Kelet-Magyarország, 1961. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1961-09-16 / 218. szám

SZABOLCSIAK FÓRUMA Köszönet a közbenjárásért Ezt a levelemet a budapesti gyógyfürdőből írom. Hálás köszö- netemet fejezem ki a szerkesz­tőség iránt szíves közbenjárásu­kért. Köszönöm segítségüket, amely lehetővé tette, hogy egészségem helyreállítása céljá­ból ebbe a szép és jó gyógyfür­dőbe kerülhettem. Ezzel nagy örömet szereztek nekem, mert máris sokkal jobban érzem ma­gam. Remélem, hogy innen tel­jesen meggyógyulva térek vissza Szabolcs-Szatmár megyébe és tel­jes erővel folytathatom tanulmá­nyaimat. Mégegyszer megköszön­ve szívességüket, a lap minden dolgozójának erőt, egészséget kí­vánva vagyok szívélyes üdvözlettel: Szőke Jolán Budapest, II., Frankel L. u. 54. Efii. szám. ★ Lélektelenség helyett emberséget! Ma már szokatlan az a szerin- rintem helytelen eljárás, melyet a TIT ASZ fehérgyarmati megbí­zottai követnek. Ugyanis a meg­bízott minden előzetes értesítés nélkül jelenik meg a községben (Kérsemjénben) az áramdíj besze­dése céljából. A falun élő dolgozók ebben az idő­pontban vagy a házi kertben, vagy a termelőszövetkezet terü­letén, a mezőn dolgoznak. A díj­beszedő kötelességszerűen meg­jelenik az egyes dolgozók házá­nál és ott hagyja a nyomdailag előállított felhívást: „Holnap reg­gel 7—8-ig a fehérgyarmati iro­dahelyiségben az áramdíjat fi­zessék be!” A Fehérgyarmatra való beutazás költsége és az erre 'ordított idő meglehetősen kelle­metlen teher a dolgozóknak. A. sem helyes, hogy a díjbeszedő sűrűn emlegeti a „kikapcsolás” szót és olyan hangot használ, mintha a dolgozók volnának a díjbeszedőért és nem a díjbesze­dő a dolgozókért. Ezt a lélektelenül végzett mun­kát levélben megfelelően érzékel­tetni bajos lenne. Minden esetre jogosan bosszankodnak azok a dolgozók, al^ik a fent vázolt hely­zetbe kerültek. Jó lenne, ha az illetékesek orvosolnák ezt a prob­lémát és előzetesen értesítenék a község lakosságát arról, hogy mikor érkezik ki a megbízott az áramdíj beszedése céljából. Alföldi Béla Kérsenijén ★ Az illetékesek válaszolnak Elfolyt a bor — késik a kártérítés címmel lapunk július 30-i szá­mában foglalkoztunk Csonka Fe­renc nyírmadai lakos tönkrement csomagjának kártérítési ügyével. Ezzel kapcsolatban a Debreceni Postáigazgatósagtól a következő válasz érkezett: „A vizsgálat során megállapi­A prémium-burgonyát is értékesítették a tagok a nábrádi Békeharcos Tsz-ben A nabrádi Békeharcos Terme­lőszövetkezetben a tagok — mun­kájuk alapján, az időjárás nehéz­ségein túlmenően — elégedettek idei eredményeikkel. A 138 hol­das rizstelepükön húsz mázsa fölötti átlagtermésre számítanak. Almatermelési tervüket mintegy negyven vagonnal teljesítik túl. Az őszi munkák miatt sem kell szégyenkezniük. A cukorrépa két­harmadát elszállították. Szerző­déses burgonyaértékesítési ter­vüket 14 százalékkal túlteljesí­tették. A tagok a prémiumként kapott burgonya jelentős részét közvelenül a MÉK-nek adták át. Az árpa vetését befejezték, a cu­korrépafejet besilózták herepely­vával keverve. Hatvan hold vö- rüsheréjük 72, 24 hdld lucernájuk közel ötven mázsa magot adott. toltam, hogy a késedelmes el­járást részben Nyírmada, rész­ben pedig a Budapest 62-es pos­tahivatal szabálytalan kezelése okozta. A kártérítési eljárást — a cikk alapján — soronkívül le­folytattam, a panaszost kárté­rítésben részesítettem. A kése­delmes eljárásért felelős szemé­lyeket felelősségre vontam. Király Zsuzsanna". — ÚGY VAN EZ, elvtárs, mint a politikában. Az kezde- i inényez, aki bízik magában és állja is a sarat. Ezt Bodó Péter mondja így, a tunyogmalolcsi Új Elet Terme­lőszövetkezet agronómusa. De mire mondja? Arra, amit csinál­nak. Helyesebben, amit elkezd­tek csinálni. — És a tagság? Vagyis az alap, amire szándékukat építet­ték? Nem sokáig gondolkozik. Eny­hén mosolyog, mint akinél kész a kellő válasz. Csupán addig vár, amíg sorrendbe szedi a felelet szavait. — Ha tavaly, a szüntelen őszi esőzések közben közel ötezer mázsa kukoricát veszteség nél­kül be tudtunk takarítani min­Gazdagodó szövetkezeti porta Megyénk keleti csücskében, a bereg-részi Magosligeten eredmé­nyesen gazdagítja közös portá­ját a Keleti Napsugár Termelő­szövetkezet. Bár ez évi építési tervét már valóra váltotta, saját erőből azonban tovább szapo­rítja létesítményeit. így többek között az előirányzott terven fe­lül készítettek már el a szövet­kezetben egy 500 férőhelyes törzsbaromfi ólat. Közel 200 ezer forint értékben pedig megvalósí­tottak egy olyan — műszakilag is igényes — épületet, amelyik­ben egy ledéi alatt van gépszín takarmányelökészítő és a seres­gondozók számára pihenő he­lyiség. A termelőszövetkezet az állam­tól igénybe vett segítségen ki vül, saját anyagi forrásból, eb­ben az évben mintegy 400 ezer forint értékű, további új épüle­tekkel gyarapította tanyaközpont­ját. S ilyen irányú törekvéseiket jól igyekszik érvényre juttatni a tagsághoz tartozó építő brigád­juk. Szövetkezeti tanácsadó Jelentősen növelték a tej felvásárlási árát Versenyeznek Csegöld és Nyírmada fiataljai A csegöldi termelőszövetkezet fiataljai külön ifjúsági brigádot alakítottak az állattenyésztésbep, s közösen gondozzák a rájuk bí­zott 50 szarvasmarhát, a 320 ser­tést és 7500 baromfit. Hasonlóan jó munkát végez­nek fiatalok a gyümölcstermesz­tésnél is. A Nyímadai Állami Gazdaság export-gyümölcster­mesztő ifjúsági brigádja 130 hol­das gyümölcsöst ápol, gondjaikra bízták a 10 holdas dohány táblát is. Mind a csegöldi mind a nyír­madai ifjúsági brigád pályázik a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok számára meghirdetett verseny gj-ik győztes posztjára. A Gazdasági Bizottság október 1-i hatállyal módosította a tehén­tej felvásárlási árát. A határo­zatnak megfelelően az áremelés egyaránt vonatkozik valamennyi termelő szektorra: ÁG, tsz, tszcs, háztáji és egyéni gazdaságra. Az új felvásárlási ár az ed­digi 2,20 forint helyett 2,40 forint literenként a 3,6 szá­zalékos zsírtartalmú tej ese­tében. A tejszín felvásárlási ára zsíriti- lógrammonként 50 forint helyett 54 forint, s az alapzsírtartalom­tól eltérő tej árkülönbözete tized­százalékonként (0,1 százalék) 5,4 fillér. Amennyiben a termelőszövet­kezetek havonta legalább 4500 liter tejet szállítanak a felvásár­ló helyre, a 20 filléres nagyüzemi felár helyett 40 fillér nagyüzemi felárat kapnak literenként. Tehát a tsz lényegében 2.80 forintot kaphat egy liter te­jért. A felvásárlási árak rendezése egyáltalán nem érinti a fogyasz­tói árat, az változatlan marad. A háztáji és egyéni gazdasá­gok október 1-tól újra részesül­hetnek a tejliterenkénti 20 de- kás korpaakcióban, változat­lan, mázsánként 150 forintos áron. így is tovább növelhetik a tejho­zamot. A tej alapárának a nö­velése. a további tejzsírszázalé- kok utáni többletár olyan alap, hogy a termelőszövetkezetekben nagyon érdemes foglalkozni a tej minőségének és mennyiségének a javításával. A termelőszövetkezeteknek egész éven át biztosított literen­kénti 25 dekagrammos korpa­juttatáson kívül most, az őszi időszakban, a tejipar 40 ezer mázsa répa­szeletet és 2000 mázsa me­laszt biztosít a megyében. A magasabb felvásárlási áron, és a takarmánybiztosításon túl­menően a tejtermelés mennyiségi és különösen minőségi növelését a fejők mennyiségi