Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1961-10-19 / 246. szám

Hruscsov elvtárs előadói beszéde

(folytatás a 2. eldalrof.)

Egyesült Államokat a mezőgazdasági termékek egy főre jutó termelésében és a nemzeti jövedelmet tekintve utoléri az Amerikai Egyesült Államok színvonalát.

— De ez — hangsúlyozta

Hruscsov — csak az első mezsgye. Ennél nem állunk meg. A második tíz évben — 1980-ig — hazánk messze maga mögött hagyja az Amerikai Egyesült Államokat az egy lakosra jutó ipari és mezőgazdasági termékek előállításában.

— Nemcsak a Szovjetuniónak, hanem a szocialista világrendszer minden országának gazdasága is sokkal gyorsabban fejlődik a kapitalizmus gazdaságánál.

Mint a közgazdászok előzetes számításai mutatják, a szocialista világrendszer 1930-ra a világ ipari termelésének mintegy kétharmadát adja.

Hruscsov kijelentette: — A kommunizmus építése országunkban — része a szocialista

közösség ama alkotó tevékenységének, amely a kommunista társadalom megteremtésére irányul. A szocialista világrendszer sikeres fejlődése lehetőséget nyit arra, hogy többé-kevésbé egyidő- ben, ugyanazon történelmi korszakban jussanak el a szocialista országok a kommunizmushoz.

Az SZKP Központi Bizottságának első titkára megállapította. hogy a kommunizmus korunk leghatalmasabb erejévé vált. A világ 87 országában működik jelenleg kommunista párt, s e pártok mintegy negyven millió embert tömörítenék.

— A világ a forradalmak korszakát éli. Szocialista forradalmak, nemzeti felszabadító, anti- imperialista forradalmak, népi demokratikus forradalmak, nagyméretű paresztmozgalmak, a néptömegeknek a fasiszta és egyéb zsarnok rendszerek ellen folytatott küzdelmei, a nemzeti elnyomás ellen indított általános demokratikus mozgalmak — mindez egységes, világra szóló forradalmi folyamatot alkot, amely aláássa és szétzúzza a kapitalizmust.

— Korunkban létrejöttek a forradalmi világmozgalom kedvezőbb nemzetközi feltételei — mondotta Hruscsov. — Korunkban kedvezőbbek lettek a belső feltételei is, hogy újabb országok térjenek át a szocializmusra.

— Korunkban végbemegy a népi demokratikus, a nemzeti felszabadító és a szocialista forradalmi feladatok közeledése és összefonódása. A társadalmi fejlődés logikája odavezetett, hogy mindezek a forradalmak elsősorban egyetlen fő ellenség, az imperializmus, a monopolista burzsoázia ellen irányulnak.

— Magától értetődik — folytatta Hruscsov —, hogy a magas fejlettségű kapitalista országokban teljes mértékben megértek a szocializmusba való átmenet előfeltételei. Ha Ázsia, Afrika, Latin-Amerika forrongó, gyengén fejlett államai végrehajtják a nemzeti felszabadító, anti imperialista forradalmat, megvalósítják a szocializmusba való átmenetet. Korunkban gyakorlatilag bármely ország, függetlenül fejlettségi színvonalától. a szocializmushoz vezető útra léphet.

Kuba példát mutatott Latin-Amerikánál*

veres erők ütőképességének erősítése — a szovjet nép számára a feladatok feladata.

— Az SZKP programtervezetének eszméi rég túllépték a Szovjetunió határait és a legszélesebb visszhangra találtak minden ország és minden földrész ember- millióinak szívében.

— A tervezet megvitatása, —

amelynek lendülete még az SZKP és a szovjet állam történetében is szokatlan, — különös erővel mutatta meg a pért és a nép megbonthatatlan egységét.

— Túlzás nélkül mondhatjuk:

ii program tervezetet az egész nép megvitatta

és úgy fogadta el, mint saját programját, mint saját, ügyét.

— A kongresszus teljes megalapozottsággal jelentheti ki — hangsúlyozta Hruscsov —, hogy a programtervezetet egyhangúlag jóváhagyta minden kommunista, az egész szovjet nép.

— Hruscsov bejelentette, hogy a programtervezettel kapcsolat- I ban előterjesztett nagyszámú javaslatot a Központi Bizottság figyelmesen áttanulmányozta és a programtervezet végleges megszövegezése e javaslatok figyelembe vételével történt.

— Az SZKI* programtervezete valóban világjelentöségű dokumentum jellegét öltötte cs máris hatalmas befolyást gyakorol a világ politikai klímájára.

— Minden haladó, demokratikus gondolkodású ember hangsúlyozza, hogy a program választ ad a legidőszerűbb problémákra, kiemelkedő szerepet játszik korunk társadalmi mozgalmaiban és haladó változásaiban.

Még a burzsoá sajtó is kénytelen elismerni, hogy a program és annak teljesítése rendkívüli befolyást gyakorol az egész világ helyzetére.

— A program eszméi körül igazi csata bontakozott ki a két ideológia, a kommunista és a burzsoá ideológia között, állapította meg Hruscsov.

— A burzsoázia ideológusai most elismerik, hogy a társadalom új társadalmi-gazdasági szervezete, a kommunizmus egyre hatalmasabb erővé válik korunkban.

— A kapitalista országok lakosságának körében egyre nagyobb tért hódít programunk nagyszerű eszméje, amelynek érteimében a kommunizmus és a béke elválaszthatatlan egymástól. Még a burzsoázia számos képviselője is kénytelen beismerni,

hogy országunknak, amely ilyen nagyszabású alkotó terveket hirdetett meg, szükségképpen érdeke a béke.

— Az SZKP programja ..újabb nagy vereséget mért az agresszív erőkre, a hid- rogen bomba bálványimádói- ra” — folytatta Hruscsov.

— A burzsoázia és védelmező: nyilvánvalóan semmit sem tudnak szembeállítani az SZKP programjával.

Hruscsov kigúnyolta a progrum- : tervezet burzsoá kritikusait, akik a rágalom, a vádaskodás és a ferdítés mérgezett nyilaihoz folyamodnak. — A kommunizmus ellenségeinek táborában teljes fej- vesztettség, tehetetlen düh és szánalmas kétkedés uralkodik, — mondotta. — A reakciósok kígyót- békát kiáltanak programunkra, s ez azt mutatja, hogy a program célbatalált, — hangoztatta.

— Marxista—leninista pártunk, amely a munkásosztály pártjaként jött létre, az egész nép pártja lett, — hangsúlyozta.

Előadói beszéde befejező résaé- ■ ben Hruscsov kijelentette:

— Pártunk, amely a világ felett í magasra emelte a szabadság fáklyáját, s a szocializmus és a kommunizmus zászlaját, az emberiség sorsában végbemenő gyökeres’ változások dicső korává tette a- XX. századot. Az összes országok kommunistáinak nagy hadserege, amely magával ragadta a néptömegeket, hősies harcával meggyorsította a történelem menetét, s közelebb hozta az emberiséget legnemesebb eszményeinek megvalósulásához. Hát még mennyire meggyorsul majd a történelem menete akkor, amikor a Szovjetunióban felépül a kommunista társadalom!

Hruscsov azt mondotta, hogy Kuba a szabadságnak olyan ki- olthatatlan fényű világítótornyává vált, amely megmutatja Latin-Amerika minden népének a haladáshoz vezető utat. Kuba szocialista célokat írt harci lobogójára. „Népünk segítséget nyújtott és fog nyújtani a testvéri kubai népnek jogos ügyéért vívott szent harcában.”

A munkásosztály — mondta Hruscsov — forradalmi harcában a jövőben is szembe találja majd magát olyan különböző opportunista irányzatokkal, amelyek akadályozzák erőinek tömörítését és céljainak elérését. Amíg létezik kapitalizmus, különböző csomagolásban ismét és ismét keletkeznek majd ilyen áramlatok.

