Kelet-Magyarország, 1961. július (21. évfolyam, 152-176. szám)

1961-07-04 / 157. szám

Megható volt a kedvesség, mellyel a csoport minden tagját fogadták. Fiatalok és öregek áll­ták körül az autóbuszt, amint be­kanyarodott Kisar termelőszövet­kezeti község kultúrháza elé. Nem ez az első magyar—szov­jet baráti találkozó a megyében, nem először hangzottak el baráti üdvözlő szavak, nem először fo­nódott egész életre: szóló barát­ság vendég és vendéglátó között. Olyan volt ez a vasárnapi talál­kozó, mint a többi. Mégis egyéni, új színfoltokkal, melyekről be­szélni kell. Házigazda az Űj Élet Termelő- szövetkezet volt, a vendégek szov­jet komszomolisták, nyíregyházi honvédek és a Móricz Zsigmond Művelődési Ház kultúrcsoportja. Az első szavak ... Sok dolga akadt a tolmácsnak, na meg elkelt az olyan is, aki csak néhány szót is tudott oro­szul, ugyancsak megdolgoztat­ták őket a kíváncsi emberek. — Fordítsa már le, mit mond, és mondja meg neki azt is, hogy engem az ő nyelvükön Lizának hívnak... — fordul hozzám egy barna lány. És a Vologyák, Ana- tolok és Szásák Katikkal, Jáno- ‘ sokkal, Jutkákkal ismerkednek, képeket cserélnek, mesélnek ma­gukról, szülőföldről, munkáról és még ki tudja, mi mindenről esik szó, amint — a kultúrházból kijövet az ünnepi beszéd után — népes csoport indul „terepszemlére”, megtekinteni az Űj Élet vagyo­nát. Gál Imre, a tsz elnöke haladt az élen. Magyarázott, büszkén mutatta a tehénistállót, a fényes tomporú lovakat, nem messze pe­dig hatalmas diófák zöldelltek a délelőtti napsütésben. Távolabb a tagság földje. Van is mire büszkélkedni az elnöknek, mert példás tisztaság volt mindenütt. „Verseny“ Hogy rögtön eláruljam, nem is igazi versenyről akarok szólni. Mindjárt kiderül: A kultúrház egyik termében te­rítettek. Az asztalokon valódi fi­nom magyar gulyás illata ellen- alhatatlan vággyal vonzotta a ka­nalakat a tál felé. A részletekről nem beszélek, hanem ami utána következett. A cigányzenét Szpi­Hullámok hálán és Napsugarak cikkáztak a hullá­mokon, a Tisza kényelmesen hömpölygőtt medrében. 35 fok napon. Fürdőzők zaja verte fel a partot. Kint volt a fél falu. Késő délután aztán, mikor már a nap sugarai alább ha­nyatlottak, a kultúrházba gyűlt a falu népe. A nagy hőség elle­nére zsúfolásig tel a terem, sőt még a bejáraton túl is kíváncsi fejek emelkedtek, hogy lássák a rin elvtárs szavai törték meg. Köszönet a fogadtatásért, kedves­ségért, jó ebédért. Következett a válasz, majd újabb két szovjet elvtárs mondott köszöntőt. „Druzs- ba i mir” — barátság és béke — ez az, ami népeinket egymáshoz fűzi, szoros kötelékbe, ennek ad­tak hangot a beszédek, és az volt a „verseny”, ki tudja ezt szebben kifejezni. egy emlékezetes est nyíregyházi táncosokat. Ki is tet­tek magukért az ajaki leánytánc­cal, vegyes táncukkal s nem utolsó sorban a pásztor tánccal. Tanító mesterük Dalanics György volt. Fergeteges sikert arattak az énekszámok, Bárkányi Ferenc táncparódiái, a honvédek „Zörej együttese”, tapsot kaptak a ver­sek, az egyfelvonásos. Külön „csemege” volt a nézőknek Si­mon Lajos konferáló • szövege és Kétszázharminc tsz-tag indul a szabadszállási traktoros iskolára Ezekben a napokban érkezett haza megyénkbe a szabadszállási traktorosképző iskoláról 160 tsz- tag, akik négy hónapon keresz­tül sajátították el a szakmát. A július 7-én kezdődő újabb tanfolyamra már 230 termelőszö­vetkezeti tag indul el. Már ez a létszám is biztosítja majd, hogy a termelőszövetkezetek erőgépeit, saját traktorosaik bevonásával, két