Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)
1961-10-29 / 255. szám
Kibővíteti ulest tartott az MSZMP megyei bizottsága (Hatyiaiás a* 1. oldalról). tenleg 8 óvoda építése folyik. Igen lényeges eredménynek tekintjük, hogy jelentés 3000 felnőtt dolgozó tanul az általános iskolákban, és csaknem 2000-cn végzik a dolgozók általános gimnáziumát és technikumát. Minden községünk és nagyobb tanyai településünk könyvtárral rendelkezik, és egy néhány község kivételével filmszínházzal is. Könyvtármozgalom: A hároméves tervben a rendszereién olvasók száma 18 527-ről 63 927-re emelkedett. A könyvtárakban lévő kötetek száma a hároméves terv során 113 510 tlb- »; uű\ CK» dett. 35 éj könyvtárat iűtesitettiink. llgy kultúrautó 31 tón; át lát el könyvtári vonatkozásban. Egészségügyi téren megkezdtük a fehérgyarmati modem, 260 férőhelyes kórház építését, jelentősen bővítettük a kisvárdai, nyíregyházi, vásárosnaményi kórházakat. Felépítettük a csengeri szülőotthont és többszázzal emeltük a bölcsődei férőhelyek számát. Megyénk dolgozói életszínvonalának további javulását, egészségügyi, kulturális fejlődését bizonyítja az, hogy a hároméves terv során tovább csökkent a halálozási arányszám, ezen belül a csecsemőhalandóság. 38 községet villamosítottunk. Állami cröból 799 új lakást építettünk. A hároméves terv során lett üzern- behelyczve a tiszalöki vízierőmű 2-es, 3-as gépegysége. Csak néhány jelentősebb adatot ragadtam ki, hozzá kell tennem azonban, hogy községfejlesztési alapból, és különböző más erőforrásokból többszázmillió forintot ruháztunk be. Közlekedési vonatkozásban a MÁV vonalán a hároméves terv során a beruházásra fordított összeg 180 millió forintot tett ki. Ennek az összegnek nagyobb részét Záhony és környékének fejlesztésére fordítottuk. t Ebben a beruházási összegben ■ szerepel a fehérgyarmati gazdasági kisvasút megépítése, más állomások jelentős bővítése. így pl. Demecser. és Sóstóhegy. A hároméves terv időszakában megyénk kiskereskedelmi áruforgalma is emelkedett. Ez annak az eredménye, hogy emelkedett 'megyénk lakosságának a reáljövedelme, életszínvonala. Megyénk kiskereskedelme a hároméves terv időszakában 6 és félmil- liárd forint forgalmat bonyolított le. 4.1 százalékkal többel, mint az a tervben elő volt irányozva. Az áruforgalom évi alakulása a következő: 1958-ban: kétmilliárd foriní, 1950-ben: kétmilliárd 120 millió forint, 1060-ban: kétmilliárd 400 millió forint. Az áruforgalmon belül jelentősen nőtt azon élelmiszeripari cikkék forgalma. amelyek magas kalóriát tartalmaznak és a kulturáltabb étkezést biztosítják. Jelentős fejlődés következett be a ruházati áruforgalom terén is. A ruházati áruforgalom mintegy 5 százalékkal, a vegyesiparcikk forgalom pedig mintegy 28 százalékkal növekedett három év alatt. Jelentősen nőtt a vendéglátó- ipar forgalmán belül a saját termelésű ételek forgalma. Például a földművesszövetkezeti kereskedelemben ez a hároméves tervben 40,7 százalékkal emelkedett, bár ez még nem kielégítő. A tervidőszak alatt kereskedelmi egységeink száma 77-lcI növekedett és 159 kereskedelmi egységnél vezettünk be új. kereskedelmi formákat. Jó alap az ötéves terv indulásához Megállapíthatjuk, hogy megyénk áruforgalma, a tervidőszak alatti alakulása. fejlődése, mélyen tükrözi népgazdaságunk, szocializmust építő társadalmi rendszerünk erejét és életképességét. A hároméves terv eredményei nagyobbak lehettek volna, ha a végrehajtás során még nagyobb tervszerűség, jobb