Ezért hangsúlyozza a program-tervezet, hogy harcolni kell mind a szociáldemokra- tizmus és a revizionizmus. mind pedig a dogmatizmus és a szektásság ellen.

Az SZKP KB első titkára megjegyezte, hogy a kommunista építés sikereinek rendkívül nagy jelentősége lesz Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek sorsa szempontjából.

Kijelentette, hogy a nemzeti felszabadító mozgalom a gyarmati rendszer felszámolásának befejező szakaszába lépett. Az imperializmus azonban nem teszi le a fegyvert. Egyre raffinál- tabb módszerekhez folyamodik.

— A monopoltőkések a fejletlen országok világában meglévő állásaik fenntartásának és megszilárdításának messzemenő tervét próbálják megvalósítani, de tervük igazi mivoltát takargatva, illemtudóan segélyről beszélnek. Ezen a téren is az amerikai imperialisták viszik el a pálmát.

— A monopóliumok célja azonban — jegyezte meg Hruscsov — a régi maradt. Mezőgazdasági és nyersanyagszolgáltató függelé- • keiknek akarják megtartani a fejletlen országokat, ki akarják ■zsákmányolni népeiket.

Hruscsov megjegyezte, hogy a volt gyarmatok gazdasági fejlődését kedvezően befolyásolta politikai függetlenségük kivívása.

I Ezekben az országokban meggyorsult a termelés növekedése,

— A burzsoá és feudális felső körök azonban, amelyek a külföldi tőkéhez kötötték sorsukat, a világkapitalizmus rendszerében akarják tartam a fejletlen ■országokat.

Az az út, amelyre az imperialisták és szekértolóik taszítják ezeket az országokat, semmiképpen sem biztosíthatja azoknak a porblémáknak a megoldását, amelyek tudatában a népek harcra keltek a gyarmatosítók ellen.

Hruscsov hangsúlyozta, hogy a fejlődés nem kapitalista útján kell keresni a kiútat. — A marxista elméleti kutatás mélyrehatóan tanulmányozta a fejlődés objektív menetet, s felfedte azt a formát, amelynek keretében a legeredményesebben történhet meg a nemzet összes egészséges erőinek egyesítése. Ez a forma a nemzeti demokratikus állam, amely nem egy osztálynak, hanem a nép széles rétegeinek érdekeit fejezi ki. Ez az állam hivatott arra, hogy hiánytalanul teljesítse az antiimperialista nemzeti felszabadító forradalom feladatait — mondotta.

Mint az SZKP első titkára kijelentette, a Szovjetunió és a többi szocialista ország nem szándékozik , beavatkozni a fiatal szabad államok bel- ügyeibe; nem szándékszik senkire sem ráerőszakolni a szocializmust.

— A szocializmus exportja — nem volt, nincs és nem is lesz, de az sem lehet, hogy valakire ráerőszakolják a kolonializmust,

az sem lehet, hogy exportálják j az ellenforradalmat — hangoztatta.

— Az SZKP nemzetközi politikája egyik sarkkövének tekinti szövetségét azokkal a népekkel, amelyek lerázták a gyarmati ráb- igút, — folytatta. — Pártunk internacionalista kötelességének tartja, hogy segítséget nyújtson azoknak a népeknek amelyek nemzeti függetlenségük kivívásának és megszilárdításának útján haladnak, s a gyarmat-rendszer teljes megsemmisítéséért harcolnak.

Hruscsov kijelentette: — Apárt meggyőződése szerint

már ennek a nemzedéknek

megvan minden lehetősége

ahhoz, hogy elejét vegye a világháborúnak.

Ezt a meggyőződést a nemzet- kört küzdőtéren működő erők mindenoldalú és mélyreható elemzéséből meríti. S ez az elemzés arra a kétségbevonhatatlan következtetésre vezet, hogy ma már a béketábor javára tolódtak el a politikai, gazdasági és katonai erőviszonyok a világon — állapította meg.

