Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1961-10-19 / 246. szám

Hruscsov elvtárs előadói beszéde

(Folytatás as 1. oldalról)

meaefcet jellemezve, Hruscsov ezt

mondta:

— A Szovjetunióban két évtized alatt megteremtődik a kommunizmus anyagi, technikai bázisa. Ez a fő gazdasági feladat, ez a párt fő irányvonalának alapja.

— A Szovjetunió 30 év múlva csaknem kétszerannyi ipari terméket fog előállítani, mint amennyit ma az egész nem szocialista világ állít elő.

— Két évtized elteltével népünk életszínvonala magasabb lesz bármely tőkés ország élet- színvonalánál.

— Az épülő kommunizmus országában lesz a világ legrövidebb munkanapja.

— Már egy évtizeden belül eltűnik a kiskeresetű munkások es alkalmazottak kategóriája.

— A társadalom biztosítja majd minden munkaképtelen teljes eltartását.

— A kommunizmus építésének nagy vívmánya lesz, amikor majd minden család számára ingyen biztosítunk komfortos lakást, s minden család ingyenesen jut niajd hozzá az alapvető közszolgáltatásokhoz.

— Csak a kommunizmus anvajgi-technikai bázisát felépítve ■ nyerhetjük meg a kapitalizmus- I sál folytatott gazdasági versenyt,

I s tarthatjuk olyan színvonalon j országunk védelmét, hogy meg ! semmisíthessünk bármilyen ag- resszort, ha kezet mer emelni a Szovjetunióra és a szocialista világra — jegyezte meg Hruscsov.

— Teljes joggal elmondhatjuk, — hangsúlyozta — hogy bár a következő két évtizedre óriási népgazdasági beruházásokat. körülbelül 2 billió rubelt irányoztunk elő, ez ellentétben az iparosítás időszakával, nem okoz majd nehézségeket és nem kíván áldozatokat.

— A húszéves népgazdaságfejlesztési terv (általános távlati terv) előirányzatai értelmében jelentősen közelebb kerül egymáshoz a termelő eszközök és a fogyasztási cikkek termelésének fejlődési üteme. Míg 1910—1940 között a termelőeszközök termelésének átlagos növekedési üteme majd 70 százalékkal múlta felül a fogyasztási cikkek termelésének növekedési ütemét. 1961 —1980 között, csupán körülbelül 20 százalékkal fogja azt felülmúlni.

4z elkövetkező hú«'/, év alttfl a Isi rsttda Inti termelésnek hozzávetőleg; ötszörösére Kell emelkednie

Az ipari termelés legalább hatszorosára, a mezőgazdaság termelése pedig körülbelül három és félszeresére emelkedik.

„Ez ugyanannyit jelent — fűzte hozzá magyarázatul Hruscsov —, mintára föld tekénkén még öt •olyan ipari és még két olyan merőgazdasági országot létesítenének, amilyen ma a Szovjetunió”. Húsz év múlva a Szovjetunió majdnem kétszer annyi ipari terméket fog előállítani, mint ma a* egész nem-szocialista világ.

— A Szovjetunió 1980-ban hoz- ••*nvetőleg másfélszer annyi vilii a«y energiát fog termelni, mini (ge-lenleg a világ összes többi országai együttvéve.

— Két évtized leforgása alatt 180 hatalmas vízierőművet, mintegy 200, egyenként csaknem 3 millió kilowattos hőerőművet, továbbá 260 nagy hőerőművet kell megépítem.

— A vaskohászatnak körülbelül évi 250 millió tonnás acéltermelést kell biztosítania. A Szovjetunió acéltermelése már 9 év múlva 55 millió tonnával fogja túlszárnyalni az Egyesült Államok acéltermelésének mai színvonalát

— Az elkövetkező húsz évben a közszükségleti cikkeket gyártó iparágak termelésének körülbelül ötszörösére kell emelkednie.

— Az 1961—1980, években a nemzeti jövedelem növekedésének több mint kilenctizedé a munkatermelékenység emelkedéséből fog származni. A most következő 10 év alatt az ipari munka termelékenységle hozzávetőleg kétszeresére, húsz év alatt pedig 4—4.2-szeresére emelkedik.

