diósokat ritkítás, pótlás, rendezés és felújítás után kultúrdiósokká kell átalakítani. 900 kh. dióst kell telepíteni, főleg a megye északkeleti részén elterülő Tisza árterében. Törekedni kell a tiszta diós telepítésére és diósaink felújítására. A gyümölcsöstelepítésen belül jelentős mértékben növelni kell a bogyós gyümölcsösök területét. Ezen belül külön foglalkozunk a málna, a szamóca és a fekete ribiszke termelésével. A konzervgyár igénye málnából évi 100 vagon lesz. Telepítését a konzervgyári igényen kívül általános kedvelt- sége és keresettsége is indokolja. Az igények alapján az ötéves terv időszaka alatt 700 kh. málnást kell telepíteni, főleg a nyíregyházi, mátészalkai, nyírbátori, fehér- gyarmati és csengeri járások területén. Szamócából konzervgyárunk igénye évi 50 vagon lesz. Nálunk még üzemi termelésben kevésbé ismert, termesztéséhez azonban adottságaink kedvezőek. Az ötéves terv időszaka alatt 350 kh. szamócát kell telepíteni a nyíregyházi és mátészalki járások területén. A fekete ribiszke a legvitamindúsabb bogyós gyümölcs, amelyből minden mennyiséget el lehet exportra helyezni. Vizenyős, gyenge talajokon is jól díszük. Keresettsége állandóan fokozódik, ezért a tervidőszak alatt 200 kh-t kell belőle telepíteni. Öntözéses gazdálkodás Az ötéves tervről szóló törvény nagyarányú fejlesztést ír elő. Megyénkben az öntözés feltételei megvannak. Számításaink szerint a Tisza, Szamos, Túr. Kraszna és a Keleti főcsatorna környékén több mint 60 000 kh. szántó, rét és legelő öntözhető. Ebből a lehetőségből annyi valósul meg az ötéves terv során, amennyire az országos fejlesztési tervből a felsőbb szervek a megyére jóváhagynak. Az adottságok kihasználására fel kell használni a helyi lehetőségeket a vízgazdálkodási társulatokon keresztül. Gondolunk itt elsősorban a helyi vizek, holt-ágak, csatornák vizeinek egyszerű módon való felhasználására. A felületi öntözés szempontjából csak a szatmári és a beregi síkság, valamint a felsőszabolcsi térség egyes részei jöhetnek számításba. A megye többi területei permetező módszerrel öntözhe- tők. amennyiben a vízbeszerzés felszín alatti vízből megoldható. A szatmár- beregi síkság területei öntözésre talajta- nilag alkalmasak, azonban a talaj termőképességének igénybevétele következtében talajerő-visszapótlására szorulnak. Az öntözéses gazdálkodás bevezetésével párhuzamosan ezeken a helyeken el kell végezni a talajjavítást és folyamatosan gondoskodni kell a talajerő visszapótlásáról. A megye területén tehát jó öntözési lehetőségek vannak a fehérgyarmati, csengeri, mátészalkai, vásárosnamé- nyi és liszalöki járások területén. A felszíni öntözési lehetőségek mellett az ötéves terv időszaka alatt a cső- kútak létesítésével is foglalkozni kell a Tisza. Szamosköz és a beregi területeken és alaposan meg kell vizsgálni a Záhony alatti és környéki területeket is. A terv időszaka alatt 400—500 kh. csőkútas létesítéseket kell megoldani. Az ötéves terv végére az öntözésre berendezett területek 58 százaléka szántóföldi takarmány, 25,9 százalék rizs, 8,4 százaléka rét és legelő, 6,6 százaléka zöldség, 1,1 százalék egyéb kultúrának keli lenni. A belvízkárok elhárítása érdekében tovább kell fejleszteni a káros vizeket levezető csatornák rendszerét, különösen a fehérgyarmati, kisvárdai, vásáros- naményi. csengeri járásokban. E problémák zömét a vízgazdálkodási társulatok keretén belül kell megoldani. Szólni kell még a növényvédelem feladatairól. Az ötéves terv során üzemeinknek be kell rendezkedniük a hatékonyabb növényvédelemre. Különös jelentőségű nálunk a növényvédelem, az alma- és aprómagexport szempontjából. Gyümölcsnél jelentős előrehaladást kell elérni a kaliforniai pajzstetű, amerikai fehér szövőlepke, stb. kártevők elleni védekezésnél. A burgonyánál intenzívebben kell alkalmazni a növény- védelmet a burgonyabogár ellen. El kell érni, hogy a lóhere, lucerna arankamentes legyen. Állattenyésztés A tervtörvény előírja, hogy javítani kell a lakosság hússal, vajjal, tejjel és tojással való