Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1961-10-28 / 254. szám

XVIII. ÉVFOLYAM, 354. SZÁM Ára 50 lillér 1961. OKTÓBER 38. SZOMBAT MA: Az atilőliüzlekedcs u azűllitűs gyorsííásáórl Köriárat a Nyíregyháza környéki termelöcsoportok határában Mit várhatunk a vasárnapi mérkőzésektől? „A kommunizmus felépítése a párt gyakorlati feladatává, az e^ész szovjet nép ügyévé vált” IV. Sz. Hruscsov elvtárs beszéde az SZKP XXII. kongresszusának péntek délutáni ülésén MOSZKVA, (TASZSZ): Nyikita Hruscsov elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának első titkára a Szovjetunió Kom­munista Pártja XXII. kongresz- szusának péntek délutáni ülésén zárszót mondott az első három napirendi pont vitájáról. Hruscsov kijelentette, hogy a XXII. kongresszus munkájának egész tartalma „igazolta pártunk megingathatatlan hűségét ahhoz az irányvonalhoz, amelyet a XX. kongresszus dolgozott ki. Most még inkább szemmel láthatóvá vált, hogy a XX. kongresszus, amely eltakarította a személyi kultusz időszakának minden ma­radványát, új lapot nyitott pár­tunk történetében, kedvező ha­tást gyakorolt országunk, vala­mint az egész nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom fejlődésére."’ A kongresszus középpontjában az új program állt Miután Hruscsov megállapítot­ta, hogy a XXII. pártkongresz- szus figyelmének központjában a párt programja, a kommunista i társadalom felépítésének prog­ramja áll, hangsúlyozta: a kongresszus szónoki emel­vényén felszólaló valamennyi küldött „kifejezésre juttatta az új program eredményes megvalósításába vetett szi­lárd meggyőződését, a szov­jet emberek eltökéltségét; erejük teljes latbavetésével ugyanolyan sikeresen teljesítik pártunk harmadik programját, mint ahogy az első és a máso­dik program megvalósult.” „Programunk ereje és életké­pessége a szovjet emberek ön­feláldozó munkájában rejlik” mondotta Hruscsov. „Most, a XXII. kongresszuson, még világosabban látjuk, hogy a kommunizmus felépítése a párt gyakorlati feladatává, az egész szovjet nép ügyévé vált.” \ komin un ista vilúgniozgaloni egységes A Központi Bizottság beszá­molója és a programtervezet fe­letti vita során, — mondotta Hruscsov — felvetődtek a nép­gazdaság-irányítás további töké­letesítésének fontos kérdései. A küldöttek előterjesztett javasla­tainak megvalósítása kétségtele­nül elő fogja segíteni az előt­tünk álló feladatok sikeres meg­oldását. A kongresszuson jelen vannak a világ csaknem valamennyi kommunista- és munkáspártjá­nak küldöttségei. „Kedves vendégeinknek a szó­noki emelvényről elhangzott fel­szólalásai, valamint a testvéri pártoknak a kongresszushoz in­tézett üdvözletei visszatükrözték a kommunista világmozgalom sorainak nagy egységét és újra igazolták, hogy minden marxis­ta—leninista párt- helyesli és tá­mogatja pártunk lenini politi­káját” — mondotta Hruscsov. Nyikita Hruscsov megállapí­totta: a felszólalások, amelyeket a szocialista tábor országai kommunista és munkáspárt­jainak vizelöi a kongresszu­son elmondottak, azt bizonyí­tották, hogy a testvérpártok egységesen az 1957. évi nyi­latkozat és az 1960. évi nyi­latkozat alapján állanak. „A szocialista tábor ismét ta­núságot tett sorai egységéről, a nemzetközi szocializmus erőinek növekedéséről és összeforrottsá- gáról”. Hruscsov kijelentette: „Nyolc­van marxista—leninista párt küldöttségeinek részvétele és fel­szó alása a XXII. kongresszu­son visszatükrözte a nemzetkö­zi kommunista, munkás- és nemzeti szabadságmozgalom ha­talmas fellendülését, s az egész világ kommunistáinak törhetet­len ragaszkodását a proletár nemzetköziség elveihez, amelye­ket Marx, Engels és Lenin ha­gyott ránk”. Az SZKP Központi Bizottsá­gának első titkára hálás köszö­netét mondott Guinea, Ghana és Mali független afrikai államok demokratikus nemzeti pártjai­nak, bár ezek az országok nem kommunisták, elfogadták a meg­hívást és elküldték a kongresz- szusra képviselőiket. „Minden szovjet ember nagy sikereket és jólétet kíván a füg­getlen afrikai államoknak, ame­lyek az önálló gazdasági és poli­tikai fejlődés útjára léptek, vagy lépnek”. IVem lebet lor.'