A termelőerők területi elosztása tekintetében a tervben szerepel hatalmas1 tüzelőanyag- és energetikai bázisok létrehozása Szibériában. Közép-Ázsia óriási energiaitermelési területté való

átalakítása a roppant gáz- és vízierő-készletek hasznosítása alapján. Újabb nagy kohóipari j bázisok létrehozását irányoztuk • elő. hogy 1980-ban a Szovjetunió- ! nak már öt kohóipari bázisa le- | •gyen — az Uraiban. Ukrajnában, j Szibériában és Távol-Keleten, j Kazahsztánban, továbbá a Szovjetunió európai részének középső területein.

Hruscsov a mezőgazdaság és a falu társadalmi viszonyainak fejlődését érintve rámutatott, hogy az SZKP a mezőgazdaságban fő feladatnak tekinti a nép számára a kiváló minőségű termékek, az ipar számára a kiváló minőségű nyersanyagok bőségének megvalósítását; a mező- gazdasági termelőerők nagyarányú fellendítése révén biztosíta- i ni kívánják a szovjet falu fokozatos áttérését a kommunista társadalmi viszonyokra, valamint a város és a falu közötti lénye-1 ges különbségek megszüntetéséi.

Az SZKP Központi Bizottságának első titkára közölte, j hogy 1980-ig a szemester- inény-termelést évi 18—19 milliárd púdra, a parasztoktól állami úton felvásárolt \ j szemestermények mennyiségét pedig 7 milliárd púdra kell emelni.

Az SZKP kitűzi a nagyszerű = leiadatot — az elkövetkező húsz jav alatt olyan életszínvonalat kell elérni, amely magasabb, |mint bármely tőkés országban. A történelem során első ízben szüntetik meg teljesen és végérvényesen az emberek hiányos ellátottságát. Egyetlen lökés ország sem tűzhet maga elé ilyen feladatot — jegyezte meg Hruscsov.

— A lakosság reáljövedelme emelkedésének forrása a Szovjetunió nemzeti jövedelmének nö- I vekedése. A nemzeti jövedelem évi összege 1960-tól 1980-ig kö- Inülbelül ötszörösére nő.

'nizmus országában lesz a világon a legrövidebb munkaidő.

— Ugyanakkor meghosszabbítjuk a munkások és az alkalmazottak fizelett szabadságát. Fokozatosan a kolhozparasztokra is kiterjesztjük a fizetett szabadság rendszerét.

— Már a legközelebbi évti- 1 zedben megoldunk a Szovjetunióban eev történelmi jelentőiségű feladatot: megszűnik az alacsony fizetésű munkások és ! alkalmazottak kategóriája. Az előttünk álló 20 év végére a gver- j mekek eltartására és nevelésére | fordított kiadások körülbelül 75 I—80 százalékát a társadalom fe- idezi. Ugyanakkor biztosítva lesz j valamennyi munkaképtelen személy teljes eltartása a társadalom költségén.

— A Szovjetunióban már régóla fennálló ingyenes orvosi ellátás mellett bevezetjük, hogy a betegek ingyen

! vehessék igénybe a szanatóriumokat és ingyen kapják a gyógyszereket.

— A kommunizmus építésének jelentős vívmánya lesz annak

| biztosítása — mondotta Hruscsov I—. hogy minden család ingyen j lakjék komfortos lakásban éo j ingyen kapja a fő közüzemi szol- J gáttatásokat.

Hruscsov újból hangsúlyozta, hogy a népjólét emelésére irányuló terveket — mint a programtervezet rámutat — csak békében lehet sikeresen megvalósítani.

Hruscsov rámutatott arra. hogy a nyugati burzsoá propaganda, elismerve a programtervezetben a szovjet nép életszínvonalának emelésére vonatkozólag kitűzött célok megvalósíthatóságát, a legnagyobb „kihívást" látja ebben a nyugati hatalmak felé.

— Miért nem fogadják el a kapitalista urak ezt a kihívási?

— jegyezte meg Hruscsov. —

Ügy gondoljuk — tette hozzá —, hogy a kapitalista országok dolgozói szintén örömmel látnák, ha hazájukban megszüntetnék a lakbért, amelyre egész sor országban keresetüknek majdnem egy- harmadát költik.

