Kelet-Magyarország, 1961. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1961-09-15 / 217. szám

A budapesti pártbizottság ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizott­sága szerdán ütést tartott, amelyen Marosán György elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára adott tájékoztatót a Központi Bizottság ülé­séről. A budapesti pártbizottság a Központi Bizottság határo­zata és javaslata alapján felmentette Gáspár Sándor elv­társat első titkári funkciójából és Kiss Dezső elvtársat meg­választotta a budapesti pártbizottság első titkárának. A pártbizottság ülésén megjelent és felszólalt Kádár Já­nos elvtárs, ae MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára. N. Sz. Hruscsov levele az Interparlamentáris Unió értekezletéhez Ratvairiiárom ország fiatalra? egy fétist alatt Moszkva, (MTI>: Csütörtökön délelőtt ünnepélyesen megnyitot­ták a Lumumba nevét viselő moszkvai barátság egyetem má­sodik tanévét. A Lihacsov autó­gyár művelődési palotájában tar­tott gyűlésen Szergej Rumjancev professzor, az egyetem rektora, majd több ázsiai, afrikai és la­tin-amerikai diák mondott ünne­pi beszédet. Rumjancev professzor hangsú­lyozta, hogy az egyetem első évfolyamának hallgatói kielégí­tően megtanultak oroszul, jól =31 vizsgáztak mind a hat fakultá­son. Az új évfolyamra 63 or­szágból érkezett 600 külföldi idiák és 100 szovjet fiatalt vet­tek fel. Így az első évfolyam hallgatóival együtt már 1300 fia­tal folytatja tanulmányait. „Mutassuk meg az emberiség­nek, hogy egy fedél alatt béké­ben élhetnek sok-sok nemzet fiai, együtt dolgozhatnak külön­böző vallású és politikai meggyő- 'ződésű emberek” — mondotta Rumjancev a hallgatók nagy •tapsa közepette. MOSZKVA, (TASZSZ): Nyiki- I ta Hruscsov szovjet kormányfő |1 levelet intézett az Interparia- J mentáris Unió 50. Brüsszelben ülésező értekezletéhez. A szovjet miniszterelnök levelében hangsú­lyozza, hogy kormánya bármely percben kész a tárgyaló asztal­hoz ülni a német kérdés békés rendezése végett, „feltéve, hogy a tárgyalásokat nem használják ki a német békeszerződés megköté­sének elhalasztására”. A Szovjetunió — mutat rá Hruscsov — mindig a nemzetkö­zi problémák békés’ rendezésének híve volt és az is marad. Soha nem sajnált és ma sem sajnál erőfeszítéseket tenni azért, hog’ a német kérdést békés megegye zés alapján, a tárgyaló felek jo­gos érdekeinek figyelembevételé­vel oldják meg. Hruscsov emlékeztetett rá, hogy a Szovjetunió a béke és az euró­pai biztonság megőrzése érdeké­ben javaslatot tett a német bé­keszerződés megkötésére és a nyugat-berlini helyzet ennek alapján történő rendezésére. A Szovjetuniónak a német kérdés békés megoldására vonatkozó ja­vaslatai nem keresztezik senki­nek az érdekeit, vagy jogait. Egyes nyugati háborús körök azonban — mutat rá Hruscsov — ahelyett, hogy ténylegesen megvizsgálták volna a Szovjet­uniónak a német békeszerződés megkötésére tett javaslatát, fe­nyegetésekhez és a provokációk­hoz folyamodtak a Szovjetunió­val és más szocialista országok­kal szemben. Ilyen körülmények között a Szovjetunió kénytelen volt intézkedéseket tenni bizton- ágának megszilárdítása végett, íogy eltorlaszolja azoknak a re- cansista erőknek az útját, ame­lyek a termonukleáris háború Egy „csodatevő" ember munkahelye II. A csodái»“ imporffa örvénye felé vezetik a világot. A szovjet kormányfő levelé­ben megelégedéssel állapítja meg, hogy az Interparlamentáris Unió az utóbbi években számos hatá­rozatával szolgálta a béke meg­szilárdításának nemes ügyét. • A történelem nem egy példát: ismer — hangzik Hruscsov leve­le —. amikor parlamenti képvi-' selők népük érdekeitől vezettet-: ve határozottan állást foglaltak a hábor.