Kelet-Magyarország, 1961. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1961-09-15 / 217. szám
A budapesti pártbizottság ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága szerdán ütést tartott, amelyen Marosán György elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára adott tájékoztatót a Központi Bizottság üléséről. A budapesti pártbizottság a Központi Bizottság határozata és javaslata alapján felmentette Gáspár Sándor elvtársat első titkári funkciójából és Kiss Dezső elvtársat megválasztotta a budapesti pártbizottság első titkárának. A pártbizottság ülésén megjelent és felszólalt Kádár János elvtárs, ae MSZMP Központi Bizottságának első titkára. N. Sz. Hruscsov levele az Interparlamentáris Unió értekezletéhez Ratvairiiárom ország fiatalra? egy fétist alatt Moszkva, (MTI>: Csütörtökön délelőtt ünnepélyesen megnyitották a Lumumba nevét viselő moszkvai barátság egyetem második tanévét. A Lihacsov autógyár művelődési palotájában tartott gyűlésen Szergej Rumjancev professzor, az egyetem rektora, majd több ázsiai, afrikai és latin-amerikai diák mondott ünnepi beszédet. Rumjancev professzor hangsúlyozta, hogy az egyetem első évfolyamának hallgatói kielégítően megtanultak oroszul, jól =31 vizsgáztak mind a hat fakultáson. Az új évfolyamra 63 országból érkezett 600 külföldi idiák és 100 szovjet fiatalt vettek fel. Így az első évfolyam hallgatóival együtt már 1300 fiatal folytatja tanulmányait. „Mutassuk meg az emberiségnek, hogy egy fedél alatt békében élhetnek sok-sok nemzet fiai, együtt dolgozhatnak különböző vallású és politikai meggyő- 'ződésű emberek” — mondotta Rumjancev a hallgatók nagy •tapsa közepette. MOSZKVA, (TASZSZ): Nyiki- I ta Hruscsov szovjet kormányfő |1 levelet intézett az Interparia- J mentáris Unió 50. Brüsszelben ülésező értekezletéhez. A szovjet miniszterelnök levelében hangsúlyozza, hogy kormánya bármely percben kész a tárgyaló asztalhoz ülni a német kérdés békés rendezése végett, „feltéve, hogy a tárgyalásokat nem használják ki a német békeszerződés megkötésének elhalasztására”. A Szovjetunió — mutat rá Hruscsov — mindig a nemzetközi problémák békés’ rendezésének híve volt és az is marad. Soha nem sajnált és ma sem sajnál erőfeszítéseket tenni azért, hog’ a német kérdést békés megegye zés alapján, a tárgyaló felek jogos érdekeinek figyelembevételével oldják meg. Hruscsov emlékeztetett rá, hogy a Szovjetunió a béke és az európai biztonság megőrzése érdekében javaslatot tett a német békeszerződés megkötésére és a nyugat-berlini helyzet ennek alapján történő rendezésére. A Szovjetuniónak a német kérdés békés megoldására vonatkozó javaslatai nem keresztezik senkinek az érdekeit, vagy jogait. Egyes nyugati háborús körök azonban — mutat rá Hruscsov — ahelyett, hogy ténylegesen megvizsgálták volna a Szovjetuniónak a német békeszerződés megkötésére tett javaslatát, fenyegetésekhez és a provokációkhoz folyamodtak a Szovjetunióval és más szocialista országokkal szemben. Ilyen körülmények között a Szovjetunió kénytelen volt intézkedéseket tenni bizton- ágának megszilárdítása végett, íogy eltorlaszolja azoknak a re- cansista erőknek az útját, amelyek a termonukleáris háború Egy „csodatevő" ember munkahelye II. A csodái»“ imporffa örvénye felé vezetik a világot. A szovjet kormányfő levelében megelégedéssel állapítja meg, hogy az Interparlamentáris Unió az utóbbi években számos határozatával szolgálta a béke megszilárdításának nemes ügyét. • A történelem nem egy példát: ismer — hangzik Hruscsov levele —. amikor parlamenti képvi-' selők népük érdekeitől vezettet-: ve határozottan állást foglaltak a hábor.úellenes erők mellett. Napjainkban még .fokozottabban el kell hogy töltse őket a népük sorsa felett érzett- felélősr ségtudat. Hruscsov üdvözölte az Interparlamentáris Unió értekezleté-'- nek résztvevőit és kifejezte azt: a reményét, hogy sikeres és gyümölcsöző tevékenységükkel hozzájárulnak a világbéke megszilárdításához és megőrzéséhez. A londoni rendőrfőnök betiltotta a vasárnapra tervezett atomháború-ellenes tömegtüntetést A nyugatnémet revansistá! háborút előkészítő propagandájukban jelentős helyet kap nak a különféle „csodák” éi „természetfeletti” erők is. A; újságok egymás után számolna! be olyan esetekről, amikor „föl döntúli hatalmak” avatkoznak be az emberek életébe, a dolgok folyásába. Ha Nyugat-Németország- ban elfogytak a csodák, akkor behozatalra szorulnak a lapok. Ez már költségesebb dolog, de azért a háborús cél érdekében ezt is meg kell tenni. A „Bunte Illustrierte” című lap Brazília belsejébe ment el egy kis „csodáért”. Nagy cikkel lepte meg olvasóit, olyan emberről írt, aki „csodát” művel: kéz- rátétellel betegeket gyógyít. hiszékenységét, elkezdett „gyógyítani”. Akit nem sikerült meggyógyítania, az legfeljebb meghalt, ráfogta, hogy azért maradt el a gyógyulás, mert a beteg „nem hitt elég erősen” az ő „csodatevő” hatalmában. így aztán a gyógyulást nem nyerők önmagukat okolhatták. Kezdtek lelkigyakorlatokat végezni, mielőtt Jeronimo keze alá adták volna magukat. így éldegélt a „csodatevő” ember, mígnem a hatóságoknak szemet szúrt, hogy egy valaki ipar és minden engedély nélkül, az orvosi tudás teljes hiányában, elcsábítja a diplomás orvosoktól a betegeket. Üldözni kezdték a „csodatevőt. Jeronimo — aki mindig tisztában volt az erőviszonyokkal — kitért, azaz egy mindentől elzárt magányos tanyára húzódott és megtelepedett. 'T'éveÜés volna azt hinni, hogy most már felhagyott s „csodatevéssel”. Nem! Folytat- tatta. Hogy miért? Egy ígéretet kellett teljesítenie. A Bunte szerint: Egy „idős férfi beavatta őt az iptával való gyógyítás titkaiba és bölcsességeibe: Hívjad magadhoz a betegeket és gyógyítsd meg őket! — mondta neki tanítója. Jeronimo betartotta ígéretét. Mindenfelől magához hivatta a szerencsétleneket és betegeket. ..” Akiket aztán „meggyógyított” azok közül gyógyító segédeket, úgynevezett „médiákatí” választott és még nagyobb apparátussal végezte dolgát. A Bunte szerint a „médiák” „közvetítik a betegek számára a gyógyulást hozó természetfeletti erőket”. A Bunte egy kis statisztikát is közöl, hogy azzal is az alaposság és a tudományos komolyság színezetét keltse. „A feltartóztathatatlanul odaáradó elmebetegek számára hamarosan szükségessé vált egy intézet felépítése, hagg a betegek felgyógyulásukig ott tartózkodhassanak. Sok apró adományból tíz esztendős munkával felépült egy szanatórium” — írja a lap. Ebből mégis csak kilóg a lóláb: nem is annyira „természetfeletti erők”, hanem nagyon is természeti erők játszanak itt közre. A pénz hajszolása. nagy ceremóniával, szertartásosan végzi. A Bunte igy ír róla: „A vallásos szertartás mindig egyforma. Ünnepélyes, de minden sallang és titokzatoskodó te- vés-vevés nélkül megy végbe. Imádkoznak, intik