Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)
1961-10-29 / 255. szám
- 7 MIZMP 'S ZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI 8 IZ OT TS XVm. ÉVFOLYAM, 355. SZÄM Ara 80 fillér 1961. OKTÓBER 39, VASÁRNAP HA: 1 XXII. kongresszus eseményeiből Sport Családi vasárnap Megyénk ötéves és azokból tervének irányszámai adódó feladataink MSZMP megyei bizottsága Kibővített ülést tartott az Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei bizottsága tegnap reggel 9 órai kezdettel, a megyei tanács nagytermében kibővített ülést tartott, ahol megvitatta megyénk második ötéves tervét. A pártbizottsági ülésen részt vett és felszólalt Kossá István elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, közlekedés- és postaügyi miniszter, Molnár István, az MSZMP K. B. ipari és közlekedési osztályának munkatársa. Orosz Ferenc elvtársnak, a megyei pártbizottság titkárának megnyitó szavai után megyénk ötéves tervének irányszámait és az azokból adódó feladatainkat Benkei András elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára ismertette. Benkei András elv társ beszéde Tisztelt Pártbizottság! Kedves Elvtársak! Pártunk VII. Kongresszusának irányelvei alapján a Központi Bizottság megtárgyalta a népgazdaság második 5 éves tervének több előirányzatait. "Ennek alapján vitatta meg az országgyűlés legutóbbi ülésszaka a tervezetet és azt törvényerőre emelte. Második 5 éves tervünk alapja pártunk és kormányunk helyes gazdaságpolitikája, amely jellemezte hároméves tervünk célkitűzéseit és sikeres végrehajtását is. A hároméves terv befejezése után megállapíthatjuk, hogy a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány 1956. november 4-én megjelent kormány- nyilatkozata helyes volt. Ezt legjobban bizonyítja az azóta eltelt néhány év tapasztalata. Az elmúlt évek során fényes győzelmet aratott pártunk következetes, marxista—Leninista politikája mind a revizionista, jobboldali, népáruló, mind a szektás baloldali kalandorkodás felett. Népgazdaságunk egész területén a helyes lenini út politikája győzött. melyet pártunk Központi Bizottsága következetesen érvényesített. Ez volt a döntő alapja annak a lendületes és győzelmes munkának, amelynek nyomán hároméves tervünkben kimagasló eredményeket értünk el népgazdaságunk valamennyi területén, így megyénkben is. Gazdasági fejlődésünk nagy sikerei Bizonyítja megállapításunkat az, hogy aE:. ipari termelés 22 százalékra tervezett növekedését 40 százalékra teljesítettük. Jeléntősen növekedett a lakosság fogyasztása is. A tervezett 11 százalékkal szemben 19 százalékra emelkedett. Gazdasági célkitűzéseink helyesen biztosították a népgazdaságunk adottságainak megfelelő termelési szerkezet- változtatást. Gazdasági fejlődésünk legdöntőbb sikere az a történelmi fordulat, amely mezőgazdaságunk termelési viszonyaiban bekövetkezett. Hároméves tervünk végére nemcsak országos méretekben, de megyénkben is alapvető változás következett be. Dolgozó parasztságunk döntő többsége a termelés szocialista formái között gazdálkodik. Ezzel örck időkre megteremtettük hazánkban a mezőgazdaságban is a szocialista termelési viszonyokat. Bár jelenleg az ötéves terv célkitűzéseinek végrehajtásáról tanácskozunk. néhány gondolatban loglaikoznunk kell a hároméves terv végrehajtásában elért eredményekkel is, mert ezek képezik ötéves tervünk gazdasági alapját. Azért is helyes, ha foglalkozunk hároméves tervünk eredményeivel, mert voltak és vannak megyénkben is olyan kishitű emberek, akik annakidején kétkedve fogadták hároméves tervünk reális célkitűzéseit, megvalósításának lehetőségeit és úgy gondolták, hogy ez csak írott maiaszt lesz a magyar nép számára. Nézzük meg, hogy az országosan sikeresen végrehajtott hároméves terven belül mit fejlődött megyénk! Megyénk szocialista ipara a hároméves terv időszakában 38,3 százalékkal növelte termelését, örvendetes az állami helyiipari vállalatok jelentős fejlődése, mert 1957-heK képest termelésük 78.9 százalékkal emelkedett. Eredményes munkát tükröz a minisztériumi vállalatok termelékenységi mutatója is. Közel