műszakban üzemeltethessék. Kétszázezer tonna szuperfoszfát évente Kétszázezer tonna szuper foszfátot termel majd évente a Tiszamcnti Vegyiművek befejezéshez közeledő új gyár­részlege. Szerelik a gépeket, befejezték a hat darab egyen­ként háromezer köbméteres nyersfoszfát siló vasbeton kö­penyének felhúzását is. Az új gyárban 1962 első negye­dében indul meg a próbaüzemelés. A 140 méter hosszú készáruraktár lényegében már el­készült. (MTI Foto — Balassa Ferenc felv.) néhány bűvészmutatványa. „Va­rázslattal” ért véget az előadás. Majd megszólalt a színpadon a zene, ropták a táncot, régi és új barát a késő esti órákig. Emlékezetes est, zene, kacagás, kitűnő rendezés. Itt kell szólni azokról, akik a háttérben marad­tak, de akik döntő szerepet vál­laltak a vasárnapi találkozó meg­rendezésében. Elismerés illeti a pártszervezet, a szövetkezet veze­tőségét, a községi tanácsot, es nem utolsó sorban az MSZBT ré­széről Pusztai András elvtársat, aki a találkozó szervezője volt. Aztán felbúgott a motor. Bú­csú, baráti ölelések. Néhány pil­lanat és az autóbusz belevág a sötét éjszakába. De egy darabig még a fülükben cseng: — A viszontlátásra barátaink, a viszontlátásra!... — csallány — Sóstói teltház“ Ki lehetett volna akasztani a „megtelt” táblát. Sok­ezren próbálkoztak lubickolni a sóstói melegstrandon vasár­nap. Fejlett nagyüzemmé válik a csengeri Lenin Tsz A 12 éves múltra visszatekintő csengeri Lenin Tsz 1960 telén nőtt 850 holdról 6500 holdas gaz­dasággá, aminek 682 család 1024 tagja a gazdája. Már az első esz­tendőben megmutatkozott a nagyüzemben rejlő előny. Az év eleji 3 millió 330 ezer forintról 5 millió 577 ezer fo­rintra növekedett a tiszta va­gyon. Csak a saját erőből végzett beruházás értéke 840 ezer forintot tett ki. A tagok között kiosztottunk 6 millió 850 ezer forintot munka­egységre, 300 ezer forintot föld­járadék címén, 280 ezer forintot pedig szociális juttatásként. Az I egy munkaegység értéke 28,62 fo­rint volt. Az 1961-es évet 478 darab szarvasmarhával kezdtük, amiből 101 darab volt a tehén. Éves ér­vünk szerint december végére 151 darab lesz. jelenleg 132 van már. Sertésállou'igyunk 844 da­rab, amiből 131 darab volt a tenyészkoca, évvégére 150 da­rabot terveztünk, de már most megvan. A tervezett 174 darab hízott marhából 54 darabot leadtunk, I 207 darab pedig hízóban áll. Ser­tésből 705 darabot terveztünk eladni, 220 darab már eladva és 249 darab hízik. 4200 darab csir­kénk 50—60 dekás súlyú. Az időszerű mezőgazdasági és kertészeti munkát kifogás­talan minőségben végezte ed­dig a tagság. Ebben a mun­kában nagy jelentőséget tu­lajdonítunk a területfelosz­tásnak és a premizálásnak is. A 329 hold gyümölcsösünkből 203 hold a termő, amiről 130 vagon almát terveztünk, de a je­lenlegi termésbecslésünk szerint ennél több lesz. Építkezés és gépvásárlás terén mindinkább elérjük az optimális fokot. Nagylétszámú tagságunk­nak minden hónapban biztosítjuk a 10,forintos munkaegység-előle­get. A jövő esztendőben tovább akarunk lépni, nagyfokú szakosí­tást vezetünk be. Csak néhány növényféleséget termelünk, főleg az állatállomány takarmányter­mesztésével foglalkozunk, ebből fakadóan állattenyésztő, hizlaló és gyümölcstermelő gazdaság le­szünk. Juhász Béla tsz főagronómus Több, mint kétszáz csirke — prémiumként Ügy tervezték az encsencsi Vi­rágzó TsZ-ben, hogy a baromfi­gondozó a munkaegysége mellett annyi prémiumban részesül, ami­lyen mértékben tíz százalék alatt marad a csibék elhullása. Az el­ső 2000 csibe