Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1961-10-22 / 249. szám

íJzátadliatatLaíiuL DIAGNÓZIS. Akár az orvos, aki figyelő szemmel lesd a rönt­gen ernyőjét, hogy mielőbb meg­találja a test beteg részét, úgy nézi, kutatja ő is a körötte zajló élet ezernyi mozzanatát. S ha a képzeletbeli „ernyő* mutatja az átvilágított Élet rendellenes vál­tozását, ő már nyugtalan, min­den igyekezetével azon van. hogy megtalálja a gyógyirt, felírja azt a „receptre”... dós levelet fogalmazott a megyei tanácsihoz, ott meghallgatásra ta­láltak sorai s néhány napal ez­előtt átadták a megjavított ku­tat, a bakai szülök, 240 gyermek nagy örömére... MINTHA A SAJÁT gyerme­kéről volna szó, olyan aggódás­sal kísérte a szívbetegséggel szü­letett egyik falubeli kisfiú sor­sát is, — újságolják a községben. Addig járt, kelt, levelezett, amíg 22 szennyespusztai öreg Budapesten E lap olvasói közül bizonyosan sokan tudják, hogy Szennyes- j puszta, ez a Nyírlugoshoz tartozó ! település, milyen nagy elmara- jdottságban élt a régi rendszer- | ben és milyen sokat fejlődött az | új rendszerben. Ma a párt- és állami támogatás mellett a tár­sadalom is felénk nyújtja segítő kezét. A főváros elküldi hoz­zánk a tanyára a munkásosztály legjobb fiait és segítenek ter- , melőszövetkezetünk első lépései- j nek megtételében, a nehézségek j leküzdésében. A Belkereskedelmi Miniszté- | rium Vas-Műszaki Főigazgató- j sága patronálja közös gazdasá- ' gunkat, egyengeti a megszilár- 1 dulás rögös útjait. A segítség több formáját gyakoroltak már velünk szemben, de a mostani, úgy tűnik, fölötte érdekes és egy­általán nem mondható jelenték­telennek. — Patronáló szervünk pártvezetőségének küldöttei Ieg- j utóbb elbeszélgettek a termelő- szövetkezet kommunistáival. | Esett ott szó mindenről: úgy kül- : és belpolitikai kérdésekről, mint j termelési problémákról, az em- ; berekről. így szereztek tudomást \ arról, hogy 22 olyan idősebb tsz- ; tagunk van, akik még soha serr j voltak a fővárosban. Nem sok idő telt el e beszélge- ! tés után. egyszer csak érkezett egy meghívó, mely szerint a 22 idős tagtársunkat meghívták Bu­dapestre 2 napos látogatásra. Képzeljék el, mekkora örömmel indultak el a meghívottak! Ok­tóber 16-án érkeztek haza és az- I óta nem győzik mesélni a látot­takat. A főigazagtóság óbudai üdülőjében szállásolták el őket. Egy szép autóbusszal hordozták az öreg szennyesnusztaiakat a fővárosban, megmutogatlak ne­kik minden nevezetességet. Amint mondják, nem hitték vol­na, hogy még ezt is megérik. Ha nincs Szennyespusztán termelő- szövetkezet, akkor erre aligha lett volna lehetőségük. TÖRÖK MIKLÖS tsz-brigádvezető. Lesz-e elég áru? — érdeklődik Királyné Szép Ferenc bakai boltvezetőnél. Foto: Hammel József. 28-an az Állami Déryné Spin- ház mai témájú zenés vígjátékot ad elő, Horváth Jenő: Szeress be­lém című művét. Nagy várakozással tekintünk a Csokonai Színház november 5-re jelzett előadása elé. A Budapes­ten nagy sikerrel játszott új ma­gyar drámát hozzák színre; Kál-. lai: Az igazság házhoz jön című darabját. A szereplők élvonalbe­liek: Sárosdy Rezső, Gumik Ilona. Bángyörgyi Károly. Degí István, Gyulai Károly és Tímár Éva. Az előadás bérletszünetes. 1-én lesz érvényes a Vörösmarthy, 8-án a József Attila bérlet az új magyar darab további előadásaira. 9-én ebből a darabból ifjúsági előadási is tartanak. Bár még távolabbi program, de. érdemes megemlíteni. hogy a Csokonai Színház operaelőadása ■, olyan sikert aratott Nyíregyhá- , zán, hogy 19-én délután fél há­romkor ifjúsági előadásban, este 8-kor felnőtteknek, bérletszünet­ben ismét színre hozzák Verdi: Traviata című operáját. Mikor utasít és mikor javasol a tanulmányi fcliiwrcí«? így ismeri a környék s ezekért szereti megkülönböztetett rajon­gásával Király Lászlóné szabolcs- bákai asszonyt, a megyei tanács fáradhatatlan tagját. FÁRADHATATLAN, így he­lyes. Meet Királyné az anya és a háziasszony időt és fáradságot jelentő munkája mellett a nap bármelyik szakában szívesen fo­gadja megbízóit, osztozik örö­mükben és