munkaszervezés, helyesebb anyag- ellátás, takarékosabb gazdálkodás érvényesült volna és a termelékenység emelésének lehetőségeit jobban használtuk volna fel. Nem használtuk ki eléggé a munkafegyelem megszilárdításában és a szocialista munkaverseny eleven formáiban rejlő lehetőségeket. Nem beszélhetünk mindenütt megalapozott műszaki fejlesztési tapasztalatokról és a dolgozók újító és javaslattevő tömegmozgalma sem kapott megfelelő támogatást. Az elkövetett és a meglévő hibák mellett is azt kell mondanunk, hogy a hároméves terv végrehajtása sikeres volt, sikereink alapja megyénk munkásainak, dolgozó parasztjainak, értelmiségi dolgozóinak szorgalmas munkája. Az elért eredményekkel megteremtettük megyénkben is a lehetőségeket a második ötéves terv sikeres végrehajtásához. Elvtársak: Második öteves tervünk — mint Kádár elvtárs az országgyűlési felszólalásában mondotta — ..nem egyszerűen a második ötéves terv, hanem ez az az ötéves terv, melynek éveiben Magyarországon befejeződik a szocialista társadalom megalapozása, és teljes lendülettel áttérünk a szocialista társadalom építésére.“ Ilyen célkitűzést ez a terv azért tűzhetett ki maga elé, mert alapja a párt VII kongresszusának határozata és azok a tapasztalatok és eredmények, melyek pártunk és kormányunk eddigi politikájából fakadnak. Ebben a célkitűzésben figyelembe van véve a VII kongresz- szus óta eltelt gyorsabb fejlődés iparunk termelésében, a mezőgazdaságban bekövetkezett jelentős. kedvező változás. Ezért is történt néhány, a kongresszusi célkitűzéseknél is kedvezőbb változtatás, mert a fejlődés üteme mind ipari, mind mezőgazdasági téren a kongresszus óta eltelt időben meggyorsult. Emelkedik a nemzet/ jövedelem Tervünk, mint alapvető célkitűzést határozta meg a nemzeti jövedelem nagyarányú fejlődését. Társadalmunk előrehaladásának olyan mércéje a nemzeti jövedelem mutatószáma, amely biztosan jelzi növekedésével munkánk eredményét és hatékonyságát. Tervünkben a nemzeti jövedelem öt év alatt 36 százalékkal emelkedik. Ennek forrása már tükröződik a megváltozott társadalmi viszonyban is, amikor a nemzeti jövedelem termelésében a szoeiaiista szektor részesedése az 1959-ben elért 77.5 százalékról 1960- ban 84 százalékra növekedett. Ez a szint 1965-ben majdnem teljes egészében — 98 százalékban — a szocialista szektor termelésének eredményeként jön létre. Ez azt jelenti, hogy szinte kizárólagossá válik hazánkban a szocialista termelési viszony és valójában befejezzük a szocializmus alapjainak lerakását. A nemzeti jövedelem emelésében továbbra is fokozatosan növekvő szerepet kap az eddig is döntő súlyt képező ipari termelés. Ez jut kifejezésre a tervben, mely szerint öt év alatt szocialista iparunk termelése 48— 50 százalékkal növekszik 1960-hoz képest. Ebben a fejlődésben az arányos fejlődés törvénye úgy érvényesül, hogy továbbra is a termelési eszközöket gyártó ipar megelőzi a fogyasztási cikkeket előállító ipar növekedésének arányait. Míg a termelési eszközöket gyártó iparágak növekedési üteme 51—53 százalék, addig a fogyasztási ágaké 42—44 százalék. A termelékenység növekedése döntő szempont Döntő szempontként érvényesül tervünk irányszámai között a termelékenységi színvonal növekedését jelző mutató. Szocialista építésünk elengedhetetlen velejárója, hogy a termelés valamennyi területén szakadatlanul növekedjék a termelékenység. Ezért szükséges, hogy ötéves tervünk során sokkal nagyobb gondol fordítsunk a termelékenység növelését elősegítő tényezőkre, hogy végrehajthassuk a tervnek azt a célkitűzését, mely szerint a termelés növekedésének legalább 70 százalékát termelékenység révén kell biztosítanunk. Ez azt jelenti, hogy a tervidőszakban a munka termelékenységének 32—34 százalékkal kell növekedni, kereken cgyharmaddal az 1060-as szinthez képest. Mint már említettem, második ötéves tervünk az ipar növekedését 48— 50 százalékban irányozta elő. Ez évi 8,5 százalékos növekedés) ütemnek felel meg. Jóllehet megyénk ipara a 3 év alatt bekövetkezett fejlődés ellenére is kis részét képezi az országos ipari termelésnek, azonban néhány iparág jelentőségénél fogva megyénkben is fontos szerepet tölt be a népgazdaság egészében, ezért szükséges az ipar számára váró népgazdasági feladatokat megyei vonatkozásban is tárgyalni. Az ipari termelésen belüli adottságoknak, tapasztalatoknak megfelelően jelentős szerepet tölt be a vegyipar. A vegyiparnak a többi iparágnál gyorsabb fejlődését az teszi szükségessé, hogy nagy hatást gyakorol az ipar többi ágára, valamint a mezőgazdaság jelentős fejlődésére. Elősegítője a népjólét emelésének. mint közszükségleti cikkek alapanyagát termelő ipar, vagy gyógyszer- termelő tevékenységénél fogva nemcsak belső szükségletre termel, hanem jelentős export-feladatot is ellát. Különösen jelentős az utóbbi megyénk és az országban egyetlen Alkaloida Vegyészen Gyár szempontjából, melynek fejlesztésére kormányzatunk a második ötéves tervben 70,2 millió forintot irányzott elő. Ennek következtében 1960-hoz képest a termelés két és félszeresére növekszik, amelynek döntő része a korszerű technológia felhasználásával, a termelékenységből származik. Szükséges ezentúl az üzemben létrehozni olyan kísérleti részleget, amely nagyüzemi technológiák kikísérletezésére alkalmas és hivatva lenne megszüntetni a vállalat cgyprofilúsá- gát. Mindehhez elengedhetetlen, hogy az üzem megfelelően lépést tartson a műszaki közép- és felsőkáder-, valamint a szakmun kásképzóssel. A gyúr termelésének biztosítása érdekében mezőgazdasági vonatkozásban a mák termelésének és a mákgubó átadásának fontos szerepet kell tulajdonítani. Tovább fejlődik a megye ipara A másik jelentős vegyipari üzemünk a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalat. A tervidőszakban a kőolajipari termelés cs feldolgozás, valamint az import arányának megfelelően jelentős növekedés várható a vállalat termelésében. A helyes munkaszervezés és a beruházás koncentrálása érdekében szükséges mielőbb tisztázni a főhatóságokkal, milyen arányban történik a vállalat termelésének növelése. Helyeselni tudjuk a vállalat olyan törekvését, mely szerint az ország északkeleti és alföldi területének ellátása érdekében az 1960. évi szinthez képest másfélszeresére kellene növelni a nyersolaj feldolgozását. Szükséges azonban, hogy a vállalat a népgazdasági érdek figyelembevételével növelje a súlypontot képező fehéráru-hozamok mennyiségét és ennek érdekében fokozza a műszeresítését. A gépipari termelés a tervidőszakban 63—65 százalékos emelést irányoz elő. Területünkön a Fémszerelvénygyár kisvárdai üzeme, a mezőgazdasági gépjavító vállalat és a tanácsi irányítás alatt álló Vasszerkezeti és Gépipari Vállalat végez népgazdasági szempontból is jelentős gépipari tevékenységet. A tervidőszak különösen a kisvárdai üzemre irányoz elő rekonstrukció útján nagyarányú fejlődést. Ez az üzem lenne hivatva biztosítani a tervidőszakban és a későbbiek során az ország fűtőtest igényét és a központi fűtéshez szükséges kazánok döntő részét. Szükséges, hogy az üzemben nagyobb aktivitás történjen a gyártmányok korszerűsítésére, technológiájára, mert azok a fejlődéssel csak úgy tarthatnak lépést, ha jelentősen csökken az anyaghányad és csökken az átfutási idő, ami egyben a gépi kapacitás további kihasználását, a termelékenység növelését jelentené. A mezőgazdasági gépjavító termelésében kívánatos további műszaki szervezési intézkedésekkel, új gyártmánykonstrukció kialakításával fokozottabb mértékben ellátni a mezőgazdaság gépigényét és egyben növelni az export lehetőségeit is. A VAGÉP Vállalat tevékenysége az utóbbi években nagy fejlődésen ment keresztül. Ez az ütem kisebb mértékben csökken a tervidőszak során. Szükséges, hogy a vállalat tevékenységének javítása érdekében a tanács intézkedést tegyen a vállalat szolgáltató és javító tevékenységének más keretek között történő biztosítására, ugyanakkor a vállalat vasszerkezeti cs gyártó tevékenységet nagyüz,cmí módszerekkel, fejlett eljárásokkal, szükség szerint többmüszakos üzemeléssel fejleszteni kell, biztosítva a rendszeres és tartós profilú gyártását. Ezért szükséges, hogy ezt az üzemet a tanács átadja a minisztériumnak, amelynek módjában van továbbfejleszteni az üzemet. Megyénkben az építőanyagipar tanácsi irányítás alatt jelentős feladatot lát el. A terv szerint a vállalat termelése több mint 50 százalékkal növekszik a tervidőszak során. A népgazdasági igények egyre nagyobb feladatot hárítanak az építő- anyagiparra. Ezzel kell lépést tartani vállalatunknak is, fokozva az építőipar igényeinek megfelelő üreges, jó szigetelő tégla gyártását, növelve a lakosság igényének megfelelő mozaiklap, betonáru, kályha- csempctermclést. Tovább kell fejleszteni azokat a kezdeményezéseket, amelyek új gyártmányok előállítására és exporttermelésre is lehetőséget adnak, mint pl. kerámia, falicsempe, duzzasztott agyagkísérletek, mezőgazdasági alagcsövek, stb. Mint új építőanyag, egyre fejlődik a pcrlit duzzasztása és a szigetelő elemek gyártása. Szükséges azonban, hogy a vállalat vezetése alaposabb átgondolással foglalkozzon a tervben is meghatározott fejlesztéssel cs az eddigi helyes törekvés sokkal inkább hozza meg a tökéletesített technológiát, a fizikai munka csökkentését és a tökéletes munkavédelmi eljárásokat. Ezúton is nagymértékben lehet csökkenteni a költséghányadot, mert a jelenlegi körülmények között meglehetősen drága a termelés. Kétségtelen, a perlit-termékeknek nagy jövőjük van. amely a későbbiekben csak növekedni iog. Ne idegenkedjenek az új felhasználási módok alkalmazásától sem. Javítsuk a technológiát Könnyűipari tevékenységet szamot: üzemünk folytat. Ötéves tervünk a könnyűipar számára 30—32 százalékos növekedést iiányoz elő. Vállalatainknak, elsősorban a termelés mennyiségi növekedése mellett, nagy gondot kell fordítani a választék bővítésére és a minőség fokozására. Ezt a technológia állandó javításával, új szervezési formák és intézkedések bevezetésével kell javítanunk. Pl. cipőiparunk, amely ez évben kezdte cl nagyüzemi formában a termelést, tovább fog fejlődni a tervidőszakban, azonban szükséges, hogy az üzem helyes szervezeti kiépítését, helyes technológiai sor kialakítását és a munkavédelmi feltételeket megteremtsük. Ncr» elhanyagolandó ebben az üzemben > dolgozók munkafegyelmének problé mája sem. Faipari vállalataink 5 éves tervük ben újabb fejlődés előtt állnak. A fel {Folytatás a 3. oldalon. 3