A tervezés és a gazdaságvezetés kérdéseire kitérve Hruscsov megjegyezte, hogy ami a vállalatok építésének, üzembe helyezésének és üzemeltetésének meggyorsítását illeti, nem baj, ha a kapitalistáktól is tanulunk, s hasznát vesszük annak, ami a legjobb náluk. Mi óriási tapasztalatokat szereztünk az építkezésben és a gazdaságvezetésben, s hasonlíthatatlan fölényben vagyunk a kapitalizmussal szemben — tette hozzá —, de azért most sem szabad lebecsülnünk a hasznos külföldi tapasztalatokat, hanem kellő kritikával át kell vennünk mindent, ami műszaki, szervezési szempontból értékes a Nyugaton, beleértve az eszközök forgásának meggyorsítását s a beruházások nagymérvű visszatérülését.

— Valóban nagyszabású termelőerőink fejlesztésének 20 éves terve — hangsúlyozta Hruscsov.

— Nem csupán a szén-, acél-, kőolaj-, gabona-, hús- és tejtermelés növekedésének magával ragadó számairól van itt szó.

Ez egy olyan társadalom megteremtésének fennséges terve, amelyben az ember a természet és a társadalmi viszonyok igazi ura lesz. s magas színvonalra emelkedik az egész név jóléte.

i Hruscsov jellemezte az SZKP | feladatait a kommunista viszonyok fejlesztésében és az új ember formálásában, s kijelentette, hogy — a Szovjetunió í'ejlődé- , sében beköszöntött az a történelmi időszak, amikor közvetlenül megoldódik a szabad és ön- j tudatos dolgozókból álló osztály- I nélküli kommunista társadalom 1 megteremtésének feladata.

— Pártunk programtervezete felvetette és megoldotta a kommunizmus elméletének és gyakorlatának egy új, fontos kérdését. Azt, hogyan nő át a munkásosztály diktatúrájának állama össznépi államba, milyen ennek az államnak a jellege és mik a feladatai; s mi lesz a sorsa a kommunizmusban.

Az ö*sznépi állam úf szakaszt jelöni « szocialista ál’atti fojlődé-íében,

Is fontos mérföldkő azon az úton, i amelyen haladva a szocialista államiság átnő a kommunista társadalmi önigazgatásba — állapította meg Hruscsov.

— A Szovjetunió és a népi demokratikus országok tapasztalatai teljes mértékben megerősítették azt a marxista-leninista tanítást, hogy csak a proletárdiktatúra kivívása révén győzhet a szocializmus. A kommunizmus építéséhez már nincs szükség a proletariátus diktatúrájára — jelentette ki Hruscsov.

— Az állam a kommunizmus első szakaszának győzelme után is még hosszú ideig megmarad. Az állam elhalásának folyamata igen hosszadalmas lesz, egész történelmi korszakra terjed ki és csak akkor fejeződik be. amikor majd a társadalom teljesen megérik az önigazgatásra. Bizonyos ideig keveredni fognak az állami vezetés és a társadalmi önigazgatás vonásai. Eközben kifejlődnek, átalakulnak és fokozatosan elveszítik politikai jellegüket az állam belső funkciói.

A Szovjefuiiióban le<*z a világon a l(Ti*öv itlthb a ni ii ii Ka idő

— A legközelebbi évtizedben véget kell vetnünk a lakáshiánynak — folytatta Hruscsov. — A második évtized eredményeként minden egyes család számára külön komfortos lakás lesz.

— Az első évtizedben bevezetjük a hatórás munkanapot, i 1-' letve a 35 órás munkahetet a dolgozók fő tömegei számára és még rövidebb munkaidőt (30 órás munkahetet) a többi dolgozó számára. Az épülő kommu-1

Csak akkor válik feleslegessé az állam, — s akkor majd el is hal — amikor a Szovjetunióban felépül a fejlett kommunista társadalom, s a nemzetközi küzdőtéren győz és megszilárdul a szocializmus — mondotta Hruscsov.