együttérzéssel, mély­séges türelemmel hallgatja a pa­naszos szót Sőt. Nem egyszer meg- .xäfc-j hogy útra kiéi a faluban, • maga ^hajtja fel” a hiányossá­gokat, hogy aztán a lehető leg­gyorsabban megszüntessék azo­kat Ezt bizonyítja a legutóbbi eset is: rossz volt a kút a bakai iskola előtt, már fél éve nem adott vizet az apróságok szám­lának oltásához. Királyné gon­filit kapáit Iftr&nv eBfoei? az évben a községfeilesztésböl? Ibrany községben idén a köz­ségfejlesztési alapból 20« ezer fo­rint értékben orvosi lakást, ren­delőt építenek. Az építkezést év­végéig befejezik. Jelentős ösz- szeggel, mintegy 250 ezer forint­tal járult hozzá a község az új öttantermes iskola építéséhez. Mélyfuratú kúttai jobb ivóvizet biztosítanak a község lakóinak. Nem idegen a község vezetőinek a kultúr- és sportélet sem. A község kezelésében lévő könyv­tár 3000 forint értékben kapott új könyveket és az ibrányi lab­darúgók, akik a megyei I. osz­tály újoncai, 14 ezer forint ér­tékben kaptak sportfelszerelést. A pedagógushkuiy és az orvosel- tútús javítása érdekeben tízezer formt társadalmi ösztöndíjat biz­tosítanák a Debreceni Kossuth 'láaÉM Tudományegyetemen és az •majtaiiuiuányi egyetemen. a gyógyulás útját ki nem tárta a boldog, egészséges életre vá­gyó emberpalánta előtt. Hasonló elismeréssel beszélnek róla körzete másik két falujá­ban, Gyulaházán és Nyírkárász ban is. Nem volt még példa ar­ra, hogy fogadóóráját elhalasz­totta volna. Mindig pontos, nerr ígér feleslegesen, alaptalanul, de munkájának eredménye , sokszoi válik az emberek, választói ja­vára. Választókerülete oktatási helyzete éppúgy érdekli, mint a falvak áruellátása, vagy a ter­melőszövetkezetek megszilárdí­tásának gondja. A termelőszövet­kezeté. ahová agronámus férje mellett jár el dolgozni, kisegítő­ként. Egyszerű hétköznapokon így viszonozza Király Lászlóné me­gyei tanácstag a választópolgá­rok bizalmát. Érdekes értekezletet tartott a | megyei tanács művelődési osz­- J tálya a megye tanulmányi íel­; j ügyelői részére. Most, amikor nagyarányú vál­toztatásokra kerül sor az új ok­tatási rendszerben, különös fi­gyelmet szentelnek a tanulmá­nyi felügyelők munkájának is. Nyilvánvaló, hogy az általános irányelvek alapján még tartal­masabbá, céltudatosabbá kell tenni a felügyelők munkáját is. Részletesen elemezték a felügye­lői munka formáit és szabályait. A régi, ismert három ellenőrzési forma — teljes, részleges ésvisz- szatérő — közül a teljes a sok­oldalúnak adja át a helyét. Nyil­vánvaló azonban, hogy nem az elnevezés a lényeg, hanem a tartalom: teljes ellenőrzés a gya­korlatban lehetetlen, de lehetsé­ges és szükséges is a sokoldalú ellenőrzés. Külön pontot képzett az érte­kezleten annak a kérdésnek a tisztázása, hogy mikor utasít és Awj elnök vállrándítása mikor javasol a felügyelő. Min­den esetben utasítást ad a fel-’ ügyelő akkor, ha valamilyen tör­vény. rendelet végre nem hajtá­sát, be nem tartását tapasztalja, de csak javaslatot tesz akkor, ha véleménye szerint a nevelő ném a legjobb utat választotta egy bizonyos cél eléréséhez. Minden­esetre a javaslat — de a felügye­lő egész ellenőrző munkája is — olyan legyen, hogy fokozza és né csökkentse a nevelők munka­kedvét. . i • Ellenőrzés közben a megbecsü­lés alkotó kapcsolata, a kölcsö­nös bizalom fogja össze a neve­lőt és a felügyelőt. Érezze a ne­velő állandóan a felügyelő segítő szándékát, de azt is, hogy ellen­őriz. A hart hónapi kipróbálásra szánt új ellenőrzési rendszer sokkal nehezebb utat jelent a réginél a felügyelők számára, de feltétlenül jobban fogja segíteni az oktatás eredményességét, a ta­nulók nevelését. A felügyelőik munkájának az eredményességét nem a jegyző­könyvek terjedelme, száma mu­tatja majd, hanem a hatékony sága. _______. ................... .....A fejjeíi ragadoHÜi ni fajt n elfidyeasése A New York-i állatkert veae- tősége foglakozott azzal a prob­lémával, hogy a ritka éjjeli ra­gadozókat a közönség szinte so­hasem láthatja, mert azok nap­pal behúzódnak odúikba és .. al­szanak. Most megkísértik az ál­latokat