egymilliárdos beruházás — három év alatt Mezőgazdaságunk termelése az 1953 —57-es esztendők átlagához képest a 3 éves terv során 11—12 százalékkal emelkedett. Ezzé! párhuzamosan nőit a népgazdaság számára felvásárolt mezőgazdasági termények és állati termékek mennyisége. Jelentősen javult megyénk szociális, kulturális, egészségügyi ellátottsága. Ezt a gyorsütemű fejlődést segítette elő kormányzatunknak a megye számára a beruházás terén nyújtott nagymérvű támogatása. Népgazdasági erőforrásból a három esztendő alatt majdnem egy- milliárd forintot, pontosabban 987 millió forintot ruháztunk be. Ezen belül tárcái szinten 647 milliót, tanácsi szinten 340 millió forintot. Éves bontásban az alábbi beruházási kereteket, illetve hiteleket fordítottuk megyénkben a kitűzött beruházási célok megvalósítására. 1958- ban 200 milliót, 1959- ben 339 milliót, 1960- ban 448 millió forintot. A népgazdasági beruházási kereteket a legfontosabb problémák megvalósítására fordítottuk. Ilyenek pl. a meglévő ipari üzemeink bővítése és korszerűsítése, ezzel kapcsolatban a munkaerő-foglalkoztatottság növelése. A nagyüzemi mezőgazdasági termelés fokozása, ennek érdekében fokozottabb ütemű gépesítés, állati férőhelyek létrehozása, raktárak építése, gyümölcsöstelepítés, stb. Keresekedelmi vonalon a bolthálózat fejlesztését, a bolthálózat korszerűsítését tűztük .ki célul. Egészségügyi vonatkozásban a kórházi ágyak számának növelése, bölcsődék, szülőotthonok, rendelőintézetek férőhelyeinek növelése, orvosi körzetek számának emelése volt a cél. Művelődési vonatkozásban mindenekelőtt az általános és a középiskolai tantermek számának jelen'.ős fejlesztése, a nyíregyházi színház felépítése, falusi kultúrházak épitése. a falu villamosítása, a lakosság szociális és kulturális vonatkozású igényeinek az eddiginél fokozottabb kielégítése volt a cél. A lakáshelyzet megjavításának érdekében elsősorban Nyíregyházán és a munkáslakta területeken állami és saját erőből mind nagyobb számú lakás felépítését, valamint a létesítmények karbantartását és felújítását végeztük el. A 3 éves terv megyei vonatkozású beruházási programjának megvalósítása során az eredményesebb munka érdekében célul tűztük ki az eszközök koncentrálását, a kivitelezés alatt álló létesítmények befejezésének meggyorsítását, a takarékosságot és a korábbi időszakokkal szemben a minőség megjavítását. A kitűzött célokat megvalósítottuk Kedves Elv társak! A kitűzött célokat megvalósítottuk, jól éltünk a pártunk és kormányunk által adott lehetőségekkel, mert a beruházási célokra kapott összegeket felhasználtuk. Ezekből az összegekből a következő fontosabb létesítményeket hoztuk létre: Felépítettük a mátészalkai és a cscn- geri kenyérgyárat, jelentősen növeltük a Mátészalkai Faipari Vállalat kapacitását, növeltük a Nyirbogda- nyi Kőolajipari Vállalat, a Demecse- ri Burgonyakeményítő Gyár, a Ti- szavasvári Alkaloida, a Nyírbátori Növényolajipari Vállalat, a Kisvár- dai Vulkán, a Nagyhalászi Kendergyár kapacitását. olyan formában, hogy a meglévő üzemek rekonstrukcióira jelentős összegeket fordítottunk. Ennek eredményeképpen minisztériumi iparunkban nőtt a munka termelékenysége, és nagyobb számú lett a munkaerő-foglalkoztatottság. Gépállomás! parkunk növelésére a 3 éves terv során 181 millió forintot fordítottunk. Több mint 800 férőhellyel növeltük állami gazdasági vonalon a szarvasmarha-férőhelyek számát. fl hároméves terv beraházásai a mezőgazdasági tsz-ekben: 1958- ban: 33 millió forint, 1959- ben: 73 millió forint, 1960- ban 153 millió forint. Összesen: 358 millió forint. EBBŐL ÉPÍTÉS: 1958- ban: 19 millió forint, 1959- ben: 45 millió forint, 1960- ban: 81 millió forint. Összesen: 148 millió forint, Többtízmillió forintot fordítottunk öntözőtelepek létesítésére. Az állami gazdaságok területén mjdnem 120 millió forintot ruháztunk be. 2800 kh. erdőt telepítettünk állami erőből. Művelődési területen többek köaóit 371 új tantermet építettünk és két új gimnáziumot hoztunk létre. 1735-tél emeltük az óvodai férőhelyek számát, je- (Folytatás a 3. oldalon.]
