Kelet-Magyarország, 1961. augusztus (21. évfolyam, 177-204. szám)

1961-08-27 / 201. szám

Léggömbbel az Alpokon keresztül Éjjeli körút sörös, pálinkás, fagyialtos poharak körül Eddig 12 bírságot fizettek ki csoda, hogy majdnem 20 száza­lékkal kevesebb likőr volt a po­hárban mint amennyiért fizettek. A mátészalkai fmsz eszpresszó­ban Zwick Lórántné, pultos, a nagykállói fmsz cukrászdában Barna András vezető számolt többet a likőrnél, süteménynél. Hankóczi I,ászioné a mária- pócsi l'msz mozgóárusa a 70 forintos pálinkát „enyhe” tíz­forintos túlárral. 80 forintért mérte. Kevesebbet mért a kívántnál Ho- lecskó Jánosné a nyíregyházi halászcsárda csaposa. Mike And­Fred Dolder híres svájci repülő augusztus 12-én Spleterini kapitány 1910-es utjának emlékére Mürrenből, tehát az 51 évvel ezelőtti színhelyről léggömbbel elindult, hogy átkeljen az Alpokon, A képen: Fred Dolder „Bernina” nevű léggömb­jén útra indult. A háttérben az Eiger hegység. (MTI Külföldi Képszolgálat.) rásné az üjfehértói presszó pul­tosa, Szépréti Béláné az fmsz sóstói tóparti vendéglőjének pul­tosa. Eddig 12 bírságot szabott ki s felügyelőség. De nem ártana a vállalati, szö­vetkezeti feletteseknek, ellen­őröknek sem, a szokásosnál erélyesebben eljárni - a notó­rius csalókkal szemben. Csak a szigorú rendszabályéi . rettenthetik vissza a köz és az egyén megkárosítóit a csalások tói... ' •* Augusztus 28—29 és 30-án lesznek az idei pótvizsgák a Nyír­egyházi Zrínyi Ilona Általános Leánygimnáziumban. A pótbeíra- tás időpontja augusztus 31. Az intézet tanévnyitója szep­tember' elsején lesz. Délelőtt tíz órakor a gimnáziumi KISZ szer­és délután négy órai kezdettel rendezik a tanévnyitó ünnepélyt. • Az iskolával kapcsolatos Dol­gozók Esti' Gimnáziumában még szeptember 1 és 10 'között lehet jelentkezni. Mind több szakemberre van szükség a mezőgazdaságban Hol, hogyan é$~kik jelentkezhetnek állattenyésztési szaktechnikumba ? Három megye; Hajdú, Borsod és Szabolcs Állami Kereskedel­mi Felügyelőségének ellenőrei tartottak átfogó éjjeli vizsgála­tot megyénkben 25 étteremben, cukrászdában és eszpresszóban. A közelmúltban lezajlott ellenőr­zések tanúsága szerint általá­ban fejlődés tapasztalható a ko- | ráobi időszakhoz képest, kielégí- ■ több az áruellátás, a választék, a vendéglátó helyek kulturáltsá­ga- . , Lnnék ellenére számos „klasz- szikus” szabálytalanság is ott­honos a vendéglátó helyeken. A fogyasztó-vendég naponta talál­kozik ezzel, félig telt söröspoha­rak, a kelleténél kevesebb bor, pálinka, olykor pedig „túlszámo- lás” formájában. A kereskedel­mi felügyelők magukat a gya- j nútlan fogyasztóknak álcázva fü- I lelték le a vásárlók megkárosí- i tóit. í Meglepő vendéglátás részesei ; voltak a tiszavasyári íöldműves- j szövetkezeti étteremben, Fehér Ferenc pincér szorgoskodott az | asztalok között. Csakhamar ki- ‘ derült, hogy a szakmában 25 évé •dolgozó pincér, mint mondta j „tévedésből”, a közismert í magyar sört a drágább kül- ; földi sör árán számolta el. Így csekély két óra leforgása 1 alatt 78 pohár sörnél majd- i csak félszáz forinttal csapta be a fogyasztókat. Fehér Ferencet 500 forint pénz- bírsággal súlytották, Gulyás Sán­dor helyettes étterem-vezetőt pe- I dig 400 forint bírságban részesí- ; tették az ellenőrzés elmulasziá- J sáért. Az „ellenőr-fogyasztókra” más : helyen is várt hasonló meglepe- ; tés. A nyírbátori földművesszö- i vetkezet eszpresszójában a taka- I ritónő szolgálta ki Őket, nem 2á3 kacsát adott el, 4H2 pulyka hízik a mérki Kossuth Tsa-hen Atette kedvet és hajlandóságot ereznek arra, hogy állatte­nyésztési szaktechnikumi képe­sítést szerezzenek s tanidő el­teltével a mezőgazdaságban még jobb és eredményesebb mun­kát fejthessenek ki, kérhetik felvételüket a Debreceni-Palla- gi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban. Felvételi felté­telek: középiskolai érettségi, vagy képesítő bizonyítvány. A jelentkezők felvételi lap­pal jelentkezzenek, melyhez csatolni- kell: középiskolai vég­zettséget tanúsító érettségi, vagy képesítő bizonyítványt, önélet­rajzot, orvosi igazolást, közép­iskolai, vagy vállalati javas­latot. A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek. A tanulmányi idő két év. Az iskola elvégzése után a hall­gatók szaktechnikusi oklevelet nyernek. Akik az egyetemi felvételeik során sikeres felvételi vizsgát tettek, de hely hiányában fel­vételt nem nyertek, azoknak azonos felvételi vizsgatárgyak esetén felvételi vizsgát tenniök nem kell. Jelentkezési lap az iskolánál kérhető. Jelentkezési határidő: 1961. szeptember 1. Tnbákoló verseny B« jororsságba n A bajor Schöngauban ver­senyre indultak a „sport-tubá- kolók”. A verseny szabályai a következők voltak: a résztve­vőknek öt gramm dohányt kel­lett két perc alatt felszívni és 30 másodperéig tüsszentés nél­kül az orrukban tartani. Kél csapat iryiult a versenyben, s a győztesnél nem utolsó szem­pontként a zsűri azt is figye­lembe vette, hogy minden ver­senyzőnek két darab tiszta zseb­kendő állt rendelkezésére. A tanév 1961. szeptember 18-án kezdődik. Akik azt kérik, kollégiumi elhelyezést kaphatnak. Szépén fejlődik az állattenyész­tés a mérki Kossuth Tsz-ben. A közelmúltban adták át a baromfi felvásárlásával foglalkozó válla­latnak 263 kacsát, 568 kiló súly­ban. Tizenöt mázsa baromfi hús­ra kötött szerződést korábban a tsz, ennek' nagyrészét a most hí­zó 482 pulykából teljesítik. A pulykák, jól gyarapodriak, a szer­ződéses kötelezettség leszállítá­sán felül jut májd pulykahús a tagok asztalára is. A következő években a ser­téstenyésztést és hizlalást fejlesz­adottságuk. Pillanatnyilag 380 sertés hízik; 320 hízónak való süldő, 135 koca és számos malac egészíti ki állományukat. MAI EMBEREK Esti félhomályban A város neönfényei alatt valósá­gos embererdő tódult ki a Jkösfeli moziból. Egy fiú és egy lány ké­zenfogva Jordultak be az egyik kis utcába. A lány keniéűyitett tarka szoknyában, vakító fébér blúzban tűsarkú cipőben szinte . lebegett az utcán, s teljes bizalommal flytig-tat- ta formás kis kezét a munkariiÄäs fiú erős, kérges tenyerében... — Ugye holnap este is eljössz, holnap majd sétálni fogunk egy kicsit? . , — Nem ígérem biztosra, attól függ, anyuék engednek-e? — Hát most is elengedtek vetem moziba. Biztos el fognak engedni, ba te is akarod. De, ugye úgy in­tézed, hogy engedjenek? Ezt mondta a fiú, s mosolyogva j nézett a lányra. Ahogy rámosólygott és ahogy beszélt hozzá, az kivan-, kozik tollhegyre. .. Erőteljes, keménykötésű fiú volt, nagy kérges kezekkel. A munka közben, pajtásaival biztosan dara- ' bős, nyers. De most szavai olyan választékosak voltak — mintha iro­dalomból feleltetnék, a mosolya gyengéd, féltő és reménykedő. , „ Elhaladtak mellettem, később - jb» izüen, csengőén felkacagtak... Utánuk néztem, de már kiértek' a sápadt utcai lámpa fényudvarár ból. Csak lépteik ütemét hallhattam Egyszerre léptek. .. Polip, mint gyilkos Egy Génua közelében gya­nútlanul íürdöző 17 esztendős lányt hirtelen hatalmas polip támadott meg. Az ijedtségtől eszméletét vesztett leányt csak egy közelben tartózkodó matróz' tudta támadójától egy jólirány-' zott késszúrással megszabadíta­ni. Szabó-varró tanfolyam is indul a művelődési házban. Szeptem­ber negyedikén délelőtt nyolc­tól 11-ig kezdők részére, 11-től 2-ig haladók részére, szeptember 14-én esti tanfolyam kezdő, dol­gozók részére. A jelentkezések már megkezdődtek. AZ ELSŐ fél évben 16 585 «Mé­ter vezetékkel bővítették me­gyénk villamos hálózatát az idén. Jelentősebb villanyszereié- 11 si munka négy községben folyt, * Gelénesen, Csarodán, Tákoson '- és Tivadarban. 