úellenes erők mellett. Napjainkban még .fokozottabban el kell hogy töltse őket a né­pük sorsa felett érzett- felélősr ségtudat. Hruscsov üdvözölte az Inter­parlamentáris Unió értekezleté-'- nek résztvevőit és kifejezte azt: a reményét, hogy sikeres és gyü­mölcsöző tevékenységükkel hoz­zájárulnak a világbéke megszi­lárdításához és megőrzéséhez. A londoni rendőrfőnök betiltotta a vasárnapra tervezett atomháború-ellenes tömegtüntetést A nyugatnémet revansistá! háborút előkészítő propa­gandájukban jelentős helyet kap nak a különféle „csodák” éi „természetfeletti” erők is. A; újságok egymás után számolna! be olyan esetekről, amikor „föl döntúli hatalmak” avatkoznak be az emberek életébe, a dolgok fo­lyásába. Ha Nyugat-Németország- ban elfogytak a csodák, akkor behozatalra szorulnak a lapok. Ez már költségesebb dolog, de azért a háborús cél érdekében ezt is meg kell tenni. A „Bunte Illustrierte” című lap Brazília belsejébe ment el egy kis „csodáért”. Nagy cikkel lepte meg olvasóit, olyan ember­ről írt, aki „csodát” művel: kéz- rátétellel betegeket gyógyít. hiszékenységét, elkezdett „gyó­gyítani”. Akit nem sikerült meg­gyógyítania, az legfeljebb meg­halt, ráfogta, hogy azért maradt el a gyógyulás, mert a beteg „nem hitt elég erősen” az ő „csodatevő” hatalmában. így aztán a gyógyulást nem nyerők önmagukat okolhatták. Kezdtek lelkigyakorlatokat végezni, mi­előtt Jeronimo keze alá adták volna magukat. így éldegélt a „csodatevő” em­ber, mígnem a hatóságoknak szemet szúrt, hogy egy valaki ipar és minden engedély nélkül, az orvosi tudás teljes hiányában, elcsábítja a diplomás orvosoktól a betegeket. Üldözni kezdték a „csodatevőt. Jeronimo — aki mindig tisztában volt az erővi­szonyokkal — kitért, azaz egy mindentől elzárt magányos ta­nyára húzódott és megtelepedett. 'T'éveÜés volna azt hinni, hogy most már felhagyott s „csodatevéssel”. Nem! Folytat- tatta. Hogy miért? Egy ígéretet kellett teljesítenie. A Bunte sze­rint: Egy „idős férfi beavatta őt az iptával való gyógyítás titkai­ba és bölcsességeibe: Hívjad ma­gadhoz a betegeket és gyógyítsd meg őket! — mondta neki taní­tója. Jeronimo betartotta ígére­tét. Mindenfelől magához hivat­ta a szerencsétleneket és betege­ket. ..” Akiket aztán „meggyó­gyított” azok közül gyógyító se­gédeket, úgynevezett „médiákatí” választott és még nagyobb ap­parátussal végezte dolgát. A Bunte szerint a „médiák” „köz­vetítik a betegek számára a gyó­gyulást hozó természetfeletti erőket”. A Bunte egy kis statisztikát is közöl, hogy azzal is az alaposság és a tudományos ko­molyság színezetét keltse. „A feltartóztathatatlanul odaáradó elmebetegek számára hamarosan szükségessé vált egy intézet fel­építése, hagg a betegek fel­gyógyulásukig ott tartózkodhas­sanak. Sok apró adományból tíz esztendős munkával felépült egy szanatórium” — írja a lap. Eb­ből mégis csak kilóg a lóláb: nem is annyira „természetfeletti erők”, hanem nagyon is természeti erők játszanak itt közre. A pénz haj­szolása. nagy ceremóniával, szertartásosan végzi. A Bunte igy ír róla: „A vallásos szertartás mindig egyforma. Ünnepélyes, de min­den sallang és titokzatoskodó te- vés-vevés nélkül megy végbe. Imádkoznak, intik