.bli halogatni a bél» esz érző' ti és megkötésiét Hruscsov rámutatott, hogy a Szovjetunió és a szocialista or­szágok sikerei — hatalmas von­zóerőt jelentenek. Ezután kije­lentette: — Az imperialisták, akik megértették ezt, fel akar­ták tartóztatni a mi gyors elő­rehaladásunkat. Ezzel magya­rázható annak a politikának az agresszív jellege, amelyet az Egyesült Államok, Anglia, Fran­ciaország, Nyugat-Németország és más imperialista hatalmak vezető körei folytatnak. Az ő politikájukat nem a béke és az emberek nyugal­mának érdekei, hanem a mo­nopolisták nyereséghajhászá- sának, az imperialisták ural­ma fenntartásának érdekei határozzák meg. Nyikita Hruscsov ismét hang­súlyozta, hogy ha tovább halo­gatják a második világháború maradványainak felszámolása kérdésének megoldását Európá­ban, ez a legkomolyabb 'követ­kezményekkel fenyegeti a bé­ke ügyét. Emlékeztetett. — a nyugati hatalmak — válaszul a Szovjet­uniónak a német békeszerződés megkötésére és a nyugat-berlini helyzet ezen az alapon történő rendezésére tett javaslatára — nyíltan azzal fenyegetőznek, hogy fegyverhez nyúlnak. — Háborús fenyegetéseikkel ki akarják kényszeríteni azt, hogy Nyugat-Berlinben örökre meg­maradjanak Amerika. Anglia és Franciaország megszállási jogai, j Hruscsov itt rámutatott, hogy í a nyugati hatalmak úgy tüntetik fel a dolgot, mint­ha ezek a jogok Nyugat-Ber- lin „szabadságának biztosítá­sa céljából” lennének szük­ségesek számukra. — Sem a Szovjetunió, sem a Német Demokratikus Köztársa­ság, sem a többi szocialista or­szág — senki sem követ el me­Az érlelem és az igazság » Szovjetunió oldalán van — Azt akarják, hogy mi, mint valami forgalmi rendőrök bizto­sítsuk az ő Nyugat-Berlinbe irá­nyuló szállításaik — hadianya­gok, kémek és diverzánsok szál­lításának — folyamatosságát az ellenünk és szövetségeseink el­len folytatandó aknamukára. Ki­nek néznek bennünket ezek az urak? Talán abban a hiszemben vannak, hogy nekik mindent szabad, és rákényszeríthet- nek bennünket arra. hogy saját létérdekeink ellen, az általános béke és biztonság érdekei ellen tegyünk? — mondotta Hruscsov. — Ideje, rég ideje megérteniük azt az egyszerű igazságot, hogy a Szovjetunióval és az egész szo­cialista táborral ma csak az ér­telem és nem az erő pozíciójából lehet társalogni. Az értelem és az igazság pedig nem az ő. ha­nem a mi oldalunkon van. — A nyugati hatalmaknak a német kérdésben folytatott poli­tikáját nem a béke, hanem min­denekelőtt Nyugat-Németország militarista és revansvágyó erői­nek érdekei határozzák meg. A fő rossz szellem, alti ezt a poli­tikát meghatározza, Adenauer kancellár. Hruscsov hangoztatta, hogy a militarista agresszív körök nem titkolják gyűlöletüket a szovjet állam ellen, annak békeszerető politikája ellen, majd kijelentet­te: — Bármilyen érzésekkel vi­seltessenek is a szocializmus iránt, mondjanak le arról a reményükről, hogy valamikor is rákényszeríthetik kapita­lista rendszerüket a szocialis­ta országokra. Hruscsov igy folytatta: — Ma még egyszer megmondhatjuk ne­kik: ne veszítsék cl józan eszü­ket, uraim, ne kíséreljék meg próbára tenni rendszerünk erejét és szilárdságát. Ismeretes, hogy a múltban el­lenségeink nem egyszer próbál­koztak ilyesmivel, de mindenki tudja, mivel végződtek ezek a próbálkozások. Az SZKP Központi Bizottsá­gának első titkára ismét kije­lentette, hogy ha a nyugati ha­talmak készséget nyilvánítanak a német kérdés rendezésére, akkor a határidők kérdésének nem lesz olyan nagy jelentősége. — Ak­kor nem fogunk ragaszkodni ah­hoz. hogy december 31-ig alá­írjuk a békeszerződést. Nem va­gyunk babonás emberek és úgy véljük, hogy a 31-e is, a 13-a is szerencsés nap lehet. Nem ez. vagy az a nap a fontos, hanem a kérdés konk­rét és becsületes megoldása. — Készek vagyunk találkozni a nyugati hatalmak képviselői­vel és eszmecserét folytatni ve­lük, hogy előkészítsük termé­keny tárgyalásainkat — mondot­ta Hruscsov. — Azonban — hangsúlyozta — a Szovjetunió nem engedheti meg, hogy tárgyaljunk pusz­tán a tárgyalás kedvéért, hogy a nyugati országok kép­viselői halogassák az euró­pai kérdések békés rende­zését. Ha valaki erre építi számítá­sait, tudnia kell előre, hogy azok nem válnak be. — Ez a mi álláspontunk. Eh­hez ragaszkodunk, és szilárdan ragaszkodunk — jelentette ki Hruscsov. Vésret éri az US4 termouiikleár!« monopólium » Az SZKP Központi Bizottsá-1 gának első titkára újból hang­súlyozta, hogy a Szovjetunió kénytelen volt felújítani a nuk-; leáris fegyverkísérleteket. A burzsoá propaganda által ezzel kapcsolatban csapott nagy hűhóról és azokról a hangokról szólva, hogy e kísérletek ellen­tétesek az erkölcsi elvekkel, Hruscsov kijelentette: háború után az Egyesült i hunok egyik kormánya, egyik amerikai elnöke sem jelentette ki. hogy Hirosima és Nagaszaki bombázása er­kölcstelen cselekedet volt. — ök az imperialista erkölcs­ből indulnak ki. amely az erős­nek mindent megenged. Ügy (Folytatás a 3. oldalon.) rényletet Nyugat-Berlin szabad­sága ellen. Mint Hruscsov rámutatott, a nyugati hatalmak a „szabadság­ról” beszélnek, de ezen Nyugat- Berlin megszállását értik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom