Kelet-Magyarország, 1961. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1961-09-15 / 217. szám

Új vágány fektetési módszert XVIIL ÉVFOLYAM, 217. SZÁM Ára 50 HUér 1961. SZEPTEMBER 15, PÉNTEK A versenyben nincs megállás B megyei elsőséget nyert tiszadobi Táncsics Tsz-ben Jelentős „fegyvertény” volt — mondják a Táncsics Tsz-beliek — a csengerl és tiszalöki járások országos versenykezdeményezése a gabona betakarításánál. S ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a másik, az őszi versenyhullám, amely a gyomai és szarvasi já­rásból indult el... A nagy nyári vetélkedés után a tiszalöki járásban a tiszadobi Táncsics és a tiszalöki Kossuth Tsz volt a helyi esé­lyes. Végül is a Táncsics Tsz-nek ítél­ték oda a versenyeredmények alapján a megyei elsőséget az FM-ben. A tiszadobi Táncsics Tsz a versenyben vállalt minden mun­kát jóval határidőn belül elvég­zett, gabonaértékesítését 118 szá­zalékra teljesítette. A nyári mun­ka végeztével a szomszédos tsz-ekben — még Borsodban is! — 1000 hold tarlószántással nyúj­tott segítséget.­A gabona területének 65 szá­zalékát kombájnnal takarították be, s így pontosan 99 ezer 818 forint megtakarítást értek el mun­karáfordításban a kézi aratással szemben. Maga a szemveszteség minimálisra való lecsökkenése fedezte a kombájn­munka bérét! A szövetkezetbeliek egészen természetesnek tartják, hogy a nyáron kibontakozott verseny az őszi munkáknál is tovább fo­lyik nemcsak náluk, hanem az egész járásban. A gabona magágyát 1410 hol­don készítik elő, vetés után az egész területet hengerezik. Befejezés előtt a burgonya betakarítása, 130 holdon vé­gezték el a kukorica silózá­sát. Kilencven holdon vetettek őszi keveréket — felét téli legelőnek — és 200 holdon földbe tették az őszi árpát. A kukorica törését homokos területen 45 holdon el­végezték, s a szártépő gép taka­rítja be a tengeriszárat, s ezt is silózzák. A napraforgóban három kombájn kezdi meg a munkát a jövő héten, s húszadikáig befeje­zik az aprómag cséplését. 23 vagon burgonyát, ugyan­annyi cukorrépát szállítottak el eddig. Már túlteljesítette eszi árpa vetési tervét a fehérgyarmati járás A 'munka jól halad, a versen­gés tovább folyik a tiszadobi Táncsics Termelőszövetkezet földjein. Ebben a „hajrában” sem akar­nak utolsók maradni... mutattak be a miskolci vonalon — Kálkapolna és Füzes­abony között. — Á hazánkban 1956 óta épített hézagmentes vasúti pályák hossza szeptember közepén eléri az ezredik kilométert. Az ötéves terv végéig összesen 3 ezer kilométer vágányt fektetnek le ezzel a módszerrel. A hézagmentes sí­neken kényelmesebb ív. utazás, fenntartási költségük 40 szá­zalékkal olcsóbb a hagyományosénál és csökken a járművek javítási költsége is. (MTI Fotó: Lajos György felv.) 4 óvoda — 4 kultúrház építését fejezik be még az idén a nyírbátori járásban A községfejlesztési munkák végzése közben az idén — töb­bek között — még 4 óvodát és 4 kultúrházat kívánnak befejez­ni, átadni a nyírbátori járásban. Óvodával Aporliget, Nyírbátor, Nyírderzs és Omboly, kultúrház- zal Kisléta, Nyírbéltek, Nyír­derzs és Omboly gazdagszik. ló! jüvedeimez az állattenyésztés Sz időjárás sem befolyásolja jelentősen a cásénydánvádi fsz. gazdálkodását Miért lesz a' tervezettnél ma­gasabb a munkaegység értéke a cégénydánvádi Dózsa Néoe Tsz- ben? Az idén ugyanis mintegy 37 forintra számítanak mun­kaegységenként, a háztáji föld jövedelmén kívül. A felelet nagyon egyszerű: mert okosan gazdálkodtak. Az idei nyár nem nagyon ked­Egy szocialista brigád szép vállalása A fehérgyarmati járás termelő­szövetkezetei 2656 holdon termel­tek az idén őszi árpát. A járás­ban mindjobban nyilvánvalóvá válik, hogy a zabbal és tavaszi árpával szemben az őszi árpának van meg a létjogosultsága. Éppen ezért a szövetkezetek jövő évi előtervében a tavalyival szemben három és félezer hold őszi árpa elvetése szerepelt. Leg­frissebb jelentés szerint már ezt a tervet is túlteljesítették, s a 3660 holdat meghaladja az elve­tett őszi árpa területe. A kenyérgabona vetésekhez a Bezosztája IV. szovjet búza ren­delkezésre áll, a többit is hama­rosan megkapják. Azonban a további vetést nagy mértékben akadályozza a műtrágya hiánya. Ez idő szerint a külföldi, nagy­hozamú búzák alá sincs biztosít­va az alapműtrágya. Az illetékes felsőbb — országos — szerveknek sürgősen meg kell szüntctniök ezt, a sajnos egész megyére jel­lemző műtrágyahiányt. A cttaholciak, tiszassal kai ah is csatlakoztak a Fehérgyarmati Gépállomás kezdeményezéséhez A Fehérgyarmati Gépállomás Vezetősége és dolgozói versenyre szólították a megye valamennyi gépállomását az őszi feladatok mielőbbi, jó minőségben való elvégzése érdekében. Ehhez a versenyfelhíváshoz most a tiszaszalkai és a csaholci gépállomások is csatlakoztak. A tiszaszalkaiak — a gyarmati ver­senyfeltételeket elfogadva — vál­lalták azt is, hogy egész éves tervüket november 20-ig 101 szá­zalékra teljesítik úgy, hogy 130 gépet üzemeltetnek kettős mű­szakban. A csaholci traktorosok terme­lési tanácskozásukon felmérték a tennivalókat, segítő bírálattal él­tek a vezetőség felé, hogy azok még jobban biztosítsák a munka j Só feltételeit, majd elhatározták a megyei versenyhez való csat­lakozásukat. Eredményesen dolgoznak Nem építők, hanem karbantar­tók és kocsikísérők, de minde­nütt ott vannak, ahol segíteni kell. A Szabolcs megyei Tejipari Vállalat mátészalkai üzemében a többszörösen szocialista címet nyert Nemessályi György és fapp László brigádja vállalták, hogy szabadidejükben segítenek azoknak az üzemi dolgozóknak, akik családi házat építenek. Elő­ször az egyik brigádtag házán végezték el az ácsmunkát min-’ den ellenszolgáltatás nélkül, az­tán egy másik üzemi dolgozó­nak segítettek, akinek a felesé­ge kórházban volt. Vállalásukat már teljesítették ugyan, de ahol szükség van rá, továbbra is segítenek. Vasárna­ponként zizeg a fűrész, csattog a szekerce, szaporodnak a ba­ráti segítséggel épülő házak, erő­sítik, ápolják a szocialista együttélés formáit. A két brigád tagjai azonban nemcsak kölcsönös segítségnyúj­tásban, de a termelésben is élen járnak. A szocialista brigádok tevékenysége nyomán észrevehe­tően megjavult az üzemben a társadalmi tulajdon védelme is. A brigádtagok nagy része az üze­mi törzsgárdához tartoznak, akik türelmesen, de határozott céltu­datossággal nevelik a fiatalab­bakat az erkölcsösebb életmód­ra és a munkafegyelemre. Kiss László üzemvezető Több mint tíz százalékkal több másodvetésű vetőmagot vásároltak az idén mint tavaly a nyíregyházi vetőmagboltban A nyírbátori 'járás húsz köz­ségében alig egy hónappal ez­előtt alakultak meg a Gyám­ügyi és Ifjúságvédelmi Állandó Bizottságai, máris szép munkát végeztek. Az új oktatási év indu­lásakor újabb 17 járásbeli árva gyermeket helyeztek el a Me­gyei