a beteget, helyezze reményét kizárólag az Evangéliumba, végül a gyógyító kézrátevés következik”. » „csodalévö- városa A Bunte beszámol arról is, hogy milyen az élet a A „csodatevő” ember városában, Palmeloban. „.. .Palmeloban nin­csen börtön. A rendőrségnek nin csen dolga. Este tízkor eloltják a lámpákat és a város békés nyugalomra tér. Palmelo felett nem emelkedik az ég felé egyet­len magas templomtorony sem. | A város polgárai egy egyszerű, hosszúkás épületben, az „Igazság Fénye” imaházban gyülekeznek össze. Itt olvas fel Jeronimo Go- mide a bibliából és elmondja egyszerű prédikációját. Jeronimo senkit sem támad meg” — írja a lap. És ebben van a lé­nyeg. Ez adja a- magyarázatot ar­ra, miért kereste fel a Bunte munkatársa a „gyógyító” embert, miért közli a róla szóló cikket. Jeronimo alázatosságot, engedel­mességet, a sors akaratában való „teljes” belenyugvást hirdeti. Nyu- gat-Németországban, ahol re- vansra készülnek, éppen az en­gedelmességre, a sors akaratá­ban való megnyugvásra van szükség és arra, hogy Jeronimo példája szerint a bajokért senki „senkit sem” támadjon, ne okol­jon senkit, vegye úgy a maga nyomorúságát, hogy azt a sors mérte rá. A „gyógyító” ember tehát minden színlelt és látszó­lagos szelídsége ellenére is azok malmára hajtja a vizet, akiknek éppen, hogy nem a felebaráti szeretet és béke a fő célkitűzé­sük. Ezek után érthető, hogy miért írja a Bunte munkatársa: „Jeronimo, amint én őt Palme­loban megismertem, több mint egy vallásos szekta prédikátora”. Várható, hogy a tőkéseknek tett „tömegnevelési” munkájáért Je­ronimo Gomide szentté avattati, és kap egy ünnepnapot az ame­rikai és a nyugatnémet naptár­ban. VÉGE C— bog —) A londoni rendőrfőnök rende­leté, amellyel betiltotta a vasár­napra tervezett atomháború-elle­nes tömgtüntetést, egy csapásra a gyülekezési jog és a véle­ménynyilvánítás szabadságának országos érdekű ügyévé tette e tüntetést. A rendelet, amelyhez Butler belügyminiszter adott fel­hatalmazást, az 1936. évi köz­rend-törvényen alapul, amelyet az akkori fasiszta zavargások el­fojtására hoztak. A rendelet meg­szegése hat havi börtönnel és 100 font pénzbírsággal sújtható. A rendőrség letartóztathat bárkit, aki a tiltott területen marad, miután távozásra szólították fel. A rendeletre figyelmeztették a százak , bizpttságát. A mozga­lom vezetői kijelentették, hogy a figyelmeztetés ellenére változat­lanul megtartják a vasárnapi tö­megtüntetést a Trafalger térén. Legalább 12 ezer főnyi tömeg részvételét várják. A rendőrség ilyen óriási tömeget csak gyűj­tőtáborok segítségével tartóztat-, hatna le. Azt várják, hogy a rendőrség zendülésnek nyilvánít­ja majd a tüntetést. A szónokok között lesz számos híres közéleti ‘ személyiség, köztük John Osbor­ne, a híres angol színműíró, aki táviratilag közölte, hogy e célból Dél-Franciaországból Londonba utazik. t í ■ Meszkafenko marsall cikke a szovjet rakétafegyvernemröl Moszkva, (MTI): A Krasznaja Zvezda szerdai számának első ol­dalán egy ballisztikus óriásraké­ta fellövésének három szakaszát bemutató fényképsorozat látható. A harmadik oldalon — mintegy magyarázatként — Kirill Mosz- kalenkonak, a szovjetunió mar- sailjának cikkét közli a lap. A marsall megállapítja, hogy a rakétafegyvernem jelenleg a szovjet hadsereg legfőbb fegy­verneme, a legkorszerűbb műsza­ki felszereléssel rendelkezik. A különböző rendeltetésű balliszti­kus rakéták közül Moszkalenko megemlíti az operatív, vagy har­cászati rakétákat, amelyeknek hatósugara többszáz kilométerig terjed, valamint a gyakorlatilag korlátlan hatósugarú hadászati rakétákat. „Sehol másutt a világon nin­csenek ahhoz fogható inter­kontinentális és más rakéta­fajták, amilyenek ma a szov­jet hadsereg fegyverzetéhez tartoznak” — írja. Moszkalenko hangoztatja, hogy a rakétafegyvernem képes „a szó szoros értelmében el­törölni a föld színéről azokat az országokat, amelyek meg­támadni merészelnék a Szov­jetuniót.... A NATO-országokban található amerikai támaszpontok elpusztí­tására pedig még a nagyhatósu­garú ballisztikus rakétákra sincs szükség. Ezeket az operatív har­cászati rakétákkal is meg lehet semmisíteni”. . — Az új fegyvernem, a raké­tacsapatok megjelenése lénye­ges befolyást gyakorolt a szovjet haditechnika további fejlődésére és a hadtudomány sok új kér­désének kidolgozására — írja a marsall. — A nukleáris és raké­tafegyverek megjelenése előtt nem volt olyan eszköz, amellyel a há­ború döntő céljait rövid idő alatt és bármely hadszíntéren él le­hetett volna érni. A múltban á háború hadászati céljait sók idő, erő és eszköz elpocséklásával er- , ték el a harcászati és operatív feladatok egymást követő, vagy egyidejű megoldásával, szárazföl­di hadszíntereken. Fegyveres erőink ma nukleáris töltetű, nagykapacitású hadászati rakéták­kal rendelkeznek, s ezek lehető­vé teszik a háború stratégiai cél­jainak gyors elérését. A rakéta­csapatok képesek különböző mé­retű hadműveletek lefolytatására a földkerekség bármely térségé­ben és lényeges befolyást gyako­rolhatnak nemcsak a háború me­netére, hanem egész kimenetelé­re is, -- írja. ■ A marsall ezután idézi Thomas Power amerikai tábornoknak, az Egyesült Államok hadászati légiereje parancsnokának nyilat­kozatát. Az amerikai tábornok kije­lentette, hogy a Szovjetunió­nak gyakorlatilag 300 nukleá­ris töltetre van szüksége ah­hoz, hogy az egész amerikai atomfegyverzetet harcképte­lenné tegye. Mindehhez elég­séges összesen 30 perc. Moszkalenko ezután utad a Csendes-óceán térségében sorra- kerülő rakétakísécletekre és, megállapítja, hogy a szovjet tu­dósod által elkészített roppant erejű, tökélesített többlépcsős . hordozó rakéták kipróbálásáról van szó. . Z. * A rakétafegyvernem kollektív fegyverfajta, itt minden . egyes katona tudásától, tapasztalatától együttvéve függ a siker., Ezért fokozott követelményeket tá­masztunk a rakéítások kiképzése iránt — írja Moszkalenko. Hogyan „gyógyít" Jeronimo JJogyan is történik a „gyó- < ronimo imával gyógyít. Ima az gmtás”? A „csodatevő” Je- (orvosság. A gyógyítást mindig A nyugatnémet lap munka- j ** társa cikkében igyekszik a nagyobb szavahihetőségért „tu- mányos alaposság” látszatát kel-j teni. „Közelről meg akartam a dolgot vizsgálni és elutaztam a! Goiaz államban lévő Pálmeloba.; Saját szememmel győződtem meg róla...” — írja. Ami a „saját szemet” illeti: A cikkíró csak úgy érezte, hogy az a saját sze­me, pedig a népbutítók szemével látta, hogy „a legtöbb dolog igaz, amit Jeronimoról és városá­ról mesélnek”. Hát ki ez a Jeronimo? Jeronimo nem más, mint egy ügyes bűvész, aki ezelőtt vagy harminc esztendővel (mint fiatal pap) csavargóit Brazíliában. Ahogy mondani szokás — nem tudott mihez kezdeni. Éhen nem halhatott, ezért ügyesen ki­használva a brazíliaiak misztikus Jeronimo Gomide a „csodalévő“ R „médiáit* és a természetfeletti erők Sz a bizonyos fölüli X

Next

/
Oldalképek
Tartalom