és zsírszáza­lék utáni prémiumban való ré­szesedésével lehet tovább fokoz­ni. Az nyilvánvaló, hogy mindez a lelkiismeretes gondozással, ész- I szerű takarmányozással, megíe- j lelő férőhelyek biztosításával I párosulva hozza meg a kívánt eredményt. • * Ugyeskezű ezermester így mutatták be a többiek Balogh Sándort, a tornyospálcai Rákóczi Tsz tagját. Hogy mennyire igaz e jelző, azt a szö­vetkezet építkezésein végzett sok szép ácsmunkája is tanú­sítja. (Hammel felv.) j den egyébbel együtt, akkor most | máris nagy előnyünk van. Ezt I azonban úgy szeretnénk kihasz- 1 nálni, hogy javára legyen az egész járásnak, az országnak. léssel vége felé já ,;c \ Hogy őszi árpa, őszi takarmánykeve­rék vetésüket befejezték, de már búza is van földben ötven hold- nyi. S a silókukoricát öt nap alatt „be kell rakni”, a napra­A bizalom ereje JAVÁRA LENNI a járásnak, országnak. Egyenes beszéd, be­csületes szándék, amely az ezer­háromszáznegyven holdas terme­lőszövetkezet határán messze túl nyúlik. S ez azt jelenti: bíznak magukban és az egész országot látják. Vasárnap volt. Szeptember ti­zediké. A Fülep József brigád­jának sok tagja, minden külö­nösebb „külső és hivatalos” szer­vezés nélkül gyűlt össze a Deli I mréék udvarán egy kis halaszt­hatatlanul fontos megbeszélésre. Az idő alkalmasnak kínálkozott az összebeszélésre. És mások is özéjük álltak persze. Bodó Péter, az agronómus be­szélt elsőnek. Nagyobb részt csak egy fejből, mert néha-néha pil- mtott csak jegyzetfüzetébe. És ,.linden hivataloskodó hang, elő­adói liatáskeltés nélkül sorolta mivel hol tartanak. Hogy a burgonyának már csaknem a fe­le van felszedve és a száznegy­ven holdon termelt aprómagcsép­forgo cséplést, cukorrépa ásást megkezdeni... AZTÁN ÁLTALÁNOS beszél­getés indult. Kisgyörgy Lajos, aki fogatosként munkálkodik a kö­zösben, így beszélt: — Én a ma­gam részéről úgy nézem a dol­got, hogy a tagság szívósabb, oda- adóbb munkát végez, mint a múlt évben. És ez a helyes. Ha már ott tartunk, hogy bízunk magunkban, versenyt kezdemé­nyezni a járásban, szégyent nem vallhatunk. Ifj Deli Imrének ez volt a vé­leménye: — Lehetőleg azokon a táblákon gyűrjük előbb a mun­kát, amelyek be vannak üte­mezve ősziek vetésére. Az elve­tett táblákat pedig a legszigo­rúbban ellenőrizze a vezetőség, hogy a vetésre betervezett terü­letből egy öl se maradjon el. Kisgyörgy Károly, aki nem a Fülep brigádba tartozik, ugyan­csak belekeveredett a beszélge­tésbe. Szerinte az alma szürete­léséről sem lehet megfeledkezni. — Tudom, hogy versenyben va­gyunk, de azt is tudom, hogy az almatermés munkái is a betaka­rításhoz tartozik. Szeretném, ha a vezetőség ezt sem hanyagolná. Azaz nem is annyira a vezető­ség, mert az magában nem sok­ra mehet nálunk nélkül, hanem hát mi. Mi mindannyian, ahogy vagyunk. A DELI IMRBÉKNÉL tartott vasárnap délutáni beszélgetésnek azonban mégis volt indítéka. Pé­csén Elemér, a szövetkezet elnö­ke ugyanis előtte való nap bent járt a járásnál. Hazajövet az iro­dában beszélgettek az agronó- mussal, — Úgy mondták bent, hogy... már tizennyolc csatlakozás érke­zett betakarítási, 'vetési verseny­kihívásunkhoz. — Nem baj az! Úgy látszik, másoknak is van mérkőzési ked­vük. Bíznak magukban. No, jöj­jenek csak. Majd meglátjuk... Ezt hallották néhányan. Ét másnapra már sokan tudták. És kellett egy kis gyors megbeszé­lés. A TUNYOGMATOLCSt Új Élet versenyfelhívását augusztus 26-án tette, a járás összes terme­lőszövetkezeteihez. A bízatom ereje serkentette őket. S mint az agronómus mondja: magukban és szándékukban nemcsak éppen a járás becsületét, hanem az egész országot látják. %

Next

/
Oldalképek
Tartalom