Az SZKP Központi Bizottságának első titkára kifejezte azt a meggyőződését, hogy

a szocializmus külpolitikájának fő elve

Ma 8 órakor folytatja munkáját a XXII. kongresszus

a békés együttélés elve.

olyan zászlóvá válik, amely alatt tömörülnek a népek, s mindazok, akik az emberiség igazi békéjét és felvirágzását akarják.

Új programját elfogadva nagy pártunk az egész emberiség színe előtt ünnepélyesen kijelenti, abban látja külpoiitikájának fő célját, hogy ne csak megakadályozza a világháborút, hanem már a jelenlegi nemzedék életében örökre kitörölje a háborúkat a társadalom életéből.

A mi elvi, becsületes szocialista politikánk — békepolitika. Nem azért állunk ki a béke ügye mellett, mert gyengék vagyunk — hangsúlyozta Hruscsov.

Kijelentette, hogy az új helyzetben a háború kirobbantása a népellenes imperialista rendszer végét jelentené. Az ebbe vetett tántoríthatatlan hitünk azonban nem jelenti az imperializmus erőinek legkisebb lebecsülését sem. Tudjuk, hogy az imperializmus még erős. Nem lehet kizárni egy újább imperialista háború lehetőségét.

Ebben a helyzetben előttünk egy út van: gyarapítani erőinket, megteremteni a leghatásosabb fegyvert, s minden pillanatban késznek kell lennünk arra, hogy visszaverjük az agresszorok támadását.

Mi nem egyszer kijelentettük és kijelentjük — folytatta Hruscsov, — készek vagyunk teljesen lemondani a hadseregről, tengerbe süllyeszteni az atombombákat és a rakétákat, de természetesen csak a szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett végrehajtandó általános és teljes leszerelés viszonyai közepette.

Mindaddig, amíg az imperialista államok nem szánják rá magukat erre, mi gondoskodni fogunk arról, hogy fegyveres erőink rendelkezzenek a haza megvédését szolgáló legkorsze- ! rűbb eszközökkel — atom- és | hidrogénfegyverrél, s mindenfajta rakétával, hogy a megfelelő színvonalon tartsuk a haditechnika minden fajtáját. A Szovjetunió védelmének, a szovjet fegyI Amikor Hruscsov befejezte az SZKP programtervezetéről szóló 1 beszámolóját, a küldő’ -a teláil- ] va, hosszú perceken át viharos

| tapssal ünnepelték a Szovjetunió í Kommunista Pártjának program- ! tervezetét. A teremben viharos „Hurrál’-kiáltás söpört végig,

majd „Dicsőség a p-u.nak!” „Előre a kommunizmus felé!”

felkiáltások hallatszottak mindenfelől. A viharos taps elülte jután az elnöklő Mihail Szuazlov berekesztette a szerdai ülést és a következő ülést csütörtökön reggel, magyar idő szerint nyolc ófára tűzte ki. A csütörtöki ülésen megkezdődik a vita az SZKP Központi Bizottságának beszámoló jelentése, a Központi Revíziós Bizottság jelentése, valamint a programtervezetről szóló beszámoló felett.

Párizsban az algériaiak újabb tüntetésétől tartanak

Hivatalos közlés szerint a kedd esti párizsi tüntetés során két arab meghalt, 64 megsebesült, a karhatalom tagjai közül kilencet szállítottak kórházba. Az őrizetbevettek száma 11 538.

A belügyminiszter utasítása érteimében az őrizetbe vett algériaiakat kihallgatják és nagy részüket Algériába szállítják. Egyelőre a párizsi sportcsarnokban és különböző rendőrségi fogdákban őrzik őket.

Vidékről tíz század rohamrendőr érkezett szerdán a francia fővárosba, mert attól tartanak, hogy az algériaiak megismétlik tüntetésüket. Párizsban és környékén mintegy 150 000 algériai él.

A francia hatóságokkal együttműködő arab nemzetgyűlési képviselők bejelentették, hogy az algériaiakra vonatkozó esti kijárási tilalom miatt nem vesznek részt a nemzetgyűlés esti tanácskozásain.

3