ellátását. Ezt megyénkben az állomány kisebb mértékű növelése melett, elsősorban az állomány minőségének javításával, termőképességének jobb kihasználásával kell megvalósítani. A növénytermesztés gyors fejlesztése egyik alapvető tényezője annak, hogy teljes egészében valóra váljanak az állattenyésztés fejlesztésére irányuló tervek. Minden lehetőségünk megvan arra, hogy vágósertésből megyénkben 22—23, vágóbaromfiból 35—37, tejből 25—27. tojásból 23—25, gyapjúból 53—55 százalékkal adjunk többet 1960-hoz viszonyítva. Az elmúlt esztendőkben állatállományunk nem növekedett megfelelő ütemben. Az idén már a sertés- és a baromfitenyésztés jelentősen fejlődött. A tervidőszak alatt minden erővel azon kell lenni, hogy a közös állattenyésztés fejlődjön mind minőségileg. mind mennyiségileg, de látni kell azt, hogy a háztáji gazdaságok árutermelő szerepe továbbra is jelentős lesz. Ezért minden tsz-nek kötelessége a háztáji állatállományt takarmánnyal ellátni. — Felvásárló szerveink pedig szerződések kötésével biztosítsák termékeik átvételét. Az állattenyésztés fejlesztésén belül a szarvasmarha-tenyésztés ötéves tervfeladatai a következők: Az ossz szarvasmarha-létszám lényegében nem fog növekedni. Feladatunk az, hogy az állományt minőségileg javítsuk. Az egy tehénre jutó jelenlegi 1800 literes fejési átlaggal szemben az ötéves terv végére 2300 liter megyei átlagot kell elérni. A vágómarhák átlagos súlya 1960-ban 426 kg volt, az. ötéves terv végére 440 kg átlagos vágósúlyt kell biztosítani. Növelni kell a 100 tehénre jutó borjúszaporulatot az 1960. évi 65 db-ról a tervidőszak végére 75 db-ra. A szarvasmarha-tenyésztés megjavítása érdekében megyénkben két te- nyészkörzet kialakítása van folyamatban. 1. A Nyírség és az Ecsedi-láp térségében magyartarka fajla tepyészkörzet, 2. a szatmár-bereg-crdöháti részen borzderes tényészkörzet. A tenyésztés fő iránya általában továbbra is a magyartarka lesz. A magyartarka állomány további javítását céltudatos tenyésztő munkával, kiváló apaállatok beállításával fogjuk elérni. A borzderes tenyészkörzetekben tovább folytatjuk a fajta-átalakító keresztezést. Az eddigi eredmények is azt igazolják, hogy ezzel javult a tej- és hústermelés. A magyartarka tenyészkörzetben 44 ezer db-ra kell növelni a mesterségesen termékenyítendő tehenek számát. 6000 db tehenet törzskönyvi ellenőrzés mellett kell tartani. 1000 db tehén-létszámmal pedig törzstenyészetet kell szervezni. A borzderes tenyészkörzetben 18 ezer db-ra kell növelni a mesterségesen termékenyítendő tehenek számát, 3000 db tehenet törzskönyvi ellenőrzés mellett kell tartani és 500 db tehénnel törzstenyészetet lógunk szervezni. A borjúnevelés önköltségének csökkentése érdekében az ötéves terv végére 10 ezer borjút mesterségesen kell felnevelni. A több hús, zsír és gyapjú érdekében A szarvasmarha-állomány minőségének gyorsütemű javítása céljából a mesterséges termékenyítő állomáson fedező bikák átlagos anyai tejtermelése 5500 kg felett lesz, 4 százalékos tejzsírral. A tervidőszak végére a mesterséges termékenyítő állomáson csak utódellenőrzött és utódellenőrzés alatt lévő bika fedezhet. A mesterséges termékenyítés bevezetésével nagymértékben csökken a meddőség és megszűnik az a vészéi'-, hogy az apaállatok különböző fertőző betegségekkel csökkentsék a szaporulatot. A mesterséges termékenyítés kiszélesítése érdekében bővíteni kell a Nyíregyházi Mesterséges Főállomást, ezen kívül tökéletesítjük és bővítjük a már meglévő fiókállomásokat. Üj fiókállomást létesítünk Mátészalkán, Csengerben és Vencsellőn. — ikerállomást létesítünk Vásárosnaményban. Ezen felül még 3 inszeminálósi központot létesítünk. A termelőszövetkezetek közös szarvasmarha-állományának növelése érdekében meg kell szervezni a tagok háztáji állományában lévő tehénállomány utódainak választás utáni felvásárlását. A tervidőszak aiatt a sertéstenyésztés terén nagyobb edőrehaladást kell elérni. Az össz-serlésállományt az 1981. évi tényszámhoz viszonyítva több. mint 22 százalékkal, ezen