a beteget, helyezze reményét kizárólag az Evangéliumba, végül a gyógyító kézrátevés következik”. » „csodalévö- városa A Bunte beszámol arról is, hogy milyen az élet a A „csodatevő” ember városában, Palmeloban. „.. .Palmeloban nincsen börtön. A rendőrségnek nin csen dolga. Este tízkor eloltják a lámpákat és a város békés nyugalomra tér. Palmelo felett nem emelkedik az ég felé egyetlen magas templomtorony sem. | A város polgárai egy egyszerű, hosszúkás épületben, az „Igazság Fénye” imaházban gyülekeznek össze. Itt olvas fel Jeronimo Go- mide a bibliából és elmondja egyszerű prédikációját. Jeronimo senkit sem támad meg” — írja a lap. És ebben van a lényeg. Ez adja a- magyarázatot arra, miért kereste fel a Bunte munkatársa a „gyógyító” embert, miért közli a róla szóló cikket. Jeronimo alázatosságot, engedelmességet, a sors akaratában való „teljes” belenyugvást hirdeti. Nyu- gat-Németországban, ahol re- vansra készülnek, éppen az engedelmességre, a sors akaratában való megnyugvásra van szükség és arra, hogy Jeronimo példája szerint a bajokért senki „senkit sem” támadjon, ne okoljon senkit, vegye úgy a maga nyomorúságát, hogy azt a sors mérte rá. A „gyógyító” ember tehát minden színlelt és látszólagos szelídsége ellenére is azok malmára hajtja a vizet, akiknek éppen, hogy nem a felebaráti szeretet és béke a fő célkitűzésük. Ezek után érthető, hogy miért írja a Bunte munkatársa: „Jeronimo, amint én őt Palmeloban megismertem, több mint egy vallásos szekta prédikátora”. Várható, hogy a tőkéseknek tett „tömegnevelési” munkájáért Jeronimo Gomide szentté avattati, és kap egy ünnepnapot az amerikai és a nyugatnémet naptárban. VÉGE C— bog —) A londoni rendőrfőnök rendeleté, amellyel betiltotta a vasárnapra tervezett atomháború-ellenes tömgtüntetést, egy csapásra a gyülekezési jog és a véleménynyilvánítás szabadságának országos érdekű ügyévé tette e tüntetést. A rendelet, amelyhez Butler belügyminiszter adott felhatalmazást, az 1936. évi közrend-törvényen alapul, amelyet az akkori fasiszta zavargások elfojtására hoztak. A rendelet megszegése hat havi börtönnel és 100 font pénzbírsággal sújtható. A rendőrség letartóztathat bárkit, aki a tiltott területen marad, miután távozásra szólították fel. A rendeletre figyelmeztették a százak , bizpttságát. A mozgalom vezetői kijelentették, hogy a figyelmeztetés ellenére változatlanul megtartják a vasárnapi tömegtüntetést a Trafalger térén. Legalább 12 ezer főnyi tömeg részvételét várják. A rendőrség ilyen óriási tömeget csak gyűjtőtáborok segítségével tartóztat-, hatna le. Azt várják, hogy a rendőrség zendülésnek nyilvánítja majd a tüntetést. A szónokok között lesz számos híres közéleti ‘ személyiség, köztük John Osborne, a híres angol színműíró, aki táviratilag közölte, hogy e célból Dél-Franciaországból Londonba utazik. t í ■ Meszkafenko marsall cikke a szovjet rakétafegyvernemröl Moszkva, (MTI): A Krasznaja Zvezda szerdai számának első oldalán egy ballisztikus óriásrakéta fellövésének három szakaszát bemutató fényképsorozat látható. A harmadik oldalon — mintegy magyarázatként — Kirill Mosz- kalenkonak, a szovjetunió mar- sailjának cikkét közli a lap. A marsall megállapítja, hogy a rakétafegyvernem jelenleg a szovjet hadsereg legfőbb fegyverneme, a legkorszerűbb műszaki felszereléssel rendelkezik. A különböző rendeltetésű ballisztikus rakéták közül Moszkalenko