nevelésénél — a kezdeti nehézségek miatt — a „megengedett” 10 helyett 11 szá­zalék volt az elhullás. A megma­radt csibék azonban — gondo­zójuk, Nagy Mihályné lelkiisme­retessége és a jó takarmányo­zás eredményeként — kitettek magukért: nyolc-kilenc hetes korban, 119 dekás átlagsúlyban került értékesítésre! A második, 2880-as csoportnál már gyökeresen megváltozott az elhullás aránya. Négy hetes ko­rig mindössze 49 csibe pusztult el. Ez alatta marad a két száza­léknak. Ha sikerül felnevelni a csibéket, további elhullás nélkül, úgy több, mint kétszáz darab csibe értékét kapja Nagy Mihály­né prémiumként. ÜDÜLÉS OTTHON Nem akarok ellenpropagandát kifejteni az OTP takarékossági felhívásaival szemben, de kérem önöket: ne spóroljanak, illetve spóroljanak, de ne nyaraljanak otthon! Ügy látom nem értenek en­gem. Embertársaim! önökhöz szólok, illetve dehogy szólok, kiáltok, felhívással fordulok, memorandumot nyújtok át, sót emlékiratban hozom nb. tudo­másukra megdönthetetlen érvei­met: ne nyaraljunk otthon. Gondolkoztam azon is, hogy tör­vényjavaslatot nyújtok be az or­szággyűléshez, amelyben rende­letile kívánnak kötelezni min­den önálló keresettel bíró csalá­dos magyar állampolgárt, hogy nyári szabadságát törvényes kötelezettségének megfelelően bejelentett lakóhelyén kívül, at­tól minimálisan 50, maximálisan 10 000 kilométer távolságra (ez a távolság az űrutazások fejlő­désével és az IBUSZ „nyaraljon a Földön kívül” mozgalmának bevezetésével korlátlanul növel­hető) köteles eltölteni. — A vég­rehajtási utasításba be szándé­koztam venni, miszerint az alap­rendelet (továbbiakban a. r.) 1. §-ában foglalt „eltöltés” roko­noknál nem eszközölhető, mert ez a „szabadság” kifejezés 1 hó­naptól 3 évig terjedhető szabad­ságvesztéssel büntethető meg­csúfolását jelenti. Sajnos, a törvényjavaslat be­nyújtására nem került sor, mert a családi törvény szerkesztő albi­zottság, mely feleségemből és belőlem állt, javaslataimat egy­hangúlag elvetette. — Azt kér­dezik, miért egyhangúlag? — De férfitársak, hát melyikünk próbálna a bizottsági elnök (fe­leség) ellenvetései esetén egy hangot is szólni?! — Embertársaim! Felzaklatott lelkem megafonján kiáltom, or­dítom, üvöltöm a fületekbe: ne nyaraljatok otthon! Ne, ha drá­ga a nyugalmatok, és szeretitek a békességet! Mert én már próbáltam! Én már igen! Elhatároztuk, hogy nem me­gyünk sehová nyaralni, mert fá­rasztó az utazás nem mindig jó a koszt, és amellett sokba kerül. Elhatároztuk, hogy itthon tölt­jük a szabadságot, sokat pihe­nünk, moziba járunk és amúgy alaposan a megszokott környe- zetben nyaraljuk ki magunkat. Hát ez aztán sikerült! Pihenés helyett a feleségem már hétfőn akkora takarítást rendezett hogy este az álom- istennek úgy kellett a legna* gyobb nehézségek között elkap­nia, amikor hullafáradtan a kar­jaiba zuhantam. Már javában aludtam, amikor nejem egy percre visszarántott, hogy az e pillanatban kiötlőit heti mun­katervet közölje velem. Szeren­csére kilenctől éjfélig sikerült felsorolni a programot, amely ben különböző szerelések és bú­torfestések szerepeltek teen­dőimként. Mindent nem hallot­tam, mert a fele is elég volt ah­hoz. hogy álomba ájuljak. Gyönyörű álom volt. Azt ál­modtam, hogy bent vagyok a hivatalban és csak 8—10 ügyfél problémáit kell elintéznem. Reggel borzalmas volt az éb­redés. Rájöttem, hogy szabadsá­gon vagyok és itthon nyaralok. — Na nem baj, már csak 10 nap van hátra és újra mehetek dol­gozni... — Holéeri —' % Barátok között

Next

/
Oldalképek
Tartalom