4> Augusztus 28 — 30 án pótvizsgák, szeptember 1 -ér délután esz a tanévnyitó a Nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban c/hz eirdó re) inaid ikáiii A TISZADOBI ERDŐNEK, a zizegő lombrengetegnek, minden fűszálnak, bokornak megvan a maga regénye. Ebből a regény­ből olvas minden nap egy em­ber: Budaházy Lajos, kerületve­zető erdész. Az erős, barnaarcú, őszülő fér­fi életével forrt össze ez az er­dő. Az erdő története az ő tör­ténete is. Budaházy Lajosnak még a nagyapja is erdész volt. S 16 éves korától ő maga is erdész. Harminchét esztendő alatt daj­kálta az Alföld erdőségeit, s 1949-ben került Tiszadobra. Az erdő a felszabadulás előtt And- rássy grófé volt, s a gróf 300 hold elhanyagolt, túlkoros erdőt hagyott örökül a falura. Az öreg erdőt nem volt érdemes fenntar­tani. 1953-ban a „grófi öröksé­get” letermelték, s kezdetét vet­te a nagy munka: az általános felújítás, az erdősítés. BUDAHÁZY ELVTÁRS „biro­dalma” ma már 2200 holdon te­rül el. De az igazi büszkesége a csemetekert. Miközben végigka­lauzol a gyönyörű, 60 holdas csemetekerten, úgy sorolja, mint­ha a saját gyermekéről lenne szó: — 51-ben kezdtük egy hold­dal, kézzel locsoltuk. Aztán két hold lett belőle, s ma már éven­te 8—10 millió csemetét adunk az államnak:. a legkényesebb, legdrágább fákat, fehér nyár­fát, platánt, égert, nyírfát és egyéb csemetéket. A mi fáink eljutnak az ország minden ré­szébe. .. A laikus úgy képzeli el az erdész életét, hogy az vállán a puskával egész nap csak sétál az erdőben, s romantikus, ka­landos erdei életet él. Az er­dészélet romantikáját azonban nem a kalandok adják. Az iga­zi romantika a munka, s az igazi erdésznek nincs is munka­ideje, ha szükséges, éjjel-nap­pal dolgozik. Nincs ideje a pi­henésre, hiszen télen folyik a fakitermelés, erdőápolás, a ta­vasz a csemetekerti munka idé­nye, az erdősítésé, nyártól pedig szüntelen ápolásra, a fák szak­szerű kezelésére van szükség. Elég egy kis figyelmetlenség, hanyagság, s milliós értékek mehetnek tönkre. A RIPORTER kalandok, él­mények Után érdeklődik. S az erdész az élmények sorát mond­ja: — Nem az az élmény, ha az ember levág egy erdőt... Az az igazi, ha új erdőt tud teremte­ni. S micsoda élmény például a maggyűjtés: az erdész lesi az er­dőt, az időt. Egy-két napon mú­lik az egész nyári termés! Az­tán nagyon kell vigyázni egész éven át az erdőre. A fát sok csapás érheti: széltörés, rovar­károsodás, s ha nem vigyázunk, a fiatal erdőt megtámadja a cse­rebogár-pajor. .. Budaházy elvtárs másféle él­ményekről is tud mesélni: — Egyszer erdésztársammal szalonnát sütöttünk. Egyszercsak nagy surrogással nekünkrontott két szarvasbiká. Nem vettek észre minket, majd agyontapos­tak. .. VADÁSZKALANDOK, izgal­mas történetek is megestek szépszámmal a 37 év alatt. De az igazi kalandnak azt tartja, hogy sikerült egy kis lelemé­nyességgel csöveket szerezni, s meg tudták valósítani az ország­ban csaknem egyedül az öntö­zéses csemetenevelést. Ilyen cse­metekert, mint Tiszadobon, nincs is az egész országban! Reggel négytől talpon, munká­val tölti életét az erdész. De az erdő egyben az erdész színhá­za, mozija is, ott tölti a legszí­vesebben az idejét, hiszen min­den fa, minden bokor az ő vé­dence minden gomba, vad-gyü­mölcs a kezemunkáját dicséri, s tán még az állatok, a fürge erdei madarak is jó ismerősei. SOKAT LEHETNE írni Buda­házy Lajosról és a tiszadobi er­dőről, az erdő szorgalmas mun­kásairól, vékony, kristálytiszta forrásokról, a küzdelemről a kártékony gyapjas pille, vagy cserebogár-pajor ellen, a regge­li rigófüttyről, a fejszecsapások­ról, az erdei élet minden rez­düléséről. Szorgalmas, szívós munka folyik itt — s ez az er­dő mai.. romantikája... / Győri Illés György

Next

/
Oldalképek
Tartalom