Hruscsov a továbbiakban meg- ; jegyezte, hogy a vezető imperialista államokban még sohasem . összpontosult annyira a reális ha- | tatom a monopolisták szűk cso- I portjainak kezében, mint manapság, majd így foglalta össze a mondottakat;

I — A demokrácia felvirágzása a szocialista országokban és az ! amúgy is megnyirbált demokrá- 1 cia egyre nagyobb arányú leépítése a kapitalista országokban: ez , a mai világ politikai fejlődésének i két ellentétes irányvonala.

1 — Mi mindent megteszünk

ma is, a jövőben is. hogy a mi társadalmi rendszerünk és a mi demokráciánk még jobban tökéletesedjék, mint a 1 szocialista életforma példája minden nép számára.

• — Támogatni fogjuk azt az

objektív folyamatot — mondotta Hruscsov —, amelynek során a kommunista építés viszonyai között. önkéntes és demokratikus alapokon egyre jobban közelednek egymáshoz a nemzetek és nemzetiségek. Fokozott mértékben kell nevelni a tömegeket a proletár nemzetköziség és a szovjet hazafiság szellemében. Teljes bolsevik kérlelhetetlenséggel kell kiküszöbölni a nacionalista csö- kevényelt legcsekélyebb megnyilvánulásait is.

— A Szovjetunió népeinek barátsága igen nagy vívmányunk. Óvjuk is, mint a szemünk fényét!

— A kommunizmus építésének rendkívül fontos eleme az emberek nevelése a kommunizmus szelemében.

Az új ember kialakításával összefüggő feladatok közé sorolta a kommunista világnézet megerősítését. a munkára való nevelést, a kommunista erkölcsi elvek megszilárdítását, a kulturális peilődést.

A kommunizmus az emberiség és az emberi egyéniség legmagasabb fokú kibontakozása.

— A párt programjában célul tűzi ki. hogy még általánosab ban hozzáférhetővé kell tenni a "elsőbbfokú tanintézetek minden formáját. 1930-ra a tervek szerint

la te1'•őfokú tanintézetek

1 jainak száma nyolc millióra emelkedik. (Számuk jelenleg ” 900 000).

— A szovjet tudomány fejlődéséről szólva Hruscsov kijelentette; a szovjet tudósok becsületbeli ügye és hazafias kötelessé- ge. hogy biztosítsák a szovjet tudomány számára a tudás nagy■ fontosságú területein már kiví- : vott pozíciókat, és megszerezzék a vezető szerepet a világ tudományos életének minden fő ágában.

— A kommunizmus az emberiség haladását jelenti. Az SZKP programúi' ik meg valósítása

j mélyreható befolyást gyakorol majd a világtörténelem menetre.

Nyikita Hruscsov kijelentette. I hogy a Szovjetunió 1980-ig mesz- j sze maga mögött hagyja az Egye- S sült Államokat az egy lakosra , eső ipari és mezőgazdasági termelésben. A szocialista világ- rendszer részaránya a világ ipari termelésében addigra körülbelül eléri majd a kétharmadot.

— A jelenkorban fejlettségi fokától függetlenül gyakorlatilag bármely ország ráléphet a szocializmushoz vezető

útra.

— A Szovjetunió Kommunista Pártja nemzetközi politikája sarkkövének tekinti szövetségét azokkal a népekkel, amelyek lerázták a gyarmati rabigát.

— A világ politikai, gazdasági és katonai erőviszonyai már megváltoztak a béketábor javára.

— A Szovjetunió Kommunista Pártja külpolitikájának fő célját abban látja, hogy nemcsak meg kell akadályozni a világháborút, hanem már a mi nemzedékünk életében mindörökre ki kell zárni a társadalom életéből a háborúkat.

A Szovjetunió kész lelfesen lemondani h adseregéről.

a tengerbe süllyeszteni atombombáit és rakétáit, ha megvalósul a nemzetközileg szigorúan ellenőrzött általános és teljes leszerelés.

Az SZKP Központi Bizottságának első titkára kijelentette: — A párt feladatul tűzte ki, hogy a legközelebbi tíz év alatt hazánkat a világ első ipari hatalmává változtassa, s mind az ipari termelés abszolút mennyiségét, mind az egy lakosra jutó ipari termékek termelését tekintve felülmúlja az Egyesült Államokat.

— A Szovjetunió megközelítőleg ugyanennyi idő alatt más- félszeresen felülmúlja majd az

(Fotytotás a 3. «Maton.)

2