belül a kocaállományt 11 százalékkal kell növelni. El kell érni. hogy a megye össz-sertés- állománya 425 ezer db, ezen belül a koca- állomány 40 ezer db legyen. A kocalétszámot kell .gyors ütemben biztosítani. Jelenleg az állomány 28,2 százaléka a fehérhús, 22 százaléka mangalica, 49,8 százaléka keresztezett sertés. A tervidőszak végéig a fehérhús-sertések arányát az össz-sertésálomány 55 százalékára kell növelni. A sertéslétszám növelésével párhuzamosan növelni kell a vágósertés-termelést is. Az 1960. évi 240 ezer vágósertés-termeléssel szemben az ötéves terv végére 295 ezer vágósertéstermclest kell elérni, A 100 kocára jutó évi 850 db malacszaporulattal szemben a tervidőszak végéig 950 db-os szaporulat elérése a cél. A megye juhállományát 150 ezer db-ra kell növelni. A gyapjútermelést az az 1960. évi 4,3 kg-os átlagos termelésről 4.6 kg-ra növeljük A megyében a juhtenyésztés terén a fésűsmerinói tenyészirányt kell továbbra is fenntartani. Főcélunk az egy juhra jutó gyapjúhozam növelése, a gyapjú finomságának javítása és az ország többi megyéjének tenyészanyaggal való ellátása. A juhtenyésztés5 terv teljesítésének érdekében 6 ezerrel növeljük a törzskönyvi ellenőrzés alatt lévő anyajuhok számát. A törzskönyvi ellenőrzés alatt lévő anyaállomány szaporulatából biztosítjuk a termelőszövetkezetek tenyészanyag- igényét. A mesterségesen megtermékenyített juhok számát 40 ezer db-ra növeljük. Mesterséges termékenyítésre ..A” finomságú. 9 kg gyapjút termelő kost fogunk használni 34—35 százalékos Randman mellett. Baromfitenyésztés A baromfiállományt,, illetve a vágóbaromfitermelést jelentősen növelni kell. Az 1960. évi 1092 vagon vágóba- romiitermelés^el szemben 1500 vagon termelést fogunk elérni. Növelni kell az egy tyúkra jutó tojáshozamot: az 1960. évi átlagos 65 db- ról a tervidőszak végére 80 db-ra. Ezzel biztosítjuk, hogy az 1960. évi 104 millió db tojástermeléssel szemben 1965. évre 144 millió tojást tudunk termelni. Jelenlegi baromfiállományunk igen vegyes fajtájú. A terv végrehajtása érdekében a baromfiipar igényeinek is megfelelő nemesített magyar tyúkfajták sárgaszínű változatát fogjuk tenyészteni. A tervidőszak alatt *19 teiTnelőszövetke- zetben a nagyobb húshozamok elérése érdekében — tapasztalatcsere céljából — a hazai és külföldi fajták keresztezésével hibrid csibét állítunk be. A baromfi gépi keltetés! kapacitást a tervidőszak alatt mintegy 250 százalékra kell növelni Takarmány-gazdálkodás El kell terjeszteni a takarmányozás korszerű módszerét, a keveréktakarmányok széleskörű felhasználását, 1965-ig a termelőszövetkezeti' gazdaságokban legalább felerészben fehérje-koncentrá- tumokkal, ásványi anyagokkal, vitaminokkal és takarmány-kiegészítőkkel dúsított keverékről kell gondoskodni. Ennek biztosítása érdekében a már meglévő takarmánykeverő üzemeken kívül a szükségletnek megfelelő mennyiségben kell új takarmánykeverő üzemeket létesíteni. A takarmányelőkészítő üzemeket részben a nem üzemelő malmokban és szeszgyárakban kell berendezni. Járásonként legalább egy ilyen üzem fog működni. A takarmányok minőségének fokozása céljából korszerű eljárásokkal kell a fehérje megóvásáról gondoskodni. Az állványos szárító alkalmazását valameny- nyi évelős pillangóst termelő gazdaság számára kötelezővé kell tenni. A llategészségügy Az állattenyésztési célkitűzések végrehajtása érdekében az állategészségügy terén a következőket kell tenni: — Elsősorban a nagy kártételeket okozó virusos, baktériumos, parazitás betegségek behurcolását, továbbfejlődését igyekszünk megakadályozni. — A sertéspestis, serfésorbónc okozta kártételek csökkentése érdekében végrehajtjuk a preventív védőoltásokat. — A brucellózis kártételeinek csökkentése érdekében a szarvasmarha-állományban a szükségletnek megfelelően a B—19 oltást fogjuk végrehajtani, a sertés-állományban pedig a Tetranos gyógykezelési kísérleteket vezetjük be. — A mételykór elleni védekezéssel párhuzamosan kiterjesztjük a kombinált, tervszerű védekezést. (Folytatás a 6. obi»**»» &