megemlíti az operatív, vagy harcászati rakétákat, amelyeknek hatósugara többszáz kilométerig terjed, valamint a gyakorlatilag korlátlan hatósugarú hadászati rakétákat. „Sehol másutt a világon nincsenek ahhoz fogható interkontinentális és más rakétafajták, amilyenek ma a szovjet hadsereg fegyverzetéhez tartoznak” — írja. Moszkalenko hangoztatja, hogy a rakétafegyvernem képes „a szó szoros értelmében eltörölni a föld színéről azokat az országokat, amelyek megtámadni merészelnék a Szovjetuniót.... A NATO-országokban található amerikai támaszpontok elpusztítására pedig még a nagyhatósugarú ballisztikus rakétákra sincs szükség. Ezeket az operatív harcászati rakétákkal is meg lehet semmisíteni”. . — Az új fegyvernem, a rakétacsapatok megjelenése lényeges befolyást gyakorolt a szovjet haditechnika további fejlődésére és a hadtudomány sok új kérdésének kidolgozására — írja a marsall. — A nukleáris és rakétafegyverek megjelenése előtt nem volt olyan eszköz, amellyel a háború döntő céljait rövid idő alatt és bármely hadszíntéren él lehetett volna érni. A múltban á háború hadászati céljait sók idő, erő és eszköz elpocséklásával er- , ték el a harcászati és operatív feladatok egymást követő, vagy egyidejű megoldásával, szárazföldi hadszíntereken. Fegyveres erőink ma nukleáris töltetű, nagykapacitású hadászati rakétákkal rendelkeznek, s ezek lehetővé teszik a háború stratégiai céljainak gyors elérését. A rakétacsapatok képesek különböző méretű hadműveletek lefolytatására a földkerekség bármely térségében és lényeges befolyást gyakorolhatnak nemcsak a háború menetére, hanem egész kimenetelére is, -- írja. ■ A marsall ezután idézi Thomas Power amerikai tábornoknak, az Egyesült Államok hadászati légiereje parancsnokának nyilatkozatát. Az amerikai tábornok kijelentette, hogy a Szovjetuniónak gyakorlatilag 300 nukleáris töltetre van szüksége ahhoz, hogy az egész amerikai atomfegyverzetet harcképtelenné tegye. Mindehhez elégséges összesen 30 perc. Moszkalenko ezután utad a Csendes-óceán térségében sorra- kerülő rakétakísécletekre és, megállapítja, hogy a szovjet tudósod által elkészített roppant erejű, tökélesített többlépcsős . hordozó rakéták kipróbálásáról van szó. . Z. * A rakétafegyvernem kollektív fegyverfajta, itt minden . egyes katona tudásától, tapasztalatától együttvéve függ a siker., Ezért fokozott követelményeket támasztunk a rakéítások kiképzése iránt — írja Moszkalenko. Hogyan „gyógyít" Jeronimo JJogyan is történik a „gyó- < ronimo imával gyógyít. Ima az gmtás”? A „csodatevő” Je- (orvosság. A gyógyítást mindig A nyugatnémet lap munka- j ** társa cikkében igyekszik a nagyobb szavahihetőségért „tu- mányos alaposság” látszatát kel-j teni. „Közelről meg akartam a dolgot vizsgálni és elutaztam a! Goiaz államban lévő Pálmeloba.; Saját szememmel győződtem meg róla...” — írja. Ami a „saját szemet” illeti: A cikkíró csak úgy érezte, hogy az a saját szeme, pedig a népbutítók szemével látta, hogy „a legtöbb dolog igaz, amit Jeronimoról és városáról mesélnek”. Hát ki ez a Jeronimo? Jeronimo nem más, mint egy ügyes bűvész, aki ezelőtt vagy harminc esztendővel (mint fiatal pap) csavargóit Brazíliában. Ahogy mondani szokás — nem tudott mihez kezdeni. Éhen nem halhatott, ezért ügyesen kihasználva a brazíliaiak misztikus Jeronimo Gomide a „csodalévő“ R „médiáit* és a természetfeletti erők Sz a bizonyos fölüli X