félrevezetni olymódon, hogy hatalmas új házat építe­nek számukra, amelyben nap­pal sötétség uralkodik, éjjel azonban teljes nappali világos­ság. Feltehető, hogy ilyenfor­mán az állatok nappal, tehát amikor az ő házukban teljes lesz a sötétség, ébren maradnak. Gondot okoz azonban, hogy mi­képpen tegyék a sötétben lát­hatóvá az állatokat. Eri a ne-. hézséget úgy próbálják áthidal­ni, hogy vöröses fluoreszkáló fénnyel árasztják el a helyisége­ket, mert az éjjeli ragadozók szeme az ilyenfajta világításra nem érzékeny; számukra teljes lesz a sötétség, a látogatóknak pedig érdekes látványban lesz részük. meztelenül kergetett ki a hó­ra... Tegnap anyu melleit csa­vargatta, s amikor sírtunk, minket is összerugdosott... A tanító megdöbbent. Felke­reste az anyját is, sikerült vele négyszemközt beszélnie. S a szerencsétlen asszony zokogva panaszolta, hogy a férje elissza egész keresetét, s rettegésben tartja a családot. Az apa panasza tehát csak képmutatás, minden eshetőség­re kész, eiőre megfontolt „be­biztosítás” volt. De mit lehet itt tenni? Ho­gyan lehetne a kis családon se­gíteni? A tanító beszélt az apával. S az apa akitor is részeg volt, mindent tagadott, majd a taní­tóval is kiabált, gorombáskod- ni kezdett: — Mi köze hozzá? Ne avat­kozzon az én dolgomba! S a tanító ekkor a tanácsel­nökhöz fordult segítségért. Az elnök azonban csak megrándí- totta a vállát; — Nincs időm ilyesmivel foglalkozni... S a helyzet azóta is változat­lan. Az apa iszik, bántja fele­ségét és a gyermekeket. Pedig a tanács elnökének módjában állana segíteni: ha más megol­dás nincs, állami gondozásba vetetheti a gyerekeket, vagy segítene az anyának, segítene abban, hogy elváljon megátal­kodott férjétől, s valami mun­kát is biztosain keríthetne neki, hogy a gyerekeket eltarthassa. Igaz, ez nem tartozik szoro­san az elnöki teendők közé. Ez nem akta, ez nem rendelet — hanem ez tény, ez szomorú va­lóság. A többi elnök, ha ilyen ese­tekkel találkozott, azonnal köz­belépett. S ezzel nemcsak be­osztásának, hanem emberségé­nek is tartozott. Egy tanácselnöknek mindig legyen ideje arra, hogy a falu­beli dolgozók, családok fájó ugyeswel is foglalkozzék... Győri Illés György Ismét megsürüsödnek a színhá­zi előadások a hó végén. Űj szín­ház mutatkozik be a nyíregyházi közönségnek: az Egri Gárdonyi Géza Színház. Kálmán Imre: Montmartrei ibolya című operett­jét adják elő 24-én délután fél hat és fél kilenc órai kezdettel. 25-én pedig, hogy ne csak a vidám, könnyebb műfaj tolmácsolójaként ismerjük meg a társulatot, Shakes­peare .,komoly vígjátékát”, a Sok hűhó semmiért című művet mu­latják be. Shakespeare vígjátéka bizonyára derűs perceket teremt majd a színházban, s egyúttal — mint minden Shakespeare mű, — komoly gondolatokat is ébreszt. Délután fél ötkor ifjúsági, (8,— forintos helyár) este fél kilenckor pedig rendes előadást tartanak. 27-én lesz az ŐRI rendezésében a meghirdetett négy bérleti hang­verseny egyik előadása. Közremű­ködik a debreceni MÁV Filmhar­monikus zenekar. Rubányi Vilmos vezényletével. Műsoron Liszt: Faust szimfónia. Magyar fantázia. Les preludes, és Bartók: Magyar képek. 4 | Nem írjuk meg a falu és a ] í szereplők nevét, hiszen akiket illet, úgyis magukra ismernek, j A történtekből ellenben mások ( is tanulhatnak: tanulhat belő­le, aki az „apróbb“ dolgokat, a kisemberek fájó dolgait váll­rándítással intézi el, s tanulhat belőle néhány alapvető köte­lességéről megfeledkezett szülő is. — Nem fogadnak nekem szót a gyerekek — panaszko­dott egy apa a falusi tanító­nak. -r Ha egy pohár vízért küldöm a fiamat, az a felelet, | hogy „hozzon maga”... A tanító szörnyen csodálko- ' zott a hallottakon, hiszen mind­két gyereket jól ismerte, a ta­nítványai. Jóravaló, szorgalmas, csak nagyon félénk és bizalmat­lan a kislány is, a fiú is. Elbe­szélgetett hát a gyerekekkel. S a hosszas faggatás után egy szörnyű tragédia bontakozott ki a tanító előtt. i — Apa mindig üt minket, és anyut is... Részegen hazajön és j ver... Tavaly egész éjszakára |

Next

/
Oldalképek
Tartalom