Gyermekvédő Otthonnál. A bizottságok — amelyeknek mun­kájáért mindenhol a községi ta­nács elnöke a felelős — a jövő­ben havonként tartanak megbe­szélést, ahol a legszükségesebb tennivalókat beszélik meg. A nyári aszály ellenére, vagy talán éppen azért az idén jelen­tősen megnőtt a kereslet a má­sodvetésű vetőmagvak iránt. Megközelítően nyolc mázsával, vagyis tíz százalékkal többet ad­tak el belőle a Kertészeti Mag­termeltető és Vetőmagellátó Vál­lalat nyíregyházi boltjában. A legkeresettebb cikkekből, mint például a kölesből 12 mázsával, tarló­répából egy mázsával, takar­mánykáposztából majdnem három mázsával vásároltak többet a tavalyinál. Csökkent a kereslet a bíborhere után, ugyanakkor muharból nem tudták fedezni az igényeket. Megkezdődött az őszi vetés­hez szükséges salátamag vá­sárlása is. Ebből eddig már másfél mázsát adtak el, je­lentősen többet, mint tavaly. Sokan érdeklődnek már a tuli­pánhagyma iránt is, de ennek a betakarítása késett és így csak szeptember közepe táján szállít­ják, előreláthatóan korlátlan mennyiségben és 35—36 színben. Papagálytulipán is érkezik. S talán attól az elgondolástól vezérelve, hogy jobb később, mint soha, most érkezett meg T0 darab „Ja ja."-rendszerű öntöző­kanna. Ez tavasszal ugyanis hiánycik­ként szerepelt. A boltvezető azonban ennek is örül, mert így legalább jóelőre biztosítani tud­ja a kora tavaszi szükségletet. vezett a termelőszövetkezetnek. Gyümölcsösük nem sok van. Bár ott folyik a Szamos, ezt sem tudják hasznosítani. Szárnyasjó­szág nevelésére, mert a Szamos igen szeszélyes. Az állattenyésztés azonban jó pénzt hoz a szövetkezet­nek. A kis falu termelőszövetkezete 160 hízott sertést vállalt értékesí­teni az államnak. Ebből 113-at már, átadtak, s még nem hal- vanat, hanem százat hizlalnak, hogy tervüket évvégéig túltelje­sítsék. Jövőre a hízó-alapanyag — 140 darab, — már rendelke­zésre áll. A háztájiból is átadtak már 49 darabot. Negyven hízott marhát is értékesítettek. Az áruértékesí­tési tervüket az első fél évre vo­natkozóan 57 százalékra teljesí­tették. Baromfitenyésztésük nem si­került a múlt, évben. Az idén ez nagy nehézséget okoz. Jövőre azonban többezres új állományt állítanak be. Perzsaszőnyeget készítenek a tiszacsécsei lányok Nem, nem tévedés. Igenis per­zsaszőnyegeket is készítenek Mó­ricz Zsigmond szülőfalujában, mégpedig a Haladás Termelőszö­vetkezet lányai: Simon Ida, Ká­sa Katalin, Tukacs Gizella és Szabó Irén. A szorgalmas és ügyes kezek nyomán folyik a munka; a szőnyegcsomózás. El­adásra készítik, már néhány da­rabot át is adtak belőle első osz­tályú minőségben Budapesten, ahonnan a hozzávaló anyagot is kapják. A gépeket a termelőszövetkeze­tet patronáló Budapesti Kézmű­ipari Tröszttől kapták s ugyan­itt tanították meg a négy „eladó- lányt’ a szőnyegcsomózás forté­lyaira is. Igaz, a kezdet nehéz volt, de most már egyre jobban megy a munka. A négy úttöri már vállalta, r hogy megtanítják erre a szép és jól jövedelmező szakmára a környékbeli termelő- szövetkezetek leányait is. Milotá- ról már jelentkeztek is fiatalok a szép mesterség elsajátítására. Idus a vezető. Ö rendeli meg a szükséges anyagot, és adja le a kész szőnyegeket. Szorgalma­san dolgoznak, hogy mielőbb i hírnevet szerezzenek ezzel is fa- ! lufuknak, s jó jövedelmet bizto- ' sitsanak a termelőszövetkezetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom